Életút

[Paga Sker]

Vellir

Eligornak válaszolva:

-Nem benned nem bízok bátyám. Inkább a saját szakértelmem az amire leginkább támaszkodok. Mi van ha ez a jól látható szerkezet nem a falat, hanem egy csapdát hoz működésbe? Jártas vagyok a mechanikába. Csak biztosra akarok menni. Amúgy is hogy cserélnénk ki az akitivizálló szerkezetet, ha a nagyja a falak mögé van relytve? Emiatt hoztad a köteleket? Eddig azt hittem, hogy az őrök lekötözéséért. Te embereket vadászol, én épületekbe hatolok be, a lehető legykevésbé feltűnő módon. De erről nem most kéne beszélgetnünk. Így engedelmetekkel, vagy hadjátok, hogy csináljam a dolgomat, vagy mondjátok, hogy feleslegesen vagyok itt, és akkor csak árnyékként követlek titeket.

A hangnemem, inkább sértődöttséget tükröz, de vigyázok, hogy ne beszéljek hangosan.

[HugiLee]

Una Finteon
..folytatás:...
...-Kettőt még el tudsz dobni, ha megtámad valaki, a harmadikat ne mutasd! Ha elfognak és megkötnek, a csizmádból elő tudod venni ügyesen, vagy ha többen vagytok, valaki más ki tudja venni a késed. De első és legfontosabb, ha megtámadnak, és elbújni nem tudsz, akkor fuss, ahogy a lábad bírja! Ne törődj senkivel! Ne nézz vissza! Megtalállak. És ha lehet ne mutasd a hajad senkinek!
Azzal megsimogatom a fejét, ráhúzom a csuklyáját és felrakom a kocsira.
Amikor elmagyarázom az embereknek, hogy nagyon csendesek legyenek, és ne gyújtsanak lámpást vagy fáklyát.

Mikor látom, hogy szinte észrevehetetlen öcsikéim nyoma, büszkeséget érzek és biztosabb vagyok benne, hogy sikerrel járunk, mint eddig.
Mosolyogva tudatom felfedezésemet Saginorral, majd felugrok Hamis nyergébe és a barlanghoz indulok.
Kicsit megmosolyogtat ez a téli piknik a sötétben, de rám is rámfért már egy pár falat étel. Egész nap csak a pakolással foglalkoztam és elfelejtettem enni. De most sem tudok és nem is akarok egy pár falatnál többet.

Mikor Vellir befut semleges hangon próbálom oldani a feszültséget , amit nem csak testvéreimben, de magamban is érzek :
- Nahát Vellir! Nem láttalak, mióta utoljára találkoztunk. Megbeszéltük a fiúkkal, hogy elindulunk, amit megérkezel. Épp jókor értél ide, hogy ne késs le róla.

Ezzel remélem, hogy letudtam előre a többiek esetleges megjegyzéseit is Vellir felé, amit teljesen felesleges energiapocsékolás lenne. Itt van és indulhatunk. Ez a lényeg.
Indulás előtt magamhoz veszem a 20 láb hosszú kötelet és a fúvócsövet az altató folyadékkal .

Amint belépünk a járatba, elcsendesedek és innentől már csak a feladat jár a fejemben.
Örömmel látom, hogy jól felderítették a járatot így nem kell araszolgatnunk, de azért nyitva tartom a szemem , fülem , minden érzékszervem és észlelésem, hogy ha bármi adódik azonnal reagálhassak.
A szerkezetnél, mikor Eligor felmutatja a kötelet én is mutatom a sajátomat, hogy itt is van, de nem szólok bele egyikük dolgába sem. Tudják, hogy van kötél, ha szükség lesz rá, felhasználják. Ebbe az eszmecserébe nem avatkozom bele.

Csak úgy magamnak megjegyzem, de azért hallani, főleg a csendes szűk folyosón..:
-Jó lenne átlátni a falon, hogy mi , vagy ki van a túloldalon, mielőtt kinyitjuk.

Mikor ezt elmondom, a kezemben lévő kötelet nyílpuskára cserélem, hisz tényleg nem tudhatjuk , hogy mi lesz ha kinyílik az „ajtó”.
Lövésre készen várok.

[Gorodak]

Nakloss Finteon

A szekereknél magam is elfogyasztom az adagomat, de nem nagyon beszélgetek a többiekkel, csak sétálok egyett, hogy kinyuztossam a tagjaimat, majd fel késülök az indulásra.

A dolgokat a testvéreimre hagyom, mivel bízom bennünk, h tudják mit csinálnak.
A tervnek megfelelően az utolsó ként haladok, ha tudok segiteni akkor segitek, ha nem, akkor csak a hátérben várok és figyelek.

