Életút

[Pelso]

<Kiss Vajk>

*Mikor Dzsin'zakk elkezdi faggatni a haldoklót megcsóválom a fejem.
- Hagyd csak ilyen állapotban úgy se tud nagyon beszélni. Inkább meggyógyítom előtte. Utána tudjuk faggatni amíg csak kedvünk van hozzá. Fogd le amíg gyógyítom.
*Mikor a rám förmed megvonom a vállam.
- Mint legyőzött ellenfél az élete a mi kezünkben van. Semmi joga megmondania mit tegyünk vagy tegyek vele. Ha nem szeretném, hogy vért köpjön az arcomba, meg idő előtt kilehelje a lelkét akkor meggyógyítom. Ellátom a sebeit. Ezek után még mindig mi döntjük el, hogy él e vagy meghal. Egyik választás sem kötelező. Meg aztán nagyban számít mit mond nekünk. Nem kenyerem a fölösleges vérontás. Viszont mint fegyver forgatók és mestergyilkosok a munkánk, hogy mások életével játszunk. Ahogy az övé is. Mikor ezt a szakmát választotta elfogadta a tényt, hogy egy hozzám hasonló úgy fog majd dobálózni az életével ahogy kedve szottyan. No meg az is, hogy mások életével is úgy játszadozhat majd ahogy kedve tartja. No meg a megbízó kedve szerint.
*Konrád felé fordulok.
- Akkor hagyjuk meghalni, kérdezzük ki így vagy gyógyítsam meg azért előtte.

[Thor]

//off: Olvassatok emailt!!! //

[Pelso]

//Remélem meg kaptad a karakterem az új rendszer szerit számolva.//
Karakter leírása.:
Tizenhatodik életévét nem rég töltötte be. Körülbelül 160 - 170 cm magas. Átlagos izomzatú inas fiatalember. Fehér bőrű zöld szemű. Haja szőkés-barna. Egyszerű kopottas szövet ruhát visel. Nadrág, ing, mellény, bokáig érő kabát és egy kalap. A ruha színe barnás zöldes. Derekán egy széles bőrövet visel. Az övön 20 tölténynek van hely, valamint vese környékén két markolattal együtt alkar hosszúságú késnek. A kabát általában eltakarja. Ezen kívül hord még egy bőr oldaltáskát ami lőszer tárolására szolgál. Valamint egy hosszú csövű puskát.

[revoltz]

karakter leírás: 20 éves, férfi, göndör állig érő fekete hajú, barna szemű. 175 cm, átlagos test alkatú. Elegáns öltözködésű, mellyel kirív a tömegből, de ez éppen célja is, hiszen szerinte a legjobb álca a kirívás, mert az ember éppen azt nem veszi észre általában, ami az orra előtt van. Mindig fekete vászonnadrágba, fehér ingbe és hozzátartozó fekete mellénybe jár három aranyszínű gombbal rajta. Fehér kesztyű és matt fekete dísz cipőt hord.

[Thor]

//off: email //


Hangosan csikordulnak fel a vonat fékei, ahogy az állomáson megáll. Gőz csap fel a vas szörnyeteg oldalából, és beteríti a környezetét. Egy ideig vár a tonnás monstrum, igazából itt nem sokáig vesztegel, nem kell feltölteni sem vízzel, sem szénnel, csak az utasok le és felszállását várja meg. Igaz, ebben az esetben csak leszállását. Két férfi lép a fadeszkából álló peronra. Az egyik tipikus kalandor kinézetű. Barnás ruhát hord, melyet hasonló színű szövetkabát takar. Mozgása miatt néha látható a bőr öve, melyre töltények vannak felhelyezve. Fején barna színű szövet kalap, bal kezében pedig egy puska van, melyet a vállára téve hord.
A másik férfi ennél kissé városiasabb. Fekete vászonnadrágot, fehér inget, és fekete mellényt visel, melyen három aranyszínű gomb díszeleg. Fehér kesztyű védi a kezét, és matt fekete cipőt hord. Neki is van puskája, de ő a csomagjai közé pakolta, így a táskája tetején nyugszik.


