*Átadod a nőnek az ékszert, mire ő bólint egyet feléd, és elveszi azt. Még látod, ahogy mosollyal a száján rakja fel a nyakába. Ezután Rászim felé fordulsz. Ő kérdésedre kicsit halkan válaszol, pedig így is halja mindenki, és közben behelyezi a nyílvesszőt a felajzott fegyverbe.
- Lehet még a közelben a dögökből, nemes uram. Nem akarok felkészületlen lenni.
*Majd feláll, de a fegyvert a föld felé tartja.
*A paplovag kihúzott háttal áll a nemes „ellenfele” előtt. Felemeli szimbólumát, majd mágiával átjárt, mély dörmögő hanggal szólal meg. Teste körül sárgás aura izzik fel, melyből felvillanni látszik élete. Az egyházfők, ahogy pappá szentelik, a bűnösök, ahogy sorra elhullnak. Domvik akarata áramlik végig mindenki tudatán, majd a fény kihuny, az aura semmivé lesz.
//off: Kegyelt, tizedik szintű, 49 kegypontja van. A világi hatalmak közt, az egyház miatt, rangja lovagi rang, de félik a nevét. Az egyháznál inkvizítor, ami nagyon magas rang. //
*Nem kell mélyen ismerni a lelkek tudományát, hogy lehessen látni a két szerencsétlenen, kik solec mellett állnak, hogy inkább még kétszer ennyi ork, mint ez a paplovag ellenségnek. Ekkor Solec odalép a nőhöz, és kezével int, hogy adja vissza a nyakláncot, miközben a paplovagnak intézi a szavakat. És csak mikor befejezte veszi észre, hogy a nő nem tesz eleget kérésének, és egyet hátra lép.
- Kérlek, ne vedd el tőlem. Csak ennyi maradt nekem, amivel Esstiosra emlékezhetem, hisz a mocsár lett a sírhelye. Kérlek, könyörgöm nagy uram. -* Majd zokogva borul térdre Solec lábai elé.
*Talán már épp válaszolna rá a parancsnok, de ekkor Nagilla Ves Erhan előhúzza a fegyverét, és mindenki le tudja olvasni az arcáról, hogy kezd ebből a vitából elege lenni.
PM: Mindenki
// 
//
