Életút

[Gorodak]

// Azoknak adod a parancsot akiknek perl is, hogy utánuk, vagy mindekinek aki harcra képes és nem a foglyot örzi? //

[Thor]

Mindenki


//off: Elfelejtettétek, hogy a mocsarat sűrű köd lepi be, így az orkok hamar el fognak tűnni a párában. Sirak karaktere NJK.//

*Az orkok hirtelen megfutamodása kissé megállított mindenkit, ám támadásra utasít titeket Allen, a nemes. A dárdáját elhajítja a menekülők felé, de a párában elvész. Majd kardot rántva rohan a lápba, ám ekkor Kopt elé áll. (sikeres IQ vadonjárás próba)

- Csak a vesztünkbe rohannánk. Nem ismerjük a mocsarat.

//off: Ha ennek ellenére még is támadni akartok, akkor írjátok meg.//


Ha nem támadtok


*A paplovag legelőször az ájult nemesen segít. Arca már teljesen fehér, itt már tényleg csak a csoda segíthet. A sebre helyezi kezét, majd az isten segítségét kéri e nemes katona gyógyításáért. Ekkor fehéres fény jelenik meg a seb körül, és nem sokkal később már csak az alvadt vér mennyiségéből lehet látni, hogy komoly volt a seb. Rászim kényelmes pozícióba dönti urát, mire a másik két csatlós is oda megy, hogy segítsen. Ekkor Solec felébred. Ám a paplovag nem foglalkozik tovább vele, megkér mindenkit, hogy gyűljön köré, majd fohászba kezd urához. Nem sokkal később oly csodában lesz része az egész csapatnak, mely örökre bele ég az emlékezetükbe. Sárgásan felizzik a szimbólum, majd a levegőt gyönyörű szép hangok zengik tele. Hirtelen a kisebb fájdalmak elvesznek, és a komolyabb kín is elviselhetőbbé lesz. Majd Lestarn egyenként mindenkit meggyógyít. Ki át esik e megtisztelő rituálén, kellemes bizsergést érez az egész testében, ahogy az isteni erő begyógyítja az összes sebet.

//off: mindannyian meggyógyultatok.//


Kicsit később


*Már mindannyian tisztában vagytok, hogy foglyotok nő. Haja rövid, ruhája bőr, bár most pikkelyként kezd rászáradni a sár. A csodának ő is részese, és áhítattal az arcán élvezi a zenét, ám Kopt hamar belezavar az élménybe, mire a nő a sírását visszanyelve tűri, ahogy átkutatja. Mindannyian látjátok, ahogy kopt egy tört, kisebb bőr erszényt, melyben 4 ezüst, és 2 réz található, tesz le elétek. E mellett egy tolvajkulcs készletet, és egy bőrre fűzött, faragott, kerek alakú talizmánt találtok még nála. Kopt „udvarias” társalgására zokogását visszafojtva, könnyes szemekkel válaszol.

- Estiossal, Dia Salmo tartományából jöttünk, és egy alkimista kérésére keltünk át a mocsáron egy növényt kutatva, mikor egy faragott fa oszlopot találtunk. Az oszlopra ez a talizmán volt felkötve-*Mutat a bőrre fűzött famedálra. – Levettem róla, mire megjelentek ezek a vadállatok, és megölték. Én csak szaladtam az életemért. -*Majd keserves sírásba kezd.



//off: Egyikőtök sem lát hazugságot. //

[HugiLee]

Triptipol Kopt

Úgy látom, hogy a lány nagyon meg van ijedve. A lényeget már megtudtam.
Amikor a medálról beszél, hátranézek a paplovagra, mint a leg hozzáértőbbre.
Aztán visszafordulok a lányhoz és megpróbálom lenyugtatni.
„…nem bírom sokáig ezt a sírást, és nincs időnk kivárni, míg kibőgi magát…”
A lány vállára teszem a kezem , kicsit lejjebb hajolok hozzá és a legmegnyugtatóbb hangomon próbálok , csendesen szólni.
- Nyugodj meg kislány és próbálj meg most idefigyelni, ez nagyon fontos.
Az orkok bármikor visszatérhetnek.- várok néhány másodpercet, aztán megkérdezem –
Mond csak mennyire ismered ezt a mocsarat ?

