Moderátor: Admin
Végre valami lehetőség, hogy további hőstett fűzödjön a nevemhez. És még meg is fizetik, hmm... naná hogy vállalom! Gondolom magamban, s örömömnek hangot adva lépek ki a kikiáltó elé.
- Vállalom! - ismétlem magam immár hangosan is.- Rubin Hood nem ismer félelmet! Bizton állíthatom jó uram, a küldetés sikere garantálva van általam! - mondom fennhangon kissé mókásan és magabiztosan.
Érdekes felállás lesz ez így... nézek fel a kikiáltóra, majd a nála is hatalmasabb bikafejűre. Gyanítom mindkét eset előnyömre fog válni. Ha, most ez egy jól megkomponált káprázat, akkor lesz kitől tanulnom, ha meg valóban egy ilyen félelmetes lény -nyelek egyet, de kétségeimnek nem mutatok más jelét- mellett kell boldogulnom, akkor meg nemhiszem, hogy lesz bármi más, ami a frászt hozza majd rám, illetve majd ez az izé másra is ráhozza. gondolkodom, miközben csípőretett kézzel várom a vélhetően nem várt fellépésem reakcióit. Ha esetleg valaki engem is megkínálna valami zöltséggel, (szó szerint) kapok a lehetőség után, s megpróblom elkapni az ingyen kajákat.
Értek én a jókedv megteremtéséhez is... együtt kacagok a jónéppel, gondolatban legyintek az ottromba beszólásaikra. A titokzatos hős nem teríti ki a lapjait már rögtön az első alkalommal...
- Uram, nem látja mit okoz a jelenlétem? Biztos vagyok benne, hogy a drow-k is elbízzák majd magukat, ha velem találkoznak. És a meglepetés az én egyik fegyverem. mondom teljes meggyőződéssel a kikiáltónak Bizonyára elkerülte a figyelmét a körém formálódott erőtér, amely meggátolja többek között az én kibelezésemet is, no de sebaj, ebből is látszik, hogy a fellépés ereje gondatlanná teszi az embernépeket. majd hozzáteszem:
- A szándékaim nem változtak, komolyan gondoltam mindent, amit mondtam. -mondom teljes komolysággal.
A megjegyzését melyet a bikafejűnek céloz, egyelőre csak szelektálva értékelem. Hmm... legalább már tudom a nevét ennek az Carturoknak.
Reméltem, hogy nem egyedül kell mennem ezzel a Carturokkal. Lélegzem fel, amikor a törpe... Vak Bothain csatlakozási szándékát tapasztalom.
- Köszönöm Bothain uram, hogy kiállt mellettem, bár igazán nem volt szükséges. Már régen nem hatnak meg ezeknek a póroknak a megnyilvánulásai. - mondom a törpe anyanyelvén - Sőt magamban jót mulatok rajtuk. - kacsintok rá huncutul.
A bikafejű felszólalása után már nincsenek kétségeim affelől, hogy nem egy káprázat. Ez a tény és a mondandója azonban újabb lehetőségeket juttatnak az eszembe. Carturok! Én is megfogadom, hogy csak a végszükség esetén használom fel a testrészeidet különleges varázslat komponenseknek... Hmm, micsoda extra juttatásokat szerezhetnék ebből a kalandból. - csillan fel a szemem az ötlet kapcsán, miközben mosolygom rá, és állom a szúrós pillantását. Invitálását elfogadva lépek bátran az asztala mellé, bár leülni nem ülök le, amíg a többi invitált nem teszi ugynezt... kíváncsian várom a fejleményeket.
Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó