Életút

[Pelso]

Lovag Perl Lawarin Solec

*A félrevonulásnak nincs az ínyemre, de egyenlőre hajlok rá. A távolságot megtartva várom, hogy mit mond majd. Az áldást csendben várom végig.

<... Remek még mindig nem haladunk sehova…>

*Mikor vége az áldásnak látni rajtam már nagyon szeretném a helyzetben érdemben előre haladni. Ám ekkor meghallom az íj húr pendülését, az alig hallható süvítést ahogy a vessző megteszi a számára kijelölt röpke távolságot és a semmivel össze nem téveszthető hangot ahogy eleven húsba csapódik.

<... MI a …>

*A hang irányába fordulok. Clash fuldokolva eldőlő teste látó terem szélén szinte észrevétlen marad számomra az átalakulás démonikus borzadályokat időző folyamat láttán. Pár pillanatig még kardot rántani is elfelejtek, pedig kezem még mindig a markolaton pihen. Ám mikor látom, hogy embereimet félre csapja, felhorkan bennem a harci kedv. Jerardo Monter javaslatát egy biccentéssel nyugtázom ahogy a kardom egy pillanat alatt kiröppen helyéről és már harcra készen mered a felénk közeledő bestia irányába.

- Markó hívd Domvik segedelmét a gonosz lélek ellen. Addig mi lefoglaljuk.

*Válaszát meg sem várva Jerardo Monter mellé lépek.

- Tiadlani kettős! Te védekezel!

*Mondom halkan de határozottan. Ha biccentéssel jelzi, hogy megértette akkor a támadásra koncentrálok. A lény lábát támadom. Cél a mozgás képtelenség elérése.

- Oldalba kapni!

*Kiáltom a többieknek ám csak a szemem sarkából figyelem teljesítik e a parancsot. Ugyan is figyelmem most a lényé.

//KÉ:77+6=83
TÉ1:105+92= 197
TÉ2:105+07= 112
VÉ:137
Sebzés1: Dobás (5+6+5+4)+3=23
Sebzés2: Dobás (5+1+5+6)+3=20

Természetesen a túlerő módosítóira igényt tartok.
Valamint a taktika nyújtotta előnyökre remélem Kieron karakterének van taktikája//

[Kieron]

//off: Sajnos taktikai ismeretekkel nem bír a karakter. :/ //

A felszólításra csak értetlenül nézek egy pillanatra, fogalmam sincs, mi lehet az a tiadlani. De azért megpróbálok legalább nem útban lenni.

<Most nézem, hogy kimaradt a KÉ-m az előbb. Valószínűleg nem rúg labdába, de azért pótlom: KÉ 1: 41+2= 43, KÉ 2: 41+7= 48, KÉ 3: 41+8= 49.
A VÉ-m (szintén sikerült kihagyni) normál helyzetben pedig 152.>

[Paga Sker]

Marko Lestarn

-Draugroth, Draugroth- Ízlelgetem a fenevad lelkének nevét halkan. Amint kitőr a káosz a kis csapatban, egyből arra koncentrálok, hogy hogyan fogalmazzam meg a litánia szövegét. Perl-el most az egyszer teljes mértékben egyetértek. Kardommal nem törődök, elengedem, majd jobb kezembe tartva szimbólumomat, mutatok a fenevadra. Viszont pajzsomat megmarkolva védekező harcmodort folytatva mormolom az űzés fohászát: (Mivel szinte bisztosra megyek 12 Kegyp., 5s, 20+4E. Ennyinek csak elégnek kell, hogy legyen)

-"Domvik velűnk van"..., "Domvik segedelmezz"..., "Vagyok aki vagyok"...-Ezeket mormolom Lingua Domini nyelven, hátha az Úr megint rámmosolyog, majd rátérek a litánia szövegére- Domvik nevében, kiparancsollak Draugroth ebből a testből, és takarodj a kárpitok mögé, ahol lenned illene! Nincs keresni valód az élők között, úgyhogy tágulj közülünk örökreee!!!

Nagyon is remélem, hogy nem kellett több erőt belefektetnem a fohászba, mert gyógyításra is kell tartalékolnom. Ráadásúl nem is biztos, hogy Clash-t meg tudom menteni.

Ké.:-
Té.:-
Vé.: 180

[Pelso]

Solec

//Kár. Enyit a taktikárol.//

*Miközben farkasszemet nézek a "bestiával" ami az imént még az embwrem vol. Szemem sarkában látom a jóvevény bizonytalanságát.

- Vond magadra a figyelmét!

*Mondom miközben magamban már le is tettem a páros harcròl.

[Gorodak]

...

[Gorodak]

// Át írtam, köszi, hogy megvártatok!!!. //

Miután Clast elláttam a parancs szerint cselekszem én is, és próbálom, csak le foglalni a bestiát.

// Harc értéket most nem írok, mert nem tudom mennyi ideig fog tartani Clasnak az ellátása. //

[HugiLee]

Triptipol Kopt

Megdöbbenve állok a kép előtt, hogy Perl embere mozdul, lő és Clash hörögve eldől.
Néhány pillanat kell, mire felfogom a tett jelentőségét, hogy ez a bestia volt. Ha látom Negillát, intek neki, hogy hagyja ránk a harcot, s mentse Clasht. Már lépek is, hogy felvegyem a harcot vele, mikor meghallok két parancsot : Kapjuk oldalba és ne öljük meg ….

„ Hát öregem ma a szart is kiverem belőled..!!!!”
A lendülettel, amivel a kardokat emeltem harcra visszateszem őket tokjukba ( vagy ha ez nem lehetséges akkor beszúrom a földbe ) s puszta kézzel támadok a bestiára. Oldalról, ahogy a parancs szólt.

//Pusztakéz :
Pusztítás : túlütésküszöb 20
Ké:68+10=78
Té: 94+68=162
Vé: 143
Sebzés:1k6 : 2
//

[Gorodak]

.Nagilla Ves Erhan

Ahogy meg látom hogy Perl embere rá lő, nem gondolkodom, csak cselekszem.

Egyből Perl emberébe vágom a rövid kardomat.

Té: 118 + 42 = 170
Vé : 198
Pajzzsal

De nem foglalkozom a védekezéssel.

- Harcképtelenné tenni!!! -

Mondom parancsolóan mindenkinek aki a közelemben van !

Majd Clas mellé térdelek,és gyorsan megvizsgálom, hogyan tudom ellátni., igyekszem elállítani a vérzést és, segíteni abban hogy levegőhöz jusson.
Orvoslás 3 as
Dobás: 5
Herbalizmus: 5 as
dobás:13

Miután megvizsgáltam Clast, a csomagjába túrok, gyógyitalt keresve, ha találok nála, akkor kihúzom a torkából a nyilat és addig itatom vele a gyógyitalokat, míg jobban nem lesz.

Majd a lovagi kardommal megindulok a bestia felé.
Perl parancsa szerint próbálom, ütni a kardommal, vagy a pajzsommal illetve igyekszem lefoglalni amennyire tudom.

[Sirak]

Celestius Clash

Kattan a ravasz, pendül a húr, suhan a nyíl. Némán figyelem, ahogy repül felém, egyenesen hozzám, ölelésemre vágyva.
Hideg. Meleg. E két érzés járja át a torkom, ahogy hörögve kapok levegő után.
Félelem helyett a harag gyűlik bennem, mérges vagyok magamra, Markora, Solenc-ra, s az egész világra, de még Domvikra is.

Küszöbön élet s halál között, a való világ már elhomályosodott szemem előtt, s káprázat tölti meg a teret. Sötétség van, fekete. Se hang, se fény. Nem érzem magam hogy állnék, csak vagyok. A sötét falak megrepednek; sűrű, vörös lé folyik át rajta, először csak bugyborékol át a réseken, majd mikor a falak nem tudják már tartani, áttör és ömleni kezd a szobába, s én fuldokolva nyelem.
Egy kar nyúl utánam, elkapja kezem s húzni kezd, nem látom ki fia lehet, ki itt jár. Lehunyom a szemem, s átengedem magam az idegen kéznek.
Állok, a saját lábamon. Körbetekintek, fehér minden. Áll valaki velem szemtől szembe, de nem ismerem fel ki lehet az, arcát maszk takarja. Felém lép, nem áll meg, tovább jön, egyre gyorsabban, már szalad, nekem fut. Méteren belülre érkezik, s lendületével együtt térdel bele a hasamba, én meg mint egy baba már-már repülök hátra. Ahogy így esem, a maszk alatt vörösen látszik megcsillanni a szeme helyén. "Mit akar tőlem?"
Újra támadni lendül, de ezúttal már felkészülve várom. Sorozatosan védem ki a támadásait, csak hátrálok, s gondolkodás nélkül védekezek, mintha előre ismerném a mozdulatait. Egyre gyorsabb és erősebbek a csapásai, már nem bírom tartani, és azt sem tudom meddig hátrálhatok. Kipördülök oldalra, s lendületből oldalba talpalom, mire az egyensúlyából kiesve nagyot esik.
Egy alabárd után nyúl, én is elveszem azt amely mögöttem van, újra egymásnak esünk.
Csattannak a fémek, csendülnek a vértek, egyre több a sebesülésünk is, minden pillanattal több vér kerül a padlóra, de rendíthetetlenül, mind az ősellenségek harcolunk tovább, tovább, tovább...

