Életút

[Pelso]

/...P.E.L.S.O... Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit.../

Még a várban.
Marion: - Félreértettél. Pedig igen lényegre törő voltam. Na mindegy. Végül is, miért is vártam mást?
*Azzal útnak indulok. Válaszát már meg sem várom.

A kapun túl.

Marion: - Ismét félreértettél. Csak arra céloztam, hogy a lovadon a nyugalom csak időleges. Meglátásom szerint meg azért jártál volna jobban a saját lovaddal mivel nem fogunk csatába lovagolni. Én legalább is három harcos társaságában biztos nem rontok neki egy seregnek. Ezért is vagyok a saját lovamon. Tudom mire képes és, hogy menyire gyorsjárású. Te még nem szoktál össze a lovaddal. Nem tudod mire képes. Milyen a természete. Ráadásul az ekkora lovakon nehézpáncélos lovagok szoktak ügetni. Vágtatni meg egyiket sem láttam még.
*Itt megpaskolom a saját lovam.
- Az ilyen lovak viszont száguldanak.

Megbeszélés. Merre tovább.

//Mint a KM felhívta rá a figyelmem kicsit átsiklottam néhány részleten. E miatt kicsit módosítok a karakterem cselekedetein. Akkor az a hozzászólásom, hogy irány az erdő akkor semmis.//
*Ha nem javasolja senki akkor előhozakodom vele. Szerintem napkeltéig keressünk valami barlangfélét amit nagyobb sziklák takarnak. Így távolról nem látja senki. Mi viszont rejtve maradunk.
//Magam is visszaemlékeznék akkor, hogy volt e ábrázolva valami barlang vagy nagyobb sziklacsoport a térképen.//
- Rémlik valakinek merre lehet a legközelebbi barlang?
*Az útirány belövése után a megbeszéltek szerint haladok a sorban.

[HugiLee]

off: XDDDDDDDDD

[HugiLee]

-Marion-

Még a várban :
Pelso szavait követően:
<Vagy talán te engem .....>

Odaát Pelsohoz :

-Éppen azért nem hoztam, mert ismerem mire képes . Ezt a lovat pedig nem én választottam .
Még mindig higgadtan beszélek és a szokásos eleganciával. De halkan és tisztelettel .

<<OFF: Misi ! Megtennéd, hoyg néha leírod a karaktered testbeszédét, hangleejtését, esetleg néhány gondolatot mögé, mert így , pusztán a kimondott szavakból nehezen tudom következtetni, hogy valóban mit szeretne közölni. Egy szót többféle hangsúllyal is ki lehet mondani, és már egész mást fog jelenteni . PL : hurrá - lelkendezte , hurrá - mormogta a bajsza alatt ...stb így nem tudom eldönteni, hogyan viszonyul a karaktered az adott szituációban. Köszi előre is
>> .

[Gorodak]

Dink Meeker

// ha meg hallotam Pelso és Merion beszélgetését. //
< igen a hibák az életünkbe kerülnek, és hibáztatok! Ha kém lennék akkor már ketten biztosan halottak lennének a csapatból, bár én is...Marionnak kelet volna először szólnia, mivel ő rögtön át látott az álcán, de még sem tette, veszélyes háborúban így játszani, nagy hiba lehetett volna, nagyon nem szimpatikus, jobb ha figyelek rá. Ráadásul megkellet volna ölnötök egyből, vagy ahogy Aedus is cselekedet, hogy rám fogta a nyílpuskát. Érdekes lesz ez a kirándulás, és nem feltétlen jó értelemben. Természetesen és is nagyot kockáztattam, de szükségét éreztem, hogy így tegyek többet tudtam meg mindenkiről 5 perc alatt, mit a beszélgetésből a teremben. De az életembe is kerülhetett volna az információ szerzés...>

Miután Pelso felteszi a kérdést, hogy van e Aedus iránytű!

// Ha a km engedi persze, csak akkor... /
- Lemásoltam a térkép egy részét,nagyjából pontos, de csak vázlatnak mondanám, és igen akár az erdő akár egy barlang jó bujtok hely lehet, csak tudni kell hogyan álcázzuk magunkat az erdőben... A térképpel egyszerűbben betudod tájolni a helyzetünket. -
Majd oda viszem Pelsonak és átadom neki!

Enyhe mosoly jelenik meg az arcomon...

