Életút

[Thor]

Pyarr csapat

[Thor]

KALAND

---------------------------------------------------------------------------------
Fehér mágusok tornya. Helye ismeretlen
Első nap
---------------------------------------------------------------------------------


//off: írjátok le légy szíves, hogy most milyen ruhában vagytok.//

Égetik a bőrt a napsugarai, ahogy a felhőkig kúszó, tornyokat összekötő hidak egyikén sétáltok. Hála a tervezésnek tetőt is építettek a hidaknak, így nem kell félnetek a napszúrástól. A kő alkotmányok természetellenesen hosszúak, az ember szinte azt várja, hogy mikor szakadnak le. Ám a habarcs helyett mágiát használtak a kövek rögzítéséhez, mely erősebb bármilyen kötőelemnél. Lenézve a szédítő mélységet látjátok, és persze a nyüzsgő világot. Hála a mágiának idáig nem kellett gyalog jönnötök. Térmágusok hada dolgozik azon, hogy minden itt járó a megfelelő helyre kerüljön. Állítólag volt már rá példa, hogy egy szerencsétlent véletlenül messze a tornyoktól, a felhők közé teleportálták. Csak a szerencsétlen törpe lélekjelenlétének köszönhetően nem történt tragédia, és persze annak, hogy varázsló volt, így képes volt lebegni.

Megérkeztek a híd végére. A fehérre meszelt torony egyik ajtaja zárja utatokat.
Két méter magas, és egy méter széles, boltíves kőajtó. Se kilincs, se zár nincs rajta. De ti már járatosak vagytok erre, így nem okoz ez meglepetést nektek. Hieryas, előveszed a pergament, mely egy sólyom szárnyán érkezett, és hangosan, jól halhatóan felolvasod a sorokat. Nem kell sokat várakoznotok, a láthatatlan rúnák felizzanak, és a kő ajtó pillanatok alatt szertefoszlik.

Elsőként Hieryas, te lépsz be a toronyba. Kellemes hűvös csapja meg az arcod, majd a fura ózon illat, mely teljesen körbe lengi a tornyokat. Rögtön utánad Olaf lép be a hűvösbe, ám nem a lépteit hallottad meg, hanem gyengéden beljebb taszított, hogy ő is be tudjon jönni.

Egy kör alakú terem tárul elétek, teljesen üres, még ablak, vagy nyílás sincs rajta. Körbe a falakon sárgás fények világítják be a helyet, melyek, mint valami apró szellemek lebegnek ott mozdulatlan.

Hieryas, várakozás nélkül előre indulsz, hisz ismered már elég jól a társad, itt te vagy a vezető. A terem közepére sétálsz, majd türelmesen megvárod barátodat. Olaf, te kissé vonakodva indulsz a varázsló felé, hisz tudod jól mi fog következni, és azt valahogy a gyomrod soha sem bírta. Nem térkapun fogtok átlépni, hanem a mágia apró darabokra szakít szét, hogy pár pillanat múlva összerakjon. Már többször hangsúlyozta neked a varázsló, hogy szükség van a tornyok közti zárt láncú teleportációra, mert így nem lehet csak úgy betörni.

A terem közepén álltok, és vártok, nincs is más dolgotok. Hirtelen minden fény kihuny, és kavargó sötétség veszi át a helyét. Csak pár pillanat telik el, mire a szemetek hozzá szokik az erős napfényhez. Egy toronyszoba közepén álltok. Előttetek kényelmes heverők, és ülő alkalmatosságok. Gyümölcsökkel megterített vaskos márvány asztalok. Kicsiny, díszes fa bútor, mely a kristály poharakat, és a mellette álló kristály italos üvegeket tartja. A napfény hatalmas ablakokon át szűrődik, mely a mögöttetek lévő falról verődik vissza. A falakon díszes képek, és fali szőnyegek láthatók.

A szobában még egy alak tartózkodik. Az asztal melletti kényelmes széken ül, és éppen egy alma életét pecsételi meg. Kék színű varázsló talárt visel, hosszú őszes haja a szék támláját takarja. A nő kissé teltkarcsú, úgy 100 kg lehet. Arca kerek, és túlsúlyának köszönhetően a ráncok csak nehezen tudnak teret nyerni rajta. Nyakában egy aranyból készült gyönyörű medál lóg, mely egy füstös követ zár magába. Ujján csak egyetlen gyűrű díszeleg fakókékes kővel. És mellette az asztalnak támasztva a sötét barna, rúnákkal telerótt varázsló bot.

