Életút

[revoltz]

Aedus

Amikor a Marion kiugrik a rejtekből, hirtelen meglepődöm.

"Ebbe meg mi ütött? Meg akar halni?"

Minden esetre nem vele foglalkozom, ha neki itt nem volt kényelmes, az nekem mellékes... legalább több a hely.
A csatát látva rossz érzés fog el. Az az érzés, amikor tudod, hogy nagyobb esélye van annak, hogy veszíts. Emellett az sem mellékes, hogy megláttak. Úgyhogy következő két célpontom az a két Toroni, akik megláttak.


KÉ: 53
1.
ha 10 méteren belül van:
(alap + dobás)
CÉ: 62 + 23 = 85
SP: 6
ha 25 méteren belül van:
CÉ: 77 + 23 = 100
SP = 4
2.
ha 10 méteren belül van:
(alap + dobás)
CÉ: 62 + 35 = 97
SP: 6
ha 25 méteren belül van:
CÉ: 77 + 35 = 112
SP = 4

[Pelso]

</Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)/>

//Akaraterő próba 25 célszámra sikeres. Dobot érték 50//
*Botomban megkapaszkodva megálljt parancsolok a hirtelen rosszul létemnek.
<... Szóval szívósabb mint gondoltuk... Jól van nekem is van még a tarsolyomban egy két trükk... >
*Múló rosszullétemen úrrá léve tekintek újra a csatatérre. Látva, hogy szövetségeseink elég szorongatott helyzetben vannak az őket körbefogott toroni vértesek közül kiválasztom a középsőt. Tudatomat kiterjesztve elmémmel kinyúlok az ő elméje felé az éteri világban. Akaratát legyűrve csapásra emelt kezével saját társára sújtok le. Ahogy lesújtott társára a hitvány toroni lépteit a földön fekvő köpenyes toroni varázsló felé irányítom. A test mellé érve Levágatom a varázsló fejét. Az elválasztott fejet meg arrébb guríttatom.

*Abban az esetben, ha látom, hogy valamelyik toroni katona felém indulna akkor viszont a vértes katona az én védelmemre siet közvetlen az első csapás után. Valamint ha nem sikerült az akarat átvétel és valamelyik vértes felém indul akkor egy elemi erő ütést kap.

//
Cselekedet pontok.
2 P Varázslat. Akarat átvétel.
2P Ha szükséges védekeznem. Varázslat 2.
1P védekezés.

Varászlat.
Beszéd. 0p
Hipnózis (Akarat átvétel) 4
Mutatott célpont 2p
Abban az esetben, ha a mutatott célhoz is kell távolság akkor arra van még 2p-om. Ha az nem elég akkor 3p távolság 1p célzás. Ha kell pár lépést közelebb is megyek, hogy biztosabb legyen. Kb 7m-t.
Fenntartás koncentráció. 0p

Csak ha kell.
Beszéd 0p
Gravitáció 6sp sérülés 6p
Távolság 2p 20 méter.
CÉ 2p 80CÉ+17tul.//

[Thor]

________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava, első hete, emor napja, a mithrill órája (08:30)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________



//off: Lehet, hogy nem mondtam, de amit a karakter láthat, de nem őhozzá írtam, attól még látja az eseményeket. //



Harmadik kör


Iszonyatos fájdalom nyilall a katonába, ahogy a toroni penge markolatig csúszik hasába. Fél térdre esik, majd fájdalmasan felnyög, ahogy ellenfele kirántja testéből a kardját. Vér buggyan ki a szájából, majd előre dől, és nem mozdul. A mellette álló katona látva bajtársa vesztét, dühödt üvöltéssel esik neki a toroninak. Az, pajzsával kivédi a támadásokat, és hidegfejjel vár az adandó alkalomra, majd támad. A kard pengéje végig hasítja a katona mellkasát lefejtve a bőrvértet, egészen a szívéig jut a hideg halál. A férfi összeesik. Arganur keményen helyt áll, de látva társai halálát, valami megszakad benne. Észre sem veszi a következő támadást, későn reagál, és ellenfele pajzsával homlokon találja. A Dwyll tiszt hanyatt vágódik az ütéstől, és az ájulás szélén, szinte vakon a szemébe jutó vértől várja a megváltó halált.


Zul'Khugalt dühíti a toroniak próbálkozása, és fegyverével le súlyt. Az első csapása ellenfelétől pár centire suhan el, majd a második csapása hangosan csattanva csúszik le a fickó pajzsáról. Az óriás nem hisz a szemének. Hangosan felnevet, de ekkor az, amelyik félre hajolt a csapástól, pajzsát meglendítve a nagydarab harcost sisakján eltalálja, és így egy pillanatra Zul'Khugal szem elöl veszti ellenfelét. Szinte érzi, ahogy a toroni pengéje mélyen hasítja fel az izmait, de nem ez történik. Annyira meglepődik a harcos, hogy egy pillanatra még a harci láz sem bírja mozgásra. A féreg káoszhívő csapásra emeli kardját, de a mellette lévő társára sújt le. A fegyver szó szerint lehasítja a mellvértes arcát, és hörögve előre dől. Majd a toroni ott hagyja Zul'Khugalt.