Nekem egyenlőre ez a legfontosabb kérdésem , ezután hagyom, hogy a többiek kérdezzenek, vagy találják ki ez a medál.

[Pelso]

Perl Lawarin Solec

//Nekem megfelel, hogy nem megyönk utánuk.
Igaz a KM "álnok" módon nem akarja elárúlni hány elmosódot árnyat láttam vagy hogy a többiek menyit.

Ha többieknek is megfelel akkor az alábbiak szerint cselekszem.

Ha támadnak akkor egyenlőre továbbra is eszméletlen maradok.//

<... Élek...>

*Ahogy lassan magamhoz térek a paplovag imáját csak részletekben hallom. Nem is igen figyelek rá. Megnyugtat a tudat, hogy még élek. Az imát és a csodatételt fekve kalgatom végig de kezem, amint magamhoz tértem imára kulcsolódik.

<... Köszöm Domvik a kegyet, hogy szolgád a közelembe helyezted, hogy eme pillanatban hű szolgád segedelmére legyen... Köszöm, hogy kegyedet rajta keresztül rámmérted... Áldot legyen a kegyelmed és bőlcseséged amivel a világnak adtál... Akaratod szerint járok tovább utamon... >

*A szertatás során végig imátkozom és a hálaadás után idevágó imákat mormolok még magamban. Miután vége az imádságban csatlósaim segítségével talpra állok. A paplovag felém intézet szavait némán halgatom végig.

- Domvik bőlcseséget is adot kegyelmednek szakrális hatalmán kívül, végtelen bocseségében. Valóban meg kell beszéni hogyan tovább.

*Azzal a paplovag mellé állok és végignézek a csapatomon.

- Való igaz, hogy hibáztun. Én a legnagyobba. Kiengedtem a kezemből a kezdeményezés lehetőségét. Többet ilyen hibát nem vétek. Mostantól mérlegelek, aztán először ütünk és csak utána kérdezünk!

*Egy pillanatnyi hatásszünetet tatok.

- Ám félnivalonk nincs az ork hordától. Lám félholtan is a kezdeményezés elvesztésével is nyolcsan hevenek holtan a sárban. Ám közölünk csak én szereztem halálos sebet. Leghözelebb a mocsárba taposuk mindet. Még akkor is ha mindünkre huszan jutnak. A jutalmunk is melesz érte. Még ha meg is halunk a csatában azt dicsőségtől övezve karddal a kazünkben teszük azok ellen küzdve amik dicsőséges hazánk ellen tőrnek. Halálunk után Domvik érdemeink szerint itél feletünk.

*Újabb pillanatnyi szünetet tartok.

- Most tájékoztatást kérnék arról mi történt míg eszméletlen voltam.

*Utolsó mondatom Edwin Van Allen felé intézem.

[revoltz]

Edwin Van Allen

Megtorpanok Kopt előtt. Egy pillanatra mérlegelem szavait, majd leeresztem a kardom és visszahelyezem a hüvelyébe. Megvárom, míg a többieket meggyógyítja a pap isteni adottságával. Addig átkutatom az elesett ork vezért, hátha valami találok valami érdekeset nála. Ezután vissza megyek a többiekhez, hogy alávessem magam a pap gyógyító erejének.

Pelsonak kérésére egy rövid helyzet helyzetjelentést adok és ha találtam valami említésre méltót az orknál, akkor arról is beszámolok. Ezután rövid elbocsátást kérek, hogy megkereshessem lándzsám. Ha megkapom, akkor úgy is teszek, majd megtalálása után ismét csatlakozom társaimhoz.

[Pelso]

Perl Lawarin Solec

- Köszönöm.

*Még egy rövid időre fel tartom Van Allen-t.

- Még mielőtt tovább haladunk szükséges még valamit tisztáznunk. És ez a parancsnoki sorrend. Mint mind tudjátok a küldetés vezetésével én lettem megbízva. Rangban utánam Edwin Van Allen jön így ha én nem tudom tovább ellátni a feladatom akkor ő veszi át a helyem.

*Miközben beszélek végig nézek az egész csapaton.

- Kopt a jövőben kevesebb magán akciót kérnék. Nem kell egyedül megoldanod mindent. Clash neked sem kötelező magányos sziklaként küzdened. Még ha nem is tudtok beállni a pajzsfalba attól még a harcolhatunk vált válnak vetve. Amúgy erről jut eszembe egyáltalán nem értetek a pajzshoz vagy csak most nem hoztatok magatokkal pajzsot?

