A tartomány úr.

[Pelso]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Pelso
É - Ynev, Erogow királyság Hesseby kikötővárostól nem messze, Névtelen sziget.
Pyr.sz. 3700
Thor(Ybon Gar) rovoltz (Max) Black Cat(Shanna Elkins)
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Hosszas beszélgetés során végül megegyeztetek a tervben. Max idegenkedett a térkapu használatától de Ybon - nak sikerült végül meggyőznie, hogy bátran használhatja mivel biztonságos. Így Fior illúziójának fedezékében átléptetek a kapun.

- Sok sikert. -*Búcsúzik Ted*

*Nem sokkal az után, hogy a pap káprázata szét oszlott a sziget közepére értek. Látjátok, hogy a fa amit a manó emlékeiből olvastatok ki az alig száz méterre van a tavacskától ahol tegnap jártatok. Negyven méternél jobban nem közelítitek meg a fákat de végre rátaláltatok egy járható útra ahol nagyobb terhekkel is lehet közlekedni. Ybon kivételével nem törődtök sokat a sziklák között megbúvó fákkal. Hamar indulnátok is ám a varázslót magával ragadja a látvány így Magnusnak kell emlékeztetnie, hogy nem maradjon le.

*A sziget domborzata errefelé sem mutat változatosságot kevés a könnyen járható ösvény. Fél óra sem telt bele és már át is értetek a túloldalra. A hajó méretei igen tisztelet parancsolóak. Az árboc csúcsát már a sziget közepéről láttátok. A törzs meg legalább kétszer magasabb mint a hajó amivel jöttetek.

*Nagyjából ötven méterre vagytok a hajótól és körülbelül tíz métert kell majd ereszkedni, hogy a zátonyok szintjére érjetek. Az márt biztos, hogy mikor Ted emberei ide érnek sokáig fognak ügyködni a rámpák kiépítésével mivel a terep itt is tagolt. Ettől függetlenül láttok egy nagyobb sziklákból álló sort amit tetején végig mászva szárazon juttok el a hajóorrig. Ugyan is a tat még a tengerbe nyúlik míg az orr felfutott a sziklákra. E miatt ez a rész viszonylag könnyen megközelíthető mivel több laposabb szikla és néhány kicsúcsosodó szikla közé szorult a hajó eleje. Az elején található szobrot nem látjátok mivel az orrvitorlázat nagyja le van szakadva és most félig a hajón félig a sziget szikláin hevernek.

[Thor]

Ybon Gar

Még a hajón


*Látva Shanna és Max reagálását, egy pillanatra érthetetlenül állok, majd azon kezdek el gondolkodni, hogy miképpen győzhetem meg őket.


- Nos nem sok más lehetőség van. Én nem tudok hidat teremteni, és a közelben nem látok egy teremtményt sem, ami át tudna repíteni minket. Viszont lelki szemeimmel látom az éhes ragadozókat, melyek csak arra várnak a víz mélyén, hogy jól lakhassanak. A manó, ha esetleg bosszút akar állni, akkor ennél jobb lehetőséget nem is választhatna, minthogy csónakba szálljunk. Csak meg kell billentenie a fa tákolmányt, és már bele is borultunk a vízbe, hol már a parancsára váró tengeri húsevők ránk rontanak, és mélybe húznak. Én nem kívánom a halált, főleg az e fajtát. A vízben védtelenek vagyunk. Vagy a fulladás, vagy a széttépés vár ránk. Viszont a térkapu biztonságos. Higgyétek el, értek hozzá.


A szigeten


*A fát meglátva megtorpanok. Sokáig figyelem, és azon gondolkodom, hogy meg kellene vizsgálni mindenféle képen. Ám nem akarom cserben hagyni a csapatot, így majd ha végeztünk visszatérek ide.


A hajónál


*Meglátva a monstrumot, hümmögve csodálom nagyságát.


- Ez igen, szép nagy jószág. -*Mondom a többiek felé. Körbe nézek, és látom, hogy nem lesz egyszerű a járás, ám egyelőre ez nem is olyan fontos. A többiek felé fordulok.