Mikor a lépccsőn megyünk fel,, nagyon lassan lépkedek és figyelem a lépcső fokokat, hogy ne szakadjanak le a súlyom alatt!

[Pelso]

Eligor.

- Testvér a hangodon érzem, hogy megbántva érzed magad. Ám figyelmen kívül hagyod, hogy én is kicsit megbántva érzem magam amiért kizársz a gondolataidból és nem osztod meg velünk mit és miét is csinálsz. Nem azért jártam végig a járatott, hogy mikor ide érkeztek ne tudjak mondani semmit és ne segítsem elő a bejutásunkat. Épp azért jöttem előre, hogy minél rövidebb időt vesztegessünk el feleslegesen. Mikor fel értem mondtam, hogy ez a szerkezet amiről kint beszéltem és ha össze dugjuk a fejünket akkor működésbe tudjuk hozni. Ám te rám oda se figyelve elkezdted a terem többi részét szemlélni rejtett csapdák és járatok után. Én is ugyan annyira lehetek megsértve mint te ám én még sem mondom, hogy kifordulok az ajtón mivel előttem apánk kiszabadítása lebeg. Mindössze csak annyit kérdezek, hogy a helyet, hogy nem mondasz semmit nekünk esetleg megosztod velünk a gondolataidat és össze dolgozol velünk?

*Kérdőn szét tárom a kezeimet.

- Szerintem ha szólsz nem csak én hanem a többiek is szívesen segítenek a szerkezet üzembe helyezése érdekében. Én pont azért vártalak be titeket, hogy közösen végezzük el a munkát ahelyett, hogy egyedül vacakoljak vele.

[Thor]

Mindenki



*Eljött az indulás ideje. Valamiért úgy érzitek magatokat, mintha életetek első küldetésén lennétek. Nem az előttetek lévő próbatételektől, hanem, mert a mostani cél személy az apátok.
Eligor előkészíti a nyílpuskáját, majd meggyújtja a lámpását, miután belép az ember magas, egy méter széles barlangbejáraton. Vellir pár szót mond istennőjének, és utána követi testvérét. Una végig nézi a fagyott bokrokat, majd előkészíti fúvócsövét, és kötéllel a vállán elnyeli a barlang. Saginor közelebb lép a barlang bejáratához, végig simítja kezével a bokrok fagyott ágait, és elmosolyodik. Gyerekkora rémlik fel, ahogy ennek a növénynek a savanyú bogyóit rágcsálták, és akkor tanulta az első leckét a zöldellőkről. Elég komoly lecke volt, sokat kellett az árnyékszéken ülni. Mosolyogva lép el mellettük. Nakloss az utolsó, kit elnyel a barlang. Fegyverét kezében tartva, készen áll a harcra.



*Eligor és Nakloss felfedező útjának köszönhetően, elég gyorsan haladtok a barlangban. A lámpa fényében kisebb cseppköveket, és sziklahasadékokat láttok, melyekbe férgek és rovarok kotródnak vissza a fényt érzékelve. Nem foglakoztok velük, hisz nem jelentenek veszélyt. Kicsivel több mint fél óra múlva eléritek a kivájt folyosót. Kissé négyzet keresztmetszete határvonalként hat a természetes barlangban. Ekkor Vellir megáll, és csak annyit mond: - Noir fénye. -* Ebben a pillanatban, nyakában lógó szimbóluma kékesen feldereng, és hideg fényével bevilágítja a folyosó kicsit nagyobb részét. Bólint felétek, majd tovább indul, mire követitek lépteit. Jó érzéssel tölt benneteket Noir jelenléte, hisz ez már fél siker. Nemsokára egy félig kitárt, rozsdás rácsos ajtóhoz értek. Úgy öklömnyi nagyságú lakat csüng róla, melyet még egy törpe is csak sok órás munkával tudna életre kelteni, hisz a rozsdától alig látszik ki. Szerencsére nem kell vele foglalkoznotok. Tovább menve követitek a folyosó adta utat. Egyszer csak Eligor megálljt int, majd egy keresztre mutat, melyet durván a padlóba véstek.


- Itt vannak a rúnák a falakon. -*Miközben a két oldalsó falra mutat.