*Megvárom a választ. Majd oszolj. Míg Allen megkeresi a dárdáját én csatlakozom a többiekhez a fogoly faggatásához. Mikor sírva fakad leguggolok elé. Kezem gyengéden a vállára teszem.

- Megnézhetnénk a talizmánt amit a póznán talált?

*Azzal nyújtok a kezem, hogy bele tehesse. Kezemen még mindig rajta a bőr vívókesztyűm.

- Köszönöm

*Mondom miután oda adja. Azzal fel állok és megmutatom Darla - nak.

- Ennek van valami köze ahhoz amiért itt vagyunk?

*Ha a választ megkaptam erre a kérdésre is a lányt Rászim gondjaira bízom. Valamint kiadom a menet parancsot. Gyorsan össze csomagolunk és már indulhatunk is tovább célunk felé. Ám még mielőtt tovább állunk a paplovaghoz oda megyek.

- Marko Lestarn tudna velem váltani néhány szót bizalmasan?

pm

[Paga Sker]

Marko Lestarn

Perl Lawarin Solek beszéde pozitív csalódást okozott nekem. Ő tenyleg a Márványtestű elkötelezett híve. Szavai régmúlt önmagamra emlékeztetnek.

Mikor a leányt faggatják kutatják csöndben figyelem minden szavát. Azok amiket találtak nála nekem arra utal, mintha kincseket kutató, zöldfülü kalandor volna vagy talán egy ehyszerű tolvaj, aki könnyű pénzszerzés érdekében beválalta ezt a feladatot, amivel megbízták.

Amint a talizmán előkerűl, rögtön elmondon a mágia keresés litániát, szükség esetén ki is kutatom mibenlétét. Ha olyasmi eszköz ami hasznalata hasonlít a "szent szimbólumra" akkor az orkok minden itt ( a mocsárbny) tanyázó tagja erettnekséget követ el. Halált érdemel mindenki aki Domvik és az inkvizíció tudta és engedelme nélkül idegen felsőbbrendűség imádatát cselekszi Shadon földjén.

Érzéseimet megpróbálom palástolni. Odalépek a lányhoz, majd vele egy magasságba görnyedek, úgy szólok hozzá.
-Amit cselekedtél az olyan bűn volt ezeknek a lényeknek, mint ha Domvik egyik templomából lopnál. Biztosra veszem, - egyenesedek fel és a többi mondanivalómat a többiekhez is intézem- hogy amíg ez a talizmán nem kerül vissza az oszlopra, az orkok vadászni fognak ránk. Viszont nem engedhetjük, hogy bármilyen idegen vallás megtelepedjen a Fény Birodalmában, és sötét folttal szennyezze be azt. Mond leányom, mihez értesz?

Megvárom a lány válaszát, majd elgondolkozok…

Perl kérésére félrevonulunk, hogy beszélgetni tudjunk.
Pm

[Gorodak]

Nagilla Ves Erhan

// Bocsi a késésért , csak pár nehéz nsp áll mögöttem. Remélem nem késtem túl sokat. //

Miután vége az egésznek és amig mindenki tesz vesz vagy át kutatja a fogjokat addig én elmegyek a kardomhoz, és kihuzom a még valószinüleg élő orkból.

Letörlöm a ruháján a véres kardot majd megvizsgálom mennyire van még életben.

Ha esetleg még élne pár óráig , akkor szólok Perlnek, hogy eltudom látni, hogy kikérdezhessük, ha MArko tud valami csoda folytán esetleg beszélni vele.

Majd össze csomagolok és várok.
Meg várom míg mindenki elmondja a dolgokat. Csöndben figyelek és bolintok.

Valamint ha van idöm rá akkor a többi orkot is megnézem magamnak mennyire jó minöségüek a fegyverek, illetve kik készithették minöségük vagy túlajdonságuk alapján.