A két férfi rosszalló tekintettel néz körbe. Az állomás egyáltalán nem olyan, mint amire számítottak. Apró kis házikó áll velük szembe, a peron durván ácsolt deszkákból van végig rakva. Felettük a nap süt erősen, még a szél sem mozog. Azt hitték, hogy egy városba érkeznek, de itt még falu sincs.


A fekete mellényes férfi már fordul is vissza a vonatra, de ekkor a másik elkapja a ruháját.


- Hé, Revoltz!

- Ugyan már Pelso, te sem gondolod komolyan, hogy akár egy másodpercet is itt maradok.

- Ne feledd barátom, hogy szükségünk van a pénzre. És itt megcsinálhatjuk a szerencsénket. A városban csak seggnyalók lehetünk. Te az akarsz lenni? Relt és bandája nem nézi jó szemmel, ha a városában magányos farkasokként ügyködünk. Én nem akarom, és te sem.



Revoltz nagyot fúj, és visszalép. Ekkor hangos sípszó jelzi a vonat indulását.
A szörnyeteg sötétszürke füstöt okád ki, majd hangos ritmikus gyorsulással tovább megy.


- Viszlát, kényelem. – Mondja Revoltz, és elindulnak a kisház felé.




Kicsit később.


Az állomáson egy 12 éves fiú várt rájuk. A neve Norb. Izgatottan üdvözölte őket, mert ő még soha nem járt városban, és a városiakat félisteneknek tekinti. Egy kis szekér vár rájuk, melyet egy ló húz. A fiú izgatottan veszi át a két férfi csomagjait és elindul a kocsi felé. Alig bírja a cuccokat, de a két fickó segít neki.
Felülnek a szekérre, és elindulnak a végtelennek tűnő úton, mely egy ritkás erdőbe vezet. A ló lassan lépdel, patái tompán dübögnek a földúton. A szekér néha fájdalmasan felnyikorog, mikor egy kisebb buckán halad át az egyik kereke.


Pelso iszik egyet a kulacsból, melyet a kölyök adott neki, majd kérdést intéz hozzá:


- Te fiú! Miért keres a gazdád lövészeket?

- Nem t’om jó uram. Nekem csak a lovakkal van do’gom. Meg ki kellett gyü’nnöm ide, uraságukért.



Revoltz mosolyogva veszi tudomásul, hogy a fiú nagyúrnak képzeli, és jobban kidülleszti mellkasát. Pelso folytatja a kérdezősködést.


- Mennyi idő az út a birtokig?

- Nem sok. Igaz ma’ dél rég elmúlt, de sötétedésig haza érünk.



//off: Nyugodtan tegyetek még fel kérdéseket.//


Úgy egy órája haladhatnak a ritkás erdőben, mikor a ló kissé el kezd idegeskedni. A fiú nógatja, de az csak rendetlenkedik.


Pelso ekkor mellbe veri társát.


- Valami nem okés, vedd elő a puskádat. – És a kalapos mire ezt kimondja, már a kezében tartja saját fegyverét.


VADONJÁRÁS


Revoltz is gyorsan kicsomagolja a táskájából, és miután látja, hogy töltve, a puskát visszacsukja, és körbe tekint. Megbízik társában. Gyerek koruk óta ismeri kegymást, és még soha nem hagyta cserben a társa.


Mind a ketten figyelmesen pásztázzák az erdőt. Pelso csak annyit mond, hogy valami vad lehet a közelben.


És igaz. Mind a ketten szinte egyszerre fedezik fel, hogy tőlük körülbelül 300-350 méterre egy barnamedve keres élelmet az erdő ritkás aljnövényzetében. Szerencsére nem vette észre őket, és a ló is csendben maradt.
Pelso halkan megszólal:


- Nagydarab bestia, jó sokat ér a bundája. Ha leszednénk, és megnyuvasztanánk, talán még százötven, kétszázezret is kereshetünk rajta.