- Először engedjétek meg, hogy mágikusan megvizsgáljam a helyet. Keresek a fedélzeten egy olyan pontot, ami mágikusan nem veszélyes. Viszont egy kis felkészülésre van szükségem hozzá. Nagyjából egy óra. Addig ti körbenézhettek a környéken, de a hajót ne közelítsétek meg.


*Ha egyetértenek, és megvárják, míg végzek, akkor keresek egy pontot, ahol meg tudom csinálni a meditációs kört.


//off: Meditációs kör 10 MP elkészítése 10 perc. 1 pszi pont a 10 MP-ot visszameditálom. 30 perc//


*Miután végeztem, Elkezdek koncentrálni, és a botom hatalma segítségével a hajót úgy 20 méteres távolságból körbe repülöm, hogy megvizsgáljam, nincs e mozgás a fedélzeten, illetve, hogy mit is látok. Természetesen odafigyelek, és időben lelebegek egy sziklára a hajótól távolabbra, ha lejár az idő, de utána újra alkotom a varázst.


//off: Egy energia ruhát alkotok a testemre, és azzal emelem fel magam.//


*Nos, ha nem láttam semmi különöst, akkor a hajó orra előtti sziklára lebegek, úgy 4-5 méterre tőle, majd mágikus aktivitásra koncentrálok. Ha nem érzek semmit, akkor életre keltem a bennem szunnyadó erőt, és megpróbálom kipuhatolni, hogy van e rejtve mágia.


//off: Mágia érzékelés, 20 méter sugarú gömbben megérzem a mágiát, ha leplezett, akkor a leplezés E-jénél nagyobbnak kell lennie. 100 MP 100 E 100 másodperc. Ha érzek mágiát, akkor attól függ, honnan érzem, aszerint fogok majd cselekedni.//


Ha nem érzek mágiát


*Visszatérek a többiekhez.


- A fedélzet orr elöli része, nem rejt mágikus veszélyt. Fél óra múlva felléphetünk a hajóra, csak még meditálnom kell egy kicsit.


*A meditációs körben visszaszerzem a 100 MP-ot


//off: 10 pszi pont 100 MP visszanyerése, 30 perc.//


*Aki segítséget kér, azt a bot segítségével a hajóhoz lebegtetem. Majd, hogy jelezzem, tényleg nincs mágikus veszély, elsőként lépek a fedélzetre. Természetesen folyamatosan figyelem a mágia rezdüléseit. Felérve a fedélzetre, megvárom a többieket, és közben a hajót fürkészem szemeimmel.

[revoltz]

Max

<Ybonnak igaza lehet...>

Behunyom a szemem, kicsit lenyugtatom magam és nagyot sóhajtok.

- Jól van.

A hajónál.

- Ez igen, szép nagy jószág.

Egyetértően bólintok Ybon véleményére. Magam is megcsodálom a hajót.

- Sokan szolgáltam már, de talán ekkorán még nem... - Teszem hozzá a megjegyzést közelebb sétálva a hajóhoz.

- Először engedjétek meg, hogy mágikusan megvizsgáljam a helyet. Keresek a fedélzeten egy olyan pontot, ami mágikusan nem veszélyes. Viszont egy kis felkészülésre van szükségem hozzá. Nagyjából egy óra. Addig ti körbenézhettek a környéken, de a hajót ne közelítsétek meg.

- Legyen hát!

- Jön velem valaki? - Kérdem hangosan végig tekintve a többieken.

A választ nem várva meg elindulok valamerre, amerre jónak látom nyomokat keresve.

Miután visszaérek beszámolok róla, ha találok valami említésre méltót, ha nem akkor csak csöndben megvárom a varázslót, ha nem végzett még.

A segítséget egyértelműen elutasítóm.

- Elég volt már nekem a mágia! - Mondom kezemmel megálljt mutatva.

Önerőmből pedig felmászok a a hajóra. Nem is tétovázok elindulok a kapitány szoba felé kutakodni.