< A parncsnokot, bizony kemény fából faragták még ilyen sulyos sebbel is harcolt tovább, sőt még parancsokat is osztott, hogy a vert helyzetben is kiáljon vagy megforditsa azt, mint a tábori rajta ütésnél, hiába volt két ellenfele még akkor is parancsot osztott, hogy az emberei megfordithassák a csatát. Mondjuk itt senkit sem kell félteni, hogy nem állja meg a helyét még túlerővel szemben sem... >

Fegyver ism: 4
Dobás:11

Majd az idulás parancsra elindulok.
Indulásnál a vezetönkhöz megyek és megkérdezem.

- Mond csak a mocsarakban mire kell figyelni, hogy ne legyek nyakig sáros vagy merüljek el benne? -

Majd gyekszek figyelni rá és megjegyezni a tanácsait.

Vadon járás : 3 as
Inti proba: a siekeres alakalmazkodáshoz:
Dobás:14
Ügyesség proba a mocsárban lévő sétához:
Dobás:11

[Sirak]

//Bocs hogy kimaradtam az előző írásból, de őszintén szólva fogalmam sem volt hogy mitévő legyek, mert Perl megparancsolta hogy rontsunk utánuk, de a ködbe, a mocsárba nem jó ötlet, plusz épp csak lenyugodtam...szóval bocs, de szó szerint tanácstalanul lefagyva álltam egy darabig Ja és Pelso, te csak ne beszélj KM-i gonoszságról //

//Jut eszembe, Thor, írnád majd hogy mennyit meg hogy gyógyulok? Illetve, átsiklottunk a maszkom felett, arra még napirendre akarok térni...végül akkor nem találtam senkit a táborba aki segíthetett volna, vagy mi van? Vágom hogy Gorodakra úgymond rácsaptam az ajtót, de olyat kért ami nem teljesíthetek, és ez nem volt fer..//

Celestius Clash

*Valami furát éreztem, az a pap, aki azt az istent szolgálja, mely így megcsúfított engem, s a harag átkával pecsételt, elzárta bennem a pusztítás vágyát. Fogalmam sincs hogy csinálta, és zavarodottságomban nem foglalkoztam Perl parancsával, összezavarodottan állok, a kezemet nézve a csatatéren, mint aki felébredt.

*Amíg Marko a többiek gyógyításán dolgozik, összeszedem az alabárdomat, s kissé elvonulva a többiektől ülök le, a ködbe bámulva.

*Marko figyelmeztetését a kellemes területről egy bólintással megköszönöm, s utána úgy teszek, mintha őrt állnék, igyekszem a területen kívül maradni.

- Kopt a jövőben kevesebb magán akciót kérnék. Nem kell egyedül megoldanod mindent. Clash neked sem kötelező magányos sziklaként küzdened. Még ha nem is tudtok beállni a pajzsfalba attól még a harcolhatunk vált válnak vetve. Amúgy erről jut eszembe egyáltalán nem értetek a pajzshoz vagy csak most nem hoztatok magatokkal pajzsot?

-Nem tudsz semmit sem... *motyogom az orrom alatt.

-Hidd el, jobb ha nem vagytok a közelemben.

[Thor]

Mindenki


*Kopt kérdésére csak a fejét csóválja a nő.


- Estios ismerte a mocsarat, én csoda, hogy élve kijutottam. Csak is Domvik kegyelméből lehetek most itt.


*Mikor pedig Solec elkéri tőle az amulettet, a nő, kérdés nélkül átnyújtja.


- Vidd kérlek, én soha többé nem akarom látni ezt az átkozott tárgyat.


*Majd Darla felé mutat az amulettel. A nő odalép, és szemügyre veszi. látszik a tekintetében, hogy nagyon érdekli a kis holmi, de végül a fejét csóválja.


- Egyáltalán nem illenek ezek a motívumok az eddig feltárt rajzokhoz. Nem hiszem, hogy köze lenne. Úgy sejtem az orkok rituális ereklye tárgya lehet, vagy ilyesmi.


*Majd nem is foglalkozik tovább az amulettel.


*A tárgyat a paplovag magához veszi, majd szavakat mormol, mire szimbóluma fehéresen felizzik. Ezután még pár szót mormol maga elé, mire még jobban felizzik a szimbóluma. Ez mind csak pár lélegzetvételnyi ideig tartott, és már be is fejezte. Egy kicsit elmereng, majd a lányhoz lép, és elmondja neki, hogy miért kergethették meg az orkok, majd kérdést intéz felé. A lány először csak csendben ül ott, majd kidörzsölt szemekkel mered a lovagra.


