1. kaland: Fooler megmentése (Cormyr-i kaland)

[Quator ar Zaraquer]

(Holg)

*A fegyvermarasztaló szobor és a hiábavaló erőfeszítés miatt Holg dühösen felhorkan és nagyon csúnyán néz az előtte éppen szegény Vonnegutot markoló izére, ami ráadásul még őt is szeretné megfogni. Ahogy kissé tanácstalanul körbenéz meglátja az elf földön heverő kardját. Magában mormog valamit az egyre véznább gyilokszerszámokról, de hirtelen más nem nagyon jut eszébe, így felkapja a kardot és azt is megpróbálja teljes erőből belemártani a gonosz szörnybe, aki a "torta-csekkjét" szorongatja.*

[Kyarra]

13. körre terv

Boldogan veszem tudomásul hogy a sebem összezárult tökéletesen. Ennek örömére újra varázslatba fogok. Kinézek a fedezékemből annyira, hogy rálássak a szoborra és újra megpróbálkozom egy szörnyek idézésével és most az erősebbik varázslatom varázsolom el. És remélem hogy nem szakít félbe valami őrült.

[Mesemondó]

12. kör befejezése

Timna

Az idegen nő rejteke felé mozog lövésre készen. (Ez még belefér, miután kiértékelted a helyzetet, a cselekvést nem kell a köv körre hagyni.)

Holg

Volt egy katasztrofálisan elbaltázott támadásod a Másoló felé, ami nem járt sikerrel, nem találod el a Másolót. De legalább a kard nem ragadt a lényhez.


Aramil
A találat pontos, de nem vagy biztos benne hogy van egyátalán a lénynek érzékeny pontja, legalábbis nem úgy tűnik hogy a rubin érzékeny pontja lenne.

13 kör

Selia
Miután a gnóm lövése kettévágott egy születőben lévő idézést, a varázslat nem jött létre. Elbuktad a dobást, nem tudod tudatosan abbahagyni. Nem azért hagytad abba, mert akartad, hanem mert mellbelőttek 30 centi acéllal. Még jó, hogy abbahagyod... A varázslat nem jött létre, és az a rekeszed ki is ürült, és tudtommal nincs még egy idézésed memorizálva. Az "őrült" újratöltött fegyverrel a rejtekedhez ér.

A többiek mit tesznek? Mindenki szabadon cselekszik, Heian is.

[Navaratna]

Timna

Megleltem az ismeretlent, gyanakodva méregetem, s hadarva nekiállok kikérdezni:
- Állj, ne mozdulj! Se kezeddel, se mással és idegen szavakat kerülj! - szólítom fel elfül. - Azonosítsd magad, de rögvest! Név, családi állapot, kor, magasság, súly, nem... ja, azt látni, nő vagy, szóval kenyérkereseted módja, óvó istenséged neve, ittléted oka és hogyana! És csak semmi mellébeszélés, vagy egy dögfarkasokkal is simán elbánó gnóm ad egy másik vesszőt is a csinos cicijeid közé! Szorítkozz a lényegre, figyelek! - nézegetem az idegent félig komolyan félig kíváncsian.

[Kyarra]

Amint megszólal a hátam mögül a hang sóhajtva fordulok és hagyok fel azzal a tervvel, hogy most neki állok varázsolni. Közös nyelven válaszolok, mivel nem vagyok hajlandó szép hazám nyelvén társalogni olyannal, aki fegyverrel fenyeget.
-Szóval biztos hogy a félork barátod elintézi a szobrot? Egyébként az alsóneműm színét nem akarod tudni?
Nézek szúrósan a pergő nyelvű apróságra. Majd hadarva és dühös arccal válaszolok.
-Na jó, Üdv neked is. Varázsló vagyok. A nevem Selia Ilenar, Evereska erdeiben születtem és az Istennő, aki patronál, a Rejtélyek úrnője és a Mágia anyja maga Mystra. És tudom hogy tartozol nekem minimum egy bocsánatkéréssel persze csak ha a gyógyitalt nem számolom!

[Navaratna]