//off: --3 FP-t és -2 STP vonj le a mellvértből Zul'Khugal //


Meeker idegei pattanásig feszültek. Tudja jól, hogy csak egy esélye van. Ha elrontja, itt ér véget a karrierje. A toroni szitkozódva ront a fejvadásznak. Egyértelmű a taktikája, egyszerűen elsöpri ellenfelét. Kardját csapásra emeli, pajzsát oldalra húzza, hogy nagyobb erővel tudja ketté csapni ellenfelét. A kalandor erre várt. Hirtelen hüvelykujjával félre löki a kard markolatába beépített kis kallantyút, és a laprugó azonnal pattan. Egy vékony kis penge repül ki a markolat keresztvas ellentétes végén. A kilőtt acél egyenest a toroni combjába fúródik, mire az felüvölt a fájdalomtól. Meeker örömmel nyugtázza, hogy valószínű csontot érhetett a meglepetése. Oda ugrik a megtorpant ellenfeléhez, majd félre hajolva a felé csapó támadástól, megkapaszkodik ellenfele pajzsában, és mögé ugrik, majd kíméletlenül a sértetlen combba döfi kardját. A penge könnyedén fúródik a húsba. A harcos felüvölt az újabb fájdalomtól, de a fejvadász nem elégszik meg ennyivel. Kardját többször megforgatja a a katona lábában, mire a férfi a rátörő fájdalomtól mozdulatlanságra dermed. Meeker bal kezével megragadja a kíntól rángatózó harcos állát, és egy gyors mozdulattal kitöri a nyakát.


A vadász az újra töltött fegyvert kapja a vállához, és céloz. Sajnos, amit lát, egyáltalán nem hozza jobb kedvre. A szövetségesek közül kettő épp most esett össze az ellen kardjaitól. És a tiszt is a földön fekszik, ellenfele pedig épp szúrásra emeli kardját.
Nagy levegőt szív be, majd benntartja. Lő. A nyílvessző egyenest a toroni fejébe csapódik, és azonnal összeesik. De a társa ekkor felfedezi, hogy onnan lőnek rá. Aedus nem hagy neki időt. Azonnal elragadja a frissen töltött nyílpuskát a mellette lévő katonától, és már céloz. A vértes pajzsát maga elé tartva indul a vadász felé. Az ideg pattan, és hangosan loccsanva csapódik az ellenfél homlokába a lövedék. Egy pillanatig megáll, majd nagyot puffanva hátra dől.


//off: Hugilee, a méregbe mártás, és a fáklyacsinálás 4 pontodba került, így ebben a körben már nem tudsz lőni. De ha a maradék egy pontot célzásra használod, akkor a következő körben te kezdesz, és az első lövés csak egy cselekedet pontot vesz el. 7 méterre vagy a varázslótól. //


Marion sietve önti le olajjal a rongyot, majd tekeri a nyílvesszőre. Tudja nincs sok idő, ha az a varázsló elkezd kántálni, bizony nagy bajban lesznek. Csak reménykedni tud benne, hogy a dorani varázsló is észrevette, hogy mi történik. Idegességében majdnem leejti az olajtól csúszós vesszőt. Hamar végez, és a hegyét a méreggel teli bőrszütyőbe mártja, majd behelyezi a felajzott nyílpuskába. Biztosra akar menni, ezért fél térdre ereszkedve céloz. Döbbenten látja, hogy a kyr varázsló felül, és nem törődve a fájdalomtól, amit a mellkasából és nyakából kiálló nyílvesszők okoznak, lassan feláll.



//off: Pelso, igen kell a távolság, de a 2P elég lesz. És nem kell céloznod//


Homlokát ráncolva összpontosít a dorani varázsló. Mágiával átitatott szavait csak ő halja, a levegőbe írt jeleket csak ő érti. Testében az összes idegszál szinte felrobban, ereiben zubog a vér, ahogy tenyerén keresztül áramlik az energia a botból. A fáradság szinte ledönti a lábáról, de ő tartja magát. Elméjével már a célpontjára koncentrál, és Keresi a gyenge pontját. A mentális csápjai körbe siklanak a katona lelke körül, majd hirtelen lecsap a férfi elméjére. A dorani nagy levegőt vesz, és lassan akarata méregként folyik bele a toroni gondolataiba. Már irányítja.


A kyr varázsló


A kalandozók meglepetten veszik észre, hogy a halottnak hitt varázsló feláll, és bár két nyílvessző is kiáll belőle, egyáltalán nem zavartatja. De ekkor valami fura dolog történik. Az egyik toroni egy csapással végez társával, és az épp most felállt kyr férfihoz lép. Kétélű kardját oldalirányba lendíti, és vízszintesen, egyenest a varázsló nyakát célozva vág. A penge könnyedén hatol a húsba, de hangosan csendülve a fém, a nyakcsigolyánál megáll a penge. A kyr férfi hihetetlen módon nem esik össze, sőt, megfogja a kardot markolászó kezet, és dühtől ittas érthetetlen szavakat üvölt a nem rég még őt védelmező katona arcába. Hirtelen vöröses energia örvény tör elő a semmiből, és a katona egész testét betakarja. A toroni vértes felsikolt a fájdalomtól. Arca lassan beesik, mintha évtizedeket öregedne. Bőre szürkévé válik. A test mintha tornádó tépné, rángatózik, majd egyszer csak amilyen gyorsan jött a vöröses forgószél, oly hamar el is tűnik, a katona pedig csont, vértezet és ruha kupaccá esik össze. A kyr nekromanta kirántja a nyakába vágott kardot, és a kupac mellé dobja.