[Black Cat]

Shanna "Halszálka" Elkins

A csodabogár szavai nem igazán győztek meg, sokkal inkább a belső hangokat illeti a siker, amikkel meggyőztem magam a térkapu használata mellett.

A fák között haladva különös érzés fog el. Eszembe jut, miről is feledkeztem meg tegnap. Megtorpanok és a magiszterre nézek. Pillanatnyi zavaromban megrántom a nyakamat.
- Menjetek csak előrébb. – mondom nagyon gyengén remegő hanggal, miközben egy kissé leszakadok a csoporttól.

Amint besorolok a csapat mögé, az arcom legalább két árnyalatot fehéredik, elsápadok. A földre szegezem a tekintetem, felidézem a tegnapi beszélgetésemet Ybonnal. Kissé megszédülök, ezért lassítok.
<Elfelejtetted? Nem, nem szabad.> Erősen az ajkamba harapok, az sem érdekel, ha bevérezne. A fejemben Terrano emléke jár. Egyszer régen meglátogattam egy orvost. Azt mondják, ha egy számunkra közeli ember meghal, az első, amit elfeledünk, a hangja. Mégis, szinte semminél sem emlékszem jobban, mint a hangjára. Könnyekkel telik meg a szemem a lelkiismeret-furdalástól, amiért megfeledkeztem róla. <Nem, senkihez sem kötődhetsz.> próbálom meggyőzni magamat. A kabátomat az arcomba húzom, a hajamat elé söpröm, hogy elrejthessem azt. Régi imákat mormolok, amikkel a bűntudatomat próbálom elhessegetni.

Alig tűnik fel, amikor a hajóhoz érkezünk. A szívem dobogása egy csöppet sem hagy alá.

- Először engedjétek meg, hogy mágikusan megvizsgáljam a helyet. Keresek a fedélzeten egy olyan pontot, ami mágikusan nem veszélyes. Viszont egy kis felkészülésre van szükségem hozzá. Nagyjából egy óra. Addig ti körbenézhettek a környéken, de a hajót ne közelítsétek meg.

Szimplán bólintok.

- Jön velem valaki?

Hangtalanul besorolok Max mögé és követem, bármerre megy. Ha Ybon még nem végzett volna, kissé megközelítem a hajót, amennyiben valami egyszerű úton lehetőségem adódik rá. A hajóhoz közelebb, egy sziklára telepedve várom meg, amíg a varázsló feltöltődik energiával.

Ha egyedül is képes lennék eljutni a hajóhoz, abban az esetben az sem érdekel, hogy összetöröm magam, de a saját lábaimon próbálom megközelíteni a hajó a fedélzetét.

[Pelso]

//Még mielőtt végleg elfelejtem. Húsvéti szünet van. A három nap majd keddtől számolandó. Legközelebb majd pénteken írok.//

[Pelso]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Pelso
É - Ynev, Erogow királyság Hesseby kikötővárostól nem messze, Névtelen sziget.
Pyr.sz. 3700
Thor(Ybon Gar) rovoltz (Max) Black Cat(Shanna Elkins)
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*A sziklákhoz erősített kötél segítségével le ereszkedtek, kivéve Ybon ki hatalmának segedelmével alá ereszkedett. Mind képességeitekhez mérten felmértétek a környéket. Észrevételeiteket megosztva egymással és megvárva míg a magiszter újra tölti mágikus energiáit, nekivágtok a hajó felfedezésének. A behatolási pont a hajó orr.


*Viszonylag könnyen juttok fel. A sziklákon óvatos haladás mellet biztos a járás így köveken felkapaszkodva, amikre felfutott a hajó, szinte a főfedélzetnél csak egy méterrel lejjebb található erkély szerű kiszögelés szintjét majdnem eléritek. Egymásnak bakot tartva fel is kapaszkodtok az orrvitorla alatt helyet kapott táltoslovat mintázó szobor mellet. Magának a lónak öt lábat és szárnyakat mintáztak a szemei meg mint ha emberi szemek lennének.


