Életút

[HugiLee]

Una örül, hogy megtaláltad a helyed és nem zavarja, hogy boszi lettél . Legalább jól mágikusfenéken tudod billenteni a mágikusokat is )))

[Thor]

Paga Sker

Ne lesz semmi gáz, ha holnapra lesz 100%-ra kész a karaktered, ám akkor nem kaphatsz plusz varázs italt. Lehet kicsit gonosznak tűnik, de két heted volt megalkotni a karaktert.


Anyagi rész: Ha nem vettél fel anyagi hátteret, akkor a könyvben lévő kezdeti tőke táblázatból keresd ki a karakteredet, és dobd ki. Ha van anyagi háttered:

1. 40 arany
2. 100 arany
3. 300 arany

[HugiLee]

gyerökek találtam egy videót a karakteremről. Igaz egy kicsit futurisztikus, mert rózsaszín fürdőruhában van de végül is csak azt szeretném érzékeltetni, hogy hogy néz ki egy közel 210 cm magas 16-os erővel rendelkező nő
https://www.youtube.com/watch?v=WpZmF5m-G5s

[Thor]

Mindenkitől megkaptam a karakterlapot, így mindenki választhat magának az előző reagom alapján egy mágikus italt.

A kalandot hétvégén fogom elindítani.

[HugiLee]

Birkabőőőőőőőőőőőőőőőr azaz Juh héj

[Thor]

Üdvözlet mindenkinek!

A játék kezdete előtt pár dolgot le szeretnék írni. Ezek szabályok, kérések, egyebek.

1.) Kezdeményezés:

Harci helyzetben a KÉ érvényes. Ez mindig az aktuális helyzetben a reakciót jelenti. Ám vannak helyzetek, mikor nagyon furán jönne ki, ha a KÉ győztes előbb támadhatna. Például több mint 10 méterre állnak egymástól, és aki kezdeményezne az nem képes távolsági harcra. Ilyenkor fura lenne, ha a KÉ győztes rohanva támadna a varázsló felé, aki még képes mágiát létre hozni, de mégsem teheti meg.

Tehát a szabály: A KÉ győztes kezd minden esetben egészen addig, míg a támadását 5 szegmens alatt képes véghezvinni. Ha már több kell, mint öt szegmens, akkor hátra esik a legutolsónak. Ez minden esetben így van. Tehát hiába a tolvaj karakter a jobb KÉ-s, ha 7 szegmenses cselekedetet akar végre hajtani, mert abban az esetben mire végez, a többiek is cselekednek. Tehát a KÉ-nél az 5 szegmensest kell figyelembe venni.
Természetesen az 1 szegmens szabály most is érvényes. Tehát aki 1 szegmenses cselekedetet hajt végre, az automatikusan első abban a körben.

2.) Harc és idő

Úgy döntöttem, hogy felváltott harcot fogunk használni. Tehát, ha valaki többször képes támadni, de közben védekeznie is kell, az másképpen cselekedhet, mint akit nem támadnak meg.

Szabály: Megint csak az 5 szegmens lesz a mérvadó, csak kicsit máshogy, mint a KÉ-nél. A kezdeményező addig támadhat, míg az aktuális cselekedet kezdete az 5 szegmensen belül van. Ezután védekeznie kell, és a maradéktámadást a kör végén fejezheti be.

PL: A tolvaj 3 szegmenses támadásokkal sorozza a városi katonát. Az első támadásának kezdete „1”-3 szegmens, tehát az 5-ön belül van. A második támadásának a kezdete „4”-6 tehát ez még mindig 5-ön belül van. A harmadik támadása „7”-9 szegmens, ami már az 5 szegmensen kívülre esik, így ezt a támadását a kör végére kell hagyni, és így teret kap a katona, ha egyáltalán még él.

Ezt morális szabálynak találtam ki, hisz a másiknak is legyen esélye.

3.) Mágia, harc

Egy képzett mágiatudó, aki sok harcban vett már részt, nem fog remegő kézzel rúnákat írni a levegőben, ha megtámadják. Ám, ha megtámadják, a mágiatudóra is vonatkozik az 5 szegmenses szabály. Tehát, ha a KÉ---je nagyobb mint a harcosé, de 5 szegmensen túl esik a varázslás ideje, akkor a harcos előbb jön.

És természetesen, ha többször akar varázsolni, akkor neki is fontos figyelembe venni, hogy a következő varázslat az 5 szegmensen belül van, vagy túl megy azon.



4.) Reag kezdeményezés:

Sajnos vannak olyan pillanatok, mikor senki nem akarja a véreteket ontani. Nem is értem. Nos ebben az esetben a reag írás sorrendjét vegyétek légy szíves figyelembe. Aki előbb ír, azé a KÉ.

PL: Egy nemessel tanácskoztok. Ő azt hiszi, hogy a felesége ártatlan, ám ti tudjátok, hogy ez nem így van. Aki előbb ír reagot, az mondja el, a többieknek már csak az ez utáni idő jut. Nincs olyan, hogy én még előtte megszólalok.

Tehát mindig vegyétek figyelembe az előttetek írását.

5.) Sérelem

Kérek mindenkit, hogy tartózkodjunk attól, hogy PM-ben megírjátok a másiknak, hogy szerintem ezt nem jól csináltad. Ilyen nincs. Nekem lehet írni, ha úgy érzitek a játékos nem jól játszotta ki a karakterét, de egymásnak kérlek ne, mert elvész a hangulat. A játékon belül tegyétek ezt meg a karaktereitekkel. Ezt hívják szerepjátéknak.