*Hamar észreveszitek. Saginor elismerően látod a trükköt. Hisz mivel mind a két oldalon van, így lehetetlen kikerülni, és egyszerű módon hatástalanítani, mint például a rúna átvéséssel. Úgy döntesz, először a hatalmadat használod, de Vellir megkér, hogy ő szeretné kifürkészni. Nem ellenkezel, hisz egy isten segítsége nem olyan rossz. Testvéretek kiegyenesedik, majd annyit mond: - Mutasd! -* És ekkor ezüstösen felizzik a szimbóluma, kis időre varázslatos csillogással telítve be a helyet, majd az isteni hatalomtól vibráló energiában fürdő pap rátok néz, és fejét csóválva jelzi, hogy nem érez mágikus aktivitást.
Ezt letudva a fény alább hagy, és újra a kékes derengés veszi át az uralmat. Lassan tovább haladtok, ám Saginor kíváncsi tekintettel nézi a rúnákat. Akkor veszed észre, hogy testvéreid távolabb értek tőled, mikor a fény homályosodása miatt, hogy jobban láss, már majdnem éri az orrod a falat. Viszont megfejtetted a jeleket, és már tudod, hogy miért nem működhet.


*Kicsit később megérkeztek a folyosó végére. Egy kővel kirakott kútféleség vezet felfelé, 5-6 méter átmérőjű lehet, és középen fából készített csigalépcsők vezetnek felfelé. Eléggé korhadtak a deszkák. Vellir előre halad, és jelzi, hogy amelyik lépcsőfokot megkarcolja az útközben felvett kavicsokkal, azt inkább lépjétek át. Hallgattok testvéretekre, és igaz lassan haladtok, de egyikőtök alatt sem szakad le a deszka. Az utolsó lépcsőfokokat járjátok. Több mint 10 métert mentetek felfelé, mikor észreveszitek, hogy egymás alatti három lépcsőfok le van szakadva. És a nyomokból ítélve ez mostani dolog lehetett.


*Felérve egy terembe értek. A kút, mivel az lehetett régen, káváját átlépve, sima kőpadlót ér a lábatok. A terem úgy 5*5 méteres lehet. Veletek szembe a falban, 1,5 méter magas, és egy méter széles kőlap zárja el a kijáratot. A kijárattal szembe állva, kicsit jobbra srégen, úgy 2 méterre az ajtótól, egy négyszög alapú oszlop emelkedik a plafonig, mely úgy 1*1 méteres lehet. Ami érdekes benne, hogy nem sima az oldala, hanem végtelennek tűnő fa és vas fogaskerék van körben rajta. Két igen csak rossz állapotú kötél lóg ki az oldalán lévő két nyíláson. És jobban megfigyelve a kőlap két felső sarkába ütött vaskarikára volt kötve. Valószínű az mozgatta a lapot, ám becsukni már kézzel kell.



*Vellir körbenézve, hamar a szerkezetet kezdi fürkészni. A többiek addig türelmesen várakoztok. Testvéretek hamar felfedezi a karokat, és azt is, hogyan kell kicserélni a köteleket. Mivel Eligorral van egy kis nézeteltérése, úgy dönt, hogy az ő kötelét fogja beáldozni. Így elkéri tőle a kötelet, majd nem telik el több idő, mint egy törpe és egy ork kézitusája egy ivóban, és már is az új kötél lóg a gépezetből. Míg ő azt az oldalát csinálta, Una és Eligor a kötél másik végét felköti a vaskarikára, ami a kőlapon van. Mikor készen vannak, Vellir oda szól Naklossnak:


- Gyere ide, és ezt a kart ezzel a faabronccsal tekerd, de úgy mintha egy démont zárnál be vele. Nem kell félni, még nem nyitja ki a járatot.


*Naklossnak sem kell több. Felszívja magát, és erővel elkezdi tekerni. Fura fémes csikordulás, és kattogás tölti meg a helyet, és reménykedtek benne, hogy ezt nem lehetett a másik oldalt hallani. Mikor már csak nagy nyögés árán mozdul meg a fakerék, Vellir int, hogy elég. Odalép a karhoz, és rámutat.


- Ezt meghúzva kitárul a járat.

PM: Kieron, Gorodak

[Thor]

//off: Elnézést, rosszul írtam a méreteket. A szoba olyan 7*7, vagy 8*8 méteres. //

[Gorodak]

Nakloss Finteon

Mikor meg vagyunk mindennel, oda fordulok Vellirhez.

- valami nem hagy nyugodni, mond mit jelent ha Noir kékes fénye sötétebbé válik ? -

A válsz után,

- Ha ti is egyet értetek vele készüljünk fel arra, hogy a másik oldalon már várnak minket. Ha nektek is jó akkor én állnék a kő tömb elé, s ha lesz ott valaki azt nem hagyyom bejönni a többiek meg tudnak fedezni, míg valaki meg huzza a kart, hogy kinyiljon az kijárat... -

Majd meg várom a választ.