Timna

Csípős nyelvű a hölgyike, ami nem baj Továbbra is maradok az elf nyelv mellett, fejemet ingatom:
- A közös nyelv is idegennek számít egy elf esetében, de jobb, mintha sárkányul karattyolnál. Egyébként üdv neked is, én Tojáspatkoló Timna vagyok, anyai név Eithee, apai a Timna, klánvezetői Zelaza, továbbá beceneveim közül említésre méltó a Csöpi, Banyek s a legújabb, Hajas. Kéretik a Hajast használni. A félork nem a barátom és ismerve szellemi korlátait, ezzel a módszerrel ő is oda fog tapadni - mondom Holgról sejtéseimet. - Viselsz alsóneműt? - derülök fel. - Derék dolog, olyan civilizált Mellesleg egy gnóm legyen alapos.
Azért pár kérdésre hajlandó felelni, nevét elraktározom, hogy majd neki is lefordítsam, mint Aramilnak.
- A reflexlövésemért talán egyenlegedre teszek egy bocsánatkérést, kifogás vagy sem, nagyobb ijedtség utáni, lelket érintő megterhelés hatására létrejött állapotban voltam. Gnómul van erre egy jó szó, de hagyjuk. Szőr szerint a felét se értik a népek. Hm, a gyógyitalod pótlására köthetünk üzletet, mondjuk adok helyette a magam készletéből, ha végre kibököd, mit keresel itt és hogy kerültél ide a semmiből? Elrontottál egy varázslatot? Talán inas vagy még csak? A mestered ezért nem fog popsin rúgni?- billentem félre a fejem, a kíváncsiság erősödött a komolyság ellenében. Muris, ahogy mérges, és azért örülök, hogy nem murdelt meg mert feltalálta magát. Visszapillantok a többiekre, megszívom a fogam:
- Benne vagyunk a trutyiban. Azaz én az imént szó szerint benne voltam - lesek a nadrágomra, azaz ami maradt belőle. - Banyek! Most néz, hogy nézek ki! Hát ez így nem jó! Ööö... Holgra ne nézz, róla jobban lemállott a gatya, öv alatt gyakorlatilag pucér, és hacsak nem érdekel a félorkok szaprító szerve, akkor kerüld a látványt, visszavet a mentális fejlődésben, de komolyan

[Kyarra]

Dühből, csodálkozásba és némi dölyfös sértődés közeli állapotba kerülök. A becenevek sorolásából az összeset elfelejtem, majd a többiből kiszedem a számomra legjobban tetszőt azt fel is vésem agyam egy zugába. Amikor a nadrágot kezdi emlegetni megcsodálom annak maradékát és oda se nézve felidézem a félorkét, amitől egy kissé rosszul leszek. Mindezek után visszaveszem a hűvös arcom, úgy válaszolok, bár hadarva és kissé pirosabban a kelleténél.
Azt is kívánom, bár befogná a kicsi száját, mert ami kijön belőle még az Evereskai bölcseink haját is égnek meresztené.
-Egyrészt majd miután lesz időnk, elmondom neked az egész életem történetét, ha kívánod. Ám ez itt és most nem a legjobb idő erre, vagyis kedves Timna mindezek után, végre kaphatnék annyi időt, hogy elvarázsoljam azt a nyamvadt idézést, amivel a mennyei kutyákat ráküldhetem végre a Másolóra, amivel a félmeztelen félork küzd? Hátha azzal előbbre leszünk.

[Navaratna]

Timna

-Egész élettörténet? - leeresztem a fegyvert, komolyan ránézek. Elfnél ez nem kismiska. - Legyen. Ezt ígéretnek veszem és ha nem teljesíted, a becsületeden folt fog esni. Szavadon foglak! - emelem fel mutatóujjamat.
Futólag elvörösödik, hadar, vigyorgok cinkosan:
- Valld be, elképzelted Holgot csupasz fenékkel. A kis vizuális típus Hm, elfül ez a fenék szó egész jól hangzik. Feeenééék. A popsi jobb
Érdekes testszínű elf, vannak tippjeim, melyik népcsoport tagja, és ha az igaz, hajmeresztő kínokat áll ki a szóhasználatom miatt. Én lezser vagyok, annyi szent, távoll áll tőlem a sznobizmus A lelkének meg edződnie kell, és inkább én adjam az alapozást, mint mondjuk Holg
Varázslatról ejt szót, tágra nyílik a szemem.
- Komolyan idecsinálsz mennyei kutyákat? Csúcs! Látni akarom! Igaziak lesznek, vagy illúziók? Nyamvadt idézés a neve? Kreatív, de dolgozz még rajta. Vagy nyamvadt mennyei kutyák lesznek és azért? - érdeklődök- Egyébként inkább hívj Hajasnak. Timnának a barátaim szoktak, de te még nem vagy az. Amúgy idézz csak - állok odébb és várom az előadást, bár a lőrések is újra figyelmembe kerülnek. Vajon vannak még ott hajigálók?

Timna kinézete:
3 láb (0,9 m) magas, arányos felépítésű, átlagosnál kicsivel kisebb testsúlyú nő. Orra pisze, arca kedves. A bőre napbarnított, a haja rövid, szőke. A fésülködést hírből ismeri. Nem ápolatlan, lehetőségeihez mérten tisztán tartja magát. Öltözködésben a kényelem elsőbbséget élvez az eleganciával (jó ízléssel?) szemben. Kedveli a puha, színes fonalakkal/gyöngyökkel hímzett bőröltözeteket, és a bokánál magasabb szárú lábbeliket.
http://img0.tar.hu/navaratna/size2/73127738.jpg

[Kyarra]

Biztos van erre valami ellenszer... erre a nagy szájra.
Figyelem ahogy jár a szája, és próbálom kizárni a sok zagyvaságot, amit mond, de úgy néz ki, képzetlenül nem működik a dolog. Sajnos minden szavát tökéletesen értem.
-Szörnyek idézése a varázslat neve és igaziak a kutyák. -szúrom közbe sztoikusan.
És amikor végre csend lesz, megkönnyebbülten megfordulok, és végre el is varázsolom a varázslatom.


