A tartomány úr.

[Paga Sker]

//off: Bocsi mindenkitől, főleg tőled Pelso, mert azt mondtad, hogy a teljes reagomat PM-be küldjem el, de ezt a részt nyílvánossá szeretném tenni. Ha nem lehet, akkor szólj, és tárgytalannak vesszük!//

Foir-Sha Kryel

Nyílpuskát Magnuszra szegezve megszólalok:

- Még egy mozdulat… Csak egy jó okot mondj, hogy ne mártózzon meg benned ez a nyílvessző, Cimbora.


...

[Pelso]

//Vedd úgy, hogy szóltam//

[Thor]

Ybon Gar

Még Magnus VS Foir előtt

- Lehet, nem ártana... Tudsz varázsolni kötelet is talán? - Kérdek vissza viccesen.

*Mosolyogva dünnyögök egyet.


- Az igazság az, hogy képes vagyok rá, de nem teszem meg. Magnus hozott magával kötelet.



*Mikor Shanna is lenyugodott kíváncsian fürkészem.


<Vajon az egészet megjátszotta, vagy tényleg kijött a sodrából. Kezdem egyre jobban kiismerni a lányt, és érzem, hogy egyre távolodik tőlem. Csak en lenne ennyira vonzó teremtés. Az elmém tiltott gyümölcsként figyelmeztet, de a szívem beleharapna ebbe a finomságba.>


//off: Megfigyelem Shannát, hogy színjáték, vagy tényleg kiborult. Lélektan: 3, IQ: 18, Érzékelés: 14//


Magnus VS Foir

- Az egyikük meg fog halni! - Bökök az orrommal a két jómadárra majd a varászlóval ellenkező irányban a földre köpök. - Csináljunk valamit? - Kérdem Ybontól, de hangomból érződik, hogy nincs kedvem és nem is érdekel mi történik velük.

<Jó kérdés barátom. A szívem, a régebb óta ismert társam mellé áll, hisz a rend is része az életemnek, és sok mindent átéltünk együtt. Az elmém viszont a logikán alapszik, és azt követi. A logika pedig azt diktálja, hogy egy kegyelt támogatása felbecsülhetetlen... Jó kérdés. >


*Halkan szólalok meg, és Shannához is intézem szavaimat.


- Ki kell adniuk magukból. Ha elfojtjuk a dühüket, olyankor fog előtörni, mikor mindannyian veszélybe kerülhetünk. Azt tanácsolom, bízzuk az istenekre őket.


*A szívem mélyén nem szeretném egyik társunkat sem elveszíteni, de félek, ha valamelyikük nem tér észhez, hamarosan gyászt kell állnunk az egyikőjük sírja felett. Így elfelejtve a hideget, a bőrig ázott reszkető érzést, feszülten figyelem, hogy mi fog történni.

[Black Cat]

Shanna "Halszálka" Elkins

Két kézzel ráfogok Max kulacsára és egy keveset kiiszok belőle. Míg ízlelgetem a pálinkát, kettejük között foglalok helyet és visszanyújtom gazdájának a kulacsot - Köszönöm szépen - mosolygok a férfire, mikor már kicsit lehiggadtam.

Ekkor veszem észre, hogy Foir és Magnus között veszélyesebbre fajult a helyzet. Max szavaira elfog a kétely. Régi emlékeim törnek elő, akárcsak a hajón, most is a (volt) férjem képe jelenik meg előttem.

<Megölni egymást? De... Ők az enyéimek...>

Szomorúan tekintek a civakodó felekre, Ybon szavaira felkapom a fejem. Aggodalmasan fürkészem a szemeit. - Biztos vagy benne? - sóhajtok egy picit, majd ismét figyelemmel követem az eseményeket, óvatosan Ybon alkarjáért nyúlok.

<Ha odamegyek, engem is megölhetnek. Viszont halálközeli helyzetből még vissza tudom hozni őket...>

Az ötletemhez késztetést érzek, hogy megosszam. - Van nálam gyógyital... - motyogom - De ne áruljátok el senkinek! - súgom kérlelve - Ha baj van, meg tudom őket menteni... De azért csak nem fajul eddig a helyzet, ugye? Ugye?...

