Életút

[Thor]

___________________________________________________________

Helyszín: Eren
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava, első hete, asor napja, a vas órája (17.30)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal
_____________________________________________________________


Még a városban


//off: Leírom a területet, mert eddig nem tettem, hiszen nem gondoltam, hogy valami lesz itt . A lovat is leírom, ez még többször elő fog fordulni, hogy valami kimaradt. Nyugodtan szóljatok ilyenkor. A lovad barna színű, erős testalkatú kanca. Magassága kicsit nagyobb az átlag lóénál, de testalkata robosztus. A neve: Mazsola. Azért ezt a nevet kapta, mert imádja a mazsolát. Azzal még a szakadékba is belel lehet vezetni. Még valami. Félre érthetően írtam. Ha a lovag meghalt, akkor kell északra vinni a levelet. Az öreg foglya a kaput nyitni az útról nektek. Bocsánat. Lehet Gorodak ezért akart ennyire tervvel menni.//


A csapat kissé izgatottan készülődik az istálló előtt az útra. Nem félelem, vagy gyávaság okozta izgatottság, hanem az izgalmakra és újdonságra kiéhezett lelkük tünetei ez. Az istálló egy kis udvarra nyílik, mely fakerítéssel van körbe véve. Mivel a város központjában vannak, kövezett udvaron állnak. Egyetlen kapuja a főútra nyílik.


Igaz a háború nem ér még el idáig, de Thar átka már igen. Szinte az egyik pillanatról a másikra feszülté válik a hangulat. Hamar kiderül, hogy az új csapattag a sötét bőrű fejvadász. És szavai, melyet még nem ismert csapattagjainak címzett, nem úgy sült el, ahogy képzelte. A nagydarab harcos hamar lepattan lováról, és pár pillanat múlva dühtől ittas lelkével, üvöltve rohan a fejvadásznak. Fegyverét csapásra emeli, és mindenki tudja, ha az betalál, akkor Meeker nélkül folytatják útjukat, ha folytatják.


E közben: Pelso a lovánál, bent az istállóban készül az útra, és fogalma sincs, mi folyik kint. A gondolataiba süllyedve, a jövőt fürkészi. De ekkor, talán véletlen, de lehet az istenek jártak közbe, felfigyel a beszélgetésre. Lassan kilép az udvarra, és összehúzott szemöldökkel figyeli a történést. Az új csapattaggal úgy beszélnek, mintha Meeker lenne, és hamar össze is rakja a varázsló, hogy Ő a fejvadász, csak álcázta magát. Aedus fenyegetően nyúl fegyvere felé, míg Zul'Khugal már harcra készen áll a fejvadásszal szemben. Egyedül a kyr nő áll hátrébb, úgy tűnik, nem akar a harcos útjába kerülni, ez érthető.


Víz folyik végig a csatabárd fején. Tulajdonosa harcra kész állasban, és mint valami víz démon úgy rugaszkodik el. A vízcseppek keményen csapódnak a mellvértjén. Harci kiáltás közepette, szinte repül a fejvadász felé. De nem ért célt. Túlvilági fény, és egy dörrenő hang állítja meg a nagydarab harcost. Mindenki döbbenten néz a hang irányába. A varázsló áll ott egyenes háttal, kezében zöldes fénnyel izzó botja a talajba csapódva, apró szökőárt lök félre, mely az egész udvaron végig halad. Ezután az egész teste zöld fénybe burkolózik, ruhája mintha életre kelne, és mély mágia által átjárt hangon szól mindenkihez. Szavai erősek, és mindenki szívét elérik. A harcos lejjebb engedi fegyverét, a fejvadász visszadugja nyílpuskáját, és a vadász is lenyugszik. Miután befejezte mondandóját, megfordul, és a lovához sétál. A démonikus fények közben alább hagynak, mintha a varázsló lelkébe kúsznának vissza, és már csak a prém köpenyes varázsló egy szépen faragott bottal a kezében.