Miközben az almát tömi a szájába, barátian int nektek, hogy gyertek közelebb. Gyorsan befejezi az alma elpusztítását, majd kedvesen rátok mosolyog.

- Gyertek, üljetek le, és falatozgassatok nyugodtan. Bűn lenne e finomságokat itt hagyni. –Hangja kedves, mintha édes anyátok szólna hozzátok. – Köszönöm, hogy ilyen hamar megjöttetek. Hála az isteneknek, hogy a sólyom még a városban megtalált benneteket. A nevem Serena Unam, és szükségem van a segítségetekre. – És közben feláll, majd egyenrangú félhez méltón hajol meg előttetek. – Nem akarom az időtöket rabolni, így gyorsan a közepébe fogok. Tegnap előtt éjszaka megöltek egy kereskedőt. A neve Darnol Cormana. Ő Pyarronban, az Osmaron névre hallgató város mellett élt. A házában ölték meg. Meg kell tudnom, hogy ki ölte meg, és miért tette, és ezért hívtalak ide benneteket. Astum al Leyavern ajánlott titeket. Elmondása szerint erre a feladatra ti vagytok a legjobbak. Holnap reggel, térmágusok segítségével eljuttatlak benneteket a házához, így rengeteg időt nyerünk, és talán a gyilkos is még a közelben tanyázik.


Majd csendben marad, és a válaszotokra vár.

PM: mindkettőtöknek

[HugiLee]

Heddax Olaf Tich

Megtermett, izmos ( 213cm magas, 120 kilós) de mégis gyors, mozgékony nem túl vaskos ember. Világos barna haja rövidre nyírva, kék szemek, és napbarnította bőr ( a nadrág alatt viszont hófehér )
Erős, jóminőségű anygaból készült ruházatot visel, ami alkalom adtán a védelmet is szolgálja. Csizmája bőr, sötétbarna, lóra és sziklára egyaránt alkalmas. Vászon a nadrágja, amin egy külső bőr lábvédő is van (mint a cowboyoknak csak nem olyan béna  hanem a nadrággal hajlik)
Vászon ing alulra (sötétzöld), fölé bőrmellény alkarvédő és bőr felkarvédő is. Inkognó, sötétzöld (majdnem fekete), vastag fekete bőröv, rajta körben 3-3 dobótőr tokban, többnyire láthatatlan, kis szütyők és egy kahrei nyílpuska. Két hosszúkard a hátán.
Előző este, mikor barátja meglátogatta, hogy „invitációt” közvetítse, Olaf már úgy készült, hogy vissza sem jön egy darabig, tehát teljes menetfelszerelésben indult neki, a kedvenc utazólovával.

Belépve a szobába:

Roppant kellemetlen érzést kelt bennem ez a fajta „utazás”, de természetesen a szemem sem szabad, hogy rebbenjen, miután megérkeztünk. Kihúzom a hátam, fejet fel, hogy összeszedjem magam, és úgy folytassam a lélegzést, mintha mindennap így utazgatnék fel, s alá.

// off : Mindez lezajlik nagyjából az első másodpercben. Feltételezem, hogy ebben a szobában /teremben, még nem jártam ezelőtt, ezért a továbbiakban ehhez mérten cselekszem, mérem fel a környezetet, ha mégis ismerem a terepet, akkor csak a különbségekre figyelek. //