< Valaki gondolt előre is és nem csak majd lesz valami meg majd ott eldöntjük-re alapozott... Volt csapatom és nagyon jól dolgoztak, de mindet lemészárolták, mert hibáztam, lehet paranoiás vagyok, de még élek, nem úgy mint a klánom többi tagja. >

Majd a mosoly ahogy jött ugyan olyan gyorsan el is tűnik az arcomról, és helyét átveszi a szokásos fa arc, mely hidegséget és a vérfagyasztó halált tükrözi...

- Amúgy támogatom , hogy miután meg van a tábor gyorsan körbe nézzünk, de azt sem tartom rossz ötletnek, hogy lehetne egy előőrsünk. -

[Thor]

//off: Üdv. PM //

[revoltz]

Aedus

Mikor Pelso elkéri a az íránytűt egyszerűen kiveszem a táskámból és füttyentve, hogy rám figyeljen odadobom neki. Remélem el is kapja, próbálom úgy dobni, hogy belepottyanjon a kezébe.

[Thor]

___________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava, első hete, emor napja, a higany órája (01.00)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal
_____________________________________________________________


A varázsló felnéz az égre, de csak a sötétséget látja. A felhők mindent eltakarnak. Mindenki szeme kissé hozzá szokott a sötétséghez, de így is csak a körvonalakat tudják kivenni. Kivéve Meeker, ő a megörökölt elf szemének köszönhetően jobban lát. Igaz nem olyan messzire, mint rokonai, de azért még mindig jobban, mint az emberek.


A dorani varázsló egy szót morog az orra alatt, és hírtelen mintha egy gyertya gyulladt volna meg, kisebb fény világítja a be a helyet. Mosolyogva nyugtázzák, hogy varázsló társuk ujja ég.


A harcos elővesz egy fáklyát, majd a lángoló ujjú Pelsohoz lép, és meggyújtja vele.


- Így már látunk is valamit.


Gyorsan körbe tekintenek, de csak embernél is nagyobb sziklatömböket, követ és néhány magányos fát látnak.


- A sötét miatt gyalog haladjunk!


Mondja határozottan Zul'Khugal.


- De merre?


Kérdezi Marian, akit épp lova bökdösi orrával, mert még kér abból a hihetetlenül finom dologból, amiről a nevét kapta.


Pelso egy iránytűt kér Aedustól, aki könnyedén hozzá dobja. Majd a sötét bőrű hegyes fülű előveszi az általa másolt térképet. Hamar rájönnek, hogy a vártól északra, nagyjából félnapnyira lehetnek, és erdő csak a vártól délre húzódik. Szerencsére ezek a nagy sziklatömbök jól elrejtik őket. Kisebb beszélgetés után arra jutnak, hogy keresnek a környéken egy helyet, ahol meghúzhatják magukat. El is indulnak. Lassan haladnak, hisz csak pár méterig látnak, és a fáklya miatt a félelf sem tudja használni a hő látását.


Talán fél órát haladnak előre, mikor csatazajra lesznek figyelmesek. A nagydarab harcos azonnal álljt int, majd mutatja, hogy a lovakat hagyják ott és utána eloltja a fáklyáját. Gyorsan kikötözik egy ott álló fához a hátasokat, majd fegyverrel a kezükben a harc irányába mennek.


Egy kisebb tisztást látnak, melyet a természetes kőfal majdnem körbe zár. Összesen két irányból lehet bejutni, illetve a kőfal tetejéről, mely 3 és 6 méter magasság közt van. A tisztáson szétdobált égő fáklyák biztosítják a fényt. Egyértelműen két csapat vehető ki a csatából. Az egyik fél emberei barna bőrvértet, kör alakú pajzsot, és hosszú kétélű pengét, vagy buzogányt használnak. Pajzsaikon címer látható. Van köztük egy-két törpe is. A másik csapat fekete bőrvértet, és vegyes fegyvereket használnak. Csatabárd, kard, buzogány, csáklya. Mind ember. A fekete bőrvértesek legalább kétszer annyian vannak, ha nem háromszor.


Üvöltés, és halálsikoly egyvelegét fújja a csapat felé a szél. Fém csattan fémen. A földön halottak és sebesültek fekszenek, a kő vértől lucskos. Egyértelmű a csata kimenetele. Ha nem segít valaki a címereseknek, akkor hamar ellenségeik vicsorgó pofájuk lesz az utolsó, amit látnak.
Zul'Khugal szakértő szemmel néz gyorsan körbe, majd a többieknek szól.


- Ha beszállunk a harcba, akkor ti fentről segítsetek. – Mutat Marionra, Aedusra és Pelsora. Majd Meekerre néz, és a csata felé int fejével, de nem szól hozzá.