A harcos megremeg a látottakon. Sose állhatta a mágiát, és ez nagyon közel volt. De most még is a varázsló szavai járnak az eszébe. Talán megint csak a lelkében dúló démonok játszottak vele. Igaz, ez a fejvadász rászolgált szavaival, de most sokkal fontosabb dolog vár rájuk. És ellenség lesz elég.


Meeker is egy kis időre csak áll, és pár pillanatig töpreng. Túl sokat engedett meg magának, bár csak jót akart. Nem ismeri még eléggé a csapatot, és így nehéz rájuk hatni. A varázslónak igaza van, be kell bizonyítani, hogy szavai mögött tett is van. Nehéz lesz, de a feladat érdekében meg kell tenni.


Aedus szemeivel a varázslót követi. Erős egyéniség, nem gondolta volna róla. Meglepte, és ez tetszik neki. Eddig nem foglalkozott vele, de most kezd örülni, hogy ez a dorani is velük lesz, ha a baj beéri a csapatot. De a harcossal vigyázni kell, hirtelen haragú.


Mariont teljesen hatása alá került a varázslónak. Hirtelen olyan selymesen érintette meg szívét, mint talán még eddig semmi. Nem is tud mit kezdeni ezzel az érzéssel. Ezért azt teszi, amit ilyenkor mindig is szokott. Elhessegeti a gondolatokat, és dolgára siet.



Az úton


Az öreg mosolyogva áll fel. Szavai egyértelműen Pelsohoz szolnak, és hangja nagyon barátságos.


- Ó, igen. A békességhez vezető utat keresem. És barátom, örülök, hogy te is ezt teszed. Nem ismersz engem, de én jól ismerem apádat. Kérlek, gyere közelebb, ezt neked hoztam.


És ekkor egy tekercset vesz elő, melyet vörös pecsét zár össze. Átnyújtja Pelsonak, aki kérdés nélkül átveszi tőle. Majd az öreg megveregeti a vállát.


- Vigyázz magadra, és ne felejtsd el, te különleges vagy, nem egy egyszerű dorani varázsló. Benned megvan az, ami egyikünkben sincs már a varázsló tornyokon belül. A Büszkeség. Minket a politika elgyengített.



Ekkor végig néz a csapaton.


- Nem tudom, hogy miért titeket választottak, és azt sem tudom, mire vagytok képesek. De azt tudom, ha sikerrel jártok, a háború hamarabb véget ér, mint gondolnátok.


Ekkor elővesz egy másik levelet. Lapos négyzetre hajtogatott, melyen egy zászlót ábrázoló vörös viaszos pecsét van, és átnyújtja Pelsonak.


- Keressétek meg a lovagot, és gyengítsétek meg Thar hatalmát! És most mennetek kell. A kapu melyet nektek nyitok, a vártól északra, a hegyek lábánál fog nyílni.


Ekkor hátralép a könyvéhez, majd állva olvassa fel hangosan tartalmát. Szavait csak a dorani varázsló érti. Rajta kívül mindenki feszülten várakozik. A lovak mintha éreznék, hogy valami fog történni, egyre nyugtalanabbá válnak. Ekkor egy pillanatra mintha az eső is elállna, egy fény jelenik meg előttük pár lépésre, és kétméteres kapuvá robban szét. Hangja fémesen visító, és a szélvihar, mely a kapu körül feltámad, a csuklyákat mindenkiről letépi, és szinte nappali világosságba teríti a környéket a mágia. Majd minden lenyugszik, és a fény is egy pillanat alatt vibráló halovánnyá zsugorodik vissza. A kapun, mely homályosan dereng, át lehet látni, de a túl oldalon sötét van.

