Életút

[Kieron]

Saginor

Miután Una kiment, gyorsan ellenőrzöm, hogy rendesen be van-e zárva minden ajtó és ablak, kivéve azt, ahol kiment. LEginkább ezt az ajtót fogom szemmel tartani, olyan helyről, ahonnan a család rejtekhelyét is jól fedezhetem.

Felkészülök a behatolókra, egy kellemetlen rontás erejét eltárolom az aurámban, hogy váratlanul és gyorsan csaphassak le. Előszedem a többi kábító nyilat is és készenlétbe helyezem.

Mikor meghallom a kiabálást, kissé felvonom a szemöldököm. Nocsak, valaki elég merész, hogy a Kitaszítottról ordibáljon. Egyre inkább érdekel a mondanivalója.

<Tapasztalati mágia 4.-gyel egy 32 Mp-s Izzó idegeket raktározok el, hogy később 1 szegmens alatt elsüthessem.>

[Paga Sker]

Vellir

Istálóba menet a lovamat is bevezetem.
Mikor kiderűl, hogy nem jött be a tervem, a vassúlymokat és -golyókat összeszedem, (Szétnyitom a fa hengerdobozt, amibe tartom azokat, majd végigpáztázom vele a szétszórt terűletet. A többi a benne lévő erős mágnesrúd dolga.) majd visszaakasztom az ővemre dobozostúl. A lovam felé fordulok, leakasztom a nyílpuskámat, közben a parfűmös üveget elteszem. Felhúzom és rakok bele egy nyílvesszőt.
Kimegyek az épületből. Lassan haladok nehogy a neszre felfigyeljen, (lopakodás: 62; asztrál:8) közben számolom a métereket (számtan/mértan:4-es I:5).
<8m., 7m., 6m.> És lövök.
Ha a prémszerkós betolakodónak a kézfeje tiszta célpont (nincs mögötte a szolgáló), akkor azt lövöm el, ellenkező esetben a feje a cél.

CÉ.: 71+87=158
Sp.: 7+ (7 orvtámadás)

Ha fejen lövöm (valószínűleg meghal):

-Drágalátós barátotok meghalt. Elkövette azt a hibát, hogy egy nemes családjának a birtokába betört, gyilkossággal fenyegetőzött, és olyan enitást említett meg, ami igen nagy pofátlanság. ...

Ha csak a kezét találom el:

-A ház körbe van véve!...

-...Ha megölitek a szólgálókat és megmenekűltök, amivel Erent is elárúljátok, hajtóvadászatot indítunk ellenetek. Persze, ha kijuttok innen élve. Úgyhogy vagy együtműködtök és feladjátok magatokat, vagy az istenek irgalmazzanak lelketeknek!

[Pelso]

Eligor

*Figyelem merre kísérik a testvérem.

//Pm. KM//

[Thor]

Nakloss Finteon

*A két őr egymásra néz a kéréseid miatt, majd ki először is hozzád szólt, tisztelettudóan válaszol.

- Sajnos csak bent a várban van toll, papír, és nyugodt helyiség. Itt kint csak az istálló van, de nem hiszem, hogy nemes uramnak megfelelne. És úgy érzem, a tartomány úr nagyon neheztelne ránk, ha visszaengednénk a házába. És igaz, az úr megtiltotta, hogy bárki meglátogassa a foglyokat, ám tiszteletlenség lenne veled szemben megtagadni jogodat. -* Ekkor kicsit közelebb lép hozzád, és csendesebben folytatja. - Ezért apád elé vezetünk téged. Viszont kérlek, senkinek ne mond el, mert mi is hamar a tömlöcben találhatjuk magunkat.

*Ekkor a másik becsukja az ajtót, amin kijöttetek, de előtte a folyosóról egy fáklyát leakaszt, és csendben int a fejével, mire a társa elindul egy borospince kinézetű bejárat felé. Mikor oda értetek, az egyik átadja a másiknak a már nem felajzott nyílpuskát, és csendben megszólal.

http://kepfeltoltes.hu/150213/Bej_rat_w ... es.hu_.png

- Menjetek a domb túloldalára, míg a börtönőrt elküldöm.

*A másik mutatja neked az utat. A bejárat háta mögé mentek, közben a másik nyitja az ajtót, és hallod, amint a lépcsőn lecaplat. Kis idő múlva két alak jön fel, és beszélgetnek.