//off: A barna bőrvértesek úgy tízen lehetnek. Az ellenfelük nagyjából két és félszer annyian. Ti az egyik bejáratnál vagytok a tisztás szélén. A tisztás nagyjából 50 méter átmérőjű Az ellenfelek bizonyos szint alatt random lesz. Tehát valamelyik kezdő lesz, valamelyik jól harcol, persze bizonyos szinteken belül. Így próbálom élethűvé tenni az njk-kat. //


PM: Mindenki

[Sirak]

<Zul'Khugal>

Annyit még hozzá teszek, miközben elfordulok a többiektől hogy:
-A fekete öltözetűekre támadjatok!
Majd csatabárdomat, mely eddig -mint mindig- vállamon pihent, két kezembe fogom és elkezdek futni a csatatérre.
Megpróbálok kiszemelni egy olyan barna vértest, aki bajban van és a segítségére sietek. Ellenfelét veszem célba, és ha annyira kritikus pillanatba van, hogy épp rá csap az ellenfél, akkor a levágom a karját. (célzott támadás: kar)
Ha többen támadnak rá, és ugyanilyen veszélyes kritikus helyzet van, akkor berohanok elé, és a testemmel (páncélommal) védem meg. Majd visszatámadok.

Közel érve az ellenfelekhez "csatakiáltással" felgyorsítom így is futó lépteimet:
-Ááááááá!

Levágom az első ellenfélnek a karját, ha majd a másik támad, de én elhajolok a támadás elől, (gondolom jobb kézzel támad) bal irányba döntöm a felső testem, s szinte ezzel egy időben jobb irányba megfordulok a tengelyem körül, s ezt a lendületet kihasználva teste jobb oldalába vágom a bárdom.
(Játéktechnikailag 2-őt támadtam, 1-et védekeztem és még van 3 védekezési cselekedetem a harctéri gyakorlatból adódóan)

KÉ: 45+28=73

TÉ: 58+22=80

TÉ: 58+30=88

VÉ: 35+20=55

Sebzés: 13

[revoltz]

Aedus

Amikor meghalljuk a csatazajt lecsatolom a tegezt, majd hátamra teszem. Ezután a nyílpuskát is leveszem, felhúzom és belehelyezem az első nyílvesszőm, hogy áldozatát szedje.
Habár a csatazajtól biztos nem hallanának, minket közeledni és a többiek biztosan csörtetnek és normálisan mennek mellettem, de én valahogy reflexszerűen osonva közelítek.
Ha odaértünk megfigyelem a csatamezőt néhány pillantás erejéig. De magát a csatát azt igazán madártávlatból tudnám megfigyelni, úgyhogy azt vizsgálom meg gyorsan, hogy honnan lenne-e nekem a legjobb helyem.
Zul'Khugal szavára én már mászásba is kezdek kiszemelt sziklámon.

Mikor tetejére érek megpróbálok kényelmes pozíciót felvenni, hogy lövéseim pontosak legyenek és az újratöltés és akadálymentesen történhessen. Néhány nyílvesszőt kiveszek a tegezemből és magam mellé teszem, mert onnan gyorsabban feltudom kapni, mint a hátamról levenni.

Mind ezek után apám medálját rátekerem bal kezemre - amivel a nyílpuskát tartom, ugyanis jobb kezes vagyok - majd a nyílpuskát vállhoz veszem és a nyílpuskám célzó rendszerén keresztül kezdem szemlélni a csatateret. Nem kapkodok, nem is szokásom. Megpróbálom megkeresni azokat, a fekete ruhásokat, akiken látszik, hogy sokkal rátermettebbek, mint a többi.

Ha megtalálom első áldozatom, célkeresztemen keresztül követem, keresve a legjobb pontot, hogy a páncél a legkevésbé akadályozza a nyílvesszőt. Mindenképp halálos sebet szeretnék ejteni. Ennek több oka van de a legfőbb, hogy ez egy háború és ők zsoldosok, akik kihívták maguk ellen a sorsot, se nem tehetetlenek és ártatlanoknak sem nevezném őket. Nem lesz halálukkal lelkiismeret furdalásom.
Bal szemem behunyom, lélegzetem visszafojtom, majd meghúzom a ravaszt. Csak egy pillanatot kell várnom, hogy lássam a találatot. Kissé lejjebb eresztem a nyílpuskám, miközben kieresztem a levegőt tüdőmből. Miután megkaptam a választ, pontosságomról már töltöm is újra a fegyverem.

KÉ: 53
ha 10 méteren belül van:
(alap + dobás)
CÉ: 62 + 23 = 85
SP: 6
ha 25 méteren belül van:
CÉ: 77 + 23 = 100
SP = 4

Következő áldozatom is ilyen körültekintéssel ejtem.