Pelso üget oda elsőként. Megáll a kapunál, és visszanéz az öreg varázslóra. Az bólint felé, de nem mond semmit. A dorai varázsló előre hajol, és lovával együtt átlép a semmibe. Másodikként a vadász lép közel hozzá. Kissé viszolyogva, de belép a kapuba lovát kantáron vezetve. Harmadik a fejvadász. Nagy levegőt vesz, mintha tóba merülne, majd ő is átlép lovával együtt. A nagydarab harcos nem igazán akarja, de mikor a hegyes fülű átlép, magát szidva, ős is megteszi azt lovával együtt. A kyr nőnek már nem ilyen egyszerű. Nem azért mer fél, talán ő lett volna a legelső, csak a lova nem akarja az igazat. Próbálja csitítgatni, de sehogy sem sikerül. De valami történik. A ló lenyugszik, és kérdés nélkül átmegy a kapun. Az idős varázslóra néz, az pedig csak mosolyog. A kérdésre pedig ekként felel.


- Irigyellek titeket, mert álmaimban azt teszem, amit ti az életben. De az álom határán tovább nem merek menni. Vigyázz magadra, és most menj.


___________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava, első hete, asor napja, az óezüst órája (19.00)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal
_____________________________________________________________


Fura érzés átlépni a kapun, de senki nem lesz rosszul, és egy pillanat alatt megtörténik. Mindenki visszanéz, és látja, hogy az öreg épp átnyúlva a kapun felvesz valamit a földről, majd visszahúzza a kezét, és ekkor a kapu eltűnik.


Az első, ami szembe tűnik, hogy nem esik az eső. Hűvös van, és este. Sziklás emelkedésen vannak, de inkább dombon, mint hegyen. Messze, talán félnapnyira fényeket látnak. A vár fényeit.


A pillanatnyi csendből Zul'Khugal rázza ki a bandát.


- Nem tudom mi történt, de mennünk kell. Ha itt is ilyen fények voltak, akkor felfigyelhettek rá.


//off: Marion, Pelso, Aedus, Zul'Khugal, Meeker PM //

[revoltz]

Aedus

A varázsló mágiája egészen letaglóz, le is eresztem a nyílpuskám, mikor beszél. Nem óckodom a mágiától, inkább érdekesnek találom, hogy mily hatalmat szerezhet egy egyszerű halandó, akárcsak én. Persze egy kis természetes félelem bennem van, ahogy most is, míg Pelso hangja dörög, mint az égszakadás, de egyben tetszik is.

Pelso szavai, mintha csak az én agyamból pattantak volna. Teljesen egyetértek vele.

"Okos ez a varázsló, igaza van... mér kéne még bármilyen tervet készíteni, ha még a változókat sem ismerjük. Habár azt is értem, hogy mi zajlik a fejében Meekernek, de egy kicsit túl paranoiás. Talán szakmája kívánja..."

A varázsló szavaihoz nem is rakok semmit hozzá. Mindent elmondott, amit szerettem volna.

"Ez most jó lecke volt Meeker számára... Legközelebb tudja majd, hogy álljon neki a csapat tagjaihoz és, hogy kivel és mit tehet és mit nem. Ráadásul, hogy akaratának sem így kell teret hódítania. Azt sem értem, miért kellene bárkihez is egyedül odamenni? Ki vállalná be, hogy egyedül meghal, míg a többiek a sarokba csücsülnek."

Gondolataim közbe kiveszem a nyílvesszőt a nyílpuskából és visszateszem a tegezbe a többi mellé és a zsineget is elengedem, hogy ne feszüljön. Felpakolva lovamra fegyveremet én magam is felszállok követve Pelso példáját és elindulok utána.

[HugiLee]

<< off: Kedves KM ! Lehetséges még ezt a kis dolgot beiktatni?
- Amikor az istállónál Marion megtudja a "kis" Mazsoláról nevének eredetét , ha nincs a csomagjában , akkor azonnal elszalaszt egy szolgát, hogy hozzon neki mazsolát egy nagy (1kg) adaggal.- >>

[Gorodak]

Dink Meeker

// Ha Zukugal meg tamad, fel masodpercig sem gondolkodna a karakterem azon, hogz a halalba kuldjem az alkaromban talalhato pengek segitsegevel, ugz , hgz ugz veszem, hogz a magus megalitott, mindent es nem kell ki dobnom, semmit, ha meg is akkor elkuldom pm-ben hogz mit tetem volna es a harcertekeimet is... //

< hm... Nem rossz a varazslo, kimondottan tetszik, ra lehet szamitani, hogz ha baj van es a vadsz is jol reagal a dolgokra, a harcos, tul forro feju, ra nem szamitanek sem tervben sem a csata teren, a marha a vegen meg engem talalna el egz ovatlan pillantban, a no meg jobb mint gondoltam. >

A varazslo meglep es nehany masodpercig, meg is fagyok meg azt is elfelejtetem, hogz mit is akarok tenni.