- Nem rossz, de túl messze van.

- Igazad van. Ráadásul jó helyen kell eltalálni, mert egy medve mérföldeket is képes megtenni, mire kinyuvad. Közelebb kellene menni.



//off: FELADAT: A medve bundája sokat ér, ezért meg akarjátok szerezni. lőjétek le a medvét, és nyúzzátok meg. Pelso karaktere ért hozzá. //

[revoltz]

"Pénzre mindig szükség van"
Nem is habozok leszállok a kocsiról, szememet egy pillanatra sem veszem le a veszedelmes vadról. Normál hangerővel szólok társamhoz.
- Először lövök én és ha nem terítette le a lövés az állatot, akkor te jössz! - Osztom ki Pelsonak a feladatot.
Puskámat a vállamhoz teszem, majd szemeimmel egy jó pozíciót próbálok meg keresni, ahonnan jó rálátásunk lenne a medvére. Ha látok egyet, akkor rámutatok a társamnak, hogy oda menjünk, de ha az ő szemei előbb meglátják a tökéletes pontot, akkor csak követem őt.
Természetesen az állat felé óvatosan, lopakodva haladok, nehogy meghalljon vagy észrevegyen minket, mert az végzetes lehet. (lopakodás 3-mas)
Ha elértük a helyet kényelmesen elhelyezkedek, puskám a célra tart, ujjam pedig a ravaszon és várom a megfelelő pillanatot.(a 3. körben fogom elsütni a fegyveremet)
Célzás közben lecsorog néhány izzadság csepp az arcomon, de a kezem egy pillanatra sem remeg meg, a bennem lévő kis izgalom ellenére. Az elsütés pillanata előtt nagy levegőt veszek és meghúzom a ravaszt.

Célzás: 12 + 15*3 + 20 = 77. (3. szintű LF, 2. tapasztalt lövész)

Olyan helyre célzok, amely nem rontja a bunda értékét, vagyis ahol felvágjuk, mikor megnyúzzuk.

[Pelso]

>Pelso> //Még nem találtam ki a nevet//

<… Hm… az állomástól majd fél napnyira van a birtok…>
*Húzok még egyet a kulacsból majd tovább adom Revoltz-nak.
//Folytatom a kérdezősködést. Le írok néhány kérdést amire a válasz érdekel. //
- És kölyök mond csak hányan vagytok az uraság szolgálatában?
- A közeli falu vagy kisváros merre található? Milyen messze van az állomástól és az úr házától?
- Milyen üzletek vannak a településen? Miket lehet beszerezni?
- Él e a közelben egy másik uraság is?

A medvénél.
*A távolságot felmérve már nézem is merről lenne leg célszerűbb megközelíteni az állatot. Nem akarom, hogy megérezze a szagunk így olyan utat és helyet nézek ahonnan minket szemből ér a szél a medve irányából. Valamint, hogy minél több természetes fedezékünk legyen.
- Jobb lenne ha inkább én lőnék először. Én jobban lövök célba. A legjobb még is az lenne ha egyszerre lőnénk nyakra. Az első lövés után az állat biztosan megvadul. Vagy menekül vagy támad. Mindkét esetben rossz célpontot nyújt majd. Az állatot legalább ötven méterre kell megközelíteni ahhoz, hogy biztosan célt találjunk a célzott lövéshez. Szerintem menjünk arra és lőjünk ott.
*Miután megegyeztünk a lövés helyében és a távolságban. //Nézhetünk közelebbit, hogy Revoltz is célba találjon. Mondjuk 25-re közelítsük meg.// megindulok a medve irányában lopakodva, hogy a szórvány erdő a lehető legjobban eltakarjon de mi még lássuk a medvéd. Odafigyelek nehogy gallyra lépjek. Az avart a lábammal óvatosan mindig oldalra söpröm. //Lopódzás 2, Álcázás 2, Vadonjárás 2// A kiszemelt helyre érve felveszem a lehető legjobb lőállást. Lehetőleg egy fa takarásában. Kivárom a megfelelő pillanatot. Suttogva szólalok meg.
- Húsztól számoljunk vissza magunkban és utána lőjünk egyszerre. Cél a nyak. A dupla találat jobb.
<... Egy ... Kettő... Három...stb... Húsz>
LÖVÉS!


