Shulur - Kikötõnegyed - Horgas Hóhér & a Varjak fogadó

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, kora délután
_______________________________________________________________

- A reakciójából ítélve rátapinthattál valamire, de nagyon. - *mondja Ran felhúzott szemöldökkel a fojtogatás miértjére adott válaszod után.*
- Armada sosem volt a barátod. Tekintsd úgy, hogy nem változott semmi. Vagyis annyiból jobb, hogy most már legalább tisztában vagy vele teljesen, hogy hozzád képest melyik oldalon áll.
Lesz még egy pár ellenséged, ezen nem kell elkeseredni. Az egész világgal nem lehetünk jó viszonyban. Azt viszont ne felejtsd el, hogy legalább ugyanannyi jó akaród, barátod lesz, mint az ellenséged.
Hogy miért akartalak félrehívni? - *látszik gondolkodik kicsit, hogy miről beszélsz.* - Amikor az asztalnál felálltál és mutogattam? Végül is csak annyit akartam, hogy oda menjek-e segíteni szót érteni a két ipsével, vagy ne.
Hogy érzed magad? Magadra hagyhatlak? Küldjek, vagy hozzak valami enni, inni valót?

[Navaratna]

Xylina

- Hm, adott Armada, Leonas elrablói az egyik fronton, a másikon meg Levon úr és te. Kettő ide, kettő oda... - mélázok fennhangon. - Bár Zizzentre ma a frászt hoztam, ki tudja, melyik oldalra csapódik ijedtében.
- Megoldottam, ahogy tudtam - mondom a két férfira. - Hogy lennék? Fáradtan. Átestem egy rövid kikérdezésen a városi őrség részéről. Egyelőre semmit se tudnak. Levon ígérte, segítségemre lesz az ügymenetben, amennyire ideje engedi, bár ha most Martian úr tényleg eltávozik, inkább azzal fog foglalkozni. Te jutottál valamire?
Tudni szeretné, egyedül hagyhat-e.
- Nem fogok magam ellen fordulni, arról biztosíthatlak. De nehéz időkben a magány sosem volt jó tanácsadóm. Az étvágyam se a régi.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, kora délután
_______________________________________________________________

*Amikor Zizzentet szóba hozod látod, hogy az érzelmi elrejtés nem igazán megy most Rannak, mert igencsak meglepődve néz rád.*
- Hogy te frászt hoztad Zizzentre? Mégis hogy?
Nem igazán tudom elképzelni. Meg, meg még nem láttam olyat, hogy bármitől is kiverné a frász. - *végül is elfogadható magyarázat a döbbenetre, de valahogy van olyan sejtésed, hogy ez édes kevés, itt Zizzenttel kapcsolatban van más is, nem csak a "nem láttam még frászt kapni" magyarázat.*
- Nem, sajnos még nem kaptam információkat. Amint lesz megosztom veled.
*Arra a felvetésre, hogy magad ellen fordulnál kicsit elfelhősödik az arca Rannak.*
- Nem erre gondoltam. Csak egy ilyen trauma után azért nem feltétlenül szeretne egyedül lenni az ember. A félelem nagy úr.
Hát, azért látom, hogy rendben vagy a történtekhez képest. Megyek is akkor. Felküldetek némi harapnivalót és innivalót. A pincér távozása után zárd magadra az ajtót, kérlek. Nem szeretném, ha bajod esne. Ki hozná nekem akkor a legjobb híreket a tanodából. - *még el is hinnéd ezt, ha nem lágyult volna meg egy kicsit a hangja a férfinak. Hiába az az álarc, amit jelenleg mutat feléd. Az biztos, hogy Ran kezd veled szemben megváltozni. Lassan olyan érzés kerít hatalmába, hogy tetszhetsz neki, vagy azon már túl is lépett...*

[Navaratna]