// Am en ugz tudtam, hogz miutan meg erkeztunk fogunk talalkozni , valakivel az uton, es o mutat nekunk utat, vagz nem ??? vagz most mi van ? //

< Ki kell erdemelni, ja csak , hogz ha megbeszelni nem vagztok hajlandok , semmit, a kaland elott, akkor nekem kell kideritenem a szamomra fontos , dolgokat, mielott a halalba megzek vadidegenekkel, egyaltalan nem gondolom, hogy ki kene vivnom a tiszteletet, barkinek es azt sem varom el, hogz barmelzikuk a kockara tegye ertem az eletet, de tudnom, kell kitol es mit varhatok el szorult, vagy rossz helyetben, ami most ki is derult, es orulok, hogz most es nem kesobb, persze, hogz fogok segiteni, de szarok ra, hogz tisztelni fogtok, vagz sem , nekem az is eleg ha nem halunk meg es epp borrel vissza jovunk a kalamndrol. A tobbi tisztelet , becsulet, igazsag hosiesseg, mar melekes, es ezek szamomra nem fontosak... A tul eles a kulcs mindenek felett, nem a tisztelet, es tudni kell meg hajolni es azt is, hogz mikor nem szabad.. Vajon hol eltek. >
- Bocsanatott kerek , mindenkitol, egyezztetes nelkul, nem teszek ilzet tobbet, -
Majd enzhen meg hajlok, meg Kugal elott is egy kicit.

[Gorodak]

< Mire kivivjuk egzmas tiszteletet addigra lehet mar tul keso lesz, nekem az is eleg ha eletben maradunk, maradok, nem kell, hogz tiszteljenek, sot mindenki gzulolhet utalhat is, nem gond, az sem szamit, hogy senki sem ment meg ha bajba kerulok, de tudom, hogz kitol mit varhatok el mar es szamomra megerte, meg akkor is ha most mindenki lenez, es senki sem tart csapat jatekosnak, vagy mindenki gzulol, nem tud izgatni, bar lehet elvetetem a sulzkot, de most legalabb, niztos, hogz ram figzeltek, talan ovatosabbak lesznek, de ez a Zukugal most biztos nagzon ruhel. >D De nem banom Figzelni fogok es ha tudok, vagz latok valami fontosat szolok, es ha tudok segitek, de tolem tervet nem kapnak az biztos, majd tivezettek minket, de en pluszba vigzazok magamra es nem bizom vakon az eletemet ratok, egz kis darabjat, sem az biztos. Marinnal meg vigzazni kell, tul jo es meg okozhat meglepiket, nem jo, de a tobbiek is...>

Az ut hatra levo reszeben leghatul megzek, a ket nzilpukam amia kopenzemben van azokat felajzva tartom es vissza rakom a es rogzitem, igz sokkal gzorsabban fogok tudni loni, ha kell.
Miutan at ertunk a tul oldalra, csak figzelek, folyamatosan, foleg ho latassal, peasztazok, mindent amit csak lehet, de nem mondok, semmit.

Erkezeskor, termeszetesen teljesen, letagloz az ido jaras valtozas, de meg razom a fejem es elkezdem ossze szedni magamat ahogz azt kell...

< Kivancsi vagzok, hogz az utat, vagz az osvenzt valsztjuk e, es hogz mennyire akarunk, majd fel tunoek lenni. >
Az oreg fele folzamatosan lekezdek le maradni ugz egz 5 10 metert kb es figzelem a kornzeket amig ok a kalauzunkal beszelnek.