- Na, eridj, és gyorsan tömd meg a bendőd, nem akarok sokáig itt várni.
- Tizedes uram, nagyon köszönöm, azt hittem én már kimaradok a jóból.
- Nem maradsz le, na menj.

*Ekkor látod, hogy egy vaskos bőrruhában lévő, rövidkardos fickó siet el a nemesi ház felé. A másik füttyent nektek, és elindultok hárman lefele egy lépcsőn. Boltíves plafonja van a lépcsős folyosónak, ami egy kicsiny szobába visz. A fal szélén egy kis asztal, amin egy olajlámpás, és kártya pakli van. A szoba közepén egy csigalépcső vezet lefelé. Az egyik katona odalép az asztalhoz, és leakaszt egy vaskarikát, melyen rengeteg kulcs van felfűzve, és elindultok lefelé a csigalépcsőn. Sok kört tesztek meg, miközben a fáklya kopott szürke téglát világít meg, és büdös, dohos szag terjeng a levegőben. Leérve egy kis terembe értek, majdnem súrolja a fejed a plafont. Jobbra, és balra is egy folyosó vezet. Jobbra indultok, majd a folyosó hamar balra kanyarodik, és egy hosszú folyosóra értek, melyet csak homályosan világít be pár olajlámpás. Ahogy haladtok, jobbra és balra is cellák sorakoznak egymás mellet, melyek hitehagyott embereket rejt. Megálltok az egyik mellett, mire fura érzés tőr rád, hisz rég láttad már az apádat, és most fura gyomor ideg kezd úrrá lenni rajtad. Az egyik katona megkeresi a kulcsot, és hangosan nyílik a zár. Kinyitja a vasrácsot, és el áll az utadból. A másik halkan odasúgja.

- Fent megvárunk uram, de kérlek, siess.

*Majd oda adja a kulcsot neked, és elmennek. A cellába nézve nem látod a sötétség miatt apádat. Így leemelsz egy lámpást a falról, és belépsz. Egy szakadt földműves ruhában lévő, öreg, megtört embert látsz, kinek a szeme véres ruhával van bekötve. Torzonborz haja csomókban lóg, arca kínoktól terhes. De ő az apád, megismered. Nem mozdul, talán alszik.

Eligor Finteon

*Valamit még beszélnek, de azt már nem hallod, majd a borospince kinézetű lejárathoz mennek, és látod, hogy a két katona kiengedi az ideget a nyílpuskában. A testvéred, és az egyik a bejárat mögé megy, míg a másik belép az ajtón. Kicsit várva egy vaskos bőrruhás fickóval jön vissza a bejáratból. Nem érted pontosan mit beszélnek, de a harmadik sietve megy a nemesi házba, és utána a két katonát és a testvéredet elnyeli a pince bejárata. Ezután újra a csend veszi át az uralmat az udvaron.

[Thor]

Una Finteon

Kezedbe veszed fegyvered, és lassan elindulsz a betolakodó felé. Lépteid hangtalanok, mint az éjszakai ragadozóké. (sikeres lopakodás) Balra tőle, úgy 10 lépésre megállsz, és célzol. Ujjad meghúzza a ravaszt, és az ideg útjára engedi a vesszőt. Csont recsegés kíséretében dől jobb oldalára a fickó, és mozdulatlanul ott marad, miközben a hó a feje körül pirossá kezd válni. Egy kicsit még vársz, és közben hallod, ahogy a mechanika a helyére teszi az új vesszőt, és megfeszül az ideg.
Ekkor Vellir testvéredet látod, amint egy felajzott nyílpuskával lép ki az istállóból. Rád néz, majd bekiált a házban lévőknek.

- Drágalátos barátotok meghalt. Elkövette azt a hibát, hogy egy nemes családjának a birtokába betört, gyilkossággal fenyegetőzött, és olyan entitást említett meg, ami igen nagy pofátlanság. ...

Folyt köv.

Vellir Finteon

*Elpakolod a dolgaidat, és elővett nyílpuskádat felajzod, miközben az ajtóban álló fickót, és az inast figyeled. Mikor kész vagy, lopakodva lépsz az istálló ajtóhoz, hogy kilépve ártalmatlanná tedd a betolakodót, mikor döbbenten látod, hogy a fickó oldalra dől, és nem mozdul többé. Ekkor elmosolyodsz, úgy tűnik a testvéreid is résen vannak, és kicsit jobban érzed magad. Lassan kilépsz az istállóból, és hamar meglátod Unát, amint a sötétséget kihasználva rejtőzik az ajtótól jobbra. Ám te a különleges képességed miatt látod. Ekkor bekiabálsz a házba.

folyt köv.