Körbeviszem tekintetem a falakon, bútorokon, hogy látok e valami különöset, valami kirívót, ami nem illik a megszokott képbe, még a festmények jeleneteit is megnézem egy pillanatra, és mindent igyekszem megjegyezni, hogy később, ha kell, visszaidézzek minden részletet. Ez a fajta megfigyelés már rutin nálam, nem a gyanakvás jele, csupán megtanultam, hogy sohase bízzam el magam, főleg ha idegenekkel találkozunk, és utólag is bármi lehet fontos…
A környezetet kívülről befelé haladva memorizálom, figyelem, így végül és legalaposabban a szobában ülő nőt figyelem meg. Ruháját, testtartását, az almáját, a mozdulatait, hogy milyen érzéseket kelt bennem, vagyis milyen hatást gyakorol, és hogy ez őszinte e, vagy leplezni próbál valamit, vagy manipulálni.
// dobások: lélektan 1; udvari etikett: 4 ; színészet ; 1 ékesszólás: 10  //
Miután körbevizslatok, leülök az egyik székre, egyenes háttal maradok, nem helyezem magam nagyon kényelembe. Meghallgatom a nő mondandóját, de a beszédet egyenlőre Hieryasra bízom.

[Pelso]

Hieryas Oronakirian im-Ilochar

//170 magas. Arányos vékony testalkatú. Kék szem, szőke haj és szakáll. Hajam a lapockámig, szakállam a mellkasomig ér le. Szövet ing, nadrág, („varázsló”) talár, kalap. Nem látszik, de cipő van rajtam. A varázsló botom velem egy magas, első ránézésre mintha fehér füstüvegből lenne az egész. Közelről, ha az ember alaposabban nézi, akkor a fehérben színeket fedez fel.//

*Még a kőhídon áthaladva egy szövet zsebkendő segítségével letörlöm magamról az izzadságot, majd a szavakat kimondva belépek a teleport terembe. A hűs „ózonban” gazdag terembe belépve mélyeket lélegzek. Olaf diszkrét jelzése ránt vissza a nosztalgikus pillanatomból és már haladok is tovább a megfelelő pontra a teremben.

*A varázslónő üdvözlésére az etikettnek megfelelően válaszolok és el is fogadom a felkínált ételt valamint a helyet. Figyelmesen végig hallgatom mindazt amit első körben elmondásra érdemesnek talált.

- Hmm. Akkor maga is a lényegre térek. Természetesen szívesen elmegyünk körbenézni, hogy minél többet tudjunk meg, de attól tartok, ha tegnap előtt ölték meg a gyilkosnak vagy gyilkosoknak már egy napi előnyük van már most hozzánk képest.
*Megeszek egy szőlőszemet és elgondolkodva tekintek a nőre.
- Gondolom, nem azért szeretné tudni, hogy ki ölte meg mert nincs ötlete a miért re. Hanem arra kíváncsi, hogy van e köze vagy nincs köze ahhoz amitől tart.
*Elfogyasztok egy újabb szőlőszemet és kitekintek az ablakon.
- A küldetés minél sikeresebb véghez viteléhez a lehető legtöbb információra lesz szükségünk. Milyen üzlete volt, voltak e alkalmazottai, felesége, gyereke, szeretője? Milyen messze van a város ahova megyünk? Darnol Cormana milyen kapcsolatban ált e a szolgálattal, és a igen akkor milyen formában volt szervezetünk tagja? Vannak e olyan iratok, tárgyak amikre mindenkép meg kell keresnünk, hogy ne kerülhessenek illetéktelenek kezébe. Jó lenne tudni még a város elöljáróinak a nevét, valamint, hogy melyik nemes földjén lakot a kereskedő.

[HugiLee]

Heddax Olaf Tich

Megtermett, izmos ( 213cm magas, 120 kilós) de mégis gyors, mozgékony nem túl vaskos ember. Világos barna haja rövidre nyírva, kék szemek,frissen borotvált arc és napbarnította bőr ( a nadrág alatt viszont hófehér )
Erős, jóminőségű anygaból készült ruházatot visel, ami alkalom adtán a védelmet is szolgálja. Csizmája bőr, sötétbarna, lóra és sziklára egyaránt alkalmas. Vászon a nadrágja, amin egy külső bőr lábvédő is van (mint a cowboyoknak csak nem olyan béna  hanem a nadrággal hajlik)
Vászon ing alulra (sötétzöld), fölé bőrmellény alkarvédő és bőr felkarvédő is. Inkognó, sötétzöld (majdnem fekete), vastag fekete bőröv, rajta körben 3-3 dobótőr tokban, többnyire láthatatlan, kis szütyők és egy kahrei nyílpuska. Két hosszúkard a hátán.
Előző este, mikor barátja meglátogatta, hogy „invitációt” közvetítse, Olaf már úgy készült, hogy vissza sem jön egy darabig, tehát teljes menetfelszerelésben indult neki, a kedvenc utazólovával.