//A Képzettségeimnél változás történt. Tapasztalt lövész-3fok.(4fok helyet). Felvettem a Fegyverkovács/Karbantartás képzettséget 2fok-ra. Maradt még 1 pontom még nem döntöttem el mit veszek fel belőle.//

[Pelso]

Harci statisztika



Célzás : Tul. 11 + L.Fh.4fok. 20bónusz pont. * 3-szor a tapasztalt lövész miatt. + 5 bónusz a mesterlövész miatt. + A fegyver értéke. 25- ig 30
//Remélem jól számoltam.//
11+60+5+30=106
Ha ennél távolabbról lövünk kb. 25 – 50 m között akkor a következők az értékek
11+60+5+20=96

[Thor]

Még a vadászat előtt


A gyerek pislogva néz Pelsora. Azonnal megjelenik a pír az arcán.


- Nagyuram, én nem ismerem a számolás tudományát.


Pelso mosolyogva int egyet.


- Nem baj kölyök, akkor csak sorold fel őket, majd én megszámolom.


A fiú bele is kezd. A gyerekektől egészen az idősekig végig sorol mindenkit, és közben Pelso és Revoltz összeadja. Van 17 férfi, 14 nő, 3 öreg és a kölyökkel együtt 7 gyerek.


- Az biza messze van. Úgy gyalog, ha elindul az ember csak másnap ér el a faluba. Szekérrel sem gyorsabb, mert ez hamar szétesne. – És a szekérre csap.



- A húst mi visszük oda, de lisztet tőlük hozunk. Aztán ott van a félszemű kovács. – Kacag fel huncutul. – Mindig megvicceljük, mert olyan furán tud káromkodni. És van egy tehén, ami mindig felrúgja a gazdáját, ha meg akarja fejni. Múltkor láttam.- kacag fel most már hangosan.
Az elmondása szerint nem sok minden található ott.


- Másik uraság? Nem tudok róla. Magukon kívül csak Vurkolász uramat ismerem uraságnak.


A papíron is ez a név állt, amit a két kalandor olvasott. Vurkolász Rener.



VADÁSZAT



A két férfi, kezében puskáikkal, elindulnak a medve irányába. Indulás előtt a fiú lelkére kötötték, hogy nyugtassa a lovat, nehogy a medve felfigyeljen rá.


Lassan és rejtőzve haladnak a ritkás erdőben. Revoltz mesteribben képes lopakodni, de Pelso sok időt töltött a vadonban, így jobban kiismeri magát itt a rengetegben. Úgy egyeztek meg, hogy 50 méterre közelítik meg a vadat. Pelso a 25 métert ajánlotta, de társát szíven találta az a megjegyzés, hogy ő jobban tud célozni. Így Revoltz az 50 méter távolság mellett döntött határozottan.
Igazából nem haragszik egyik sem a másikra. Ez olyan egészséges cukkolás.
Pelso szája is mosolyra görbült, mikor a célzással kapcsolatban tette a megjegyzést.


Egyre csak közelednek a vadhoz. Az találhatott valami dögöt, mert mintha húst tépne fel valami állat teteméből, amit páfrányok takarnak el. Szerencsére az erdő szellemei nem akartak az útjukba kerülni, így észrevétlenül sikerült egy domb takarásába hasra feküdni, ami körülbelül 50 méterre van a medvétől.