6.) Karakter, szerepjáték

Mindannyian tapasztalt játékosok vagytok, ám még is szót ejtek erről.
Kérlek, próbáljátok a helyzetet karakter szemmel elképzelni, és úgy cselekedjetek. Ne akarjatok mindent egymagatok megoldani. A játék elején le fogom írni, nagyjából szakmailag ki mihez ért, legalább is amit tudhattok a másikról. Ha egy zárat kell kinyitni, akkor a besurranóra bízzátok. Ha harcolni kell, akkor a fegyverforgatókra. És ha mágikus, vagy tudományos kérdés merül fel, akkor egyértelműen a szobalányt kérdezzétek. Az-az a mágiatudót. Bocsánat, félre ütött az ujjam. 

7.) KM, mint mindenható?

A lényeg, hogy én is ember vagyok, tehát tévedhetek. Nyugodtan szóljatok, ha úgy érzitek abban a szituációban nem jól gondoltam a helyzetet. Biztos lesz ilyen. Amit viszont mindenkitől kérek, hogy fogadjátok el a végleges döntésemet. Lehet, hogy nem tűnik értelmesnek, de előfordulhat, hogy én tudok éppen azzal a szituációval kapcsolatban valamit, amit nem árulhatok el nektek.


8.) OFF

Kérlek benneteket az offot vitára ne használjatok, hanem írjátok meg nekem a problémát. Ez nem a másik háta mögötti árulkodás, csak elcsúfítja a játék élményt, ha sok a kisípolt szöveg van a reag-ok közt.



Természetesen, ha ezekkel kapcsolatban van valami hozzáfűzni valótok, akkor szóljatok.

[Thor]

Amit egymásról tudtok pár szóban:

Una Finteon (Hugilee, harcos)

Egy igazi túlélő. Kitűnő kardforgató, nem veszik el a vadonban, ha kell, bejut helyekre, és a kocsmában sem riad meg az ivó versenytől. Veszélyes nő, kit nem érdemes felbosszantani. Híres zsoldos Yneven. Bárhol tártkarokkal várják, mint testőr, és soha nem volt még olyan feladat, amit ne tudott volna véghezvinni. Könnyű szerrel vadászik az erdőben, és jaj annak a menekülőnek, aki után őt küldik, mert megtalálja.

Nakloss Finteon (Gorodak, harcos)

Képzett harcos. Erenben több dalnok is írt már hősies helytállásáról. Mindannyian tudjátok, hogy szemtől szembeni harcban nem lenne túl sok esélyetek vele szemben. Ő az egyetlen a családban, ki nemesi ranggal bír. Estios di O’Vorn, Eren egyik tartomány ura adományozta neki a nemesi címet. Ezzel jogot formál meghallgatást kérni, akár a királyhoz is. Csak is az ereni bíróság szabhat rá ki büntetést.

Eligor Finteon (Pelso, fejvadász)

Hihetetlen intelligenciával megáldott harcos. A jogi, és udvari életben ugyan úgy helyt áll, mint a csataközepén. Ezért is veszélyes, hisz nem könnyű átejteni, és éles eszének köszönhetően mindig győztesként kerül ki a csatából, legyen az kard által, vagy szavakkal vívott. E mellett kevés olyan hely van Yneven, ahova ne tudna bejutni észrevétlenül. És, ha kiszemelt téged célpontnak, akkor jobb mindig a hátad mögé nézni.


Vellir Finteon (Paga Sker, pap/tolvaj)


Noir kegyeltje, és a szerencsejáték megszállottja. Állítólag már több bűnbarlangból is kitiltották, mert valami oknál fogva, mindig elnyerte az épp ott lévő szerencsétlenek pénzét. Ravaszságának, és éles eszének köszönhetően mindig hamarabb kereket old, mielőtt még bajba kerülne. Ügyes besurranó, Yeven csak kevesen mondhatják el magukról, hogy jobb betörők, mint ő. Bármilyen veszélyes is megszerezni valamit, ha értékes nincs lehetetlen számára. E mellett az istennő is segíti, és ezért veszélyesebb a sima tolvajokhoz képest.


Saginor Finteon (Kieron, boszorkánymester)

A család legeszesebb tagja. Képességei és tudása még a mágiában jártasokat is ámulatba ejti. Tudásszomja nem mérhető össze semmivel, ám a sok, toronyban önrabságban élő mágiatudókhoz képest ő, a világot járja, és a gyakorlatot az elmélettel vegyítve alkotja meg az új repertoárját. Legyen szó démonikus ősi helyekről, a mágia értelmezhetetlen jeleiről, vagy yneven kóborló dögökről, Ő mindig megtalálja az utat, mely a megoldáshoz vezet.


Kaland kezdeti információk

Szülők:

Apa: Purg Finteon, 63 éves, Uwel hívő. Átlagos testalkatú, mára megőszült ember. Szemei szürkés barnák, ám mindig mosolygósak.
Büszke mindegyik gyerekére, még ha nem is azt az utat járják, amit ő szánt nekik. Eszes ember, bár csak a földművelést kapta az égiektől. Szép gazdaságot épített fel, és mára, hála gyerekei adományainak, szolgálók, és napszámosok dolgoznak a családnak.

Anya: Karina Finteon (Thinos), 61 éves, Uwel hívő. Átlagos testalkatú, öregségére megőszült, hosszú hajú nő.
Nagyon szereti a gyerekeit. Sokat tanította őket, és igazából tőle örökölte mindegyik a szabadság érzését. Hisz ő maga is imádta a szabadságot. Ifjabb korában többször „elszökött” otthonról, de később visszatért, és a férje mindig megbocsájtott neki. Később rájött, hogy milyen fájdalmat is okozhatott kedvesének, és utána soha többé nem tette azt.