Belépve a szobába:

Roppant kellemetlen érzést kelt bennem ez a fajta „utazás”, de természetesen a szemem sem szabad, hogy rebbenjen, miután megérkeztünk. Kihúzom a hátam, fejet fel, hogy összeszedjem magam, és úgy folytassam a lélegzést, mintha mindennap így utazgatnék fel, s alá.

// off : Mindez lezajlik nagyjából az első másodpercben. Feltételezem, hogy ebben a szobában /teremben, még nem jártam ezelőtt, ezért a továbbiakban ehhez mérten cselekszem, mérem fel a környezetet, ha mégis ismerem a terepet, akkor csak a különbségekre figyelek. //

Körbeviszem tekintetem a falakon, bútorokon, hogy látok e valami különöset, valami kirívót, ami nem illik a megszokott képbe, még a festmények jeleneteit is megnézem egy pillanatra, és mindent igyekszem megjegyezni, hogy később, ha kell, visszaidézzek minden részletet. Ez a fajta megfigyelés már rutin nálam, nem a gyanakvás jele, csupán megtanultam, hogy sohase bízzam el magam, főleg ha idegenekkel találkozunk, és utólag is bármi lehet fontos…
A környezetet kívülről befelé haladva memorizálom, figyelem, így végül és legalaposabban a szobában ülő nőt figyelem meg. Ruháját, testtartását, az almáját, a mozdulatait, hogy milyen érzéseket kelt bennem, vagyis milyen hatást gyakorol, és hogy ez őszinte e, vagy leplezni próbál valamit, vagy manipulálni.
// dobások: lélektan 1; udvari etikett: 4 ; színészet ; 1 ékesszólás: 10  //
Miután körbevizslatok, leülök az egyik székre, egyenes háttal maradok, nem helyezem magam nagyon kényelembe. Meghallgatom a nő mondandóját, de a beszédet egyenlőre Hieryasra bízom.

[Thor]

---------------------------------------------------------------------------------
Fehér mágusok tornya. Helye ismeretlen
Első nap
---------------------------------------------------------------------------------

//off:D20-at használunk a tulajdonság próbáknál, és légy szíves írjátok oda a képzettség mellé a hozzá tartozó tulajdonságot is, Ne csak a képzettséget. //



Olaf, feltűnés nélkül körbe tekintesz, majd leülsz az egyik székre. Az előtted lévő gyümölcs halom láttán megindul a nyáltermelésed, de egyelőre nem eszel belőle. Helyette a beszélgetésre figyelsz.

PM: Hugi
-------------------------------------------
Hieryas:
„- Hmm. Akkor maga is a lényegre térek. Természetesen szívesen elmegyünk körbenézni, hogy minél többet tudjunk meg, de attól tartok, ha tegnap előtt ölték meg a gyilkosnak vagy gyilkosoknak már egy napi előnyük van már most hozzánk képest.”


- Igen tudom. - *Ül vissza a székre a nő. – Ám nem tudlak titeket biztonságosan most oda juttatni. Lehet, hogy egy napot még várnotok kell, de mivel elég messze van a város, még így is sokkal hamarabb odaértek, mintha gyalog elindulnátok. Holnap hajnalra minden készen áll, és biztonságosan oda értek. Ráadásul a türelemnek köszönhetően lovakat, vagy akár egy batárt is magatokkal vihettek.
-------------------------------------------
Hieryas:
„- Gondolom, nem azért szeretné tudni, hogy ki ölte meg mert nincs ötlete a miért re. Hanem arra kíváncsi, hogy van e köze vagy nincs köze ahhoz amitől tart.”


*A varázslónő összeráncolva a homlokát néz az ablak felé, majd hamar mosolyra húzza a száját, és kissé zavartan szólal meg.