*A leomlott orr vitorlázat kötélzete és az egyik tartó rúd felet átlépdelve eljuttok a bejárathoz. Mögöttetek az orrvitorla rúd töve található előttetek az orrfedélzet felépítménye jó négy méterrel magasodik felétek. Az ablakok hatalmas fedő lapokkal be vannak deszkázva és a lezáró varázslatok ott még mindig aktívak Ybon elmondása szerint. Kivéve az ajtót ami félig nyitva és leszakadva lóg a felső zsanérján. A fa felülete enyhén megvan feketedve körkörösen, az ajtó és annak szűk környezete is. A talpatok alatt kőtörmelék található és a küszöbön egy nagyobbacska kúpformájú kő.


*Az ajtó fölött egy táblán az alábbi szöveg olvasható.

“Ti mind akik már felkészültetek
Erre tartsatok, igyekezzetek a fedélzetre
Ó de régen vár a nélkületek el nem induló bárka
Íme a tietek, itt az idő horgonyt felszedjetek
Fény az…….”

*A szöveg többi sora elvan feketedve. Az ajtót megégető energia olvashatatlanná tette.

//Akkor mint említettem pénteken írok legközelebb.
Az alábbiakat írjátok meg mindenképpen.
Milyen sorrendben mentek be?
Meg a többi ilyenkor alap dolgokat. Többet inkább nem súgok. //

[Pelso]

//pm mindenki.//

[Thor]

Ybon Gar

*Döbbenten állok a fedélzeten. Tátott szájjal lesem a vitorlákat, és az egész hajótestet.


- Ez hihetetlen. Ennyi energiát még soha nem éreztem egy helyen. Az egész hajótestet átitatták. - * Mondom meghatódva, és közben a fedélzet szélén lévő korlátot simítom végig. –mágikus energiával.
*Ekkor a többiek felé fordulok, és úgy kérdezem tőlük, mintha az élet nagy kérdését tenném fel.


- Tudjátok, hány varázsló kellett ehhez? Legalább egy tucat, ha nem több. És ne valami vásári mutatványosokra gondoljatok. Mind egytől egyig igazi varázsló. - *Mire elmosolyodok. – Amilyen mindig is akartam lenni.

*Ekkor elfordulok a többiektől.


<Hát igen, és vajon az vagyok?>


*Akkor eszmélek fel gondolataimból, mikor meghallom Max lépteit, ahogy a kabin felé indul.


- Várj! - * Szólok felé, és közben a fedélzeten lévő kőporhoz, és darabokhoz lépek. – Valamit el kell mondanom nektek. A mágiát úgy alkották, hogy senki ne tudjon bemenni. - *Majd fél térdre ereszkedem, és a kezeimbe veszek pár kődarabot. – És, hogy ki se tudjon. - *És ekkor határozottan nézek a kirobbant ajtó felé. – Olyan hatalom van a hajótestben, melyet nem tudtam kifürkészni. Lehet, hogy csak egy tárgy, de akkor vajon miért nem akarták, hogy ne tudjon semmi sem kijönni a hajóból? És vajon mi jöhetett onnan ki, miután a védőmágia felrobbant?

*Ekkor a többiekre nézek, és közben a botomra támaszkodva felegyenesedek, mialatt kicsúsztatom a kezemből a ködarabokat.

- Itt több lehet, mint egyszerű kincsek, érmék, ékszerek. Itt lehet, hogy olyan dolgot találhatunk, mely akár a történelmet is befolyásolja. Ezért Orwella férgei rágják szét testemet, ha hagyom, hogy egy idegen tegye rá a kezét erre a valamire.

*Érzem, ahogy szétárad a testemben az adrenalin a hatalomtól, melyet esetleg kezeim közt tudhatok.

- Nézzük meg, mi van bent, de csak óvatosan. Én azt tanácsolom, hogy Foir legyen elől, mert megérezheti, ha egy túlvilági lény törne ránk. Majd Max és én követnénk, majd utánunk a többiek.

*Ha beleegyeznek, akkor természetesen folyamatosan koncentrálok a mágikus aktivitásokra, miközben belépünk a hajóba.