Saginor Finteon

*A kitaszított megemlítése fura érzést kelt benned. Már rég nem hallottad senki szájából. A legutolsó egy boszorkány volt, kinek hamar hasonló lett a szíve, mint imádott úrnőjének szimbóluma.
Mély levegőt veszel, és halkan kimondod az ősi igéket. Szavaidra megkavarodik a mana háló, és remegő lélegzetvétellel megtelik a mellkasod a megidézett átokkal. Pár pillanatot vársz, míg teljesen a magad ura leszel, és körbe tekintesz a házban, de mindent rendben találsz. Ezután Unát követve figyeled az ajtót.

folyt köv.

Una, Vellir és Saginor Finteon (Saginor csak halja)

*Az inas megszeppenten áll, és fogalma sincs hirtelen, hogy mit csináljon. Remegő lábakkal mozdulatlanságra készteti a félelem. Közben egy férfi kiállt ki, kit nem láttok, de hangjából félelmet éreztek.

- Mi nem akartunk senkit bántani. Csak aranyért és ezüstért gyüttünk, amit az úr hagyott ehün. Kérlek, ne öljetek meg.

*Majd csendben marad, de nem jön ki senki a házból, az inas pedig remegve maradt ott.

[Paga Sker]

Vellir

Most, hogy van egy pár szegmens lélegzetvételnyi időnk, a nyílpuskám pántját a válamra vetem.

-A nevem X. Y., Eligor herceg testőrségének tíznagya,-blöffölök- egyben Nakloss Finteon személyes jóbarátja. Harminc segmenst kaptok, hogy kigyertek, máskülönben személyesen én megyek be értetek.

//Off.: Mivel megjártam már Eligor herceg palotáját is, gondolom ha a testőrkapitányt nem is de a tíznagyát ismerhetem név szerint. Nos az ő nevével mutatkozom be.//

Megpróbálok úgy helyezkedni, hogy belássak valamellyest a házba. Megvárom a válaszukat közben Uma felé orientálok. Útközben megveregetem birtokszolgánk vállát, s a ház falához vezetem.

- Mit gondolsz Uma, -kérdezem halkan nővéremet- be kell menni értük?

[HugiLee]

Una Finteon

Örömmel látom, hogy szolgánk sértetlenül megúszta, nem mintha igazán érdekelne a hogyléte, de jólesik, hogy ismét egy tökéletes lövést vittem végbe. Folyamatosan koncentrálok a gazokra és a környezetre és jólesik, hogy látom végre Vellirt. Amikor beszél, aktiválom az amulettemet , hogy tudjam, a válasz, amit kapunk igaz szó e vagy hamisság.
Ha hazugság akkor így fordulok Vellirhez:
- Hazudik!
Ha igazat mond:
- Igazat mond...idióta….

Vellir kérdésére: //off: csak tippelek, hogy hátul, vagy oldalt van ablaka az épületnek//
-Hátul meglóghatnak az ablakon át. Hátramegyek te addig innen szóval tudod tartani őket . Hányat láttál?

Ha Vellirrel megbeszéltük, akkor hátraosonok. Ha akad valami, mondjuk egy lámpás, egy bádogvödör amibe szalmát tehetek , vagy olyan dolog, amit meggyújthatok , hogy némi fényt adjon a ház hátánál, akkor azt igénybe veszem, gyorsan és úgy vonulok a sötétségbe, hogy a fény a menekülő utat világítsa be , pl az ablak környékét, de nem túl közel, hogy ne lássák a fényt odabenn ( ez abban az esetben működőképes, ha spaletták vannak az ablakokon,)

Ha nincsenek spaletták és nem szűrődik ki fény sem, akkor nem gyújtok fényt, hanem abszolutlátást csinálok és úgy osonok oda a sötét ablakokhoz és benézek rajtuk , a szolgákat és a támadókat keresve.

[Paga Sker]

Vellir

Miközben várunk a válaszra.:

-Hat embert láttam, de a nyomok alapján akár nyolcan is lehetnek. Nem vagyok jó nyomolvasó. Inkább számítsunk több emberre.