Keiron döntése szerint cseleksyem, ha nekem kell meg huzni a kart akkor azt kardal a kezemben teszem...

< Arel segits nekünk, hogy ha balul sülne el a dolog apánkat akkor is ki tudjuk hozni élve. >

Az ima végeztével, felkészülve mindenre cselekszem !

[Paga Sker]

Vellir

Eligornak:

-Nem mondtam egy szóval sem, hogy itt hagylak benneteket. Apánk jelenlegi helyzete nem hatalmaz fel, hogy érzelmileg zsarolj bármelyikünket. Mind azért vagyunk itt, hogy kiszabadítsuk. Remélem nem Unába fogsz legközelebb belekötni, mert nő, mint most belém, hogy besurranó vagyok. De ha ez megnyugtat, - nyúlok a kötelek felé- ezek most tényleg jól jönnek.


Naklosnak:

-Ez a fény figyelmeztet arra, hogy ha nem kívánatos helyre tevedek, illetve ha közvetlen veszély leselkedik rám. Ilyenkor a színe elmélyűl majd pirosas fényt áraszt. A járat felderítése igen sok időt spórolt meg nekünk. Viszont ezt a fohászt használva, ismeretlenűl sem lennénk sokkal lemaradva.

Az utolsó mondatot csak nagyon halkan mondom. Lehetőleg úgy, hogy csak Naklos halja.

*Részmről rendben. Naklos stratégiája nem hangzik rosszúl, így csak egy bólintással jelzem egyetértésemet.

[Thor]

*Nakloss kérdésére mindannyian észre veszitek, hogy a fény kissé sötétebbé változott. Vellir kicsit figyelsz még, de nem vált át a kék vörösre. Ez azt jelenti, hogy még ne vagytok veszélyben.

[Pelso]

Eligor

Vellir

- Nem tudom miféle népség között töltötted időd mostanáig. Ám ha szavaim íj módon félre vezetnek téged akkor igen rossz emberek lehettek. Szavaid és kezdő lépésből induló sértettséged sarkalt arra a következtetésre, hogy szavaidat miszerint

vagy hadjátok, hogy csináljam a dolgomat, vagy mondjátok, hogy feleslegesen vagyok itt

csak az illem választotta el attól, hogy hozzá tedd faképnél hagysz minket. Ezek után csak emlékeztettelek rá, hogy miért vagyunk itt.

*Átnyújtom Vellir-nek a két kötelet.

- Lehet, hogy az alvilág egyes részein be vett szokás így viselkedni de ahol én fordultam meg ott nem. Így csak ismételni tudom magam. Ahelyett, hogy kihagysz minket a gondolataidból inkább oszd meg velünk.

A kőlap mögé hatolás előtt.

*Azzal egy időben mikor Nakloss megosztja velünk a javaslatát, megtámasztom a számszeríjam és felhúzom az ideget.

- Nem valószínű, hogy bárki is lenne a túloldalt ám támogatom az ötletet. Szerintem állj egy kicsit oldalasan pajzs takarásában hátha van íjjász odaát. Ám a várőrség létszáma alapján ez nem valószívű.

*Ezután egy vesszőt teszek a vájatba és a kőlap közelében kicsit oldalasan állva elhelyezkedek, arra az esetre ha van odaát valaki aki veszélyt jelent ránk az lelőjem.

//pm. KM//

[Pelso]

Eligor

*Elhelyezkedem a helyemen úgy, hogy jól lássam ha van valaki a túl oldalt.

- Miután fel emelkedett a kőlap javaslom, hogy Una menjen be elsőnek. Utána én és miután jeleztünk, hogy tiszta a levegő akkor jöjjön Nakloss és csak utána jöjjetek Vellir és Saginor. Szerintem az lenne a legjobb ha Una, Nakloss és én egymást fedezve szakaszról szakaszra haladjunk előre, és ti mint hátvéd jöjjetek mögöttünk.

*Egyet értés után várom, hogy felnyíljon a kőlap. Miután Una be ment, követem én is. Ha tiszta a levegő akkor jelzek a többieknek, hogy jöjjenek.