Egyre jobban kezdek fázni is, ha nem érezném fontosnak az események szemmel tartását és nem fogott volna el az aggodalom, már mennék is átöltözni. <Remélem a ruháim nem áztak el olyan nagyon.> Finoman ráfogok a magiszter alkarjára.

\\off: most akkor Sirak elkacsázta a dobását? Csak mert akkor megjegyeztem volna, hogy színészkedek q-q nvm\\

[revoltz]

Max

- Van piád? Adj valamit

- Szerencséd van, hogy készültem! - Válaszolok nagy büszkeséggel miközbe hátra hajítom az üres kulacsom és a másikat leakasztva adom oda a tartalékom.

- Nagyon erős! - Teszem hozzá, mikor elveszi. //off: pálinka van benne

- Az igazság az, hogy képes vagyok rá, de nem teszem meg. Magnus hozott magával kötelet.

- Akkor nem sokára megkötözöm...

Sóhajtva nyugtázom, ahogy munkát adtam saját magamnak...

- Ki kell adniuk magukból. Ha elfojtjuk a dühüket, olyankor fog előtörni, mikor mindannyian veszélybe kerülhetünk. Azt tanácsolom, bízzuk az istenekre őket.

- Bölcs gondolat. - Ismerem el bólogatva.

- Ha baj van, meg tudom őket menteni... De azért csak nem fajul eddig a helyzet, ugye? Ugye?...

- Talán...

[Pelso]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Pelso
É - Ynev, Erogow királyság Hesseby kikötőváros, Koppány nevű matrózkocsma.
Pyr.sz. 3700
Thor(Ybon Gar) rovoltz (Max) Sirak (Magnus) Paga Sker (Fior-Sha Kryel) Black Cat(Shanna Elkins)
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

JK-JK harc 1 kör.

Magnus, Fior-Sha

Fior
- Még egy mozdulat… Csak egy jó okot mondj, hogy ne mártózzon meg benned ez a nyílvessző, Cimbora.

*Magnus a felé szegeződő vesszőt látva helyben marad és mindkét kezét magaelé emelve jelzi, megadási szándékát.

Magnus
-Mi a f***?!

*Csak ez a pár szócska tud kiszaladni a száján.

Fior
- Nem akarlak .........

*Mindösszesen eddig jut mondókájában mivel hirtelen megrándul a kezében tartott nyílpuska. Szinte egyszerre egy pendülést és egy reccsenést lehet hallani, némi fémes pendüléssel vegyítve. A vessző felfelé egyszerűen kiröppen a vájatból és Foir döbbenten néz a fegyverére.

Magnus
-Biztos hogy ezt akarod csinálni?

*Egy hanyag mozdulattal dobja félre számszeríját, miközben Magnus valamit szétszórt kettejük között a földre.

Fior
- Ne hidd, hogy ez megmentette az életedet. Nem, nem. Csupán azért élsz, mert nem akarom, hogy legyen bármi közöm is a halálodhoz, de azt hiszem magyarázattal tartozol nekünk, hogy miért is támadtad meg azt a társadat, aki a csapat épségét próbálta menteni

//PM Paga Sker, Sirak//

Ybon, Shanna, Max

*Feszülten figyelitek az eseményeket. Egyenlőre patthejzetnek látszik az ügy. Igaz, talán csak azért mert még nem szánta el magát egyik fél sem a teljes lerohanásra.

//PM Thor//

[Pelso]

//Off.

Az írásokat továbbra is PM-ben kérem, amennyiben bármilyen szinten számoltok harccal. Még akkor is ha csak biztonsági tartalék.//

[Sirak]

Fior
- Ne hidd, hogy ez megmentette az életedet. Nem, nem. Csupán azért élsz, mert nem akarom, hogy legyen bármi közöm is a halálodhoz, de azt hiszem magyarázattal tartozol nekünk, hogy miért is támadtad meg azt a társadat, aki a csapat épségét próbálta menteni

Feszülten várom a következő mozzanatát, de kissé meglepedten ér, amit mond. kissé meg is nyugtat, hogy végre lehet vele beszélni is.
Leengedem a karomat, és visszalépek normál, álló helyzetbe. Majd normál hangerővel kezdek bele, de végül majdhogynem kiáltozok.