[revoltz]

//Eddig magyar volt a bill-ed laci. Most máshonnan írsz vagy elállítottad? Ha elállítottad, akkor nyomd meg a SHIFT+ALT-ot és jó lesz. Ha pedig máshonnan írsz, akkor annyit mondanék, hogy angol billen az Y a Z helyén van.//

[Thor]

//off: Akkor tisztázzuk, mert ezek szerint nagyon elszúrtam. Nem lesz már kalauz. Az öreg varázsló, aki a kaput nyitotta, az volt a kalauz. Innentől kezdve csak magatokra számíthattok. A Dwyll Unioban vagytok, és tőletek délre van a vár. Elnézést, nem szándékos félrevezetés volt //

[Sirak]

<Zul'Khugal>

//off: Csak hogy tisztázzuk, semmi személyes nem volt abban amit tettem, a karakterem így cselekedett volna és így is cselekedett ebben a helyzetben. És ezt most mindenkinek mondom, engem roppant zavar hogy ha valaki rosszul írja mások nevét, hiába véletlenül vagy sem, azért ennyi odafigyelést szeretnék kérni, főleg hogy minden reagban feltünteti mindenki a nevét. Előre is köszi.//

Mikor a Pelso dobbant a botjával, kicsit megborzongok. Nem szeretem az ilyen praktikákat. Viszont ami ezt követi, roppant módon tetszik. Még el is mosolyodom a maszk alatt. Figyelem Meekert, vajon hogy reagál erre. A meghajlást és a bocsánatkérést semmibe veszem, hátat fordítok neki és felszállok a lovamra, majd megyek a többiek után.

Mivel kis csapatunkat bármikor veszély érheti, úgy gondolom jobb lenne ha felvennénk egy formációt és ahhoz tartanánk magunkat.
Miután átértünk és kicsit körülnéztünk, így szólok mindenkihez:
-Jobb lesz, ha felkészülve haladunk. -körbetekintek a társaságon- Én megyek előre, mögöttem Aedus, utána Marion és Pelso, Meeker zárja a sort.
Kicsit megállunk, míg mindenki felkészül (nyílpuskák stb.), majd elindulok előre.
Nagyon figyelek, hiszen már közel vagyunk. Közben figyelem a várat is, vajon csak a vár tüzei égnek, vagy az már az ostrom? Nem vagyok benne biztos, még túl messze vagyunk.

[Gorodak]

// Elnézést kérek, de a könyvtarból kellet irnom, és nem volt időm, ellenörizni, hogy hogy írják, más nevét is rosszul irtam tudom és elnézést kérek, de 30 perc alatt végig olvasni mindent és válszt irni nem könnyü, tudom, hogy az angol billentyű más, de siettem .
Azért irtam onan , mert meg halt a net 2 napig és most javult meg szoval hm... bocsi...
Nem sértödtem , meg tudom, hogy a karid igy reagál, de az én karimnak lövése sincs, ki hogy reagál , mivel senkit nem ismer, amugy , akkor is álcázta, volna magát, hogy ha ismernénk egymást, nála ez reflex ugy is mondhatnám, hogy sokkásá vált. Az elő történetemben is benne, van, de elismerem, azért kicsit tulzásba vittem. //

[HugiLee]

<<off: Az egészben az a jó hogy ez mégis okot adott egy igazi szerepléshez, és mivel jól jöttünk ki a dologból , így a karakterek is megcsillanhattak benne s most mindenki nagyjából megláthatta a másikat. Nagyon élvezem a játékot , jók vagytok fiúk )) köszönöm . ) >>

[Gorodak]

- Dink Meeker -

Utközben folyamatosan pásztázom a területett hő látással, közben gondolkodok, de nem lankad a figyelmem egy percre sem.