A puskáknak eligazítják a domb tetejét, majd megcélozzák a dögöt. A medve morogva tépi fel a húst a tetemből. Még innen sem lehet látni, annyira azért van aljnövényzet. Mind a ketten beleborzongnak a gondolatba, hogy az ő húsukat tépné így fel.


Egymásra néz a két lövész, bólintanak, majd koncentrálnak. Elkezdik a visszaszámlálást magukban. 20, 19, 18……2,1... Hangos dörrenés hullámzik végig az erdőn. Ahol a hang elhalad, tömegével rebbennek fel a madarak. Felhörög a medve, oldalra dől, és ott még vonaglik. Ösztönösen dobják ki a töltényhüvelyt a puska csövéből, majd az előkészített töltényeket betöltik.


Pillanatok alatt végeztek, és már célozva sietnek az állathoz. Tökéletes lövés. A medve torkából sűrűn folyik a vörös élet. Még rángatózik párat, de lassan kileheli az életet testéből.


Egy vaddisznót marcangolt. Nem rég pusztulhatott el, mert csak kevés lény repked körülötte.



A BIRTOK


Késő este érkeztek meg, és szinte semmit sem lehetett látni a környékből. Csak a fiú lámpása szolgált némi fénnyel. A kölyök egy kis fehérre meszelt házba vezette őket, ahol megalhatnak. A bundát pedig elviszi, és megkéri az öreget, hogy készítse ki.


A két férfi beleegyezik, hisz elég büdös volt, ráadásul nem lett rendesen letakarítva.


A kis házikóban nem sok minden van. Valami tárolónak használhatták, mert egér, és kukorica szag terjeng benne. De most két szalma ágy van kikészítve a két fal mellett nekik. És mivel hosszú volt a nap, nem finnyáskodik egyik sem, beledőlnek az ágyba.



MÁSNAP



Az ifjú női cselédség elpirulva szolgálja ki őket reggelivel és mosakodáshoz vízzel. A reggeli után az urasághoz mennek, mert már vár rájuk.


Kinézve a házból meglepő látvány tárul eléjük. Takaros, emeletes épület fehérre meszelt fallal. Gondozott udvarral, aminek az egyik végében az a ház van, ahol ők aludtak. Meglepő módon itt nincs kerítés. Arrébb ahol az istállók és tárolók vannak, ott már van. Kevés ember mozog az udvarban, azok is inkább öregek, vagy nők. A férfiak már rég kivezették az állatokat a legelőkre. Végig nézve az úton, ahonnan érkeztek, teljesen másképpen képzelték el a sötétben. Így nagyon barátságos a hely.


Egy férfi vidám kiáltása töri meg a vidéki levegő varázsát.


- Itt vannak hát! – Kiálltja örömmel egy alacsony termetű férfi. Sietve jön feléjük, bár az inkább szerencsétlenkedésnek lehetne hívni, a nagy hasa miatt. A kicsi termete ellenére is úgy másfél mázsát nyomhat. Tokáját a disznók megirigyelhetnék. A két lövész is csak azért nem mosolyog rajta, mert ruházata alapján ő lehet az itteni uraság. Lila és fekete csíkos ingje majdnem szétszakad a hordó hasán. Nadrágja barna szövetnadrág, cipője puha bőrből készült. Kezein gyűrűk tömkelege. Haja rövid, és azt is viasszal hátra kente. A kence miatt sötét barnának, majdnem feketének látszik. Szakálla nincs, de bajsza még nevetségesebbé teszi.


- Örülök, hogy megérkeztek, már nagyon vártam magukat. – Végig néz rajtuk, majd utat mutat, de nem a ház felé, hanem az istállók felé. Egy kitaposott ösvényen haladtok, közben ő szóval tartja a két újonnan érkezettet.