PM: Mindenki


//off: Már csak egy toroni katona, és a nekromanta van. Aedus 20 méterre van tőlük, Zul'Khugal 4 méterre, Marion 7 méterre, Meeker, 6 méterre a nekromanta háta mögött, Pelso 10 méterre. //


Harmadik kör vége

[HugiLee]

-MArion-

Ami a harctéren folyik, és, ahogy látom a varázslót felállni attól alig kapok levegőt. Minden sejtemmel valami magasabb hatalomért , védelmezőért kiáltok, ...de csak annyit tudok mondani ,inkább csak lehellni:

-Arel segíts !

Elborzadva, tátott szájjal nézem végig a jelenetet , ahogy a varázsló mintha kiszívná az életet a saját katonájából , miközben egy kard áll keresztbe a nyakában ....

<még így is tud beszélni ....!!!!! beszél?!!!!!!!!!!!! varázsol !.....>

// Off: csak remélem, hogy valahogy szemben vagyok vele, vagy legalább is 45°os szögön belül. Ha mégsem , akkor
oldalról az arcát célzom, hogy a nyíl mindenképp valahogy a nyelvében kössön ki .//

Azonnal célzok és lövök egyenesen a szájába.
<remélem a torkodon akad te ...hullagyalázó .....##&#&{˘`....>
Azonnal újratöltök ezúttal méreg és rongy nélkül,és megcélzom a szemét is . És közben szorgalmasan imádkozom Arelhez , hogy segítsen rajtunk.

CÉ: 48
CÉ: 44

[Pelso]

</Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)/>

//Akaraterő próba 25 célszámra dobás: 28//

*Mikor a harcos kardja megáll a vágás közepén egy pillanatra megmeredek. Szemeim elkerekednek. Egészen addig míg meg nem idézi vérmágiáját. Pánikszerűen hagyom hátra áldozatom elméjét.
<... Hogy az ég szakadna rá... Thar ölelne keblére az idők végezetéig....>
*Lesápadva és elkerekedett szemmel tekintek a nekromantára, de már lelkemben megszületett az eltökélt terv. Kezeim a levegőbe lendülnek és lángoló jelek gyors sorát róják a levegőbe. A pillanatok alatt felrajzolt jelsor közepébe bökök a botommal és ezzel pusztító lángcsóvát indítok útjára a kyr varázsló felé.
<... Tested és lelked is távozzon a fátyolon túlra...>
- PUSZTULJ !!!!!!

//Körpontok.
2 p mágia
3p koncentrálok a mágiára tovább.
(A következő és az azutáni körben is fenntartom egész addig míg el nem porlad a teste. Esetleg egy szenes csonk nem lesz.)
Akaraterőm 7 tehát 7p-ig tudom fenntartani.
Beszéd 0 P
Összpontosítás 0 P
Tűz 4 P sebzés 4 sp
Távolság 15m 1,5 P (Arra az esetre ha mozogni támadna kedve. Tőlem távolodva.)
CÉ 2,5 P 100+17tul = 117CÉ
A mágiát folyamatosan fenntartom. Végig ráirányítom. Követem a mozgását. Ha ez nem leget akkor mikor el mozdul egy pillanatra visszatartom a tüzet és újra meglövöm. Esetleg ugyan ezt idézgetem egy folytában. Cél, hogy egy emberi fáklya legyen belőle. Égjen le róla minden. //

[Sirak]

<Zul'Khugal>

//Amit kértél Akaraterőpróba dobás: 35//
//Nem tudom dobjak-e külön arra hogy kitudok-e jönni harci lázból, de arra a dobás: 33//

Őrült szemekkel nevetek magamban, s arra gondolok, nem állíthat meg senki. Közben valódi lényem aki hátradőlve figyelte eddig az eseményeket, észre veszi, hogy nincs már ellenfél.
<Megállíthatatlan vagyok, hahaha...elég...nem lehet leállítani...ne, már vége...NEM!...Fejezd be!...>
-NINCS VÉGE!!!! -üvöltöm el magam felkacagva, vérre szomjasan.
-Elég! -ejtem ki a kezemből a fegyverem, s fejemhez kapva próbálom kitépni a démont közepes hangerővel.
-nem, nem még nem lehet! -suttogom bele a levegőbe kétségbe esett hangon.
-ELÉÉÉÉÉÉG! -üvöltök torkom szakadtából, hogy a föld is bele remeg, s közben erős mozdulattal kapom le a sisakomat s vágom a földhöz.

Lihegve nézek a föld felé, most már meg nyugodhatok. Nagy levegőket veszek, lelassítom a szívverésem. Mikor már teljesen le nyugodtam, csak akkor nézek körbe. Addig koncentrálok. Majd körbe tekintek, megnézem mi történt, ki hogy van. A nyugtázás után felveszem a sisakomat és a fegyveremet a földről, bal kezemben a sisakom, jobbomban a bárdom amit a vállamra támasztok (mint mindig).
Egy szót sem szólok, csak figyelem a további eseményeket s igyekszem nem a középpontban lenni, inkább leülök egy szikla/kő mellé letéve magam mellé ami addig a kezemben volt, s karjaimat térdeimre helyezem s úgy nézek magam elé.