Otthon:

Két parasztház, több istálló, és legelő/termőföld van a család tulajdonában. Apai ágon lévő örökség. Mostanra a földek területe megnőtt, több mint két tucat ember dolgozik a családnak állandóan, és időközönként napszámosok. Aranyat, ezüstöt és reze csak keveset tartanak otthon, azt is eldugva az egyik pincében egy kivehető tégla mögé rejtve. Inkább cserekereskedelemből élnek.

Tartomány:

Eren keleti, Erigow-val határolt részén fekszik. Nincs közvetlen veszélynek kitéve sem nomád, sem egyéb ellenséges támadásoknak. A tartományt Altemor di Calendir uralja, kit Eligor vil Dimalto, az örökifjú nevezett ki. Egy város és több falu áll az irányítása alatt. A város neve: Elesron.

Térkép:

http://kepfeltoltes.hu/150124/Tartom_ny ... es.hu_.png

A tartományban főleg Kyel a kedvelt isten, ám találkozhatunk Arel, és Uwel kegyeltekkel is. A városban Kyel egyházának emeltek hatalmas templomot.

[Thor]

Kaland

Téli hónapok

*Nagy pelyhekben hull a hó, melyet a fagyos szél örvényként kavar a levegőben, miközben jeges dűnéket épít akaratlanul. Egyes helyeken oly magasat, hogy már csak a madarak képesek röptükben kikerülni. A királyság útjai néptelenek, mindenki a városban, vagy a faluban vészeli át a telet. Van, ki unalmát az ivókban űzi el, vagy éppen meleg kandalló előtt hallgat érdekes történeteket. Senki nem oly ostoba, hogy ily fagyos napokon a térdig érő hóban induljon útnak, vagy még is?. Kyel akaratából egy parasztház asszonya újra ölelheti szeretett gyermekeit. Rég látta mindet, és hálát ad az úrnak, hogy jól vannak. A sors, vagy az istenek úgy alakították az idő fonalát, hogy az öt gyermek, kik Ynev világát járják, egy napon érkeznek haza. Melegséggel szívükben, és átfagyott végtagokkal léptek a családi otthonba, mely rengeteg emléket rejt. Anyjukat, és egymást szeretettel ölelik át, és régi kellemes érzések tőrnek elő mindannyiuk lelkében. Ám apjukat sehol sem látják, és félőn kérdeznek rá. Amit ezután hallanak, fellobbantja bennük a düh szikráját.

„Eren ura, gúnynevén a kék herceg, komoly háborút vív a nyugaton szövetséget kötő vad törzsekkel. A királyság minden tartományából vonultak az uralkodó segítségére csapatok, minek köszönhetően a nomád hordák nem tudtak betörni a birodalomba. Ám a háború kiadásokkal jár, és így az uralkodó parancsba adta, hogy minden tartomány emelje meg az adókat. Sajnos E tartomány ura túlbuzgóan hajtotta végre a parancsot, és oly módon kezdte sanyargatni a népet, hogy már a betevő falatot is kivették mindenki szájából. Apátok, ki jómaga nyugodt ember hírében áll, meghallgatást kért Altemor di Calendir-től, ki megtagadta azt. Ám látva a városban élő nyomort, és szenvedést kiállt a főtéren, és hangosan követelte az uraságtól, hogy adjon számadást a nép sanyargatásáról. A város meghallva azt, egy emberként álltak mögé, és már a felkelés árnyéka kezdett borulni a város uraira. Ezt a tartomány úr nem engedhette meg, karddal és vérrel vettet véget a felkelés csírájának. Apátokat börtönbe zárták, már két teljes hónapja fogoly, és senki nem látogathatja meg, még anyátok sem. Pedig ő sokszor térden csúszva könyörgött, hogy legalább had láthassa férjét, de mind untalan kirugdosták, nem kímélve korát és nemét.”


Mindenki

*Kellemes meleget ont a kandallóban ropogó tűz. A szobában csak ez ad fényt, minek köszönhetően nagy részét sötétség borítja. Csendben ültök előtte durván ácsolt székeken, borral telt poharakkal kezeitekben. Jól esik kortyolgatni, hisz úgy érzitek nem csak átfagyott csontjaitokat, de lelketeket is felmelegíti. A kandalló egyszerűen csiszolt köveit nézve, régi emlékek kúsznak elő fejetekben, ahogy gyerekként szaladgáltatok, és korommal szórtátok be egymást, minek sem anyátok, se nővéretek nem örült. Jó pár pofon elcsattant, és a sipákolásnak apátok hazatérte vetett véget. Mindannyian félve az atyai szigortól, csendben vártátok a fenyítést. Ő pedig ott állt, és végig nézett rajtatok, ahogy koromtól feketéllő kis manókként álltatok előtte, miközben a szemeteket dörzsölve még több szénpór jutott bele. Először anyátokra nézett, majd hangosan felnevetett, és megcirógatta mindannyi ótok feje búbját. Most is haljátok a nevetését, majd elszorul a szívetek, ahogy arra gondoltok, hogy a hideg kövön tölti napjait, és éjszakáit. Csendben ültök, és arra vártok, hogy valaki megtörje a csendet.