- Astum igazat mondott, tényleg ti lehettek a legalkalmasabbak a feladatra. -*Abba hagyja a falatozgatást, majd feláll az asztaltól, és az ablakhoz sétál, majd ott megáll háttal nektek. – Igen, igazad van. És pont ezért nagyon fontos, hogy senki nem tudhatja meg, hogy én küldtelek titeket. Remélem ez nem probléma. -* fordul felétek az utolsó mondatnál. – Darnolal kapcsolatban elég annyit tudnotok, hogy volt egy közös ügyünk.
-------------------------------------------
Hieryas:
„Milyen üzlete volt, voltak e alkalmazottai, felesége, gyereke, szeretője?”


- Sok mindennel kereskedik, de a fő profilja a kelmék, ruhák. E mellett imádja a borokat. Nincs családja, az egyéb dolgairól nem tudok, és nem is érdekel.
-------------------------------------------
Hieryas:
„Milyen messze van a város ahova megyünk?”


- Innen másfél hét lovaglásnyira délnyugat felé, a határhoz elég közel.

-------------------------------------------
Hieryas:
„Darnol Cormana milyen kapcsolatban ált e a szolgálattal, és a igen akkor milyen formában volt szervezetünk tagja? „


- Semmilyen kapcsolatban nem állt semmilyen szervezettel. Mindig is a maga feje után ment, és soha nem tűrte sokáig, hogy más döntsön felette.
-------------------------------------------
Hieryas:
„Vannak e olyan iratok, tárgyak amikre mindenkép meg kell keresnünk, hogy ne kerülhessenek illetéktelenek kezébe.”


- Nincs semmi ilyesmi.
-------------------------------------------
Hieryas:
„ Jó lenne tudni még a város elöljáróinak a nevét, valamint, hogy melyik nemes földjén lakot a kereskedő.”


- A tartomány ura Gerum al Angus uraság, jó barátom. Osmaronban van a nemesi udvara. Sokszor látom el tanácsokkal, hogy könnyebben tudjon jó vezetőként uralkodni. A város rendjéért Kilwog Mons várparancsnok ügyel. És meg kell mondjam, szerintem elég jól csinálja. E mellett még ott van Eloril Hudon, krad egyházfő, egyben a levéltár vezetője. És természetesen Moress Gaiden, dreina egyházfő. Az ő felelőssége a kereskedelem, és a jog szabályainak betartása.
Természetesen adok egy térképet Osmaronról, és egyet környékéről, hogy könnyebben eligazodjatok.

*És az asztalra rak elétek két összetekert pergamentet.


//off: Emailon elküldöm a térképeket.//

[Pelso]

Hieryas Oronakirian im-Ilochar

*Figyelmesen végig hallgatom válaszait.

<... Hmm... Nos úgy fest bőven akad olyasmi amit nem akar az orrunkra kötni...>

- Értem.

*Magamhoz veszem a térképeket és alaposan megnézem magamnak. Megkeresem rajta hol élt és halt meg a kereskedő. Azzal újra össze és az egyik belső zsebemben teszem el.

- Volna még valami amit fontosnak érez elmondani? Minden apróság ami eszébe jut vagy úgy gondolja lényegtelen esetleg első körben nem kívánja megosztani velünk, jól jönne a nyomozás minél gyorsabb és hatékonyabb lefojtatása érdekében.

//Lélektan. Intelligencia próba. Tul.18.+3kpt próbadobáshoz. Dobás.:5
Arra lennék kíváncsi van e valami amit el hallgat előlünk. Látszik e rajta, hogy tud olyasmit ami nekünk hasznos lehetne de ő úgy döntött nekünk nem kell tudnunk.//

- Akkor mindent megbeszéltünk. Az imént azt mondta, hogy legyünk diszkrétek, hogy ne tudja meg senki magának köze van a nyomozáshoz. Ezek szerint akkor írásos meghatalmazásunk nem lesz lesz a nyomozás lefojtatásához.

*Ha nincs semmi amit fontosnak érez elmondani és nem is hallgat el előlünk semmit akkor a részemről a beszélgetés lezárult. Megkaptuk a megbízást, a célszemélyt és azt amit eddig tudni lehet. Már csak az indulás időpontja érdekel.

- A térmágusok akkor ezek szerint készem minden felszerelésemet velem együtt elküldeni amit szükségesnek gondolok. Remek mikor és hol találkozunk holnap a tármágusokkal?