[revoltz]

Aedus

A szemem a célkereszten. Rajta keresztül látom, ahogy a nekromanta felkel holtából két nyílvesszővel testében.

"Nem élhette túl."

Gondolataimat ajkaim követik, de hang nem jut ki rajtuk. Elvitte az rémület. Lélegzet vételeim szaporodnak szívverésemmel együtt. Még sebészi pontos kezem is elkezd remegni a félelemtől. Mindig is csodáltam a mágiát, de egyben félem is, mert tudom egy pillanat alatt elsöpörhet bármelyik mágia tudó és itt az élő példája annak, hogy mennyire jelentéktelen vagyok. Nyelek egyet, majd hátrafordulok Marnokhoz.

- Menjünk... Ez már nem a mi csatánk.

A nyílpuskát törzsénél megfogom, majd visszafordulok. Ekkor már az a jelenet fogad, hogy a félig fej nélküli nekromanta szívja el az élet energiáit saját társából.
Hirtelen megdermedek és egy nagy levegőt veszek, melyet meglepettségem miatt bent is tartok. Néhány pillanatig önkívületi állapotba kerülök, nem tudom hova tenni ezt a borzalmas látványt és csak még jobban elkezd bennem erősödni az érzés, hogy nem jó maradni.

Amikor ez a gondolat eljut a tudatomig, gyorsan kiugrok rejtekemből és a lovakhoz sietek, Marnokot meg sem várva. A lovakhoz érve, már pattannék fel sajátomra, de ekkor valami visszatart. Kissé messzebb kerülve a borzalomtól, elkezd bennem harcolni a bajtársiasság.

"Mit gondolnának rólad?"

Remegő kézzel fogom a nyerget, arcomról folyik a víz. Szememet forgatom gondolataim közben, amikor megpillantom a boros tömlőm. Azonnal leakasztom és vedelni kezdek belőlem, az arcom szélén folyik ki oly mohón töltöm magamba.

Még sosem féltem ennyire...

[Gorodak]

- Dink Meeker -// Konyvtar JAvítása folyamatban ...de most el kell mennem aludni .. //

Asztrál:4+9+7+5=25

Gyorsan és hidegvérrel végezvén ellenfelemmel, kihúzom combjából a kardomat, majd megfordulok, és nem hiszek a szememnek.

< Már megint itt pusztult mindenki és én megint nem tehettem semmit. Talán a fajomból kiindulva tisztelem jobban az életet. Ahogy a mesterem mondta: túl jó szívem van, de túlságosan is kegyetlen és könyörtelen gyilkos vagy ahhoz, hogy félelf legyél. >

Majd, mikor a nekromanta feláll, megfagy bennem a vér is, látva ahogy könyörtelenül lemészárolja az ellene forduló társát.
Mozdulnék, de nem tudok. Ahogy a testemet próbalom mozgásra bírni, mintha ezernyi gát akadályozna.

< Nem! Mozdulnom kell, különben lehet, mind itt pusztulunk. Mozdulj már meg! GYERÜNK! aaaaaaaaaaaaa >

Kiáltásom bár némán zeng fejemben,testem csak áll mozdulatlanul a látottaktól és a szám is enyhén tátva marad.

< Nem! Mozdulnom kell, vagy itt veszek ezekkel és inkább más mint, hogy én haljak meg. A fajdalom, majd felébreszti a testemet, a szorongató rettegésből... Gyerünk! Mozdulj kéz!!! gyeeeeeerüüüüüüüüünk... >
Összeszedem minden erőmet és a kardommal megvágom a combomat, hátha a fájdalom észhez teríti izmaimat.
Kinzas: 3

Ha nem:
Csak tovább állok ott és, észre sem véve elkezdek hátrálni az árnyékba, rettegve a nekromantatól !!!!

< Nem. ez túlmegy minden határon erre nem lehet képes senki. Úgy aszalta porrá az ellenfelét, mintha élve nyúzná meg, mekkora fájdalmat élhetett át, ez nem neeeeeeem neeeeeeem lehet... >
Majd még két lépést hátrálok öntudatlan, remegő testtel hatra felé. Észre sem véve, hogy elhagyva egy lépéssel, azt akit megöltem az előbb.

< Ilyen erőre, hogy lehet képes egy emberi lény?! Ez nem lehet ember! >

Ha igen:
< Gyerünk te gyenge féreg! Most mutasd meg mit ér az igazi fájdalom! >

Majd lassan felemelem kezemet, célzásra, de közben mutatok vele, és előre lépek 2 lépést, és üvöltöm...