Ha letelik az álltalam kiszabott idő reakció nélkül újra bekiáltok.

-Az idő lejárt! Bemegyek!

Nyílpuskával a kezemben, elindulok a ház ajtaja felé.

[Gorodak]

Nakloss Finteon.

Lefelé menet igyekszem megjegyezni, milyen mélyre mentünk! S közben megfigyelek ezt azt, mi merre, világítás...Amit fontosnak tartok, ha vissza kell ide jönnöm!

Mikor meglátom apámat, elszorul a torkom és nem tudok még csak meg se szólalni.
Gyorsan leakasztom a köpenyemet és a hátára borítom, miközben igyekszem szemügyre venni sérüléseit!

- Megjöttem apám. Nakloss vagyok. Hamarosan kihozlak innen így vagy úgy. Csak néhány nap.
De nincs időm kérlek, mond el mi történt, tudnom kell!
Bármi is, ha vétettél is, kihozlak innen, erre megesküszöm! Csak tarts ki még egy kicsit. -

Megvárom válaszait, miközben igyekszem valamennyire ellátni.
Csak néhány percig maradok.

Majd átölelem.

- Tarts ki vissza jövök, és kiviszlek bármi is lesz az ára!-
Ha van szalma vagy valami ami alá el tudja rejteni a köpenyt itt hagyom neki... Ha nem, elveszem.
- Küldetek neked takarót... Hamarosan! -

Majd kilépek a cellából és visszazárom az ajtaját.
Gyorsan megkarcolom a kulcsot a kardommal, csak egy kicsit, de azért láthatóan.
Elszorult szívvel, gyorsan visszamegyek.

Kiérve

Odamegyek a katonákhoz.
Odaadok nekik 1 , 1 aranyat.

- Hálám jeléül. Értékelem amit tettetek , ha tudtok kérlek vigyetek majd neki egy takarót! -

- Kérlek kísérjetek el a lovakhoz. Illetve tudnátok szólni Eligornak, az emberemnek, hogy távozunk. -

Míg egyikük elmegy Eligorért, addig a másikkal az istálló felé veszem az irányt!

[Pelso]

Eligor

<...Hmmm... Hát itt meg mi történt?...>

*Látva, hogy testvérem nincs életveszélyben, vissza csúsztatom a tokjába az időközben ösztönösen is a kezem ügyébe kerülő késemet.

<... Bármi is történt oda bent már nincs értelme vissza mennem a vacsorára...>

*Ahogy a harmadik alak bemegy a vár belsőbb részeire, kilépek fedezékem mögül és oda megyek a bejárathoz ahol a fegyvereim el vették még korábban. Vissza kérem a fegyverem. Ahogy vissza kaptam felcsatolom és azzal ki és fordulok az épületből. Ha valaki utánam nézne, hogy merre megyek. Az istálló felé veszem az utam. Majd amint takarásba lépek és úgy látom senki nem figyel rám vissza térek ahhoz a szekérhez ahol nem rég megbújtam a "pince lejáró" közelében.

[Kieron]

Saginor

Mikor Vellir "bemegyek" kiáltását hallom, küldök egy mentális üzenetet Unának:

Ha elkaptátok őket, vigyétek az istállóba megkötözve! Vellir jöjjön a házba, mi vallatunk!

Ezután, továbbra is figyelve azért, előkotrom az igazságszérumaimat, hátha túl makacsak lesznek a "vendégeink".

[Thor]

Vellir Finteon

*Una felé d fordul:

- Igazat mond...idióta….

*Majd a testvéred hátra oson a ház túloldala felé. Te még kicsit vársz, majd mivel nem jön válasz, és nem is jön elő senki, elindulsz az ajtó felé. A szolga, kit arrébb tessékeltél, most kissé remegve vár a végkifejletre. Valószínű a hideg, és a félelem együtt igen rossz barátok, ám nem panaszkodik.
Óvatosan benézel az ajtón, várva, hogy valamelyik megpróbál megtámadni. Sok mindent megéltél életedben, de azért a szíved hevesen ver, hisz elég sokan vannak, neked pedig csak egy nyílvessződ. Mikor körbe nézel, meglepetten látod az egy bolyba összeterelt inasokat, de a támadók sehol sincsenek. Az egyik elég bátor hozzá, hogy hátra, egy becsukott ajtó felé mutasson. Egyértelmű, hogy ott mentek el, mert a padló vizes, és sáros.
A szobában egy lámpás, és pár gyertya ad világosságot.