[HugiLee]

Heddax Olaf Tich

*Egyenlőre csak figyelem a társalgást. A reggelire megevett csülök igen kívánja magának a gyümölcsöstálban csücsülő savankás almát, ezért egy alkalmas pillanatban magamhoz veszem a tálból és amilyen halkan csak tudok beleharapok. Közben nem lankad a figyelmem és hallom, hogy Hieryas megfelelőképp húsbavágó kérdéseket tesz fel.

„Nem hiszek el mindent, amit a varázslónő mond, de hát ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem, ha valamit nem akar az orrunkra kötni? Előbb vagy utóbb úgyis kiderül majd. Legalább is, ha valóban fontos az ügy megoldásához…de amúgy is. „

*Nyugodttan megeszem az almát és tovább figyelem a beszélgetést. Egyenlőre nincs okom beleszólni a csevegésbe.

[Thor]

---------------------------------------------------------------------------------
Fehér mágusok tornya. Helye ismeretlen
Első nap
---------------------------------------------------------------------------------

Hieryas:
"- Volna még valami amit fontosnak érez elmondani? Minden apróság ami eszébe jut vagy úgy gondolja lényegtelen esetleg első körben nem kívánja megosztani velünk, jól jönne a nyomozás minél gyorsabb és hatékonyabb lefojtatása érdekében."


*A varázslónő egy pillanatra elgondolkodik, majd int egyet kezével az ablakok felé, mire azok kiszakadnak a helyükről, majd a fal kövenként darabokra esik, és egy láthatatlan kéz a magasban lebegő téglákat gyönyörű erkéllyé rakja össze. Ez mind pár szegmens alatt lezajlik. Most nyoma sincs a falnak, csak egy öt méter hosszú, és nyolc méter széles erkély, melyen körbe korlátok akadályozzák a leesést. Ezután az asztalnak támasztott botja felé mutat, mire az életre kellve, egyenest a kezébe repül, majd int nektek, hogy gyertek ki, mutatni szeretne valamit.

//off: Gondolom kimentek //


*Kilépve az erkélyre már sokkalta másnak látjátok a varázslónőt. Délcegen áll, kezében a nála kissé magasabb, rúnákkal telerótt mágikus bottal. És még a szél is úgy fújja talárját, hogy még fenségesebbnek látsszon.


*Olaf, te kissé feszengve lépsz az előbb még falként működött fehér kövekre. Olyan érzésed van, mintha csak lebegnének, és egy rossz pillanat, és a mélybe zuhantok.


*Mikor kiértek bal kezével a világ felé mutat.


- Ez itt a leghatalmasabb sakktábla a világon. Nincs még egy olyan játék, ahol ennyi bábu lenne mozgatva, és ennyi játékos mozgatná a szerencsétleneket. Képzeljétek el, ahogy a sakkmesterek lépéseikkel országhatárokat változtatnak, hegyeket semmisítenek meg, vagy épp teremtenek. Az igazságból hazugságot gyúrnak, a hazugságot pedig mézédes kéjjel vonják be, hogy igaznak tűnjön. Tudjátok, ha az egyik sakkmester megtudná, hogy a másik mit akar lépni, könnyen felkészülhetne rá, és a válaszlépése akár halálos is lehetne. Ha minden fejvadász tudná feladatának valódi okát, vajon biztonságban lenne a titok? Még akkor is, mikor épp kín vallatják?


*Ekkor felétek fordul, és kissé bocsánatkérő szemekkel néz rátok.


- Bizonyára tapasztalatotok a világról sokkal nagyobb, mint én azt el tudnám képzelni. Még is azt kérem tőletek, hogy eme kevés információ birtokában segítsetek nekem. Mikor eljön az ideje, ha eljön, elmondom miért is indultatok útnak. És még valami fontos, én a fehér mágusok tanácsának a tagja vagyok, csak is Pyarron érdekei lebegnek a szemem előtt. Nem kell attól tartanotok, hogy ármánnyal fizetek segítségetekért.


Hieryas:
"- Akkor mindent megbeszéltünk. Az imént azt mondta, hogy legyünk diszkrétek, hogy ne tudja meg senki magának köze van a nyomozáshoz. Ezek szerint akkor írásos meghatalmazásunk nem lesz lesz a nyomozás lefojtatásához."