- Én vagyok az ellenfeled , te utolsó démon szuka fattya, és most visszaküldelek hatalmamnál fogva az istened melle, a fájdalmak poklába!!!!-

Majd, mintha varázsolnék, felemelem a jobb kezemet is, de közben a bal kezemmel célzok a katonára ki mellette áll.
Hangomban lehet, hogy érezni rettegésemet, de nem tudom uralni a testemet úgy, ahogy azt szeretném. Igaz, csak üvöltöm félelemtől remegő hangon szavaimat.
Testem is remeg és csak remélem, hogy pontosan célba talál a rejtett pengém az alkaromból a katona fejébe.
Majd ki lövöm a pengéket:
Ce:45+4+8+4+7+4=73
< Srácok! Csak elterelni tudok, de ha most nem segítetek, akkor itt pusztulok, Pelso remélem, lesz időd foglalkozni a varázslóval, és le tudod győzni ezt a hatalmat. >

[Thor]

________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava, első hete, emor napja, a mithrill órája (08:30)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________



//off: Olvassatok emailt . Marion dobtam helyetted VÉ-t, mivel megtámadtak//


Negyedik kör


A kyr nő összeszedve minden bátorságát a nekromantára céloz. Az utolsó pillanatig vár a nyílvesszőre tekert, olajos rongy meggyújtásával. Majd szikrát vet a tűzszerszám, és útjára engedi a lángba borult lövedéket. Az, mint mágikus tűznyíl repül célpontja felé. Cuppanva fúródik bele a toroni szájába. Az meglepetten hőköl hátra. A lángok sercegve marják arcát, de üvöltés helyett, csak idegesen kitépi szájpadlásába fúródott lángoló vesszőt, és elhajítja. Összeszűkült szemekkel néz Marionra, és felemeli kezét, mellyel jeleket kezd el írni a levegőbe. A kyr nő riadtan mered a nekromantára, és emlékezvén, hogy mit csinált az előbb azzal a katonával, csak ennyit mond: - Arel.


Talán meghallgatta az imáját. A toroni kántálni kezd, de csak összevisszaság jön ki a száján. Ekkor döbben rá, hogy nem képes szavakat formálni megroncsolt nyelvével. Dühösen üvölt fel.


A dorani csak erre várt. Kezével sebesen rúnákat ír a levegőben, majd botjával véglegesíti a jelet, és szavaival előhívja a forróságot. Megremeg a teste a mágia áramlásától. Botja lángokba borul, de mégsem égeti meg tulajdonosát. Pelso erősen tartja izzó botját, melyből tűzcsóva csap a halálból visszatért toronira. A lángok süvítve érik a nekromanta mellkasát, és sisteregve marnak bele húsába. Az felüvölt, de nem a fájdalomtól, hanem a tehetetlenségtől.


A vadász és a fejvadász rémülten vonulnak vissza. Mind a kettő a beléjük költöző félelemmel viaskodik. Hisz nem lehet megölni halandó fegyverrel. Ez egy démon. Csak a kínban rángatózó katona lebeg a szemük előtt, kinek még a lelke is elhamvadt. Ettől mind a kettő megborzong.


Eközben Zul'Khugal őrjöngve harcol a bene lakozó démonnal. A szörny még vért akar fakasztani, de a harcos békésebb énje nyugalmat erőltet rá, hisz nem akarja saját társait leölni. -VÉRT! VÉRT! VÉRT!- Üvölti az óriás. – NEM, ELÉÉÉÉÉÉÉG!-
Ekkor valami meghasad benne, és a tomboló lelke lenyugszik. Pár pillanatig csendben áll, és csak maga elé mered. Homályosan mintha tűz lobogna előtte, olyan békés, megnyugtató. De hírtelen a látása is kiélesedik, és a hallása is rendbe jön.


- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!


Üvölt a nekromanta, ahogy lángoló fáklyaként áll, miközben a dorani az elemeknek parancsolva tűzbe borítja. Most már ténylg úgy néz ki mint egy tűzdémon. Felemeli a kezét, és Pelsora mutat. Nem mond semmit, de kezéből egy vörös gömb lövell ki, és a dorani mellkasába csapódik. De oly erőtlen volt a mágia, hogy Pelso mellkasán szétpukkanva meg sem érzi azt. A lángoló toroni még dühösebben felüvölt, és elindul lángolva a dorani varázsló felé.


A megmaradt toronirol a nagy káoszban megfeledkeztek. Az ki is használja az alkalmat, és könyörtelenül ledöfi a kábult tisztet, majd felmérve a helyzetet, egyenesen a kyr nő felé siet. Marion éppen a fegyverét húzza fel, mikor bajt szimatol. Feltekint és megpillantja a felé rohanó toroni katonát. Fegyvert rántani nincs ideje, így nyílpuskájával védekezik. De a harcos nagyon gyors. Pajzsával félre csapja a nyílpuskát, és a kard markolatával hatalmasat suhint a kyr nő homlokára. Marion előtt elsötétül a világ.


//off: Marion -8 FP, és elájultál.//


Meeker a földről felszedett két skorpióját babrálva ér vissza a kikötött lovakhoz. Azonnal megpillantja Aedust, ahogy épp mohón nyeli kulacsa tartalmát. A vadász felfigyel rá, hogy nincs egyedül. A két kalandozó egy pillanatra egymás szemébe néz, mire ugyan azt látja a másik tekintetében. De ekkor a sebesült katona biceg sietve hozzájuk, aki a vadásznak töltötte a nyílpuskát, és sietve szólal meg:


Erv:

- A nőt elkapta a toroni, és elhurcolja, viszi. – Ekkor levegő után kapkod. – A toroni katona, egy túlélte, vállán visz nő, dél ment.



Ekkor a két kalandor újra egymásra néz. Ez már az amivel elbírnak. Így reménykedve, hogy Pelso és Zul'Khugal elbánik a nekromantával, a kyr nő megmentésére sietnek.


