-----------------------------------------------------------------------
Hajdani Magyarország területe.
Hasadék vár (Törökugrató teteje)
3146. Május 2. Szerda 10:13
Játékos(ok): Misi
-----------------------------------------------------------------------
Itt az idő, de nem szaladsz fejjel a falnak. Egy pillanatra körbe tekintesz, mélyen a levegőbe szimatolsz, mint vadászkutya, ki prédáját keresi, majd szavakat mormolsz, és jeleket vésel a levegőbe. Izmaid megfeszülnek, szemed fehéresen felizzik, tested zsibbadásnak indul, és úgy érzed magad, mint aki a vágtázó lovat is lehagyná. Hátra veted magad a mélybe. Zuhansz a vár fala mentén, sebesen közeledsz a fák lomkoronája felé. Ekkor a kötél mellé kormányzod magad, és lábadat beleakasztod, majd lefékezed magad.
A puha avarba ugrassz, és érzed a forró nadrágod, és véresre dörzsölt lábad, de most muszáj áldozatot hoznod, hisz a másik is ezt teszi.
Ahogy tüdődből telik futsz. A mágia segíti iramod, de most a kitartásodon van a hangsúly. Bokrokon ugrassz át, kisebb ágakat törsz testeddel, karmos tüskék szakítják ruhádat és bőrödet, de te mit sem törődsz velük, csak futsz. Egyre gyorsabban veszed a levegőt, de megpróbálod egyenletesen tenni azt.
Megérkezel a fához, de sehol senki. Nem tétovázol. Szavaiddal meggyengíted a teret és bele veted magad a rángatózó fehér energiába. Egy pillanat alatt a fa ágai közt találod magad. Még egy két fehéres szikra pattog körülötted, majd a tér is visszanyeri nyugalmát.
Egy kopottas láda van felkötve pontosan a fejed feletti ágra. Ne foglalkozol vele, újra varázsolsz. Nagy levegőt veszel, és gyengéden megérintve a fát, szavakat suttogsz neki, mintha a szerelmed lenne. Lassú lüktető sárgás fény áramlik át kezedből a fa törzsébe. érzed, ahogy kezd felébredni a fa, és hamarosan a segítőd lesz.
Léptek zajára figyelsz föl. Egy átlag testalkatú férfi jelenik meg. Fején barna kendő, még az arcát is eltakarja vele. Ruhája vékony barna bőr, cipője könnyed. Kezében egy rövidebb kard. Nem vett észre téged, a környéket fürkészi, és közben lassan feléd tart.
Ostoba módjára lép bele a csapdádba és már későn eszmél fel hibájára. A fa, hangos recsegések közepette megmozdul. A gyökerei kiszakadnak a földből és lefogják a fickó lábát, mire az mozdulni sem bír. A hatalmas ágak ujjakként fonódnak köré, és kíméletlen szorításba kezdenek. A férfi felnyög a kegyetlen fájdalomtól, majd csontjai recsegése után elhallgat.
//off: Nem írom tovább, mert nem tudom, mit akarsz csinálni. Ha a fejet a ládában visszaviszed, akkor a következő reag neked is érvényes. Sok karcolás és mélyebb vágás van a testeden, de még nem okozott komolyabb sérülést. Viszont a lábadon kicsit sántítasz a köteles bravúrod miatt. //