- Nem sok mindenhez, és az a kevés sem tetszene neked jó uram. Ám még meg sem köszöntem nektek megmentésemet. Köszönöm. Az életemmel tartozom, de kérlek, ne akarjátok, hogy visszamenjek oda, ahol barátomat vesztettem el. Engedjetek utamra, hogy a magam módján gyászolhassam meg.


*Ekkor Rászim szólal meg.


- Bocsássatok meg uraim, hogy beleszólok, de magam sem tartom jó ötletnek, hogy velünk jöjjön. Csak nyűg lenne az így is veszélyes mocsárban.



Nagilla Ves Erhan


*Odalépsz az orkhoz, majd közelebb hajolsz, hogy megnézd, él e még. A dobásod túl sikeres volt, üveges szemekkel nézi az eget. Így megragadod kardod markolatát, majd kirántod a halott mellkasából. A fegyver cuppanva jön ki a testből. Letörlöd a fegyvered, majd ott hagyod a hullát.


Edwin Van Allen


*Óvatosan lépkedsz a vizes talajon. Itt még a fű, és egyéb növények aránylag szilárdan tartják a talajt, de egyáltalán nem bizalomgerjesztő az egyre mélyebbre süllyedő lépések. Ám szerencsére megleled lándzsádat, és felvéve a földről, visszatérsz társaidhoz. Kicsit később átkutatod az orkok vezetőjét.


//off: Nem írom tovább, mert nem tudom, miképp döntötök a nővel kapcsolatban. Illetve még lehet köztetek párbeszéd. A paplovag mindenkit teljesen felgyógyított.//

PM: Paga, Sirak, Revoltz

[Pelso]

Perl Lawarin Solec


*Mikor Darla mondja, hogy számunkra érdektelen ellenkezés nélkül adom tovább a pap-lovagnak. Miután végzet a vizsgálattal végig hallgatom a mondandóját.

<... Hmmm… Mióta ilyen megértő az inkvizíció más népek babonáival szemben?... Én úgy tudtam, hogy Pyaron papjai sem prédikálhatnak, csak fővesztés terhe mellet… Hmmm.... >

*Gondolataimból Rászim szavai hoznak vissza.

-Való igaz. Nem is jön velünk. Marko Lestarn, Domvik nevében megsemmisíti a bálványt, addig mi összepakolunk. Indulásra felkészülni!

*Azzal össze szedem a fegyvereim.Valamint megejtem a beszélgetést a paplovaggal. Ezt követően útra kelünk.

- Senki ne térjen le a Darla által kijelölt ösvényről! Fegyver a kézben! Mindenki figyel! Számszeríjjak készenlétben!

*Útközben mikor Nagilla Ves Erhan odajön hozzám.

- Mond csak a mocsarakban mire kell figyelni, hogy ne legyek nyakig sáros vagy merüljek el benne?

- Az a legbiztosabb ha azt tesszük amit Darla mond. Ő már járt itt. Mondjuk én jobban örülnék neki ha lenne csónakunk, de így nélkülük szerintem nem ússzuk meg, hogy sárosak és vizesek legyünk.

*Éjszakai szállásnak hasonló helyet keresek tekintetemmel mint a mocsár szélén. Kisebb facsoportot aminek ágai között néhány kivágott fa segítségével vízszintes felület készíthető. Az íjamat magam is előveszem. Pajzsomat a hátamra erősítem.

[Paga Sker]

Marlo Lestarn

off// Pelso! Nem tudol, hogy a karaktered honnan veszi, hogy megértő lennék ezzel a vallási formával. Ugyanis az előző reagomba kinyílbávitottam nemtetszésemet.

- Sajnálom lányom. Ami azt illeti, igenis velünk kell jönnöd. Legalábbis az oszlopig ahonnan elvetted ezt a talizmánt. Ugyanis - nézek a tőbbiekre- ez a talizmán a legsötétebb varázslatokkal van átitatva. Az oszlop funkcióját meg kell szüntetnünk bármi áron. Ekkora kitérőt igazán válalhatunk. Ráadasúl orkokkal is nagy eséllyel fogunk ott találkozni. Ha ott elsöprő győzelmet aratunk, akkor tovább haladhatunk eredeti célunk felé, és még e lánynak a bűnei is bocsánatot nyerhetnek az Domvik szemében. Perl Lawarin Solek! Mint e csapat vezetőjét kérhetlek, hogy tegyük meg ezt a kis kitérőt, vagy mint inkvizitorként utasíthatlak az eggyütműködésre. Melyiket választod?