*Az ajtó előtt megállok, és a kis versikét olvasgatom. Nem tetszik ez nekem, így meditálok egy picit.

//off: A ködaraboknál megvizsgálom, hogy van e esetleg rúna rajta. Ha van, megvizsgálom. rúnamágia:5. Mielőtt belépünk, meditálok egy kört. Hatodik érzék 9 pszi pont. varázslás ideje 1 kör, időtartam 3 perc. A veszély jelzés részét használom.//

[Black Cat]

Shanna "Halszálka" Elkins

Miután sikerül stabil lelkiállapotba billentenem magam, viszonylag tiszta elmével lépek fel a fedélzetre, és csak ott tartok beszámolót a látottakról.
- Vannak ilyen lukak a sziklában. – jelentem ki szinte teljes közönnyel – A sirályok sziklába vájt lyukakban laknak? A hajó orránál vannak üregek. Szerintetek beleférhet rajtuk egy vízimanó? – a kezeimmel jelzem az egyik üreg hozzávetőleges átmérőjét.

A fedélzeten körbenézek a szemem sarkából, hátha látok valami mozdíthatót, amit feltűnésmentesen el tudnék venni. \\Érzékelés 16, értékbecslés 3\\

- Ez hihetetlen. Ennyi energiát még soha nem éreztem egy helyen. Az egész hajótestet átitatták. - * Mondom meghatódva, és közben a fedélzet szélén lévő korlátot simítom végig. –mágikus energiával.

Fontolgatom a szavakat, majd a szétroncsolt ajtóra tekintek.
- Nem értem, hogy ez mit takar, de biztos jó. Az ajtót viszont nem tudta megvédeni. Minek ide mágia egyáltalán? – kicsit megrántom a nyakamat.

- Tudjátok, hány varázsló kellett ehhez? Legalább egy tucat, ha nem több. És ne valami vásári mutatványosokra gondoljatok. Mind egytől egyig igazi varázsló. - *Mire elmosolyodok. – Amilyen mindig is akartam lenni.

<Olyan, mint egy gyerek…> Nagyon halványan elmosolyodok.

- Várj! - * Szólok felé, és közben a fedélzeten lévő kőporhoz, és darabokhoz lépek. – Valamit el kell mondanom nektek. A mágiát úgy alkották, hogy senki ne tudjon bemenni. - *Majd fél térdre ereszkedem, és a kezeimbe veszek pár kődarabot. – És, hogy ki se tudjon. - *És ekkor határozottan nézek a kirobbant ajtó felé. – Olyan hatalom van a hajótestben, melyet nem tudtam kifürkészni. Lehet, hogy csak egy tárgy, de akkor vajon miért nem akarták, hogy ne tudjon semmi sem kijönni a hajóból? És vajon mi jöhetett onnan ki, miután a védőmágia felrobbant?

Dühösen tekintek a magiszterre. Feltételezem, az utolsó kérdései inkább elgondolkodtató szándékkal lettek címezve, minthogy válaszoljunk rájuk.
- Akkor most nem tudunk bemenni?

A férfi további mondandóira magasról teszek: nem érdekel a történelem, nem érdekel az ereklye sem, ha bajt hoz a fejemre. Csak az érdekel, mennyit ér a tárgy nem eszmei értéke. <Kellene egy új ágy.> Bambulok el pár pillanatra.

A sorrendre bólintok. <Így legalább nem én leszek az, aki elsőként csapdába lép.> Magnushoz fordulok.
- Te mész előttem, majd én zárom a sort.

Az ajtó fölötti verset párszor hangosan felolvasom, így könnyebb memorizálnom. \\Intelligencia 18\\ Miután jól a fejembe véstem, felnevetek.
- Ki a fenének van ideje verset írni? Valami tipp, mi lehet a folytatás? – kérdezem, közben emlékezetből leírom a talány sorait.

[revoltz]

Max

- Tudjátok, hány varázsló kellett ehhez? Legalább egy tucat, ha nem több. És ne valami vásári mutatványosokra gondoljatok. Mind egytől egyig igazi varázsló. - *Mire elmosolyodok. – Amilyen mindig is akartam lenni.