Xylina

- Véletlenül jósoltam neki. Alaposan beijedt, kiugrott a kocsimból menet közben és elinalt. Jellemző. Néha kimondok olyasmit, amit nem kéne s az felkavarja azokat, akikről szól... Mért vagy ettől úgy meglepve? Eddig adta a vagány csajt, aki kissé hibbant? Jó álca...
- Én se szeretnék egyedül lenni, de mit tehetnék? Te dolgozol, mást meg nem ismerek. A semmittevés sem jó tanácsadó, le kéne foglalni a kezemet. Fáradt vagyok, és attól tartok, ez csak a kezdet.
Hallom, látszólag amiatt aggódik, helyettem ugyan ki hozna akkor híreket. Félrebillentem a fejemet, rövid sóhajt követően kicsúszik a számon:
- Ha olyan szabad szájú lennék, mint Zizzent, akkor megkérnélek, túrd át másra a mai munkád és bújjunk össze, állítólag jó az ilyesmi rosszkedv és idegesség ellen. Egyedül se lennék, de én nem Zizzent vagyok hanem egy külhoni, piti tolvajmúltú, slamasztikában tapicskoló, kyr vonású bajkeverő, aki nem könnyű erkölcsű.
És figyelem, erre milyen arcot vág. Nem provokálom, csak fáradt vagyok én már ahhoz, szűziesen piruljak ilyesmi miatt. Veheti fennhangon gondolkodásnak.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, délután
_______________________________________________________________

*A Zizzenttel kapcsolatos megjegyzésedet, kérdésedet egyszerűen figyelmen kívül hagyja, mintha meg sem hallotta volna.
A többire meg ugyan úgy félrebillenti a fejét mint te.*
- Igen, ha Zizzent lennél, akkor ezt mondanád, és így is cselekednél. De szerencsére te nem ő vagy. Sokkal értékesebb emberileg, mint ő.
De tény, mennem kell dolgozni. Nem tudom másra hárítani a feladataimat.
Küldetek fel harapnivalót és innivalót. Hajnalig az ivóban leszek, bármi van szólj. - *búcsúzik, s ha nincs más mondanivalód, akkor távozik is a szobádból.*

[Navaratna]

Xylina

Kezdem kapiskálni, valami ügy állhat annak hátterében, ahogy Zizzent kapcsán viselkedik Ran. Hasonló, mint ami köztünk? Ismeretségük is hosszabb lehet, mint a miénk.
- Te sosem pihensz, Ran? Egyedül viszed ezt a helyet? Nem egészséges - vélem. - Azt hittem ma együtt vacsorázhatunk, de látom, kivitelezhetetlen. Amit felküldetsz azt megköszönöm.
Túl zűrös mostanság az életem, hogy komolyan belegondoljak, mivel járhat az, ha Ran össze akar jönni velem.
<Ha össze akar. A távolból is lehet kedvelni valakit, mégsem történik semmi.>
Azt már tudom, nem illek Leonashoz. Ő egy paplovag. Tetszik, de beleélni magam ostobaság. jelenleg veszélyben van, így képtelen vagyok érzelmi fejtegetésbe bonyolódni. Kinyitom az ablakot és kimeredek rajta a városra.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, délután
_______________________________________________________________

- Szoktam pihenni, csak ez a nap nem az a nap. - *arra, hogy szerettél volna vele vacsorázni felvonja a szemöldökét, majd sajnálkozással a hangjában válaszol.*
- Ez ma kivitelezhetetlen.
Jó éjt, ha nem találkoznánk addig! - *mondja még, majd eltűnik az ajtód mögött.
Érzelmeidet próbálod ráncba szedni, de túl sok minden történt veled az elmúlt napban. Kinyitod az ablakod, s egy nyüzsgő város apró részlete tárul a szemed elé. Így a délután folyamán ahogy megtudod ítélni jobbára közrendűek lehetnek az utcán. Szinte mindenki sietős léptekkel halad. Néha elgurul egy-egy címeres kocsi az úton utat törve a gyalogosok közt.
Aztán meglátsz egy ismerős alakot az úton közeledni szépen kényelmesen, komótosan. Zizzent az. Az egyik lámpánál megáll, s nézelődni kezd a tömegben. Nem sokkal ez után egy férfi áll meg mellette a földre téve a kosarát, mely egy kendőcskével van letakarva. Szóba elegyednek. Először a férfi nem-et int, mond valamit, majd egy újabb kérdésre bővebb válaszokat adhat a gesztusaiból ítélve. Téged pedig olyan érzés kerít a hatalmába, hogy le kell oda menned.
Ekkor viszont megzavarnak. Kopognak az ajtón és kívülről hallod Zamu hangját.*
- Kisasszony! Ran úr küldött fel enni és innivalót önnek.