< Úgy néz ki, hogy elég információt, szereztem mindenkiről, bár nem gondoltam volna, hogy Zul'Khugal ennyire, hirtelen haragú, és ez bizony majdnem az életembe került, ha Pelso nem lép közbe lehet már a varjak vacsorája lennék,
de azt is tudom, hogy nem harcolnék mellette, ha úgy hozza a sors a végén még engem is ketté vágna, de biztosan el bánna akár egy szakasszal is egymaga...
Aedus is jó, jól reagált a helyzetre, bár mondjuk lehet egyből lőnie kellet volna, de azért örülök, hogy nem lőtt le...
Ez a Marion, meg egyenesen veszélyes és ki tudja , hogy melyik klán tagja, azért remélem szabad úszó, és ha igen akkor túl jó , tőle tartani kell, nem akarom a hátam mögött tudni egy percre sem!!!
A varázsló sem ma kezdte az biztos, és biztosan meg vet és le néz, de én már tudom, hogy kitől mit várhatok el , szinte minden helyzetben amit ő nem biztos, hogy elmondhat magáról, bár mágus lehet tud olvasni a gondolatokban.Azt hiszem egyelőre, jó is hogy nem kedvelnek a többiek, így ők már is jobban bíznak egymásban, még ha a kis balhém által, az ami még fontos lehet ha úgy hozza a sors.
Legalább tudják, hogy számíthatnak egymásra, és hogy a csapat minden tagja komolyan veszi a dolgokat és bátor, persze rólam más a vélemény, de jobb is így. Egyenlőre. >

< Vajon rajtam kívül van valakinek térképe, még ha csak valami vázlat is, de több mint a semmi. >
// Ha lemásolhattam nagyjából vagy csinálhattam egy vázlatot majd az emlékeimmel ki egészítettem már amit meg tudtam jegyezni belőle, és ezt a térkép rajzot magammal hoztam, nem biztos, hogy sokat ér de ha engeded, nekem több mint a semmi. //

< Majd meg mutatom nekik ha letáborozunk vagy meg állunk, remélem nem gyújtunk tűzet, ha le táborozunk, én nem akarok,megint balhét köztünk, mert most lehet ketté vágnának, de a tűzet ellenezni fogom, legalább is meg említem ha úgy alakul...De ez még messze van De most első a figyelem.. >

Folyamatosan figyelek hő látással előre hátra él oldalra is, első sorban előre és oldalra nézelődők és pásztázom a környéket, de néha hátra hátra pillantok

< Vajon más is lát a sötétben rajtam kívül? >

[revoltz]

Aedus

A levelek átadásánál kicsit összeráncolom a szemöldököm, de nem sokáig van időm gondolkodni a kapu miatt. Mindkét szemem rászegeződik és egyszerűen rabul ejt, mily csodás a mágia.
A kapun való átmenetel megint izgalommal tölt el. Soha életemben nem volt még hasonló élményben részem. Egyszerűen hihetetlennek tartom, hogy csak bemegyek ezen a kapun és több száz kilométerrel arrébb lépek ki belőle. Igazán varázslatos. Még libabőrös is leszek, miután áthaladtam rajta és mint egy újszülött csodálkozok rá a tájra körülöttem.

Habár a csodálat nem tart sokáig, hisz tudom most nem épp a legkellemesebb helyre érkeztem, ám az időjárás örömmel tölt el. Legalább nem kell itt is az esőben mennünk.

"Én úgy emlékszem csak egy levelet kellett volna, hogy kapjunk..."

Gondolok vissza a kapunál történtekre, miközben a másik oldalán állunk és látom, hogy a varázsló átnyúl valamiért majd bezáródik.

"Pelso reakciói alapján azt mondanám, hogy az első levél neki szól. És valami nagyon fontos vagy félni való áll benne. A mágus az apjáról beszélt. Talán tőle van a levél... Vajon mi áll benne..."

Furdal a kíváncsiság, mert talán számunkra is fontos dolgok állhatnak benne. Zul'Khugal szavait csak fél füllel hallgatom, mivel gondolataimba vagyok merülve. A készenlét jó ötlet, de csak az ölembe veszem a nyílpuskám. Felhúzni nem húzom, nem szeretném, ha tönkre menne az ideg.
A környéket jómagam is pásztázom szemeimmel és enyhe idegesség is van bennem az ellenséges terület miatt.

