___________________________________________________________
Helyszín: Dél-Erigow
Időpont: 3614. Nyirkos évszak, Gallyak hava, második hete, emor napja, Óezüst órája és a Feketelunír órája közt (19.00-20.00)
Résztvevők: Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz,
_____________________________________________________________
Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz,
Szemeitekkel követitek, ahogy a lovag végig masíroz a fogadón. A boszorkány riadt arccal néz a vértesre. Bár érezte a vége mindenképpen halál, de nem gondolta, hogy ilyen hamar eljön. Ermon Solmo gyűlölettel néz a nő szemébe, és közben vaskos kardját döfésre emeli. A némbernek félelmében lábai elernyednek, és a mögötte lévő lépcsőre ül. Revoltz és Neji erősen tartja, és érzik a boszorkány testének remegését. A lovag, irgalom mentes arccal döf. Hallatszik, ahogy az éles penge áthatol a húson, és szétfeszítve a bordákat a halálra ítélt hátán bukkan ki. Egyenest a boszorkány szívét célozva ontotta vérét a lovag. A nő egy pillanatra még felnéz, és nem érezve már fájdalmát a gyilkosa szemébe néz. Az erre markolatig döfi tovább fegyverét. A némber már nem érezte eme döfés fájdalmát. Feje előre borul, és mozdulatlan teste jelzi, hogy már vége.
A kardot kihúzza az élettelen testből, majd letép egy darabot a nő ruhájából, és letörli a vért kardjának pengéjéről.
A két zsoldos most már elengedi a nő testét, mire az előre borul, és lassan a padlón sűrű vörös tócsaként duzzad a még nem rég életet jelentő vér.
- Remélem, az istenek sem lesznek kegyesebbek lelkéhez.
A fegyvert visszatolja hüvelyébe, és nyugodtabb arccal lép a katonákhoz. Parancsot ad, hogy azonnal vigyék innen a testet, és égessék el. Hozzanak szentelt vizet a templomból, és locsolják végig itt a padlón.
Ez után örömmel veszi, hogy a varázsló és csapata nála vendégeskedik. Majd lassú léptekkel, nyugodtan, ki már elvégezte minden dolgát Armonhoz megy.
Végig méri, de nem ellenségesen.
- Idegen! A varázsló azt mondta nagy segítségükre voltál a boszorkány elkapásában. Ezt nagyra értékelem, amit nem csak szóban fejezek ki. Holnap az egyik inasomat küldöm ide hozzád, az ezüst órájában (07.00). És, ha még itt leszel, egy vaskos erszény tulajdonosa lehetsz.
Ezután sarkon fordul, és elhagyja a fogadót.
A katonák elviszik a nőt a fogadóból, és nagy sürgésforgásban lassan mindenki feloldódik. Már nem is úgy emlékeznek vissza az emberek, mintha démon lett volna, hanem csak egy ember, aki megérdemelte a halált.