- Szórakozol velem? A csapat épségét megmenteni? Nekiálltál könyörögni az életedért, mint valami féreg! Meg mi az hogy, "nem tudja mit miért tesz." - mondom gúnyos hangon - Azt se tudod, mivel álltunk szemben! Ez a ... lény. - mutatok Oktopra - Arra teremtetett, hogy az átutazókat vagy a környéken lakókat zargassa. Ha látsz egyet menekülj vagy öld meg, mert amíg a közelben vagy, nincs békességed!

Kis szünetet tartok, hogy kifújjam magam, s nyugodt hangon folytassam.

-Lényegében, a hülyeséged nélkül most nem lennék csurom víz és nem döftem volna át a vállad. Ja, és Oktop most ugyanilyen állapotban lenne. Magadnak köszönheted. És ha befejezted a gyerekes próbálkozásaidat, elkezdhetnénk kikérdezni a hajóval kapcsolatban.

[Thor]

Ybon Gar

*Shanna érintését észreveszem, de jelen pillanatban a két társam cselekedete jobban leköt, minthogy foglalkozzak most egyéb dolgokkal. Hisz lehet, nem sokára valamelyikük nélkül megyünk tovább, és ez fura érzés. Igaz, vesztettem már el csapattagot, és túléltem, ám őket régebb óta ismerem.
Szívem szerint most közbe avatkoznék, de őszintén bevallom, kíváncsivá tett, vajon miképpen cselekednek szemtől szembeni harcban.


*Nagy levegőt veszek, mikor megérzem a mágia kavarodását, és elismerően bólintok, ahogy a nyílpuska használhatatlanná válik.

<Úgy látom nem olyan könnyű sarokba szorítani téged sem Magnus.>

*A szerencsevadász monológja után feszült figyelemmel várom Foir válaszát. Talán véget vettnek ennek az őrültségnek, és folytathatjuk a dolgunkat…remélem.

[Paga Sker]

Fior-Sha Kryel

- El vagy tévedve Magnus! Lehet, hogy nem nézed ki belőlem, de felfogtam mivel van dolgunk. Fel voltam készülve a trükjeire. Az nem is jutott eszedbe, hogy ezzel csak egy kis időt akartam nyerni? Viszont a te "produkciód" miatt, csak annak köszönhetjük az életünket, hogy Ybonnak - intek az említett felé. - sikerűlt időben hatnia rá a mágiájával. Mi itt egy csapatot alkotunk, azaz alkotnánk, amibe mindenkinek megvan a maga szerepe. Ha jól emlékszem ezt megbeszéltük a hajón, és nem én, te - mutatok Magnus-ra - foglaltad össze, hogy kinek mi a szerepe. Viszont úgy tűnik, ezt te éles helyzetben, vagy elfelejted, vagy figyelmen kívül hagyod. Elkezdesz itt magálnyos hőst játszani, amivel, ha jól láttam, nem tettél kárt a szerzetben. Ez után kezdte el a vízet formálni, én meg emez után próbálltam "megbékíteni". Szóval azt, hogy miért vagyunk vízesek, azt ne próbáld meg rám kenni...

//off: Az idézője leket gesztikulálja is a karakterem//
Hangom mindvégig kimért. Bár nem suttogva mondom neki a mondanivalóimat, mégsem mutatum jelét annak, hogy mi lakozik most bennem. Mikor látom, hogy a testartásán enged, felállok én is.

- Amúgy jössz egy nyílpuskával! - Itt elejtek egy mosolyt, majd gyorsan visszaválltok komolyra. - És ha még egyszer megsértesz, akkor valamelyikünk meghal!

Azzal megindulok Ybonék felé.