Megvárom Perl válaszát majd aszerint cselekszem

[HugiLee]

Triptipol Kopt

A magam részéről nem szólok bele a "nagyok" dolgába. Szerintem a lány úgy meg volt ijedve, hogy csak futhatott az orra után, nem vagyok meggyőződve róla, hogy visszatalálna az oszlophoz, de ha Lestram úgy gondolja, hát legyen. Szívesen kettévágnám azokat az orkokat ....Míg eldöntik, hogy merre és hogyan tovább , én felkészülök amennyire lehetséges, hogy legalább egy pár órán keresztül ne legyek nyakig sáros és vizes. Az incognóm alját akkurátusan feltekerem a derekamig, majd hátul két csomót kötök rá a két szélén, hogy ilyen magasságban is maradjon, így elkerülöm, hogy vizes legyen, s éjszaka még jó melegen tart majd. Egyik kardomat a hátamra kötöm, olyan módon, hogy ha kell hirtelen elő tudjam rántani. A másik az oldalamon marad. Nadrágom a csizmámba tűrve ,talán nem ázik el nagyon. a Továbbiakban a parancsra várok.

[Pelso]

Perl Lawarin Solec



//Off
Paga Sker

off// Pelso! Nem tudol, hogy a karaktered honnan veszi, hogy megértő lennék ezzel a vallási formával. Ugyanis az előző reagomba kinyílbávitottam nemtetszésemet.

Az a rész a karakterem gondolata.

Amúgy meg abból veszem, hogy inkvizítorként vissza akarod vinni a talizmánt, hogy ne “háborodjanak” mégjobban fel az orkok. Na meg az orkok érzéseiről mondott pár szóból.

Amolyan karakter színesítő gondolatként.

A pm beszélgetésünk fojtatását már nem küldöm el.
A mostani írásod miatt értelmetlen.
A félre vonulunk beszélgetni részt kérem a KM részéről figyelmen kívül hagyni. Nem történt meg.//


*Marlo Lestarn szavai váratlanul érnek. Lassan felé-fordulok. A paplovag szavai annyira megdöbbentenek, hogy közben Kopt tiszteletlensége, hogy a holmiját igazgatja míg mi beszélünk fel sem tűnik.

- Az inkvizítor ha lenne olyan figyelmes és elmagyarázná, hogy miért kéne kitérőt tennünk egy ork…

*Itt kiköpök oldalra.

- … bálvány megsemmisítésért és ezáltal eltérni az eredeti célunktól, amikor az eredeti célunk egy valódi hatalommal bíró, magát istennek valló démon ereklyéjének felkutatása?


*A választ meghallgatom. Alap helyzetből elutasító a karakterem a kitérővel kapcsolatban de fenntartom a jogot a pontos ismeretek utáni válaszadásra.

[Paga Sker]

Marko Lestarn

- Nem vagyok jártas a kyr hitvilágban, de a manifesztaciós háborúról hallottan egyet smást. Az elöttünk levő csapatnak legalább kettő napos előnye van velünk szembe, ráadásúl ők ha ez nem tűnt volna fel senkinek, helyiek. Biztos jobban ismerik a mocsarat mint mi. Az biztos, hogy ha mi az orkokat nem pusztítjuk el, ezzel a mocsokkal együtt, -emelem fel a talizmánt- akkor, ha be is érjük az elöttünk haladókat, két tűz közé is szorúlhatunk. Ezt nem kockáztathatjuk meg. Ellenben ha sikerrel járnak és megpróbálják is használni azt a tárgyat, akkor vagy mind elégnek, vagy kitőr egy olyan háború, amit nem csak Shadon népei fognak vívni. Domvik mellé fog állni Pyarron állítólagos istenei is. Ez az én álláspontom. Nekünk kell dönteni, de gyorsan. Részemről a lánynak velünk kell jönnie -mitatok rá-, csak van valami fogalma hogy merről menekült. Kiit szól ehhez az érvhez?

Körbenézek. Megvárom míg a többiek reagálnak. Közben összeszedem a felszerelésemet.