//off: Szeretnélek megkérni titeket, hogy az első reag elején egy kinézet leírást kérek. E mellett kérek mindenkit, hogy pm-en küldje el, éppen milyen fegyver van nála, és hol, bele értve az elrejtetteket is. És ezt minden alkalommal mikor változás történik, jelezzétek. köszönöm A szoba parasztházhoz híven hosszú, szinte az egész ház egy szoba. Jelen pillanatban anyátok már alszik. A házban egy fiatal lány még ébren van, és kiszolgál benneteket. A neve Nili. 16 éves, hosszú barna haja befonva.//

PM: Paga

[Kieron]

//off: Annyit még hozzátennék a karakterem képességeihez, hogy orvosként is igen jó eredményeket ért el (nem, nem csak élveboncolásban! ), ilyen téren is lehet rá számítani.

A karakter leírása: meglehetősen magas (majdnem 2 láb), ösztövér férfi. Sötétbarna, rövid haja van, hideg kék tekintete, szemei köré az idő és a tudománya vésett sötét karikákat. Bőre sápadt, mintha nemigen látna napfényt. Arcán a kort és a megpróbáltatások véste árkok. Ujjai hosszúak, vékonyak, a félhomályban néha akár karmoknak is tűnhetnek. Jobbján egy fekete köves gyűrű van.
Ruházata jó minőségű, de nem hivalkodó - talán egy jómodú kereskedőéhez lehetne leginkább mérni. Tiszta, jóféle vászonból való fehér ing; erős, földszín nadrág; magasszárú, szőrmebéléses téli csizmába tűrve. Barna és zöld mellény, növényes hímzéssel; mindezek felett pedig egy bársonyból készült mélyzöld kabát, szintén hímzésekkel és a tűzfényben csillogó gombokkal. Derekát mélyzöld (majdnem fekete) selyemöv keríti.
//

Morózusan gázolok a hóban a hazavezető ösvényen, elszoktam a hosszú évek alatt az itteni kemény telektől. Az út végén felpisklákoló, meleg fényű ablakok azonban kiűzik nemcsak a téli fagyot, de a hideg érzést is.
Igencsak meglepve, de örömmel tapasztalom, hogy minden testvéremet egyszerre vezette haza a sors, rég nem láttuk egymást. Mindegyiket szeretettel köszöntöm, örülök, hogy a hangjukat hallhatom. Vívunk bizonyára némi ugrató szópárbajt is (ha mással nem, hát Unával biztos), ebben lelkesen, de azért a nagy testvér "méltóságát" megőrizni igyekezvén veszek részt. O:)

De az anyánk tekintetében rejtőző szomorúság hamar feltűnik, még ha vidámsággal is próbálja leplezni és úgy sürög-forog körülöttünk, mint mikor kisgyerekek voltunk. Innentől kezdve a téli hideg lassan visszakúszik a hangulatomra és a történetet meghallgatva már valószínűeg a tekintetem is a jégcsapokhoz hasonló.

Miután anyánk elpihent (előtte még mondok neki pár vigasztaló szót, és kap egy nagy közös ölelést is), az ablak mellé állok és elkalandozik a tekintetem a város irányába. Azon gondolkozom, hogy ideje egy tartományúrnak meghalnia, tetemét pedig kutyáknak széthordani. De erőt veszek magamon, ez itt most nem lenne túl célravezető - nem is tudom, miért ez ötlött fel bennem először. Vannak köztünk, akik az udvari életben is jártasak, talán nekik van ötletük. De egyelőre még nem szólalok meg, csak vésztjósló tekintettel meredek továbbra is a város felé, a lehetőségeken morfondírozva.
(A felszolgáló leány felé is hasonlót vetek, mikor megköszönöm neki a bort, bár nem szándékosan, nem is nagyon veszem most észre a jelenlétét. A borba mondhatni reflex-szerűen beleszagolok, milyen aromái vannak, nem-e különösek, aztán kortyolok belőle.)

[HugiLee]

Una Finteon

Bemutatkozás:

Mikor Una született (39éve) minden bizonnyal bőséges tápanyaggal telt volt a föld, ami a mindennapi betevőt adta a családnak, mert igen megtermett erős nővé cseperedett. Több, mint 2 lábnyi magasságával, akár férfiaknak is dicsőségére váló erejével , mégis nőiesen ruganyos, mozgásával , kevés olyan ellenféllel találkozott, aki igazán megizzasztotta volna. Mindig bátran, félelmet nem ismerően , néha vakmerően ment a harcba. Saját életét csak akkor kezdte jobban védeni, s a vakmerőséget hátrahagyni, amikor 5 éve megszületett gyermeke Impiusz.
Hogy kitől és hogyan fogant, senki nem tudja a családból. Naklosnak van egy biztos tippje rá, de csak azért, mert a gyermek nagyon hasonlít valakire, akit egyszer látott, míg Unával együtt voltak a csatatéren. Impiusz hófehér haját, világos bőrét, az ő kreoljához képest, egy áldott állapotában elszenvedett furcsa bogyótól való mérgezéssel magyarázza. A család ennyiben hagyta . A gyermek nagyon okos, gyorsan tanul, erős és ügyes, bár testileg kicsit lassabban fejlődik , mint a korabeliek, de Una csak annyit mond anyja aggodalmira, hogy csak ki kell várni s meglátják erősebb és magasabb lesz , mint bármelyikük.