Negyedik kör vége


PM: Marion, Aedus, Meeker

[Sirak]

<Zul'Khugal>

//gyorsaságpróba ha kell: 42; erőpróba ha kell: 65//

Végre én irányítom a testem. Megmozgatom ujjaimat, hogy biztos legyek benne, majd mikor beigazolódott, hogy így van, körbe tekintek.
Meglátom a lángoló varázslót s a harcost, aki elkapta Mariont. //gondolom látom, nem?//
A varázsló nem áll meg, nem bírják megállítani. És Marion nagy bajban van.

Felkapom a fegyverem s ahogy bírok, rohanok a varázsló ellen. Mikor távolságba érek, megvetem a lábamat és olyan erővel csapok le rá a bárdommal, ahogy csak bírok. Futok mint a szél, majd hogy ne veszítsek lendületet de meg tudjak torpanni, ugrok egyet, s ezzel együtt egész testem súlyát és erejét bele adva a bárd lapjával lefelé ütve a pokolba küldöm az elpusztíthatatlant.
//erőkifejtés/támadás közben mindig kiáltok//

A varázsló eltiprása után nem habozok, ahogy voltam futok tovább, rohanok Marion megmentésére.
Ha utolérem a harcost, akkor így támadok:
Ha szemben állunk, akkor meglendítem felé a bárdomat, mintha őt céloznám, de igazából csak azt akarom hogy a fegyver a háta mögé kerüljön, hogy a nyél végét megfogva vissza rántsam, s az ellenfelet orra billentsem, majd haját megragadom, s megrántom lefelé miközben a térdem felfelé száguld az arcának.

Ha háttal áll nekem, akkor a fegyver lapjával jobb vállát célzom, hogy kitörjem vagy legalább kificamítsam azt, hogy ne tudja használni, és elejtse fegyverét. Ezután megragadom a nyakánál fogva, felemelem és hogy elájuljon, de komoly sérülést ne szenvedjen lefejelem.

Visszafelé Mariont feldobom bal vállamra, az ellenfelet a hónom alá kapom s a fegyverem a jobb kezemben pihen.

[HugiLee]

//OFF: SEGÍTSÉG.....gondolta magában )) de azt is csak halkan //

[revoltz]

Aedus

Amikor összenézünk Meekerrel leeresztem a tömlőt. Majd elnézek és a tömlőt visszateszem helyére. Kicsit szégyenlem magam, amiért elfutottam és valahogy nem tud megnyugtatni az a tudat, hogy nem voltam egyedül ezzel. Sóhajtok egyet, s ekkor érkezik meg a Marnok.

Már az első szó is elég volt, ahhoz hogy felkapjam a fejem. Mondata közben a nyílpuskám is felkapom, melyet még Marnok töltött meg. Ahogy befejezte gondolkodás nélkül eliramodok délnek. Egy kicsit a csata irányába is tartok egyszerre, hiszen a fickónak az volt a kiindulópontja. Mikor a csata helyszínének vonalába érek elkezdek nyomok után kutatni, ha találok azokat követve futok tovább.

nyomolvasás: 31

"Nem járhat messze, nem tehetett túl nagy előnyre szert, és azt is hamar ledolgozom, hisz neki vértet és egy nőt is cipelni kell."

Ha utolérem és kellő távolságba érek, illetve a körülmények is adottak, akkor hirtelen megállok, kitámasztott terpesz állásba helyezkedek, nyílpuskát vállamhoz veszem, nagy levegő és annyi neki.

KÉ: 53
ha 10 méteren belül van:
(alap + dobás)
CÉ: 62 + 35 = 97
SP: 6
ha 25 méteren belül van:
CÉ: 77 + 35 = 112
SP = 4

[Pelso]

</Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)/>

*A körülötte folyó eseményekből alig fog fel valamit. Teljesen belemerül, hogy üszkös hamukupacot csináljon a nekromantából. A távolságot tatom. Abban az esetben ha látom, hogy nem tudom a távolságot tartani akkor felrepülök.

//Körpontok.
5 P mágia

Fenn tartom az előző kör mágiáját.

Arra az esetre ha védekeznem kell.

6 P garvitáció
0,5 P távolság 5m
3,5 p időtartam.
Felrepülok 5 m magasra.//

[Gorodak]

Dink Meeker

Felpattanok a lovamra és én is a nyomokat követem, de ha Aedus jobb a nyomok követésében, akkor rá hagyatkozom.

- Utolérjük és ha nem vesz észre lelőjük? Vagy elterelem a figyelmét, hogy letegye Mariot, és velem foglalkozzon, így te nyugodtan lelőheted, mint tiszta célpont. Majd igyekszem úgy forgatni az ellenfelet, hogy neked legyen tiszta célpont, ha ez így megfelel persze? -

Nyomkövetés és lovaglás közben:
- Ha tudod lődd meg úgy, hogy ne haljon meg, és én is meglövöm úgy, hogy ne tudjon mozogni, a lábán. Akkor később ki tudjuk kérdezni, persze, ha nem úgy is jó. Marion fontosabb. Csak jó lenne egy kis infó a várról. A kínvallatást meg most én csinálnám, ha nem haragszol meg ?!!! -

Ha ok akkor miután utolértük, le is ugrok a lóról és kivonom a kardomat, majd kicsit kerülve rohanok, hogy elé vághassak, lehetőleg minél nagyobb zajjal, hogy meghallja a közeledésemet és rám figyeljen. Megálljon.