Csak a szememet forgatom érdektelenségemet kifejezetten. Az forog a fejemben vajon csak önkéntelenül jelenti ki ezt és hasonló információkat, vagy azt gondolja-e bárkit is érdekel ez.

Sóhajtva ignorálom szavait és megindulok az ajtó felé. Előtte megállok elolvasni a feliratot. Hümmögő hanggal nyugtázom és gondolkodom el rajta egy pillanatot. Majd belépnék az ajtón.

- Várj!

- Itt több lehet, mint egyszerű kincsek, érmék, ékszerek. Itt lehet, hogy olyan dolgot találhatunk, mely akár a történelmet is befolyásolja. Ezért Orwella férgei rágják szét testemet, ha hagyom, hogy egy idegen tegye rá a kezét erre a valamire.

- Befolyásolni csak a jövőt lehet! - Mondom tájékoztató jelleggel. - De ha itt ilyen hatalom van, akkor talán mi kevesek vagyunk hozzá és nem lenne jó ötlet háborgatni azt. - Osztom meg aggodalmam.

Viszont valószínűleg az süket fülekre talál egyeseken.

A sorrenden nem ellenkezem, kardom előhúzom.

[Pelso]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Pelso
É - Ynev, Erogow királyság Hesseby kikötővárostól nem messze, Névtelen sziget.
Pyr.sz. 3700
Thor(Ybon Gar) rovoltz (Max) Black Cat(Shanna Elkins)
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Thor

*A sziklákon nem találsz rúnát csak az ajtóhoz hasonlóan elfeketedett kő darabokat a küszöb környékén.

Shanna

*Igen látsz könnyen elmozdítható tárgyakat mint pl. kötélzet darabokat, kőtörmeléket, fa csapokat amihez a kötélzet van hozzá rögzítve, meg csupa olyan a hajó mindennapi életéhez szükséges kelléket a korláthoz rögzítve amik nem keltik fel az érdeklődésed.

Mindednki.

*A megegyezett sorrendben megindultok óvatosan a hajó belsejébe.

Shana
- Te mész előttem, majd én zárom a sort.

- Nem jó ötlet. Mi van ha valami a nyakadba ugrik. - *Mutat felfelé Magnus* - Jobb ha középen vagy Ybon mellet.

*Foir karddal a kezében magabiztosan lép be az ajtó mögül ásító sötétségbe. Igaz baljával mindvégig a lantját tartó díszített fehér pánttal, szalaggal babrál. A sereghajtó Magnus meg még ide kint is hátra hátra pillantva lép be. A küszöb átlépésének pillanatában egy megmagyarázhatatlan belső késztetéstől vezérelve vettek még egy pillantást a szárazföldre. A sziklák tetején, szemben azzal a szakasszal ahol alászálltatok Oktop-ot látjátok ahogy békésen falatozik egy halból. Így alulról feltekintve a szürke sziklák ahogy alá omlanak, megkövesedett vízesésre emlékeztetnek titeket. Ám nincs időtök ezen jobban elgondolkozni vagy megbeszélni mivel mind csak egyesével egymás után néztek fel, pont mikor egyik lábatok a küszöböt átléptem és a következő pillanatban a késztetés ami miatt felnéztetek már húz is tovább mindnyájatokat a hajó belsejébe.

A hajó belsejében.

*Belépve, egy tipikus Erigowi nemesi család bálterméhez képes kicsi ám egy hajón még nem láttatok ekkora egybenyitott termet még eddig. A fény pontos forrását nem látjátok de az egész helyiséget félhomály lengi be mint ha mindenhol egy gyenge pislákoló gyertya fénye érvényesülne csak éppen a gyertya nincs sehol. Szeben egy hatalmas kétszárnyas ajtót láttok. Fölöttetek és kétoldalt díszesen faragott oszlopsoron karzat nyugszik. Rendezetlen összevisszaságban kör asztalok és székek vannak körben a széleken, a fal mellet szekrények sorakoznak a bedeszkázott ablakok közötti szakaszokon. Tőletek jobbra és balra is van egy - egy, a jobb oldali fel is van döntve. A felső részre a terem túloldalán kétoldalt közepesen széles (a keskenyebb fajtából) lépcső vezet fel. A középső tér üres. Az asztalokon teljes étkészletek sorakoznak a pohár, villák, kanalak, kések, gyertya tartók stb. A mindent átható gyenge fényen kívül mindent belep a por, a pókháló, a levegő szárazsága. A hozzátok legközelebbi asztalon még étel maradékot is láttok de mind össze van aszalódva gyümölcs, zöldség, hús.