[Navaratna]

Xylina

Nézelődésemet és lemenési késztetésemet Zamu érkezése töri meg. Kinyitom neki az ajtót, átveszem a hozott dolgokat.
- Köszönöm - mondom, aztán, habár belenézek abba, mit küldetett fel Ran, már lépek is ki a folyosóra, immár tőröm birtokában.
- Én tesz egy kis séta - magyarázom a kölyöknek és kulcsra zárom a szobámat. Lefelé a lépcsőn azért felteszem magamnak a kérdést, ha kilépek az utcára és meglát Zizzent, vajon mi lesz? Mihez kezdek akkor? Kergetni azt nem fogom, ha elinal. Hogy mire lesz jó, lemegyek, még nem értem. Nem tudom, mi hajt és hova akar vezetni.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, délután
_______________________________________________________________

*Zamu beteszi a szobádba az asztalra a tálcát, melyen tört krumplit pillantasz meg kettő egész csirkecombbal. Egy kis tálkából tejfölös uborkasaláta eregeti kissé fokhagymás illatát, míg egy nagyobb és mélyebb tányérban fehéres, valamilyen habart leves várakozik.
A gyerek értetlenül néz rád, de kimegy a folyosóra utánad, hogy bezárhasd az ajtód.
Zamu szerencsére nem tart fel, így könnyen és gyorsan az utcára érsz. Keresed azt a helyet, ahol a kissé hibbant lányt láttad, s meg is találod - még mindig ott áll a lámpánál, de immáron egyedül. Neked kissé oldalt áll, s pont az ellenkező irányba nézelődik, így még nem vett észre téged.*

[Navaratna]

Xylina

Az étel hívogató, de engedek a késztetésnek, menjek le az utcára.
Zizzent nézelődik, megtorpanok. Mibe hogy ha meglát vagy megszólítom, huss, csak a háta közepét mutatja!
A lámpa másik oldalára lépek és köszönök:
- Üdv! Te vagy gyors, és nem is mond viszlát. Most is akar elfut? - sóhajtok.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, délután
_______________________________________________________________

*Zizzent megfordul feléd ahogy megszólítod. A szeme hideg, távolságtartó, most nem tükrözi azt a közvetlenséget, amit eddig láthattál tőle.*
- Veled itt nem beszélek. - *ezzel egy laza mozdulattal eltolja magát a lámpától aminek eddig támaszkodott és elindul a Vasmacskától elfele az utcán. Elérkezik a hármas kereszteződésig, ott megfordul - megnézi, hogy merre vagy, majd a jobb oldali szűkebb utcába indul.*

[Navaratna]

Xylina

Ez a csaj kiakasztóan váltogatja hangulatát. Nagy türelem kell az ilyen emberekhez. Megnyomja az itt szócskát, így úgy értelmezem, majd beszél, csak máshol. Visszapillantása is ezt erősíti, így sétálva követem a szűk utcácskába. Képzeletben lejátszom, hogy ott jól a falnak nyom és megkésel, vagy változatos módon megfenyeget, esetleg van ott pár nagydarab haverja, akik megteszik ezeket helyette.
<És ha így is járnék, nem megkönnyíteném mindenki, még a magam dolgát is?>

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, délután
_______________________________________________________________