//Ja igen. Ha Nakloss tekeri a szerkezetet akkor Una álljon a kőlap elé és akkor a javaslatom szerinti haladási sorrend fordított. Nakloss én Una.
Bízok benne, hogy a szerkezetet kitámasztható az áthaladáshoz és nem kell valakinek ott maradnia, hogy nyitva maradjon.
Ez utóbbi esetben akkor csak én és Una menjen be elsőnek.//

[Kieron]

Saginor

Eligor és Vellir vitájára:

1-2 mondatig tűröm, de aztán dühös éllel a hangomban rájuk szisszenek:
- Elég! Ha kijutottunk, lerendezitek. Most erre se időnk, se lehetőségünk nincs. Egymás segítésére figyeljetek, mert a végén még ezen vesztünk rajta!

A behatoláshoz:

- Nakloss, te állsz az ajtóba, mikor kinyílik, te vagy a legjobban védve (meg már úgyis ott vagy). Eligor és Vellir kétoldalt fedez, én hátulról. Una, te kinyitod az ajtót. Ha nincs bent azonnali probléma, Eligor felderít, Vellir, te fedezed. Naklossal kicsit lemaradva követünk, Una a nyomunkban. Ahogy Eligor mondta, szakaszosan haladjunk!
Ha odaérünk apánk tömlöcéhez, Eligor és Una, menjetek kicsit előrébb őrködni a feljárat környékére, addig Vellir kinyitja az ajtót. Nakloss és én elvisszük apánkat az alagúthoz, többiek fedeznek.

//off: Thor, a börtön térképén be tudnád jelölni, melyikben van apánk? (Nakloss tudja, ha minden igaz.)//

[HugiLee]

Una Finteon

// ahogy előbbi posztomban írtam: //
A fal nyitását felhúzott nyílpuskával várom ...
Testvérim vitáját hallva , nem lepődöm meg . Mindünk erős személyiség és kitűnő, abban, amit végül is kitanult. Ám ebben a helyzetben úgy vélem több eszük is lehetne , mint büszkeségből vitázni, ezért épp szóra nyitnám a számat, amikor Saginor beelőz. Így már nem érzem szükségét, hogy én is hangot adjak gondolataimnak. Kivárom, míg rendezik a soraikat és tovább haladhatunk.

[Thor]

Mindenki

*Saginor utasítására mindenki a helyére megy. Nakloss fegyverrel a kézben áll a kőlap előtt. Vellir és Eligor oldalról készülnek a támogatásra. Saginor kissé hátrább várakozik. Míg Una odalép a karhoz, amit testvére mutatott, majd bólint egyet, hogy nyitja.
Vellir te egy kicsit jobban figyelsz, mivel tisztában vagy vele, hogy a szent fény sötétedése gondot is jelenthet.

*Una meghúzza a kart, mire a rugóerőnek engedve, a fogaskerekek végtelennek tűnő játékba kezdenek. Fémcsikordulás, és farecsegés töri meg a csendet. A kötelek megfeszülnek, és kezdik kihúzni a kőlapot. Meglepetten veszitek észre, hogy jó egy méter vastag ez a „kőlap”.Erős súrlódással mozog a nehéz szikla, a padlón is érezhető a remegés. Türelmesen vártok, majd egy olyan helyzetbe kerültök, ami egyben derültséget okozna, de közben komoly probléma. Egy folyosó tárul elétek, de nem törődtök a körbenézésen, mert bent tőletek úgy 10 lépésre, egy bőrvértbe öltözött, katona kinézetű férfi áll, kezében egy égő fáklyával. Tátott szájjal bámulja a csodát, hogy a fal elmozdult. Nem támad, és nem is szalad el, egyelőre.


//off: Mivel valószínű harci cselekedet lesz, így mindenki dobjon harcértékeket, KÉ-t is. Illetve mondjátok el, mit is csináltok. //

PM: Pelso

Apátok tartózkodási helye:

http://kepfeltoltes.hu/150426/Elesron__ ... es.hu_.png

[Kieron]

//off: Köszi a módosított térképet! //

Saginor

Várok egy fél pillanatot: lehet, hogy ez az egyik fickó, akit Nakloss említett, mint "szimpatizánst", és akkor beszélhetünk vele.
De figyelek a rezdüléseire, ha kiáltani készül vagy menekülne, beleröpítem a kábító nyilat (amennyiben Nakloss nem takarja ki túlságosan a folyosót).

<A fickó figyeléséhez, ha kell Lélektan: Érzékelés 15, képzettség +1, dobás: 8. A franc a sötétbe!
Ha mégis észreveszem, akkor KÉ: 37, CÉ: 74 (lábon lövöm, ahol nincs vértje, ez neki +10 VÉ), Sebzés: 6, a méreg 3. szintű.>

Ha Nakloss egyik "barátjával" futottunk össze, akkor rá hagyom a társalgást, ő már kiépített velük némi bizalmat.