KÉ: 53
ha 10 méteren belül van:
CÉ: 62 + 31 = 93
SP: 6
ha 25 méteren belül van:
CÉ: 77 + 31 = 108
SP = 4

[HugiLee]

-Marion-

Megfelelő helyet keresek, ahonnan a barna ruhásokat láthatom, s elsősorban az ő támadóikra célzok, fedezékből, hogy ha odanéznek ne lássanak , tehát rejtőzködöm. A szokásos módon méregbe mártott nyilakkal célzom meg a támadókat, nyaknál, lábnál, vagy szemen ,arcon stb, olyan helyet keresve a testükön, ami a legjobban megcélozható és én is jól látom, s természetesen nem páncélozott ))
Ha sikeresen meglőttem az elsőt, és arról a helyről jól megtudok célozni egy másikat is, akkor megcélzom és lövök egy újabb mérgezett nyilat.
Azt tervezem, hogy ha a terep engedi, és találok , újabb jó rejtekhelyet, akkor nem maradok túl sokáig egy helyen.
De ha gyors egymásutánban le tudok kapni több ellenfelet, akkor addig maradok, amíg esetleg el nem kezdenek keresni, tehát ha meglátom, hogy felém fordul több kereső tekintet ,odébbállok, vagy visszahúzódom a rejtekbe.

[HugiLee]

Lehetőleg 10 méteren belül vagyok :
I.
CÉ: 22+6+15+7= 50
seb: 6
II.
Cé: 22+6+15+3=46
seb : 6
Ha mégsem sikerülne elég közel kerülni:
10 kívül-25 méteren belül
CÉ: 22+3+15+8 =48
seb:2
CÉ: 22+3+15+10=50
seb:2

[Gorodak]

Dink Meeker

< De jó mivel ők nem látnak ezért én se lássak jól mekkora ötlet, nem is értem miért nem én megyek elől, hogy jobban lássak és segíthessek, így meg van 3 méter látótávolságom, ez az... >

Csendesen haladok a sor végén és hallagatok.

< hm a hegyekbe elbujhatunk ha találunk jó barlangot, de ha fél napnyira vagyunk akkor hamar fel kell deríteni a terepet és minél gyorsabban a várhoz kéne jutni. hm.. >

Majd mikor meg állunk és hallom a tervet

< Miért is segítünk, jó tett helyébe jót várj vagy mi, ja tudom szövetségesek... éljen. De még fontosabb én mikor lettem szemtől szembeni közel harcos lemaradtam valahol, annak álcáztam magam nem az vagyok, az biztos mókás lesz ha az ellenség meg lát minket, azt fogják hinni , hogy velük vagyunk, egészen 10 másodpercig amíg Zukugal meg nem öl valakit, de ha ő balra megy akkor én jobbra, az biztos... >

Majd ha meg látom Marion nyílpuskályát szólok , neki!

- Merion ha tudod kezelni akkor itt vad ez a vadász számszeríj, -
Leakasztom a vállamról a tegezt meg a nyílpuskát is, majd át adom neki -

Meg várom a választ, majd miután az íjászok elindultak a helyükre én is indulok.

< Remélem meg várjuk míg mindenki elfoglalja a helyét, ha nem akkor indulás, aztán lesz ami lesz, ez lehetne a csapat jelmondata is >

A csatába csak a rövid kardommal meg a két skorpióval megyek a skorpiók lövései után, a csatába vetem magam, a lövésekkel vagy az ellent, vagy Zul'Khugalt védem, ha túl gyorsan robog a csata sűrűjébe, utána megyek én is!
A lövéseket kb 8m erre adom le!

Mikor mindenki elkezd szedelődzködni betöltöm a két skorpiomat, Zul'Khugal jelzését értve, a rövid kardommal az oldalamon és az alkaros kilövő szerkezetben lévő két penge kicsit meg nyugtat, hogy túl élhetem .
Zul'Khugal el kezd rohanni a csatába, én is igyekszem követni, de mielőtt bele vetném magam kardal az előtt ki lövöm mind a négy nyílvesszőmet az ellenségre, 2 2 -őt egyre, majd előveszem a kardomat és támadok akit csak tudok, ha úgy alakul akkor használom a kardomban lévő pengét, hogy meg mentsem az életem, vagy az alkarban lévő két lövést szintén.
Igyekszem vadászni a csata mezőn és minél több embert váratlanul leszedni, és ha csak nem muszáj nem is támadok szemtől szembe, persze ha meg támadnak meg védem magam szövetségest, nem támadok meg még akkor sem ha rám támad az egyenruha miatt, csak szólok neki pyarul, nem tűnt fel hogy veled vagyok !