*Zizzent lassan megy, legalább is nyugodtan tudod tisztes távolságból követni. Kis utcákon vezet át, s bár helyismereted nincs de tudod, hogy minden egyes láb megtételével messzebb és messzebb kerültök a Vasmacskától. Szemed azért nyitva, éberen követed a lányt, de nincs olyan ember, aki pár kíváncsi tekintetnél többre méltat. Igazából a közemberek téged meglátva lesütött fejjel gyorsabb tempóra ösztökélve magukat sietősen tovább mennek, s van aki ki is tér előtted, hogy neked legyen egyenes utad.
Érzéseidben sincs benne az, hogy bárki figyelne, követne, csak a gondolataidban motoszkál, hogy Zizzent csapdába csal, s bármi rossz megtörténhet.
Ahogy haladtok, már vagy egy fertály óra óta Zizzent lassít észrevehetően. A környék lassan megváltozik - a viszonylag tiszta utcák kissé koszossá válnak, enyhe bűz terjeng a levegőben - olyan szemétkupac szag. Bepalettázott ablakú házak közt jártok, némelyik paletta félig leszakadva csüng azt sejtetve, hogy bármelyik pillanatban leeshet. Az ablakok fénytelenek, olyan kihalt környék. Az utca viszont tovább kanyarog beláthatatlanul. Itt már nem jár senki, elmaradtak az emberek az utolsó kereszteződés óta.
Zizzent egy kapualjban megáll, s bevár.*
- Van vér a pucádban csajszi, hogy eddig eljöttél utánam. Itt már beszélhetünk. Mit akarsz tőlem? - *kérdi, miközben belép a kapuba. Még mindig nem hallasz semmit, senkit, csupán a szél kezd kissé erősödni, s zúgni, búgni a házak közt.*

[Navaratna]

Xylina

Követem, és ennek megvan a maga kockázata. terepismeretem az nincs, könnyen tévútra vezethet, ahonnét ép bőrrel ne kerülök elő. A helyi alvilággal ha jóban van, kiszúrhat velem, ha meg nincs, úgy is rám tudná uszítani.
Ha kiderülne, szegről-végről kapcsolatban áll emberárusokkal, itt a jó lehetőség túladni rajtam. Ami a fogadóban nem sikerült, itt könnyűszerrel megeshet...
A környék kezd erioni mércével is lepukkanttá változni. Otthonos vidék, gyakrabban láttam ilyet. Habár a néptelenség a ragállyal sújtott helyeket idézi, ahol kihalt a lakosság. A szegénynegyed mifelénk nyüzsgött.
- Vagy bátor voltam, vagy óvatlan. Nyugodt környék - tekintek körbe, mielőtt én is belépek a kapualj átellenes oldalára.
- Jöttem, mert úgy éreztem, jönnöm kell - mondom ki, habár tisztában vagyok vele, az eszelősök érvelnek így. - Sajnálom, hogy a frászt hoztam rád a kocsiban.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 94.nap, délután
_______________________________________________________________

*A nyugodt környék megjegyzésedre Zizzent felől csupán egy horkantás hallatszik. A kapualj ahová beléptek egy alig 10 láb hosszú folyosószerűségre nyílik. Középen két oldalt ajtót látsz körvonalazódni a félhomályban. Zizzent viszont egyenesen halad tovább, hogy átérjetek a folyosón. Egy belső udvarra értek a 3 soros ablakkal ellátott házak közt. Az átellenes sarokban egy újabb ajtónyílás várja a továbbhaladókat.*
- Csak azért jöttél utánam, hogy kifejezd a sajnálatodat azért? - *néz hátra Zizzent kicsit furcsálkodva, de nem áll meg.
Az udvari ajtónyílás hármas folyosóelágazásban folytatódik. Helyenként lámpásokat látsz a falon, némelyik pislákol, némelyik nagy fénnyel ég. A bevilágított területen pedig emberek mozgolódnak. Van aki pokrócokba bugyolálva üldögél, van aki sétálgat, páran csoportokba verődve beszélgetnek elfoglalván a teljes folyosó szélességet.
Ti a jobbra tartó folyosón mentek tovább. Zizzent bevár, hogy közvetlenül mögötte mehessél. Itt biztosan ismeri mindenki, mert előre köszönnek neki, még ki is térnek az utatokból. Téged kíváncsisággal méreget, már aki, mert van, hogy rád pillantanak és gyorsan lesütött szemekkel a fal felé húzódnak, szinte már úgy éreztetve, hogy ők csupán a fal görbe kinövései.*
- Itt beszélhetsz nyugodtan, nem értik a közös nyelvet.