[HugiLee]

-Marion-

Gondolom a varázsló csinált valamit a lovammal, hogy megnyugodjon, szeretem magam intézni a dolgokat, de ezúttal hálás vagyok, remélem, hogy most már meg tudjuk érteni egymást a „kis „Mazsola és én.
Mielőtt átlépek, az öreg válasza megnyugtat, és egy kicsit megerősíti, amúgy sem csekély önbecsülésem és büszkeséggel tölt el, főleg azért mert új megvilágításba helyezte életmódomat, a kalandozást.

<akadnak, akik nem merik követni az álmaikat, vagy csak megtenni, amit kedvük tartja….bátor vagyok )) igen ! >

Visszaemlékszem atyám szavaira, mikor kisgyermek voltam : „- Sose becsüld le az öregeket, mert ha még vakok is , mint Turbaz szamara , többet látnak , s bölcsebbek, mint hinnéd. Figyelj és tanulj! „
Mielőtt átlépek a kapun visszanézek a varázslóra és hang nélkül mondom neki :
- Köszönöm.

<Amint alkalmam nyílik rá, ha lesz egy kis nyugalom , megkérdezem Pelsót az első levélről. Szerintem az atyjától kapta ...vagy a klánjától? van klánja egyáltalán? ....nagyon megérintette a dolog, de vajon mitől? Talán rég látta atyját ...>

A kapun átérve körbenézek.
Zul'Khugal szavaira odafordulok Pelsohóz:

- Ezen az oldalon is ilyen fényességet csinált ez a varázslat? Mert, akkor valóban mihamarább el kell hagynunk e környéket. Főképp, mivel nem tudjuk, merre táborozik az ellen.

Egyértelmű számomra, hogy Zul'Khugal rendelkezik a legnagyobb harci és talán harctéri tapasztalattal, mindünk közt ezért én követni fogom az utasításait, ami a harci alakzatra vonatkozik . Különben is ha ő megy elől , és mögötte a vadász , az nagyon jó védelem lehet, s valamilyen még számomra ismeretlen okból még örülök is, hogy Pelso mellett lovagolhatok .
<oh igen biztonságos lesz mellette menni! ….mi van ?..most miért örülök ennek ? hisz nem is ismerem …>
Önkéntelenül megrázom a fejem kicsit.
<ejnye hölgyem , ne veszítse el a fejét !! Figyelj oda , most a harctéren, vagy ! >
Nagy levegőt veszek és hosszan kifújom . Megnyugodtam.
<Dink jó lesz hátul, óvatos és figyel….csak el ne tűnjön, figyelnem kell hátra nekem is! >

Innentől kinyitom a fülem, és az érzékeim, s ha a többiek is beállnak sorban, ahogy Zul'Khugal javasolta, már a terepre a leselkedő veszélyekre figyelek . Csuklyám felteszem, hogy a hajam ne világítson , de ez nem akadályoz a látásban sem, mert már megszoktam .

[Pelso]

/...P.E.L.S.O... Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit.../

Még a várban mikor indulunk

*Meeker szavait egy biccentéssel nyugtázom.

Meeker: - A tetteid beszéljenek.

*Ahogy léptetek a lovammal lassan Marion mellé érek. Lovam meg is állítom mellette. Halkan szólok hozzá, hogy csak ő hallja míg a többiek befejezik a szedelődzködést.

Marion: - Mindnyájunknak el kell nyernie a többiek bizalmát. Törekedj te is rá. *Egy pillanatra elhallgatok.* - Aedus jól cselekedet. Hiba volt őt csitítgatnod. Háborúba tartunk. A hibák az életünkbe kerülhetnek.

*Megint elhallgatok. Vetek egy pillantást, hogy állnak a többiek. Mivel mindenki kész, útnak is indítom a lovam. Az út hátralévő részén nem is szólalok már meg. Gondolataimba mélyedve ügetek.

A Dwyll Únió területén.

Marion: - Igen. Valószínű megláthatta valaki. Amúgy még sokk bajod lesz azzal a lóval. Jobban jártál volna a sajátoddal.