Majd elé ugrok, illetve próbálok. Úgy 6 méterre, kardal a kezemben, megállok vele szemben, kicsit féloldalasan.

- Most nem menekülsz, te féreg! Könnyű dolgod volt vele, de meglátjuk, mihez kezdesz egy igazi ellenféllel? Gyerünk, te gyáva ! -

S közben a kardal Marionra bökök.
Ordítom, hogy Aedusnak legyen ideje felkészülni a lövésre.
Nem támadom meg. Várok, hogy ledobja Mariont a hátáról.

- Gyerünk, csak én és te! A többiek már a porban fekszenek, és most te is közéjük állsz!!! -

< Remélem értette, amit mondtam, de ha nem, és ledobja Mariont a hátáról, hogy velem küzdjön meg, akkor maris nyert ügyünk van, Aedus úgy fogja lelőni, mint egy kutyát,... hm ... remélem azért nem fog meghalni, és kibírja még pár óráig, amíg kivallatjuk. >D >

Ha hirtelen rámrontana, akkor, a kezemben lévő pengékkel a combjába lövök, hogy meg torpanjon, vagy elessen. De ezzel a lövéssel varok az utolsó pillanatig, hátha Aedus lelövi, és nekem nem kell kijátszanom az utolsó adumat is.

A testhelyzetem védekező, a testem balra fordulva, a kard a bal kezem felett, a bal kezem pedig merőleges, hogy jól tudjak célozni. Úgy állok ott, mintha rohamra számítanék, és az utolsó pillanatban lövök is, hogy ha kell...

Ce:45+10+3+3+3+9=73

Mindkét pengét kilövöm egyszerre.. ha jól emlékszem, a sebzése: 2 egy pengenek..

Majd ha nem halt meg, akkor elmegyek kötélért, amíg Aedus őrzi, majd jól megkötözöm és Aedus segítségével, vissza is megyünk a többiekhez majd a csatatérre. Körbenézek és nézem, hátha vannak túlélők a mi csapatunkból, vagy a ellenfeleknél, kikérdezésre.

< Remélem Peso megölte nekromantát. Még mindig fel áll a szőr a hátamon ha arra gondolok, hogy aszalta szét azt az embert. ....A kapitány halála meg az én hibám, mert leblokkoltam a félelemtől, és elfeledkeztem egy ellenfélről, ami akár az én halálomat is okozhatta volna... De akár másét is. Ez többet nem fordulhat elő... !!! >

A csata végeztével össze is szedem a cuccaimat, pengéimet, nyilaimat. Segítek mindenben, a hullák elrendezésében, elpakolásában, illetve, ha vannak, a sebesültjeink felrakásában a lovakra, ha tudok ellátásukban.
Ha van, aki beszél az ellenség nyelvén, akkor megkérem, hogy segítsen, persze csak miután visszavittük a sebesülteket és a holtakat a mi táborunkba, illetve Pelso ellátta a mi sebesültjeinket. Mar ha vannak...

A táborban, ha van fogjunk, akkor két fa közé kikötözöm, jó szorosan. Levágom a felsőtestérről a ruhát és a pancéltól is megszabadítom, majd előveszek , kölcsön kérek egy tőrt és Pelso vagy valaki segítségével elkezdem kikérdezni.
Hány ember van a várban?
Vannak e még élőholt katonák?
Milyen az őrség?.. stb...

Ha nem akar válaszolni, levágom a kisujját a bal és jobb kezéről. Utána, ha még mindig hazudik, vagy nem felel, akkor a bal lábáról az összes lábujját levágom, egyesével és lassan. Ha még mindig nem válaszol, akkor a sebeit kiégetem, ha még kell infó, de még mindig nem tört meg eléggé. Aztán az egyik szemét vágom ki, és ha még ez sem elég, akkor fel vágom a hasfalát, de nem túl mélyen. Ha ez sem töri meg akkor a beleit a képébe nyomom és megmondom neki, hogy a válaszok után gyors halála lesz. Mindezt forró késsel teszem.

[Thor]

________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava, első hete, emor napja, a mithrill órája (08:30)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________



//off: Sirak nem dobtál harcértéket, kidobtam helyetted. Pelso, ha fenn tartasz mágiát, amivel célozni kellett, akkor minden körben dobnod kell rá célzást, kidobtam helyetted.//


Ötödik kör


A lángok szinte teljesen leégették a húst a toronirol. Csontjáról pernyeként foszlik le az izzó bőr, és égett húsdarabok. De mégis töretlenül halad a dorani felé. Látszó bordái és gerince körül vörös színű energia lüktet. Valószínű ez tartja még mindig mozgásban, „életben”. Koponyájáról teljesen leégett a haj, és arc helyett szürke csont néz célja felé. Szemüregében vöröses energia golyók izzanak. Érzelmet nem lehet leolvasni a nekromantáról. Csak halad rendületlenül. Pelso keményen küzd az összpontosítással. Igaz nem látszik messziről, de a mágia szinte ki akarja tépni kezéből a botját. Az izzik a hatalmas energiák áramlása miatt, de még mindig nem égeti meg tulajdonosát. A dorani teljes erejével megmarkolja botját, és hangosan üvöltve irányítja a zabolázott tüzet a felé tartó borzalomra. A lángok teljes erejükből nyaldossák a csontvázat, mely minden lépésével közelebb kerül a varázslóhoz. De ekkor megtörik az átok. Mikor ball lábát emeli a szörny, térdtől lefele leszakad, és elvesztve egyensúlyát térdre esik.