Una Finteon

*Rákoncentrálsz az amulettre, és hamar rájössz, hogy ostoba barmokkal van dolgotok. Bólintasz Vellir felé, majd elindulsz hátra. Gyorsan körbe tekintesz, de a nagy hó mindent eltakar, és ahol pedig eltakarították, ott nem látsz semmilyen alkalmas holmit, amivel tüzet tudnál gyújtani. És igaz, van spaletta az ablakokon, de sajnos nincs, mivel fényt csinálj, így muszáj lesz más módszert választanod.
Megállsz, és a falnak dőlve koncentrálásba kezdesz. Lassan kezded elveszteni látásodat, és helyette átveszi a tudatod a környezet felderítését. Kicsit megrázod magad, ahogy körülötted minden láthatóvá válik, mintha hirtelen felkelt volna a nap, ám most mindent látsz. Viszont 20 lépésre tőled hihetetlen mély sötétségbe eltűnik a környezet. Tisztában vagy ezzel, hisz régen meg tanultad már alkalmazni ezt a diszciplínát.
Elindulsz a ház oldalában, de látnod sem kell, mert hallod, ahogy többen lépkednek a hóban. Óvatosan kinézel a sarkon, és látod, hogy egy hátsó ajtón néhány fegyveres alak próbál elosonni a sötétben. Bár elég ostobán teszik, ugyanis az első kezében egy lámpás van, hogy lássák, merre mennek.

PM: Hugilee

Saginor Finteon

*Halva az eseményeket, azonnal elméddel üzenetet küldesz Unának, hogy gyorsan tudjátok végezni a dolgot. Ám valami furát tapasztalsz. Mintha a semmibe küldted volna az elme üzenetet, és választ sem kapsz. Hallgatózol, hátha többet tudsz meg, de semmit sem hallasz.

PM: Kieron

[Thor]

Nakloss Finteon

*Remegő kezekkel átöleled apádat, mire ő felébred, és mikor meghallja, hogy ki vagy, zokogás tőr ki belőle, és viszont ölel. Először alig érthetően csak annyit hallasz:

- Köszönöm Uwel, köszönöm…

*Érzed a szorítását, és nem vagy képes elengedni te sem. Egy kis idő után szólal meg, miután elmondtad neki, hogy visszajöttök érte.

- Mindig is bíztam benned fiam. -* Közben nem enged el, és folyamatosan próbálja lenyelni a sírás ingerét. – Mond meg kérlek édesanyádnak, hogy nagyon szeretem. ÉS titeket is nagyon szeretlek.

*Tudod, hogy nincs sok időd, ezért kicsit eltolod magadtól, hogy megvizsgáld, de ekkor megfogja a kezed.

- Hadd, már nem tehetsz semmit. Elvették a szeme világát. -* Hihetetlen dühöt érzel a hangjában. – De ezért meglakolnak a latrok. -* Olyan fájdalommal, és haraggal mondja, hogy úgy érzed a nemes és társasága kínok közt fekszik a fájdalomtól, ahogy apád most megátkozza őket.

*Mikor ott hagyod, enged. Érzed, hogy tudja, nem hagyod cserben. Vállára teszed a köpenyegedet, majd kilépsz, és hihetetlen fájdalommal a szívedben, visszazárod a rácsot. Megjelölöd a kulcsot, majd elindulsz kifelé. A lépcsőn felfelé megtörlöd nedves szemeidet, melyet senkinek sem ismernél be.
A két katona bólint, és mikor az aranyat nyújtod át nekik, meglepetten tapasztalod, hogy nem fogadják el, mintha bűnösnek éreznék azt a pénzt.

- Ne vedd tiszteletlenségnek jó uram, de nem fogadhatjuk el.

Kérésedre az egyik ott hagy benneteket, hogy testvérednek szóljon, a másik az istálló felé vezet.

Eligor Finteon

*Fura érzés kering benned. Talán most apátokat nézi meg Nakloss, és vajon most ki is hozzátok? Az érzés, hogy apádat gyengének látod , kissé elveszi az erőt a lábadban, és csak az akaraterődnek köszönhetően nem lesz úrrá rajtad a gyengeség. Belépve a nemesi házba, most már másképpen nézel az emberekre. Előfordulhat, hogy a katona, aki készül visszaadni a fegyveredet, hamarosan a te fegyvered által fog kiszenvedni. Ezzel a tudattal át is veszed tőle, melyet megvizsgálsz, és rendben találsz. Kilépve az épületből felcsatolod magadra. Mikor vissza érsz a lovas kocsihoz, észre veszed, hogy Nakloss és az egyik katona feléd közelít, de még nem vettek észre téged.