- Sajnos nem, ám biztosra veszem, hogy találtok megfelelő módot eme probléma megoldásához.



Hieryas:
"- A térmágusok akkor ezek szerint készem minden felszerelésemet velem együtt elküldeni amit szükségesnek gondolok. Remek mikor és hol találkozunk holnap a tármágusokkal?"

- Igen, így van. És napfelkeltekor legyetek a torony kapuban a felszereléseitekkel együtt. Ott fog várni rátok egy mester. Ő fel fog ismerni titeket.

PM:Pelso

//off: Ide a toronyba is úgy jöttetek, hogy a torony kapuból bekísértek benneteket egy házba, és onnan térkapuval mentetek tovább. A toronykapuból még több mérföldre vannak a tornyok. A toronykaputól délre van a város, és ott tudtok majd pihenni, felkészülni. A másik csapatra még szerintem várni kell, így nyugodtan beszéljétek meg, hogy mit akartok, illetve addig, ha van kedvetek a városban eltöltött időtöket lejátszhatjuk. Természetesen még beszélgethettek a varázslónővel. //

[Pelso]

Hieryas Oronakirian im-Ilochar

//Igen magam is kimegyek az erkélyre. //

*Rezzenéstelen arccal figyelem ahogy a varázslónő egyetlen intéssel formálja tornyát.

<... Nem rossz... Kár, hogy az én szolgálati lakásomban nincsenek ilyen "varázslatos" falak...>

*Mikor csatlakozom a teraszra, leteszem a poharat és a gyümölcsöt amiből éppen fogyasztottam. Kalapomat is azon a széken hagyom ahova letettem mikor le ültem. Egyedül botomat veszem magamhoz.

- Ez itt a leghatalmasabb sakktábla a világon. Nincs még egy olyan játék, ahol ennyi bábu lenne mozgatva, és ennyi játékos mozgatná a szerencsétleneket. Képzeljétek el, ahogy a sakkmesterek lépéseikkel országhatárokat változtatnak, hegyeket semmisítenek meg, vagy épp teremtenek. Az igazságból hazugságot gyúrnak, a hazugságot pedig mézédes kéjjel vonják be, hogy igaznak tűnjön. Tudjátok, ha az egyik sakkmester megtudná, hogy a másik mit akar lépni, könnyen felkészülhetne rá, és a válaszlépése akár halálos is lehetne. Ha minden fejvadász tudná feladatának valódi okát, vajon biztonságban lenne a titok? Még akkor is, mikor épp kín vallatják?


*Ekkor felétek fordul, és kissé bocsánatkérő szemekkel néz rátok.


- Bizonyára tapasztalatotok a világról sokkal nagyobb, mint én azt el tudnám képzelni. Még is azt kérem tőletek, hogy eme kevés információ birtokában segítsetek nekem. Mikor eljön az ideje, ha eljön, elmondom miért is indultatok útnak. És még valami fontos, én a fehér mágusok tanácsának a tagja vagyok, csak is Pyarron érdekei lebegnek a szemem előtt. Nem kell attól tartanotok, hogy ármánnyal fizetek segítségetekért.

- Nem tekintem magam fejvadásznak, de értem mire gondol. Nem is tartok igényt arra amit nem szabad még tudnom. A ránk bízott feladatot a legjobb tudásunk szerint fogjuk végre hajtani. Akkor mindent megbeszéltünk.....//itt a már korábban leírt mondat.//

- Igen, így van. És napfelkeltekor legyetek a torony kapuban a felszereléseitekkel együtt. Ott fog várni rátok egy mester. Ő fel fog ismerni titeket.

- Akkor jobb, ha mihamarább indulunk az úthoz szükséges előkészületek elintézéséhez. A kért információkkal térünk vissza.

*Megindulok az erkélyről oda hol megjelentünk a teremben de az első lépés után megtorpanok és Olaf-ra nézek.

- Barátom szerinted van még olyan kérdés amit nem érintettem és fontos lenne tudnunk?

*Amennyiben a válasz nem az etikettnek megfelelően elköszönök.