[Thor]

//off: Gorodak nem dobtál KÉ-t és sebzést, így én dobtam helyetted. E mellett célzást kell dobni, ha a kardot dobod, legalább is én úgy értelmeztem. Kieron, mikor harc van, akkor kivételesen nem sietünk a játékban, tehát egy reag, egy kör .//


Mindenki (kivéve Celestius Clash, Nagilla Ves Erhan)


*A szörnyeteg dobhártya szaggatóan felüvölt, majd behajlítja térdét, hogy egyetlen ugrással a prédájánál teremjen. Ám ekkor egy tőr áll a mellkasába, mire fájdalmasan felhörög, és mancsával könnyűszerrel kitépi testéből, majd félre dobja. Vicsorra húzza ocsmány pofáját, és szemeiben a gyilkolás fénye csillan. Lép egyet, de valami nem stimmel. Megrázza ormótlan nagy fejét, és bizonytalanul lép kettőt oldalra. Ekkor egy üvöltés kíséretében Erhan vaskos kardja csapódik a kába bestia oldalába. A vérfarkas felhörög a fájdalomtól, de a fegyver nem fúródott olyan mélyen, hogy megállítsa a bestiát. Erőt vesz magán, és miközben kirántja a lovag kardját testéből, elindul prédája felé. Ekkor támadásra ösztökéli a harcosokat a parancsnok, és ő maga is kardot rántva indul a vérebnek. Elsőként Kopt éri be a szörnyet. Teljes erejét beleadva éri ökle a szőrrel benőtt testet. Ám a dög mintha meg sem érezte volna, a dühtől hörögve, karmos mancsával végig hasítja a harcos bal vállát, mire Kopt az ütés erejétől hanyatt esik. Szerencséjére a vérfarkas nem foglalkozik tovább vele.
Tovább halad a célja felé, ám újra útját állják. Solec rohan üvöltve felé, és kardjával végig szántja a bestia hasát. A szörny megtorpan a támadástól, mire a parancsnok másodjára is suhint fegyverével. Ám a farkas elkapja a fegyver markolatánál Solec kezével együtt, és nagyot üvöltve lendíti el a fegyvert tulajdonosával együtt. A parancsnok üvöltve repül ki a piciny tisztásról, be az erdőbe. Ekkor az idegen ront a bestiának, kardját-nagyot lendítve, hogy a lábát elsöpörje, de a dög egyszerűen átugrik rajta, és egyenest a paplovag elé érkezik.
Lestarn hangos kántálásba kezd, mikor a vérfarkas elé ugrik. A szörny nagyra tártja pofáját, mire láthatóvá válnak az arasznyi nagyságú tépőfogak. Ám a csapatnak hála elég időre tartották fel a szörnyet, így mire a bestia megérkezett, a lovag az utolsó szót üvölti a pofjába.


-… tágulj közülünk ÖRÖKREEEEEEEEE!!!!


*A kezében tartott szimbólum ezüstösen felizzik, fehér és ezüstös kavarodással, fénycsóva tőr ki egyenest a vérfarka felé. A dög így is megpróbálja leharapni Lestarn fejét, de a fénycsóva szélviharként állja útját a dögnek. A paplovag hangos üvöltése közepette, orkán erejű dübörgés kapja fel a szörnyet, majd áttetsző formájában a végtelenségbe löki.
Pár pillanatig mindenki csak a távoli pontot figyeli, hol végleg eltűnt a vérfarkas. Ekkor a paplovagra néznek, ki leengedi még halványan izzó szimbólumát, miközben enyhe füst szál fel a tenyeréből.