- Annyira jól ment itt minden. Az állatok szaporodtak, volt hús bőven, csak úgy nőtt a ház vagyona. De azok a mocskos – Hirtelen csöndben marad, és sandán rá néz a két lövészre. – De mielőtt bár mit is mondanék, ki akarom próbálni a tudásukat. Látom, magukkal hordják a puskájukat. Nagyszerű. – Ekkor körbe néz, mintha keresne valamit, majd boldog ábrázattal mutat egy irányba. Pelso és Revoltz arra néznek. Egy macska üldögél tőlük úgy 30 méterre, és tisztogatja mancsait.


- Rühes dögje már három csirkémet ölte meg. Gyors, mint a veszedelem, még nem tudtuk elkapni. A fegyverhez meg egyik sem ért, mind pásztor. Lőjétek le, még most, míg nem fut el!


A két városi egymásra néz, hisz ennél komolyabb próbatételre számítottak. De ekkor észreveszik, hogy a macska mintha megérezte volna, hogy veszélyben van, a bokrok irányába ugrik.


//off: Feladat: Lőjétek le a macskát. Most takarásban van és mozog, így nőni fog a védőértéke, és nektek sincs időtök várakozni. //

[Pelso]

<Pelso(…..)>
*Mikor az uraság vezet minket csak hümmögve követem. Nem szólok közbe mondókájába. Mikor mondja, hogy lőjük le a macskát először kérdőn rá majd a macskára nézek. Majd mikor látom, hogy a macska távozni akar, az övemhez kapok. Előhúzok egy töltényt és már töltöm is a puskám. Célzok és lövök.
<… Most viccel?!... Egy macskát lőjünk ki?.... És ha nem viccel?!... Hé ez meg akar lépni!!!....>

[Pelso]

Harci statisztika


Célzás: Alapl 11 + Fegyver 30 + Bónusz 20 = 61
Cél test vagy bárhol másutt. A mácskát célzom csak Kb. Nem törekszem pont lövésre.

[revoltz]

Mosolyra kanyarodik a szám, amikor meglátom a disznó nemes urat. Nem az öröm, inkább a gúnyé.
"Amit ez eszik abból egy egész éhező családot lehetne jól etetni és ő is tudna normálisan járni a sok felesleg nélkül."
Gondolom magamba, majd gyorsan túl jutva ezen üdvözlöm méltóképpen. Nem akarok sokáig időzni, nem éppen kedvemnek való falucska ez, én inkább városi gyerek vagyok. Követem, s hallgatom balgaságait.

Mikor megáll és a macskát tűzi ki feladatul egy kicsit felháborodott arcot vágok.
"Én nem fogok egy golyót sem pazarolni egy rühes macskára az szent, remélem nem is gondolta ezt komolyan."
Az arc kifejezésemből ezt a gondolatot ki is lehet venni, de aztán látom, hogy tényleg le akarja vadásztatni azt a szerencsétlen állatot. Mikor látom, hogy Pelso a töltényekért nyúl vállára teszem kezem jelezvén, hogy hagyja csak ott őket, ahol vannak. Leveszem onnan, majd így szólok.

- Ez a kis teszt igen komolytalan. Nem akarom megsérteni, de nem azért utaztam, hogy holmi tejfeles szájú cicákra vadásszak. Ha erre akarja elpazarolni a lőszerem és tudásom, akkor én már itt sem vagyok.

A hatás kedvéért lassan meg is fordulok, hogy lássa nem vagyok a csicskája, neki van rám és nem nekem van szükségem rá. Persze biztos vagyok benne, hogy megállít, de ha nem megvárom Pelsot, hogy induljunk tovább. A semmiért nem maradunk.

[Thor]

//off: Mostantól megint a régi módon mesélek, mert rájöttem, úgy több mindent tudunk tesztelni. //


Pelso reagálása kicsit gyorsabb volt, mint barátjáé, de most nem a jobb tulajdonságok miatt, hanem Revoltz hitetlenkedése az ok. A kalandor kinézetű látva, hogy a macska el akar lógni, azonnal a töltényei felé nyúl, de társa megállítja. Így a macska szerencsésen megúszta.