A karakter kinézete:
Kecses, törékeny elf nő. Csinos arca van, kissé pisze orral, mozgékony szájú, nagy, hidegkék szemekkel néz. Aranyszőke haja a dereka környékét verdesi. A ruházata földig érő köpeny szolidan díszített, finom levélmintával és nagyon finom anyagból. Kendőt is visel, ami ugyancsak finom anyagból szőttek.

[Quator ar Zaraquer]

(Holg)

*Egyre dühösebb és elcsigázottabb horkantásokkal konstatálja Holg, hogy ismét nem talált el egy ekkora izét, mint a mozgó ragacsos szobor.*

<Olyan, mint valami karamell-emberke... karamell. Nyamm-Nyamm.>

*Egy pillanatra kisiklik gondolatmenete és elmélázó, nagyra nyílt szemmel csak egy halk suttogás hallatszik.*

-karamell!!!

*Még a nyelve is kilóg kicsit a félork szája szegletéből a nyálcsorgatóan finom édességre gondolván. Viszont nem feledkezhet meg Vonnegutról sem, így megrázva fejét egy morranással újra koncentrálja minden erejét egy újabb csapásba.*

[Garmacor]

Aramil

Miután látom hogy a lövésem lényegében hatástalan előveszem a hosszúkardom és lényegében megrohamozom a lényt s megpróbálom valamelyik végtagját levágni

[Mesemondó]

//Timna, Selia//

OFF: Felhívom a hölgyek figyelmét hogy egy kör 6 másodpercből áll, ez a kis beszélgetés, amit elővezettetek legalább fél percig tart, akkor gondolom beszélgetéssel töltitek a köröket.
Más: Timna is idézett már kutyát a sípjával.


//Heian//

OFF: Gőzöm sincs Martos hogy milyen italokat kaptál.
Mit cselekszel a körben?

//Holg//
Akkor kérem azt a támadót és sebzőt.

//Aramil//
A csapásod csodásan sikerül, de nem okoz akkora pusztítást, ami végtagvesztéssel járna, ellenben a kardod beleragad a lény sebébe, és nem tudod kivenni belőle.
Csak Erőpróba árán szabadíthatod ki a következő körben.

A lény cselekedetével megvárom Holg támadását.

[Quator ar Zaraquer]

Holg ruházata: Már a zselénél is próbáltam utalni rá, de láthatóan ott se lett megfigyelve Holg ruházata. A mágikus teljes lemezvértben (és a hozzá járó mágikus posztóbélésben) gyakorlatilag Holgon van a legtöbb ruha. A csizmája meg a szövetnacija szára "kifolyt" a vértezet alól, de ezt a félmeztelenséget továbbra sem értem honnan szedtétek?
Félreértés ne essék egyébként nem bánom a poénos helyzeteket, csak az zavar, hogy direkt meg lett írva, hogy a félork felpakolta magát mágikus konzervdoboznak.


Holg 13. köre

hosszúkarddal támadás (támadás erőből)
1k20+5 = 2(+5) [7]

sebzés
1k8+8 = 7(+8) [15]

Ismét megvolt már a köröm, csak elsikkadt a többi beszélgetés között.

[Martos col Legium]

//Na, csak megtaláltam, mit is sikerült szereznem a zsákmányból anno. Fel is vezettem a karakterlapra.//

(Heian)

Kicsit szégyenkezve veszem tudomásul, hogy a nagy elánnal elvállalt őrködésemnek az lett a vége, hogy engem kellett megmenteni. Miközben talpra kecmergek, előhúzok a zsebemből egy gyógyitalos fiolát, és felhajtom a tartalmát.

Imigyen felfrissülve felmérem a helyzetet magam körül, mégis miről maradtam le amíg a féreg szájában pihengettem. Amikor észre veszem a megelevenedett szobrot karácsonyfa-módra tele kardokkal, inkább előveszem a parittyámat, és azzal próbálok szerencsét.

//Gondolom ennyi cselekedett mellett már nem fér bele a támadás, úgyhogy csak a gyógyitalt dobom ki a Kockadobálósban.//

[Mesemondó]

Mindenki

Nos, végre mindenki aktív és tulajdonképpen már "csak" a másolóval csatáztok.
Heian gyógyít valamicskét magán a zsákmányolt italokból.
Holg támadása nem jár sikerrel, valahogy most nagyon nem tudja felvenni az ütközet ritmusát, Aramil pedig egy ránátssal kiszabadítja a fegyverét.
Vonnegut még mindig fogva van, és a jelek szerint még jó börben, mert szünet nélkül káromkodk. A másoló egyenlőre csak fogja, de nem bántja, mert lekötitek.
Holg felé elindít egy gonosz gyomrütést, ami nagyot kondul az ork páncélján, de a Másoló nem dönt úgy, hogy Holgot magához ragasztja, az már nagyon akadályozná a mozgásában. Az erejéből jócskán levett az a tény hogy összekicsinyítették.

Új kör kezdődik. A lény jön utoljára, mert Vonnegutot teherként cipeli.
Nem kell kezdőt dobni, csak jelentsétek be, ki mit csinál.