Nagilla Ves Erhan


*Eldobod a kardot, mely belecsapódik a szörnybe, de nem foglalkozol tovább vele. Sietve letérdelsz társadhoz. Nagyon rossz állapotban van, nagy vértócsában fetreng, miközben saját vérében fuldoklik. A nyílvessző hegye a gigája mellett hatolt be, és csak húst roncsolt, ám tudod jól, hogy esélyed sincs megmenteni, csak a csoda segíthet. Ekkor egy gondolattól vezérelve átkutatod Clash, és az övén pár üvegcsére figyelsz fel. Letéped az egyiket, és sűrűn Gillához imádkozol, hogy segítsen. Nincs mit szépíteni, egyszerűen kitéped a torkából a nyílvesszőt, mire patakokban kezd folyni a vére, majd próbálod megitatni az üvegcse tartalmát. Csak alig érezhetően hallod a harcot, és az isteni kinyilatkoztatást, minden érzékszerved a harcos megmentésére összpontosít.
Ekkor észreveszed, hogy vérzés csillapodik, míg a seb kezd teljesen beforrni. Hirtelen felül a nagydarab harcos, és a kezedet szorongatva néz rád, és a szemében látszik, hogy a poklot járta meg.


Celestius Clash


*Hatalmasat csendül a fém, ahogy a két alabárd összecsattan. Minden egyes csapásra élesedik az ellenséged körvonala, mígnem magadat látod meg. A döbbenet legyengít, mire hasonmásod felkacag: - Nem győzhetsz le! Én sokkal erősebb vagyok nálad, mert én biztos vagyok az érzéseimben! Te. Te pedig csak egy szánalmas halandó vagy, kit még a családja is kitagadott.

*Düh jelenik meg a szívedben, és üvöltve rontasz ellenségednek. Ám az ügyesebbnek bizonyult. Könnyűszerrel félre lépett csapásodtól, és egyenest torkon döf. Kihullik a fegyver a kezedből. Térdre rogysz. Tompán még hallod a hasonmásod prédikációját: -Nem győzhetsz le! Az egyben a halálod is lenne! Térj már észhez! Te pusztításra születtél! Te ŐLNI születtél!....

*Végtelen sok vér folyik ki körülötted, tócsává, majd tóvá, mígnem tengerré teremtve a környéket. A sűrű véred fojtogat, ahogy lassan elmerülsz benne. Csak az utolsó mondat jár a fejedben: „Te ŐLNI születtél!” Lassan elönti a vér a tüdődet, meg fogsz fulladni, ezt már tudod. Nem méltó halál egy harcosnak. Ekkor egy kéz ragad meg, és kiránt a fojtogató tengerből.
Riadtan révedsz fel egy alak előtt, kinek a kezét fogod. Ő rántott ki a biztos halálból. ÉS lassan a körvonalakból Erhan élesedik ki.


//off: Vége a harcnak. Ügyes csapatmunkának hála 1 körös volt csupán. Mikar mozdulatlanul fekszik a paplovag előtt, teli sebekkel.//


PM: Sirak, Pelso, Hugilee

[Pelso]

Lovag Perl Lawarin Solec

*Ahogy földet érem már pattanok is fel. Ahogy a kicsiny tisztásra lépek újra megtorpanok Domvik fényének láttán.

<... Domviknak hála, befejezte…>

*Ahogy a fény vissza húzódott és eltűnt a szörnyeteg kardomat elteszem. Majd megindulok, hogy megnézem mi lett az emberemmel. Milyen állapotban van. Pár lépés után, ahonnan tisztán rálátok az emberemre akit az imént még a gonosz lélek tartott megszállva, megtorpanok.

- Rászim.

*Mondom, azzal megindulok arra ahol Rászim és a másik emberem repült az erdőbe. Megkeresem őket, hogy megbizonyosodjak róla nincs semmi bajuk.

- Minden rendben? Egyben vagytok?

*Miután megbizonyosodtam arról, hogy élnek visszatérek a tisztásra. Egyenesen Clesh felé veszem az irányt.


//Off KM.
Clash kötelei most meg vannak oldva vagy nem?
Mivel Gorodak mintha írta volna. Ám te nem tértél ki rá hogy megtörtént e.

Érdekelne mi lett Rászimmal és az embereimmel. Lathánnal és Mikarral.//

[Kieron]

//off: Thor: ja, okés, csak mikor beszéltünk róla, említetted a 3 körös "tömörítést", aztán ez ragadt meg bennem.