[Gorodak]

Dink Meeker

Skorpók:
Bal kézre két lövés: // bárkire és nem célzok túl sokat csak találjon//
cé:20alap+25 kp szint+ 9+3+1+10+5 vadász= 73+6 nyilpuska=79
// mind a két nyilvesszőre. //
Jobb kéz két lővés: // bárkire csak találjon //
cé:20alap+ 25 +7+2+3+5+7=69+6 nyilpuska=75
// tudom - a távolság és a véje az ellenfélnek, remélem az első két lővés azért meg lepi lesz. //
Sebzés= 6 mindegyikre, ügye?

Közel harc:

Vegyesen, használom a kardot és a puszta kezes harcot, amelyiket éppen a helyzettől függően jobbnak ítélek!

Pusztakéz:
Ke: ha kell: 19+25+5+7+6=67
TE:18+30+9+3+7+1+5=73
Vé:21+30 akrobatika + 7+2+5+6: 71

sebzés: a kéznek mennyi vasököllel?

Karddal:
Te:18+25+5+8=56+ fegyveré 10= 66
Vé:21+30 akrobatika+ 1+8+6+5+fegyveré 10=81
sebzés:5

[HugiLee]

-Marion-

Elfogadom a fegyvert Dinktől, és egy bólintással jelzem , hogy értékelem , és használni fogom.

//OFF : ha minden igaz , akkor valóban tudom is használni. Nem ismerem a fegyver értékeit. //

Amikor elhelyezkedem a rejtekben , attól függően, hogy mekkora a távolság, illetve a rejtőzés lehetősége, választom a nagyobb fegyvert . Amennyiben teljesen fedezékben tudok lenni és úgy használni a nagyot , akkor azt fogom tenni.
// OFF: dobtam a nagy fegyverre is ,
I.
Cé: 22+15+8+fegyver értékei =
22+15+8+fegyver értékei=
Ha lehet vele kétszer lőni . //

[Pelso]

/...P.E.L.S.O... Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit.../

//Az iránytűt vissza adom miután eldöntöttük merre megyünk tovább.//
*Mikor meghallom a csatazajt megszorítom a botom és a korábbi felületes szemlélődésnél jobban megnézem a mindenséget egybetartó manna fonalait. //Leplezet mágia nyomait kutatom, vagy azt, hogy a csatában használnak e mágiát. De mivel erről nem írtál Pm-ben akkor gondolom a válasz nem.// A manna nyugalma kicsit megnyugtat de az eddiginél figyelmesebben szemlélem minden fodrozódását. Lovam csendben, gondolataimba merülve kötöm a többi mellé. Majd követem a többieket. Tőlem telhetően halkan.
<... Jól van úgy tűnik jó helyen vagyunk... Bernard De Montchrestien gróf címerét viselik... De miért vannak ilyen messze a vártól?... Na mindegy majd megkérdezzük tőlük a csata után...>
*Mikor Zul'Khugal szól, hogy a szikla tetejéről fedezzük kérdőn nézek fel a szikla tetejére.
<... Miért másznék én fel oda?...>
*Mikor felhívja figyelmünk, hogy a fekete ruhásokat öljük lassan visszanézek rá. Látva, hogy már akasztja le a bárdját és megindul az ellen felé megvonom a vállam és lassan én is elindulok csata felé.
- Na ja. De én most inkább erre megyek.
*Mondom magamnak. Majd igéket kezdek mormolni az orrom alatt. A záró szó után zöldszínű plazmás köd vesz körbe egy 2m-es gömbben. Ezzel végezve a sziklák közt áthaladva belépek a tisztásra. Ahogy lassan haladok előre és egyre közelebb kerülök a toroni katonákhoz újabb igéket mormogok. A zárszó után az eddig zöldes fényben derengő aurám vöröses sárgás lángban lobban fel. Ahogy lassan haladok előre ez a három szín (Zöld, sárga, vörös) kaotikus összevisszaságban kavarog köröttem. Ahogy fellobban köröttem a tűzgömb rábökök a legközelebbi toronira (10m-en belül). A tűzgömbből meg kicsap egy tűznyaláb //Mint egy napkitörés// és belobbantom szerencsétlent. Olyan ellenfelet nézek ki aki Zul’khugal – tól távolabb áll, hogy ne akadályozzam a harcban.
//Remélem a Dwoonok engem meglátva majd a napra és ez által istenükre asszociálnak majd.//