Marko Lestarn
Jobb kezemet a szent szimbólumomat tartva, a pajzsos balt hárításra emelve maradok még egy pár szívdobbanásnyi időre.
< Rossz döntést hoztam. Hallgatnom kellett volna Clash-re!? Most itt fekszik Domvik egyik híve ártatlanúl, csak mert elvakított a buzgóságom.>
Ezek a gondolatok zökkentenek vissza a valóságba. Bal kezemet leengedem. Hagyom, hogy a pajzs kicsússzon és a földre hulljon. Letérdelek a zsoldos mellé, közben fohászkodom az úrhoz, hogy nem érkezzek megint későn. Amint a földön fekvő harcoshoz érek kezemben a szimbólumommal, nem a sebesüléseket nézem, hanem a "Kézrátétel" (6 kegyp. 2 kör) litániáját mormolom. <Most nem adom fel olyan könnyen. Ez az ember a kezünk álltal nem végezheti!!!>