//Elsődlegesen csak a hozzátok közel első dolgokat látjátok jól, a lépcsőket inkább csak sejtitek. A túl oldali ajtót is csak azért látjátok mivel a nyílt tér mintha egy kicsit világosabbnak tűnne.//

//PM//

[Thor]

Ybon Gar

Dühösen tekintek a magiszterre. Feltételezem, az utolsó kérdései inkább elgondolkodtató szándékkal lettek címezve, minthogy válaszoljunk rájuk.
- Akkor most nem tudunk bemenni?

*Ránézek a nőre: - De, be tudunk menni, mivel a mágia már ott nem működik. -*Mutatom a szétrobbant ajtónyílásra.

- Befolyásolni csak a jövőt lehet! - Mondom tájékoztató jelleggel. - De ha itt ilyen hatalom van, akkor talán mi kevesek vagyunk hozzá és nem lenne jó ötlet háborgatni azt. - Osztom meg aggodalmam.

*Egy pillanatra megállok, majd Max felé szólok.


- Tudni szeretném, mi van ott, és szerintem képesek vagyunk megoldani a dolgot.

- Ki a fenének van ideje verset írni? Valami tipp, mi lehet a folytatás? – kérdezem, közben emlékezetből leírom a talány sorait.

*Nem válaszolok a kérdésre, mivel már az összpontosítással vagyok elfoglalva.


*Ahogy beléptünk a hajó belsejébe, csendben nézek körül, és a baljósló érzés miatt halkan szólalok meg.


- Legyetek óvatosak, kérlek.


*A hajó belseje bizton szép lehetett még fénykorában, de most inkább a homályba rejtőzik, titkolva történetét. Megállok, és egy kis ideig koncentrálok, és ha nem történik mágikus aktivitás, akkor a többiekhez szólok.


- Shanna, Magnus, kérlek, nézétek meg a szekrények tartalmát. Max, Foir tiétek a lépcső. Én a kétszárnyú ajtót vizsgálom meg.


*Ha nincs ellenvetés, lassú léptekkel elindulok a kétszárnyú ajtó felé. Közben előveszem a lámpást, és a gondolatommal tüzet teremtek benne, és azzal világítom meg a termet. Természetesen figyelek a mágia rezdüléseire. Az ajtóhoz érve rákoncentrálok, hogy érzek e belőle mágiát.

//off: Lángnyelvteremtés. 0 MP 1 sp gyúlékony dolgok meggyújtására.//

[revoltz]

Max

Kardom szorongatom, ahogy belépek a terembe. Megállva nézek balról jobbra szét a terembe alaposan megfigyelve mindent.

Ezután a padlóra tekintve lépek néhányat előre. Furcsa pillantást vetek a nyomokra, amiket észreveszek.

- Különösek ezek a nyomok. Nem emlékeztetnek egy állatéra sem. - Mondom követve azt a fal felé.

- Shanna, Magnus, kérlek, nézétek meg a szekrények tartalmát. Max, Foir tiétek a lépcső. Én a kétszárnyú ajtót vizsgálom meg.

Ezt a elengedve a fülem mellett haladok tovább a nyomok irányába.

A porban apró állatok nyomaira leszel figyelmes.