[Paga Sker]

Vellir

Nem vesztegetem az időt. Mivel 3 E-s elemi sötét aura vesz kőrbe, nem hiszem, hogy felismeri akár melyik inas is a kilétem. Egy egyszerű biccentéssel nyugtázom az útmutatást, majd határozott léptekkel megiramodok az ajtó felé, amit utóbb ki is nyitok. Ha az ajtó kifelé nyílik a lábammal nyitom ki, ha befelé, akkor a nyílpuska tusát arra az időre a jobb hónom alá szorítom és bal kézzel nyitom az ajtót.
Ha meglátom a kis kompániát, akkor a hozzám legközelebbi lábába lövök. A lövést követően a számszeríjjamat a hátamra vetem, s felkészűlök a közelharcra.
Cé.: 71+43
Sp.: 12 (+9 orvtámadás)

[HugiLee]

Una Finteon

Csak a fejem csóválom ezeket az ostobákat látva .
Egy lövés még maradt a nyílpuskámban , azzal szépen megcélzom a lámpást tartót, ( lehetőleg úgy próbálom hátbalőni, hogy majd előrebukva eloltsa a lámpát a hóban )
Ha nem sikerül kioltani a fényt, akkor a nyílpuskával újra lövök sorban a következőre , és a mögötte lévőre , mielőtt kiérnének a látókörömből, de ez nem hiszem, hogy még fenyeget hisz csak 10 lépésre vannak. Gyors egymásutánban adom le a három lövést

//off: az első lövés már be volt készítve az előző körből, tehát elvileg a következő lövéseket úgy adhatom le, mintha 2 lövés / kört csinálnék? Ha nem így van, akkor csak kettőt lövök a nagyobb sebzés okán//

Ha ez sikerül, és ellepi őket a sötétség, nyílpuskámat a harmadik lövés leadása után félredobva ( a hóban nem lesz baja ) előveszem a két barátomat , két kardomat, hogy végre valami móka is legyen.
Ha sorban haladnak tovább s nem kezdenek össze-vissza rohangálni, akkor:
Hat lépés!
Lassan , úgy, hogy ha hallja is a hó ropogását a leghátul kullogó, bárhogy fordul is mögötte legyek így egészen közel lépek hozzá és vérfagyasztót sikítok, miközben leszúrom.
Itt már tuti pánikolni fognak

Ha már a lövések után pánikolnak, és eszeveszetten rohannának el, vagy visszafordulnának harcolni , akkor megrohamozom őket két karddal , akrobatikázva, hogy a hó minél kevésbé akadályozzon, és ne nagyon tudják, honnan számíthatnak rám.

Mindeközben, figyelek arra, hogy mikor ér be minket Vellír, hisz hamar kiderülhet neki, hogy senki nem maradt a házban, vagy ha maradt is egy két delikvens, hát hamar elintézhette, s akkor jön ezek után. Tehát figyelek rá.

Harc közben a lövéseket úgy adom le, hogy nem izgat, ha belehalnak , de karddal , úgy ügyeskedem, hogy két három delikvens életben maradjon. Mert kíváncsi vagyok a részletekre, hogy honnan kapták ezt a remek ötletet a betörésre. Vallatás után is kinyiffanhatnak …és ki is fognak, ha rajtam múlik.


Nyílpuska alapok Dobás: Összesen
pusztítás Túlütésküsz.20
Ké: 76+ 7,7,1 = 83,83,77
Cé: 76+ 24,74,94 = 100,150,170
sebzés: 2k6: 7, 6,8

KARD 1 alapok Dobás: Plusszok Összesen
pusztítás Túlütésküsz.20
Ké: 73+ 4,9= 77; 82
Té: 104+ 100, ,77= 204; 181
Vé: 153
sebzés: 2k6+1/1k3ÉP: 8+2ép,7+2ép,

//látható, hogy javítva volt a poszt ez csupán a helyesírás , meg mert két részletbentettem fel elsőre a szöveg utána a számok, és a számokat is meg kellett igazítani...jah és most ez is )) szóval a szövegen nem változtattam //