[HugiLee]

Heddax Olaf Tich

Amikor Olaf látja, hogy a varázslónő egy mozdulatára a kövek átrendeződnek, és elkészül a terasz, úgy ézi, nem képes elrejteni csodálatát. Biztos benne, hogy hülye vigyor ült ki az arcára. Valójában csak egy kicsit nagyobbra nyíltak a szemei és kedves, amolyan gyermeki rácsodálkozós, enyhe mosolyba húzódik a szája. Talán észre sem veszik, hisz el vannak foglalva a beszélgetéssel.

*Mindig is el voltam ragadtatva a nem harci jellegű csodatételektől…bocsánat varázslástól. Gyorsan összeszedem magam, nehogy úgy nézzek ki, mint egy óvodás, aki először lát Trelliai alakváltó tücsköt. Azért amikor kilépek az „építményre” , bár nem esik nehezemre fesztelenül viselkedni, nehéz nem arra gondolnom, hogy a téglákat csak egy szó tartja össze. A kilátás viszont csodás.

„ …leghatalmasabb sakktábla…..bla bla bla …na ugye megmondtam! Nem kell nekünk mindent tudni. Talán jobb is így. Ha én mindent tudnék, amit most nem, akkor hol maradna az izgalom?! ….Az Istenek útjai furmányosak ….hát még a mágusoké….de azért …”

„- Barátom szerinted van még olyan kérdés amit nem érintettem és fontos lenne tudnunk?”

Csendesen , szinte elgondolkodva beszélek.
- Igen. Nekem még egy kérdésem lenne, ha szabad. – és itt tiszteletteljesen fordulok a varázslónőhöz- Azt említette, hogy az ön szerepét teljes titokban kell tartanunk és ez rendben is van. A küldetésünket, azaz a „nyomozást” mennyire kell diszkréten végeznünk? Kiderülhet, hogy nyomozunk, vagy magát a nyomozás tényét is jobb, ha eltitkoljuk? Az ottani hatóságoktól kérhetünk, illetve kaphatunk e segítséget, vagy inkább falakba fogunk ütközni? Említette, hogy a tartomány ura, az ön barátja, de nyilván ezt nem használhatjuk ki.

[Thor]

----------------------------------------------------------------------
Fehér mágusok tornya. Helye ismeretlen
Első nap
----------------------------------------------------------------------

*Olaf kérdésére ellép az erkély korlátjától a varázslónő, és kissé elgondolkodva szólal meg.

- Nem kell titkolnotok, hogy nyomoztok, csak ne derüljön ki, hogy közöm van hozzá. Így a fehér mágus tanácsát se keverjétek bele, kérlek. A katonák pedig segítenek, ha olyan parancsot kapnak. És ezt már nektek kell megoldanotok. Az uraságot felkérhetitek, hogy segítsen, de ő se tudja meg, hogy én állok mögöttetek. A lényeg, hogy ne hagyatok olyan nyomot magatok után, mely hozzám vezetne.

*A mondat befejeztével már csak pár lépésre áll előttetek, de nem siettet titeket. Kedves mosollyal néz felétek, és várja a következő kérdést, vagy a búcsúzást.

[HugiLee]

Heddax Olaf Tich

Tisztelettel megköszönöm a varázslónő válaszát és jelzem barátomnak, hoyg nekem nincs több kérdésem.
A kilátás szép, de azért örülök, hogy újra bemehetek a torony szilárdabb , vagy legalább is szilárdabbnak tűnő részére.
Úgy tűnik hamar elbúcsúzunk s távozunk innen. Én már elinduláskor úgy készültem, hogy valószinűleg nem térek haza , úgyhogy éjszakára meghívatom magam barátomhoz, már úgy is rég láttuk egymást és reggel együtt jöhetünk.

[Thor]

Ezt írta Sirak:

"A kalandot lezárom, 1 hét telt el a legutóbbi írásom óta, és 6 nap után írt Thrin, Gorodak pedig azóta sem. Így nem folytatom tovább a játékot. Köszönöm mindenki munkáját, a verseny véget ért."


Egyet értek vele, sajnos ez most nem jött össze. Köszönöm a lehetőséget, a kaland véget ért.

[HugiLee]

" Kár érte . Remek fickó volt."