Majd mintha megremegne a föld. Dübörgő léptekkel rohan az óriás harcos, a térdre kényszerített szörny felé. Hatalmas fegyverét meglendítve felugrik, és teljes testsúlyával lecsap a megszenesedett koponyára. A nekromanta még az utolsó pillanatban a harcos felé néz a vöröses szemgolyóival. Nagyot reccsen a csont, mikor a csatabárd eléri. A hangja inkább volt hasonló egy vaskos törzsű fa kettétörésének, mint emberi csont reccsenésének. A koponya szilánkosra robbant az ütéstől, mire szerterepült a csatatéren. A vöröses fény azonnal eltűnik a csontok körül, és mivel csak a mágia tartotta egyben a testet, az égő darabokra esik össze.


De Zul'Khugal nem áll meg, hisz társa veszélyben. Ahogy bírja, fut a toroni katona felé. Látja, hogy még bal kezében pajzs van, de jobb kezével a földön húzza a kyr nőt. A nagydarab harcos két kézre fogja fegyverét. Lábizmai szinte leszakadnak az erőbevételtől. A kő szinte megreped talpai alatt. A toroni felfigyel a felé csörtető „démonra”, és Zul'Khugal meglepetésére nem használja fel a nőt pajzsként. Egyszerűen félre dobja, és kardot ránt. Nem menekül el, bevárja ellenfelét. A megtermett harcos lendületét az ütésébe viszi tovább. Gyakorlott harcosként az utolsó pillanatban lendíti fegyverét. A csatabárd hihetetlen erővel száguld a toroni felé. Viszont az sem rest. Felkészült az elsöprő támadásra. Pajzsával nem megállítja, hanem tovább vezeti a csapást. Fülsértő hangon siklik végig a fegyver a pajzson, és öklömnyi köveket szakít fel, ahogy a sziklába csapódik. Kihasználva helyzeti előnyét, a fickó kardjával egyenest Zul'Khugal szíve felé döf. De a penge lecsúszik a vastag vértről.


//off: -3 FP-t és 1 STP-t a vértből vonj le Zul'Khugal//


Felébred. Homályos tekintettel néz körbe a kyr nő, de hirtelen nem tudja, hol van. Ekkor a közelében fémes csattanások, és harc zaja ad okot az arrébb kuszásra. Szerencsére hamar kitisztul a látása, és észreveszi, hogy a nagy harcos próbálja fegyverével jobb belátásra bírni azt a toronit, aki valószínű őt leütötte. Sajngo fejjel néz körbe Marion, és látja, hogy a nekromanta csak egy lángoló csont kupac, de a biztonság kedvéért a dorani varázsló még pörköli. De a többi társát nem látja sehol. Riadtan néz körbe, de nem látja a halottak közt őket. Ekkor lódobogásra figyel fel, és tőle úgy 10 méterre Meekert veszi észre lovon ülve.


//off: Sikeres állóképesség próbát dobtam Marionnak.//


//off: Az én rálátásommal úgy vélem, nincs időtök ennyi dolgot megvitatni Meekernek és Aedusnak. Ezért leírom, miképp gondolom ezt a helyzetet. Légy szíves Meeker ilyen esetben egy két szavas mondatokat írj, és abból is keveset.//



A fejvadász gondolkodás nélkül a lovára pattan. Tudja nincs idő terveket szőni, mihamarabb indulni kell. A vadászra néz: - Aedus, a lábára célozz!


Majd vágtára ösztökéli a lovát, és a sziklák közt lovagolva megy a csata színhelye felé.
Aedus sem késlekedik. Azonnal felkapaszkodik egy szikla tetejére, és egyik kőtömb tetejéről, a másikra ugrálva siet Marion megmentésére. Mind a ketten hamar odaérnek. Bár lehet a fejvadász lóval ment, de nehéz a szűk kő „folyosókon” vágtázni. Így csak 30 méterrel maradt le a vadász. Meeker hamar meglátja, hogy Zul'Khugal útját állta a toroninak, és Marion is úgy tűnik egészben túlélte az egészet.
A vadász egy 6 méteres szikla tetején térdel, és nyílpuskájával épp célozza a katonát. Nem könnyű eltalálni, hisz folyamatosan mozgásban van, és félő, hogy a társát találná el. Nehéz helyzet.



//off: Marion nem látja Pelsot és Aedust. Meeker 4 méterre van tőle, a két harcoló 3 méterre van tőle.
Pelso a még aktív csatától 14 méterre van. Meekert és Aedust nem látja.
Zul'Khugaltól pár lépésre fekszik a kyr nő. Tőlük 6 méterre Meeker egy lovon ül. Aedust nem látja
Meeker látja, hogy a kyr nő magánál van. 6 méterre van a harcolóktól. Marion 4 méterre van tőle. Aedust és Pelsot nem látja, sem az égett csontkupacot.
Aedus Meekeren és Marionon kívül mindenkit lát. Úgy 30 méterre van a harcolóktól. Pelsótól 26 méterre.


Ötödik kör vége