A nemes úr megrökönyödve néz a városira. Hirtelen köpni, nyelni sem tud. Már épp felrobbanna, mikor hangos röhögésbe kezd. A szavakat is csak nehezen ejti ki.


- Jól felvágták a nyelved, háháhá. Tejfeles kis cica, ez jóhohohó.


Erőt vesz magán a földes úr, nagy levegőt vesz, majd kissé idegenebb hangnemben beszél tovább.


- Rendben, akkor a lényegre térek. Orkokat kell ölni. Nem sokat, elég kettőt. Ezért fejenként 250.000 ARK-ot fizetek. Azok a mocskok megfenyegettek, és ha nem nyíratom ki őket, még a fejemre nő a környék összes söpredéke. Két hét múlva járnak majd erre…


Ekkor Norb, aki ide hozta őket, fut hozzájuk, és üvölti, itt vannak az orkok. Az uraság teljesen elveszti a fejét.



- De hát azt mondták, hogy a három holdhoz képest egy hétre jönnek, és az csak két hét múlva lesz. Mit tegyek? Nincs meg a pénz.


Látszik, hogy a két kalandornak kell valamit gyorsan kitalálnia, mert ez a fickó menten berosál.


//off: Feladat: Védjétek meg az uraságot (Ha akarjátok ). //

[Pelso]

<Pelso (…..)>

<… Az nem lenne jó ha elesnénk a pénztől… Nem egy királyi vagyon… Na mindegy… Ölni ügye nem muszáj…>
- Nyugodjon meg. Nem lesz semmi gond.
*Tekintetemmel már a legjobb helyet keresem ahonnan beláthatok mindent. Valamint elég nehezen vesznek észre. A csőr teteje elsőnek egész jól hangzik de a ház padlása sem elvetendő. //Egy olyan les hely érdekelne ahonnan jól látni a ház körüli 100 m –es körzetet. Valamint a helyet ahol majd a megbízó beszél majd az ork csapattal. No meg kevés terepakadály akadály legyen a látóteremben.// Az uraság felé fordulok, komoly ábrázattal.
- Remélem azért a mi díjunk meg van. Nem szeretünk ingyen dolgozni.
*Mi után buzgón helyesel, hogy a pénzünk megvan. El mosolyodom.
- Akkor minden rendben. Biza ide a dolgot. Szerintem oda menjünk. Onnan mindent szemmel tarthatunk.
*Elindulok a rejtek hely felé. Számba veszem a töltényeim számát. Ellen őrzöm az hogy minden rendben van e a fegyveren. A les helyre fel érve rögtön körbe kémlelek a terepen és megnézem magamnak a közeledő bandát.
- Szerintem ne öljük meg őket. A kar és a láb jó célpontnak tűnik. A láb el lövésével itt tarthatjuk őket egy kis elbeszélgetésre. A kar el lövésével meg tuti, hogy nem lő vissza. Én a karral kezdem.
//Érdekel a közeledő csapat létszáma. Min lovagolnak. Fegyverzetük. Már ami látszik. Rá nézésre melyik lehet a banda feje. Legjobb harcosok.//

[revoltz]

Amikor kitör magából az úr én higgadtan állok tovább, illetve egy kis megkönnyebbültség látszik rajtam.
"Hál isten, hogy hamarabb jöttek, nem kell még egy napot töltenem ebbe a porfészekben."
Pelso nyugtató szavai után én is odabököm, hogy:
- Mi mindig készen állunk. Tartsa őket szóval egy kicsit, a többi a mi gondunk.
Én is kiszemelek egy pontot magamnak, Pelsotól egy kicsit távolabb, hogy megzavarjuk az Orkokat. Ezt közlöm is Pelsoval, a pozíciómmal együtt.