Una Finteon híres volt a vadonban , bármely időben való túlélési képességéről, alkalmazkodásáról a meleghez és hideghez. Ő maga is előszeretettel éjszakázott inkább a csillagos takaró alatt, mintsem a bűzös kocsmák, vagy fogadók sokatlátott ágyaiban. De, mikor elég közel ért az otthonához, már éjszaka sem állt meg , mert sajnálta az időt. Inkább megnógatta hűséges társát , erős és jólidomított lovát Hamist , és megállás nélkül haladtak hazafelé. Az utolsó kilóméteren már mindketten örömmel váltottak vágtára , dacára az éjszakai utazásnak, a méteres hónak, Hamis aranysárga sörénye, és Una világosbarna vállig érő haja éppen úgy lobogott, mint sötét zöldes inkognója. Kék szeme csillogott, mikor végre magához ölelhette fiát, akit saját védelme érdekében anyja gondjaira bízott, s csak ritkán tudott meglátogatni. Úgy tűnik, alapvetően csendes , nem túl barátkozós, pláne ha kóstolgatják, ami sűrűn előfordul bizonyos kocsmákban, és megközelíthetetlen az idegen szemlélők számára, de amikro családi körben van , akkor szinte letörölhetetlen mosoly ül ki az arcára, sűrűn kapnak testvérei egy egy simogatást vagy játékos taslit, és ha reggel békát találnak a cipőjükben , vagy hasonló csínytevés áldozatai lesznek, olyan ártatlan ,nagy szemekkel néz, mintha épp ma született volna meg és semmit sem tudna a dologról.

Miután kiörömködte magát a viszontlátás alkalmából, lefürdött és erős, jóminőségű anygaból készült ruházatát, ami alkalom adtán a védelmét is szolgálja megtisztogatta, illetve lecserélte tisztára. Csizmája , vászon nadrágja, amin egy külső bőr lábvédő is van ,vászon inge, fölé bőrmellény alkarvédő és bőr felkarvédője, az öve, körben 3-3 dobótőrrel tokban, újra csillog inkognója most fenn pihen a szögön az ágya mellett. Itthon mégsem járkálhat kardokkal a hátán. ezért azok most a közelében lógnak a széke támlájáról. Megtermett mérete ellenére, csinos, jó alakú, nő, főleg ilyenkor láthatjátok, amikor nem fedi el magát szándékosan köpenyével.

Vacsora után, jó anyaként mivel oly ritkán látom, félre ülök a kedvenc hintázós székembe, a kandalló közelébe karomban a már félálomban lévő Impiusszal , akit betekerek kegy pokrócba és így ringatom álomba. Fura ez a büszkeség, amit érzek, ha csak ránézek. Többet ér, mint bármely hírnév.
Mikor meghallgatom apánkkal történteket, felállok mert ezt nem bírom ülve , de felindultságomban is tudom, hogy innentől kezdve nem az a kérdés, hogy meghal e szörnyű kínok közt, aki ezt tette a családdal és a tartománnyal , hanem , hogy mikor és hogyan kapjuk el, miután Atyánkat kiszabadítottuk épségben...remélhetőleg. Becsukom hát önkéntelenül is szitokra nyílt számat, visszaülök és végignézek szeretett testvéreimen, akikről tudom, hogy épp olyan jók a maguk választotta praktikájukban, mint én az enyémben, s nem is kérdéses, hogy ugyanaz jár most mindünk fejében.

Felváltva nézek Naklosra és Saginorra, majd mindőjükhöz intézem a kérdést:
- Na fiúk! Hogy legyen?

[Gorodak]

Nakloss Finteon

// 37 éves. Kinézet 180 cm erős testalkatú kötőt izomzatú harcos. Sötét barna haj és világos zöld szem. Arcán lehet látni a háború és a csataterek maradványait, hegek melyek arcára tapadtak, mint elméjébe az emlékek. Lovagi kard az oldalán a hátán pedig egy rövid kard és a a pajzsa. Vastag szövet ruhát hord a sodrony ingén, mely kis csata szoknya ként végzi a dereka alatt. Alkar és lábszár védőt hord melyek csúcsban végződnek a könyökénél és a térdénél. Sodronyinge hosszú ujjú, és egy csuklya rész is tartozik hozzá! A házban ugyan fegyverek nélkül ül az asztalhoz, de a megszokás az évek alatt, elfeledteti vele, hogy otthon nincs szüksége a páncélra, így csak a vacsora asztalnál foglya észre venni magát, de már nem öltözik át.
Egyszerű posztó és szövet ruhát hord, melyek a sötét kék és fekete színeiben fénylenek a gyertya fénynél. Arcán 4 napi borosta is látható. Nemesi pecsét gyűrűjét, mely ezüstből van, a bal kezén hordja, melynek szimbóluma hasonlatos azéhoz akitől magát a címet kapta! //


A haza felé úton jó érzések töltik el, melyek kis meleget adnak mellkasába a hideg szél és hó fedte táj közepén a térdig érő hóban...
Harmadikként érkezik meg és nagy mosoly jelenik meg a száján mikor meg látja idősebb nővérét Unát.

- Látom az istenek még mindig a kegyeikben tartanak. -
Mosolyodok el. Amolyan játékosan, hisz Unával sokat harcoltunk ugyan azokban a hadtestekben, miután elhagytuk otthonunk!

Majd meglátom Saginort és újra mosolyra húzom a számat.
Oda is megyek hozzá és jól meg rázom a kezét, majd testvériesen meg ölelem.

Majd beszélgetek velük a régi időkről míg a többiek is meg érkeznek, amikor is végre elkezdődik a régi csipkelődés és viccelődés, mely gyerek korunk emlékeivel és melegségével tölti meg szívemet, szívünket!

A borozgatás és a kipakolás után....
// A sarokba ledobom a cuccomat a szobámba a fegyveremet az ágyra téve le is tudva! //
Mikor már mind együtt vagyunk és észre vesszük, hogy apánk nincs itt , de már igen csak sötét az éjszaka, meg hallgatva a történeteket, az én arcomról sem a jókívánságokat lehet le olvasni.