Néhány a patkányra és egér nyomra emlékeztet.
Ellenben van olyan mait nem tudsz hova tenni. Nem nagyobbak a patkánynál de nincsenek láb újai és nem is osztottak mint egy patásnak. Enyhén hosszúkás oldalra csak épp, hogy kiszélesedő párhuzamos sorban követik egymást és mint vagy a fal vagy egy oszlop felé fut. kb 20-30 cm széles lehet a lábterpesze a lénynek ami hagyta.

[Pelso]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Pelso
É - Ynev, Erogow királyság Hesseby kikötővárostól nem messze, Névtelen sziget.
Pyr.sz. 3700
Thor(Ybon Gar) rovoltz (Max) Black Cat(Shanna Elkins) bejelentett NJK
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*A félhomályban körbetekintve lassan szétszéledtek, hogy jobban körbenézzetek. Nagyjából Ybon felvázolta terv szerint. Leszámítva azt, hogy Max nem az egyik lépcsőt veszi célba hanem különös nyomokat követve az egyik oszlop felé közelít az ajtótól jobbra. Shana balra Magnus jobbra tart. Foir szintén balra indul el. Max szavaira mind megtorpantok és vissza néztek rá. Majd óvakodva tekingettek körbe ahogy lassan újra megindultok a kinézet cél irányában.

*Shana a bal oldali szekrényben csak tányérokat, poharakat és egyéb porcelánt talál, Foir sokkal óvatosabban halad előre és az egyik asztal gyertyatartójának szépségét csodálja miközben Magnus a kiszemelt szekrényhez érve az oldalára állítja.

- ÁÁÁÁÁ!!!!

*Hallatszik a kiáltás felőle majd egy határozott puffanás ahogy a szekrény visszazuhan az előbbi helyzetébe. Rövid távú bénultsággal terhelten szemlélitek ahogy pár lépést hátrálva és önmaga körül forogva egy közepes méretű kutyánál alig kisebb hangyára emlékeztető óriás rovarral hadakozik ami felszaladt a testére. Csáprágóival többször is megharapja mire sikerül megragadnia és a falhoz vágnia. Egy pillanatig sem késlekedve az alkarjára erősített varázstárgya hatalmát a lényre küldi. További késlekedést mellőzve már rá is tapos.

- Ez meg mi a fene?!

*Hátrál el a lénytől a reccsenés hallatán. A hatalmas hangya még a hátán vergődik mindeközben két törött lábbal és testtel. Rágóival csattog és érdes reszelős hangot ad ki. A válasz nem marad el. Fejetek fölül, a távolabbi szekrények és talán a homályba vesző asztalok irányából ugyan olyan hang válaszol tucatnyi forrásból. Foir ösztönösen hátrálásba kezd, Magnus meg a szekrény felemelése véget eltett kardját újra elő rántja.

// 0 Kör. Durván egy két tucat kutyaméretű hangya fog megrohanni titeket. Kérem mindenki írjon cselekvési tervet.//

[Thor]

Ybon Gar

*Felemelve lámpámat, indulok el az ajtó felé.

- Különösek ezek a nyomok. Nem emlékeztetnek egy állatéra sem. - Mondom követve azt a fal felé.

*Csak pár lépést teszek, mikor meghallom. Felé fordulok, és türelmesen várok, hogy mire jut. Addig nem megyek az ajtó felé, hisz lehet, valami fontosat talál. Ekkor látom meg Magnust, és a bestiát. Döbbenten állok egy helyben. Nem annyira a rémület, inkább a meg lepetettség fagyaszt le pár pillanatra. Szerencsére a hangya vesztett. Éppen közelebb mennék a lényhez, hogy tanulmányozzam, mikor meghallom a társait. Mivel nem vagyok harcos, és nincs is nagy tapasztalatom a taktikában, ezt most teljesen Max-ra, és a többiekre hagyom. Én lassan hátrálni kezdek a bejárat felé, és közben koncentrálni kezdek a botra, majd egy aurát formázok nyers energiából magam köré.


- Elbírtok velük? -*Kérdezem, és közben a szememmel fürkészem, hogy honnan jönnek, és mennyien.


//off: Elemi erő aura 5E-s, varázslás 1 szegmens, időtartam 1 perc. 20-as SFÉ//