[Black Cat]

Shanna "Halszálka" Elkins

Ybon válaszra sem méltat, egy darabon még várok rá, csillogó szemekkel lesem a mozdulatait, majd megelégelem. <Mindegy, hallgatás beleegyezés.> A karját továbbra sem engedem el, túl jó érzés.
A szívem erőteljesen dobban, mikor a kyr a szerencsevadászra szegezi a fegyverét. <Én megbízok benned, Ybon, de nagyon hülye vagy, ha ezt most hagyod.> Ellenemre van ez a feszült helyzet, kezdem terhesnek érezni, a hidegtől enyhén remegni kezdek.

A fordulatot meglepetten fogadom. Ismét Ybon felé fordulok, már kérdésre nyitnám az ajkaimat, de csak egy halk hang merészkedik szabadjára - E... - nem is mondok többet, meggyőződésem, hogy az ő keze van a dologban. <Amúgy sem válaszolna...> gondolom lemondóan.

Úgy nézem, nem áll már a két férfi szándékában, hogy megölje egymást, így egy hatalmas szikla esik le a szívemről. A kakasviadalt most sem tudják megállni, feszülten, átfagyva várom, hogy Foir is befejezze a mondandóját.
- Elég volt, nagyon édesek vagytok, de most már fejezzétek ezt be! - emelem fel a hangomat - Ahogy Magnus is említette, ennél fontosabb dolgunk is akad most, kezdhetnénk a szárítkozással, amennyiben nem akarunk tüdőgyulladásban kimúlni.

[Sirak]

Magnus

Grimaszolva kuncogok, alig bírom visszatartni magam, de mikor már Shanna is beleszól, nem bírom és könnyfakasztó nevetésben török ki.

- Bocs. De ez a helyzet kész komikum! - jön föl még belőlem egy pár he-he - Azért támadtam meg a manót, hogy a figyelmét elterelve, Ybon tudjon cselekedni feltűnés nélkül. Ha csak itt jártattuk volna a szánkat, s Ybon nekiáll mutogatni meg szónokolni, a manó azonnal megöli. De ha megtámadjuk és nem tud figyelni, úgy Ybon tuti célba talál. Ezért örültem amikor úgy felbőszítettem a kis zöld taknyot. - teszem a kezem a fejemre s közben ingatom azt - Ja és erről külön szóltam is neki. Na mindegy. Én jól szórakoztam, mindenesetre.

Pár másodpercig még nézem a reakcióját Foirnak, miközben idétlen vigyor ül ki a pofámra. Aztán elkezdem össze szedni amit szétszórtam.

-Ne lépjetek bele.

Párat felkapok, majd eszembe jut Oktop.

- Ybon, akkor mi is van ezzel a kikérdezéssel?

Ha kötélre van szükség akkor azonnal előkaparom az enyémet, s megkérem Maxot, hogy kösse jó szorosra Oktop körül amíg én szedegeten a cuccaimat.

Miközben előkészülünk, azért kicsit még csevegek, habár nem kívánom túlnyujtani.

- Egy illúzió jobb lett volna...mint a kocsmában. Hatásosabb mint beszélgetni egy felbőszített vizimanóval.

Ha válaszol Fior - amire azért kíváncsi vagyok, csak nem akarom húzni az időt - válaszolni nem fogok, max hümmögök egyet.
Viszont ami kérdést fölteszek utána:

- Mit csináljunk vele, miután kikérdeztük? - kérdem mindenkitől még mielőtt felébresztenénk
- Én szívem szerint megölném, de amondó vagyok, szavazzuk meg. Kezeket fel aki megölné.

Ha többségben megölnénk akkor.
- Akkor ez eldöntetett, mi sem egyszerűbb. Ébresszük fel.

Ha többségben nem ölnénk meg, akkor.
- Oszt mit csináljuk vele utána? Felölem akár velünk is jöhet, de nem én fogok vigyázni rá. Viszont a tavacskába nem engedhetjük vissza amíg itt vagyunk. Szóval?

Bármi is legyen a válasz, ha van értelme, beleegyezem.