A történet végén intek a szolgának, hogy hozzon még egy kancsóval, majd hagyjon magunkra.

A nagy csendet Una töri meg elsőként, mint mindig! // vagy nem //

Mind ugyan arra gondolunk és mind elég tételt akarunk venni a minket ért sérelmekért.

- Ami fontosabb ennél is, apánk él e még? Ezt kell meg tudnunk, hisz senki nem látta vagy hallót felőle 2 hónapja.
Legszívesebben most rögtön mennék a nemes elé és vetném saját kutyái eledelévé.
De úgy gondolom, hogy kicsit körbe kéne néznünk és hallgatnunk, mielőtt apánkért mennénk, hisz semmit sem tudunk a nemesről vagy az elmúlt évek történésiről szeretett otthonunknál! Addig is remélve, hogy Kyel kegyesen életbe hagyta apánkat.-

Ekkor látom, hogy anyánk szeme talán könnybe lábad, így oda is megyek, hozzá.

- Bacsás, meg elragadtak az indulatok, nyugodj meg ha apánk él vissza hozzuk. Pihenj és ma éjjel aludj nyugodtan gyermekeid vissza fogják hozni azt ki a a világot jelenti számodra! -

majd a többiek felé nézek. Ha anyánk elment, vagy ha marad, és senki nem akarja lebeszélni.

- Ha egyet értetek velem , holnap reggel körbe nézek hátha van testőri munka a kék hercegnél.

- Bár ami még fontosabb, akarunk a kérni kihallgatást a nemestől felhívva a figyelmet rá, hogy itt vagyunk, vagy inkább meg húzzuk magunkat és később kérünk kihallgatást mér mikor nálunk van az előny, hisz senki nem ismer fel minket a városban oly ritkán járunk erre? -

[Paga Sker]

név: Vellir Finteon becenév: Falin (elf) Árnyék
Vellir 185 cm magas, 74kg, rendkívűl sportos testalkattal rendelkező fiatalember. Szemei szűrkéskéken csillognak. Derűs tekintete ellenére, kivehető a mindig mindenre figyelő paranoid neveltetés. Mélybarna nem hosszú haja a legújjabb divat szerint van befésűlve. Nagy általánosságba szötét szűrke, szűk kámzsás felötőt hord amire még egy több zsebes fekete v. szűrke bőr mellény is kerűl. Nadrágja nagyon jó minőségű fekete posztóból készűlt. Szintén szűrke csizmája szőrméven bélelt. Inkább egy kifordított bekecsre hasonlít aminek a talp része saru szerűen le-, felvehető. Nyakában egy hátúl kötött kendő van amit az arcára szokott húzni ha olyanja van. A kendő dísze egy félig mosojgó(fekete alapon v.szűrke) félig szomorú (v.szűrke alapon fekete) karneváli maszk, amit ha az arca elé tesz, pont az arcához illik.
Fegyverként 3 különböző tőr (egy vadásztőr az övébe, egy keskeny tőr a bal lábszárán, egy kúrta orrpengés marokpántos tőr a jobb lábszárán), egy keskeny tegez a jobb oldalánál a csombhoz rögzítve és egy vadász nyílpuska a hátán átvetve látható. Kezén kettő alkarvédő van amikből a jobb oldali valamilyen szerkezettel van ellátva (annyit tudtok róla, hogy Vellír csinálta és valamilyen só-paprika oldatos "patront" lő ki). Oldal zsebeibe még kettő vasököl is felleljető (fő az óvatosság). Az övén kívűl még egy merev deréktáska is tarkítja a ruházatát amihez egy fából készűlt fengerdobozvan rögzítve. A ruházata a télre való tekintetre egy szőrmével bélelt husszú viaszkos szövetkabáttal bővült ki a fejére ilanori szabású sapkát vesz a szabadba.

Haza felé lovon tartok. A lovamat is dupla (viaszkos-durva posztó) rétegű lótakaróval takarom le hogy ne fázzon annyira. Közel 10 évet kell a családommal bepótolnom, ezért amilyen sűrün csak tudok, hazalátogatok. A nagyvárosi nyüzsgés-, hemzsegés, sikátorai bűze feledésbe merűl, amint az otthon illatát felém sodorja a szél. A csípős hideg ellenére, amint a birtokon belűlre érek, szívemet melegség fogja el. A családi ház közelébe érve gyalogosan folytatom az utam. Lovamat kantárszáron vezetem a pajtába, majd azt leszerszámozva, lemosva egy üres karámba irányítom. Amint friss takarmányt vagy abrakot adok neki, otthagyom. Cuccaimat kezembe, válamra akasztva megiramodok a házba ahol anyámat és testvéreimet is nagy szeretettel üdvőzlöm. Fivéreim és nővérem szúrkálódását pókerarccal tűröm, de belűl én is nevetek. Ha viszont "magas labdát kapok" azt azért azonnal le is ütöm. Apánk távolléte és anyánk szemébe a kesernyés csillogás rögtön feltűnik, de nem teszem szóvá. Megvárom, hogy minden a maga idejében közlődjön. Miközben hallgatom anyánk történetét, egy pakli kártyát kevergetek, hogy ezzel is oldjam valamellyest a feszűltségem. Szemeimmel még a testvéreim reakcióját is figyelem, ha valamelyiket is elkapja a hév, elsőként tudjak reagálni. Bár az én kötődésem a szüleimhez nem feltétlenűl olyan nagy, mint testvéreimé, és nem is ismerem annyiőket annyira, de ha ők nincsenek...,akkor én sem. A történet végeztével csatlakozom az ölelésbe, majd határozott, nyogodt hangon megszólalok.

