Egy alkalommal hegyen történt az eset:
A JK-k menekülőre fogták, mert íjászok lestek rákuk a hegyoldalon lévő sziklák közül, és tüzeltek is rendesen.
egyik JKnak ellőtték a bal lábát.
jk: kúszom tovább a menedék felé, már csak 3 végtaggal tudta magát hajtani.
erre ellőtték a jobb kezét is, így már csak a jobb lába, és a bal keze állt rendelkezésre.
JK: kúszom tovább, hajt az életösztön.
elérte a menedéket.
egy jó lovas kitalálta, hogy a ló után köti a nagypajzsát, így a félkezű-féllábú társunkat el tudjuk menekíteni. rá is feküdt a pajzsra a menedék fedezékében, és a lovat futásra sarkallta lovasa. kapaszkodott is rendesen a szánkón utazó, mire elkezdték lőni ismét, ahogy az íjászok látóterébe került.
KM: - lőnek rád, mit csinálsz?
JK: -Magamra fordítom a pajzsot, hogy alatta legyek, és takarjon.
KM:- tényleg megteszed?
JK: -Persze.
KM:- ok, magadrahúztad a pajzsot, /dobál/ ennyit sebződtél a sziklákon, és persze a pajzsot a ló lehúzta rólad, így mozdulatlan, fedezetlen, tiszta célpont lettél....
a folytatást sejthetitek.... igen, tűpárna...