Jerardo Monter

Amikor látom, hogy a vérfarkas végre eltávozott a világból, egy apró, reménykedő sóhajt megengedek magamnak, de talán a hosszú hajsza túl paranoiddá tett, hogy felengedjek.
Vetek egy pillantást a meglőtt férfira, csodálkozva konstatlálom, hogy semmi baja - csodákkal bővelkedik ez a mai nap. Aztán odatérdelek azért a szerencsétlenül járt zsoldos mellé, akit megszállt a vérfarkas, és megnézem, milyen az állapota, megpróbálok tehetségemhez mérten segíteni neki. Ha nagyon súlyos, inkább szólok majd annak az embernek, aki az óriást is megmentette. Közben Markora pillantok és megkérdezem:
Utolérte a szörnyet Domvik ítélete? Nem tér vissza többé ártatlanokat kísérteni?

Miután megvizsgáltam a zsoldost, én is a nagy ember felé fordítom figyelmemet, szeretném megtudni, milyen titkot rejt. Egyelőre nem szólok közbe, várom, mit tesz a csapat vezetője és mit válaszol a másik. Csak akkor avatkozom be, ha fenyegető, netán tettleges hangulatúvá fajulna a beszélgetés.

Ha esetleg a csapat nagyobbik részének érdeklődése a kilétem felé fordulna, akkor bemutatkozom (de érződik a hangomon, hogy a vezér és az óriás közti beszélgetést sürgősebb problémának érzem).
Jerardo Monter a nevem, az Egyetlen egyházának megbízásából üldöztem a szörnyet, amit a taleiosz visszaűzött a poklok mélyére. Hosszú ideje nyomában voltam, sajnálom, hogy végül a ti károtokon sikerült csak megszabadulni tőle.

<Mikar elsősegélyéhez: Orvoslás 1, IQ (16) 11+1 nehezítés, siker.>

[Sirak]

Celestius Clash

*Visszatértem a valóságban, testemet pedig közben teljesen leverte a víz. Lassan elengedem Nagilla karját, s kezdek ráeszmélni, hogy eloldozott. Felülök, s kicsit megmozgatom a végtagjaimat, nyakamat tapogatom, a fantom fájdalom még nem múlt el.
Ahogy így ülök, felnézek, s pont elkapom a pillanatot, mikor Marko végre elüldözi a lényt, s egy pillanatra félelmet érzek felőle.
Végre vége ennek a hajcihőnek, már csak egy maradt. El kell mondanom nekik hogy mi az, ami miatt elvesztettem az önkontrollom, a kérdés már csak az, hisznek-e nekem, és ha hisznek is, vállalják-e a kockázatot.

[Thor]

//off: Gorodak írta, hogy kioldja, de aztán megváltoztatta az írását. Tehát Clash nincs kikötözve. Még mindig gúzsba van kötve. Pelso, az embereiddel kapcsolatban a következő reagban akartam írni, egyébként jól vannak. Mikarról majd írok.//

[Gorodak]

Nagilla Ves Erhan

Mikor, Clas magához tér kicsit megnyugszom.

< Úgy tűnik Gilla meg kímélt téged barátom, és meg engedte nekem , hogy vissza rántsalak a pokolból. Nincs oly ember Yneven ki megkérdőjelezné egy isten akaratát. Ha domvik másként nem dönt velünk maradsz még jó darabig, Gilla így akarta! >

Bolintok Clas felé, majd körbe nézek.
Látva, hogy a vérfarkas helyet, csak a társunk teteme van a földön, kicsit meg nyugszom.

< Gilla vezesseen utadon fegyver társam, míg domvikhoz jut lelked meg pihenni. >

Ha esetleg látom, hogy még lélegzik, akkor oda sietek és meg próbálom elállitani a vérzését.
Közben pedig mondom // valószínű az egyetlen esélye Mikarnak... //
- Ha van valakinek gyógyító itala, gyorsan adjon, mert Mikart csak az vagy Domvik hatalma mentheti meg! -
Kivéve ha meg tudom... // De nem hiszem //

Gyógyitás: 3 as
Dobás: 8
Herbalizmus: 3 -as
dobás: 13

Miután ez meg történt, ha....

Oda lépek clashoz, elvágom a kötelét és közben mondom.

- Úgy tűnik, hogy a hatalmas Gillának még tervei vannak veled, ha hagyta, hogy vissza rántsalak a poklok kapujából! -

Ez után ha senkinek nincs ellen vetése, vagy közben felsegítem Clast !