-Nem tudom, mennyire törvényes keretek között, de ha más nem én kihozom apánkat a börtönből.

Nakloss beszéde szinte teljesen megnyugtat tudván, hogy mellettünk fog állni. Végül megszólalok.
-Ismerem a várost. Sok időt töltöttem ott távollétemben. Vannak ismerőseim, adósaim, sőt egy-két rosszakaróm is. A városba vannak kiszáradt kutak amik közűl egy kedvezhet nekünk, de arra egy ideje ráépítkeztek. Ennek a kútnak van egy barlang rendszere, amit ki tudnánk használni, de kellene kettő térkép. Az egyiket könnyen megszerezhetjük, mert a város jelenleg is aktuális térképe, viszont a másik az az építkezés elötti idődől kell, ahol látható a kút helye. Van a bejutunk v.hogy, pofozkodunk, kiszabadítjuk apánkat és utána bújkálunk, vagy van a megpróbálunk törvényes keretek között okoskodni. A kút nem tudom miért jutott eszembe, de lehet, hogy jól jönne, ha bezárják a várost.

Ui.: Van még egy karpánt a bal kezemen, egy pecsét gyűrű a szintén a bal kezemen és a szent szimbólumom, ami két oldalas. Az evyik okdalon egy naplemente egy farkas és egy holló motívummal, másik oldalon egy félig becsukott Udzs szem.

[Pelso]

Eligor Finteon

//Kinézet.
170 magas. Jó erőben levő inas testalkatú. Szőkés- barna rövid haj és tömött szakállt visel. Szeme kék. Szeme körül a szabad bőrfelületet és a homlokát tetoválás borítja. Mindösszesen 33 éves ám gond nélkül kinéz 50-nek. Hajának a szakállának több mint a fele beőszült már.

Jó minőségű bőr ruhát hord. Nadrág, kabát ami a lábszárának közepéig ér,lovagló csizma, kalap és ing. Az ing viszont nem látszik. Ám a felette hordott fegyverkabát és a fölötte kiváló minőségű bőrből készült bőrpáncél. Széles erős bőrből és dísztelen csattal öv van a derekamon. Bal oldalt egy íves pengéjű kard, a bal oldalon két tőrféleség markolata látszik ki a kabát alól.


Bemutatkozás.

Nos ahogy a KM első alkalmammal írt a karakteremről.

Thor írta
Pelso:

Ez a karakter nagyon sejtelmes. Sűrű köd rejti a csapat előtt. Akkora homály borítja, hogy még a KM sem tudja mi féle, ki féle.

És a másodikban.

Thor írta
Eligor Finteon (Pelso, fejvadász)

Hihetetlen intelligenciával megáldott harcos. A jogi, és udvari életben ugyan úgy helyt áll, mint a csataközepén. Ezért is veszélyes, hisz nem könnyű átejteni, és éles eszének köszönhetően mindig győztesként kerül ki a csatából, legyen az kard által, vagy szavakkal vívott. E mellett kevés olyan hely van Yneven, ahova ne tudna bejutni észrevétlenül. És, ha kiszemelt téged célpontnak, akkor jobb mindig a hátad mögé nézni.

Ez kb annyi amit a karakteremről tudtok.

Nagyon fiatalon került el a családi otthontól távoli földekre és a mostani hazalátogatása is csak a negyedik a sorban. Az előző látogatásai során is csak pár napra vagy egy - két hétre maradt. Utána ment mert hívta a kötelessége. Hét éves kora óta, hogy három harcos és egy csuhás alak társaságában aki hosszú bottal járt; alig hallani róla. Csak abból a néhány levéből tudtátok, hogy nincs baja amit évente küldött. Ezekben mesélte, hogy megtanították írni, olvasni, számolni, a szövetség területén érvényben lévő törvényekre, fegyvert fogatni és olyan legendákat írt meg még leveleiben amiket társaitól és tanáraitól hallott. 18-dik életévét betöltve már nem írt ilyenekről. Leginkább csak történeteket mesélt a szövetség különböző tájairól, időjárásáról és hogy milyen mókásak a helyi kutyák és egyéb házi állatok.
Címereket, pecséteket, jelvényeket nem hord így nem tudjátok kinek is tartozik esküvel. Ám amikor haza látogatott sosem tagadta, hogy a szövetség fejvadásza. Valamint mindig szívesen segített az állatok körüli munkákban.//

*A friss hó halkan ropog a lovam talpa alatt ahogy közeledem a családi ház irányában. A kéményből vidáman szál a füst az ég felé. Szívembe rég várt melegség költözik a látvány hatására. A házból kilépő anyámat szorosan magamhoz ölelem. Majd a házba belépve testvéreimet is egyenként üdvözlöm egy gerinc ropogtató öleléssel. Már mekkora kitelik tőlem, hisz nem egy testvérem vaskosabb izmokkal büszkélkedhet nálam.
A lovam hagyom, hogy a szolgálók bevigyék az instálóba. Magamhoz veszem a nyeregtáskát és a számszeríjam a tegez íjjal együtt. A szülői házba belépve lepakolom a fegyvereim. Kard, tőrök, kések, két számszeríj, két tegez, kabátomat, kalapom, a nyeregtáskát és vértemet szintén az ajtó közelében hagyom.

*Apánk sorsának hallatán keserűség költözik a szívembe. Rövid ideig gondolataimba merülve hallgatom a többieket. Utolsónak szólok.