Mindenki: - Szerintem elsőnek az erdőt kéne megkeresni amit a térképen láttunk. az fedezéket nyújtana míg felmérjük a terepet. Ha jól emlékszem....

*Felnézek az égre és vetek egy pillantást az égre. Behatárolom merre lehet észak. Az esetben, ha a fények a vár. Vissza emlékezek merre volt a térképen az erdőfolt. Majd arra mutatok amerre lennie kell.
//Gondolom nem okoz nehézséget behatárolnom az égtájat és belőni merre lehet az erdő a térképen látottak alapján.//
-.... arra kell lennie.
*Akkor ha nem látni csillagokat akkor Aedus felé fordulok.
- Jól emlékszem, hogy kértél egy iránytűt a tiszttől?
*Igenlő válasz esetén.
- Meg néznéd merre van észak.
*Az irány belövése után újra javaslom, hogy az erdőfolt felé vegyük az irányt. A haladási forma amúgy megfelel. Csendben haladok a helyemen. Közben magam is a sötétséget figyelem. Rajtatartom a tekintetem a manna minden rezdülésén. Útközben időről időre végig tapintok a mellkasomon ellenőrizve, hogy megvan e még mindkét levél. Egyszer még meg is igazítom őket a mellényem belső zsebében, hogy biztos legyek benne nem esnek ki.

[HugiLee]

-Marion-

Még a várban mikor Pelsó mellém ér és beszél hozzám, a szavai enyhén sértik a büszkeségem, de nem tudok megharagudni rá. Azért mégis kihúzom magam, s úgy válaszolok, nagyon előkelő és finom fej és kéztartással, hogy csak ő hallja , s közben jól megnézem milyen a szeme:

- Kettő másodpercembe tellett meglátnom, hogy Dink, az Meeker, Ha ezt nem tudtam volna én magam szóltam volna Aedusnak! Ami pedig a felesleges beszédet illeti, három fegyver között álltam , s amíg „feleslegesen „ beszéltem ,s ők arra figyeltek , amit mondok, addig nyugodtan kisétáltam közülük.
Egy pillanatnyi hatásszünetet tartok.
- Igen a hibák az életünkbe kerülhetnek.

Mondatom végén magabiztos, de kedves mosolyt villantok rá, hogy tudja pontosan tudtam mit csinálok.

< Azt hiszed tán, hogy malackergető kiskondásokat hívtak ide , háborúsdit játszani? >
Megvárom, míg ő elindul, utána indulok én .

A kapun túl:
Pelsohoz, amikor a lovamról beszél, a szokásos eleganciával , válaszolok:

-Talán ismered szegény párát? Ő nem épp egy varázs ló <<Off: direkt írtam így és Marion ki is hangsúlyozza nyomatékkal !>>
-Kicsi, gyenge, lassú és félős. Egyszer megriadt egy szőrtelen farkú kutyától, mert azt hitte, hogy hatalmas patkányt lát, s úgy megiramodott, hogy majdnem leestem róla.
Egy pillanatnyi hatásszünet.
-De minden bizonnyal én tévedtem, amikor nem kívántam elhozni őt a harctérre.

Ezúttal nem mosolygok. Az arcom szenvtelen , nyugodt . Legszívesebben, most színpadiasan faképnél hagynám , de mivel ezt nem tehetem , csendben várom,amíg kitalálják, hoyg merre kell mennünk.
< mi lenne , ha nem kérdőjeleznéd meg mégegyszer a döntéseimet ??!!!!főleg nem a többiek előtt….. tényleg ennyire pisisnek nézel engem ? …..nem jártatok velem rosszul csak jussunk el a várig ….. majd leshetsz . >
De nem tudok rá haragudni igazán.
< megvédtem magam és a méltóságomat is megőriztem …ügyes vagy Marion >

Közben egy kis mazsolát veszek elő a szütyőből, és néhány szemet előre hajolva adok a pacinak, hogy tudja, most az átkelésnél jól viselkedett , és ezt jutalmazom. Remélem innentől már szeretni fog annyira, hoyg nem idegenkedik majd tőlem, és hagyja magát irányítnai .