//off: a kérdések ugyanazok, miért támadott a hajóra, kik voltak rajta, ha nem ő támadott akkor ki, és a közelben van-e az, aki? //

[Pelso]

//Nos nyugodtan válaszolhattok egymásnak.

Nekem az a gyanúm hogy vége a JK-JK harcnak.
Szóval írja meg mindenki mi a terv.//

[revoltz]

Max

Karba tett kézzel várom a kimetélt. Kissé csalódottan sóhajtok, amikor látom, hogy végül nem lesz semmilyen harc.

<Sok hűhó a semmiért...>

- Csak az időm pazarolják. - Adok hangot a nem tetszésemnek.

- Dobj egy kötelet Magnus! - Kiálltok oda neki, hogy valami produktív is elkezdődhessen, majd szépen megkötözöm a manót.

- Mit csináljunk vele, miután kikérdeztük? - kérdem mindenkitől még mielőtt felébresztenénk
- Én szívem szerint megölném, de amondó vagyok, szavazzuk meg. Kezeket fel aki megölné.

- Vigyük magunkkal a hajónkra! Biztos vagyok benne, hogy egy cirkusz szép summát adna érte! - Mondom vigyorogva.

Ha azt látom, hogy csak saját magamat szórakoztattam, akkor vállat vonok és rávágom.

- Tőlem meg is ölhetjük...

[Thor]

Ybon Gar

*Nagy levegőt veszek, és lassan kifújom. Jó érzés, ahogy a görcs a mellkasomból lassan szertefoszlik. Ekkor kettős érzés tőr rám. Az egyik, a hideg és a vizes ruha rossz párosa, a másik Shanna érintése. Ránézek, és csak annyit mondok neki:

- Még ázottan is gyönyörű vagy. -*Majd megfogom a karját, és kezet csókolok, ezután udvariasan arrébb lépek, és a csapatnak szentelem a figyelmem.

*Foirra, és Magnusra nézek. Arcom rideg, és inkább szigorú, mint baráti.

- Remélem tisztáztátok a nézeteltéréseteket! Nem akarok több ilyet, míg a küldetést teljesítsük! Ne feledjétek, most egy csapat vagyunk! -* Itt egy kicsit lágyabban folytatom. – Felelősséggel tartozunk egymásért.

*Magnusra nézek.

- Te vagy a csapat vezetője, de nem felejtjük el, hogy a társadra támadtál, ráadásul hátulról! Ezt te se felejtsd el.

*Kicsit várok, hogy mond e valaki valamit.

- Ybon, akkor mi is van ezzel a kikérdezéssel?

- Nos én két lehetőséget látok. Az egyik, hogy megkötözzük, és visszatérünk a hajóra, hogy megszárítkozzunk, ruhát váltsunk. A másik, hogy a mágiát segítségül hívjuk, és azáltal száradjunk meg. A manó pedig nem hiszem hogy fog beszélni, kivéve, ha sikerül megfélemlíteni. Esetleg képes vagyok az elméjébe látni, és akkor az igazságot megtudhatjuk. Viszont erőmet kivette a lény uralma, és a mágiával történő megszáradás, és a gondolatának olvasása nagyon ki fog meríteni. Ebben az esetben nem sok hasznomat vennétek ma a hajónál.

- Mit csináljunk vele, miután kikérdeztük? - kérdem mindenkitől még mielőtt felébresztenénk
- Én szívem szerint megölném, de amondó vagyok, szavazzuk meg. Kezeket fel aki megölné.

- Vigyük magunkkal a hajónkra! Biztos vagyok benne, hogy egy cirkusz szép summát adna érte! - Mondom vigyorogva.

- Az ötlet nem rossz, talán kapnánk érte pár aranyat. -* Mondom éreztetve a hangsúlyomon, hogy csak tréfálok. – Nem tudom mi legyen. Egyértelmű, hogy csak veszélyt fog később jelenteni. Én azt javaslom, hogy először kérdezzük ki így, vagy úgy, és utána döntsünk a sorsáról.


*Közben próbálok úrrá lenni a remegésemen.