<... Miért apám?… A te korodban miért?... Vagy talán épp ezért mert úgy gondoltad neked már úgy is mindegy…>

- Nakloss téged hallgatva már kezdtem azt hinni megfeledkeztél címedről amiért oly keményen megküzdöttél. Hmm… Ha..Ha..

*Az eddigi gondterhelt, bár sokkal inkább gondolkozó testtartásom felenged és egy könnyed nevetés tör elő mellkasomból.

- Ha bármelyikőtök járt a városban ide fele jövet vagy bármelyik faluban akkor már akit érdekel, hogy haza térünk már tudja. Ritkán járunk haza így rögvest feltűnik mindenkinek, hogy “új” arcot lát. Eleszron lakói is látják, hogy nem vagyunk ottaniak még ha nem is tartóztatnak fel kérdéseikkel utunkon… Bezony...

*Kortyolok egyet a boromból majd Nili felé fordulok.

- Nili volnál olyan kedves és hoznál nekünk némi pogácsát a kamrából, vagy esetleg a kemencéből? Vagy valamit.

*A kemencés részt csak halvány reménnyel a szívemben kérdezem. Ahogy távozott vissza fordulok testvéreimhez.

- A lehető legtörvényesebben kell eljárnunk. Az apánk nem bírná ki az ő korában ha télvíz idején az vadonban kéne bujdosnia. Mindenképpen kihallgatásért kell folyamodnunk. Még ha nekünk nem is tetszik Altemor di Calendir tette mögött ott áll a törvény. Na meg a katonái. Kitudjuk szabadítani. Ám én nem kívánom apánknak azt az életet ami ez után következne. Nem térhetne haza az otthonába. El kéne azt hagynia és minimum a tartományt is. Az út megviselné őt is és anyánkat is. Nem…

*Határozottan megrázom a fejem.

- ...Nem maradhat a tömlöcben sem de ez az út sem járható. A kihallgatáson ki kell váltanunk atyánkat, hogy életben és biztonságban tudhassuk akkor ha kötelességünk máshová szólít holnap vagy holnapután. Ha Altemor di Calendir van olyan bolond, hogy nemet mond kérésünkre akkor majd akkor gondolkozunk a: B, C és D terven. Na meg az főúri vizit legalább jó alkalom a terep felmérésére.

[HugiLee]

Una Finteon

Örömmel látom, hogy egyemberként gondolkodnak az öcskösök, és szinte hallom a kis fogaskerekeket a fejükben, ahogy azon törik, hogyan oldjuk meg nagy bajunkat.
Halkan beszélek, mert nem akarom, hogy anyánk feleslegesen aggódjon, sem miattunk, sem apánkért.

- Hát Én nem igazán értek az ilyen nemesi, meg főúri mismásolásokhoz, hogy hogy kavarják a kártyát a fejesek, de bárhogyan is döntünk, míg mi itt melegben és kényelmesen vagyunk, atyánk ki tudja hol, s milyen körülmények közt van. Egy egész éjszaka áll előttünk felmérni a terepet, s reggel, ha úgy kell legyen, akár saját kezünkkel adhatjuk át a kérelmet, vagy bárhogyan is megy ez, már helyben leszünk, s nem vesztünk feleslegesen időt.-

Tartok egy lehelletnyi szünetet, és ha lehet, még halkabban folytatom:

- Úgyhiszem atyánk még életben van, de ha kiderülne, hogy tévedek, akkor nem fogok azon aggódni, hogy felégetik e a birtokot…….
Ennél a résznél sokatmondóan hallgatok el. Mind tudhatják, hogy, ha feldühítenek, addig nem állok le, amíg ki nem írtom a főúr egész pereputtyát, az utolsó csecsszopóig.

- Szóval azt mondom, írjuk azt a passzust, ha ez kell, és induljunk azonmód!

Tovább ringatom alvó fiamat a kandallónál lévő székben ülve.

[Kieron]

Saginor

Una jól ismert hangsúlyát hallva halványan elmosolyodom és "mintha csak magamnak beszélnék" kissé szurkálódva, mondom:
Node húgom! Eddig azt hittem, az ifjakra kell csak rápirítani forrófejűségért...
Aztán komolyabbra veszem a hangom.
Sajnos Naklossnak és Eligornak igaza van. Ezt nem kezdhetjük rögtön erőszakkal. Aztán végigtekintek a családon. Én is azt gondolom, hogy meg kell tudnunk, mi történt a környéken, mióta nem jártunk idehaza. Lehet, hogy van valami más is a háttérben.
Nakloss, azt hiszem, a legjobb követünk te leszel a nemesi körökben. Eligor, jó lenne, ha fedezni tudnád a hátát, nyíltan vagy rejtve, ahogy neked jobban megfelel. Hangsúlyozzátok Nakloss hazáért végbevitt tetteit, írjatok folyamodványt vagy ami csak jól jöhet! Tudjátok meg, miként látják az előkelők a helyzetet!
Viszont kellene információ az egyszerű emberektől és a sikátorokból is, egy lázongás náluk csapodik le leginkább. Vellir, ha megoldható, szép csendben keresd meg az ismerőseidet és tudakozódj tőlük. Lehet-e valami oka, hogy ekkora szikrát lobbantott apánk az emberekben? Hallott-e valaki furcsa pletyákat?
Una meg én pedig... nos, szép szavak híján mi legfeljebb az utca emberével tudunk beszélni. Vagy azokkal, akik nektek ...hmm, haboznak válaszolni. Itt egy kegyetlen mosollyal erősítem meg a célzást.

Eligor megjegyzése után, hogy talán felismetek, már nem csak bambulok, hanem figyeleik is az ablak mellett, nehogy meglepetések érjenek.