1. kaland: Fooler megmentése (Cormyr-i kaland)

[Mesemondó]

//Mindenki//

Akkor megpróbálom összefoglalni.
Volt:

20 db piros löttyös üvegcse
3 kék löttyös üvegcse
3 zöld löttyös üvegcse
3 szürke löttyös üvegcse

A pirosakból Banyek összesen 5 piros löttyöt vett el, Vonnegut 3-at, Holg 4-et, Aramil 3-at, Alauron 1-et ez 16 db

Heian elvesz 2 pirosat és 2-őt ad Alauronnak.

A színesekből Timna (a magán zsákmányán felül) a közösből elvett 1 zöldet. Hol minden színből egyet.
Kiment:
2 zöld
1 kék
1 szürke

Maradt:
1 zöld
2 kék
2 szürke.

Heian ekér egy szürkét.

Aramilnek és Alauronnak marad
1 zöld
2 kék
1 szürke

*****
//Mindenki//

Vonnegut megállítja Holgot és megkérdi:

-Akkor mi legyen?
-Maradjunk és égessük el a törp testét, vagy ne húzzúk az időt ezzel, Dorafot lógassuk fel egy fára míg elmegyünk Foolerért?

-Azt hiszem tényleg hosszadalmas most máglyát építeni, de nem tudhatjuk mi vár ránk lesz-e erőnk ide visszajönni máglyát építeni.

-Semmiképpen nem akarom Doraf testét csak úgy itthagyni, én azt mondom törp hagyományok ide vagy oda, ássunk neki egy sírgödröt és hantoljuk el. Nem tart annyi ideig mint egy halotti máglyát építeni, ha Holg segít nekem kikaparni a mélyedést egy fél óra alatt végezhetünk. De legalább a lelkiismeretünk tiszta hogy nem hagytunk temetetlenül egy bajtársat.
Azt a nagy sziklát meg görgessük rá hogy a dögevők ne tudják kikaparni.

[Navaratna]

(Banyek/Timna)

- Hm, maradt még itt egy kevés cucc. Ha nincs ellenvetés, lehet az enyém?

- Kis füstport áldozhatok rá, hogy hamarább elégjen - vetem fel. - De bárhogy is lesz: a vadak ne egyenek belőle, azt nem bírnám elviselni, senki se érdemli meg hogy felegyék a testét.

//ja, éppen levágunk egy kis dedót //

[Garmacor]

Aramil

- Rendben akkor temessük el én is segítek. Ami fontosabb hogy azzal nem hívjuk fel magunkra még jobban a figyelmet.
- Timna részemről a tiéd lehet.
Majd ezzel munkához is látok és nekiállok az említett szikla mellet gödröt ásni azzal amit erre a célra a legalkalmasabbnak találok, de azért munka közben folyamatosan figyelem a környéket.

[Quator ar Zaraquer]

(Holg)

*A félork kissé tanácstalan és nagyon kétkedő fejet vág, mikor Vonnegut megállítja és felteszi a "Akkor mi legyen?" kérdést. Az még rendben van, hogy Holg a legjobb, de miért neki kell törnie a fejét ezeken a megoldásokon is? Aztán, mikor az öreg baka inkább a többiek felé intézi szavait, illetve ők válaszolnak neki, Holg is megkönnyebbül és kisimulnak a kétely ráncai az arcán. Szerencsére nem kész tervet akart tőle a vezérük, csupán megkímélni a felesleges favágástól. Ez jól esik az ifjú barbárnak, hogy gondolnak a kényelmére. Persze ekkor még nem tudatosul benne, hogy fejszecsapkodás helyett ásni kell. Mikor erre a döntésre látszik jutni a csapat azért az orra alatt dünnyögve hozzátesz a maga véleményét a helyzetről.*

-holg gondol favágás egyszerű. ásás nehéz, holgnak nincs ásó.

*Ha mégis az áskálódás mellett dönt Vonnegut, természetesen a félork is segít, bár ezt nem olyan lelkesen csinálja, mint a favágást tette volna. Egyedül arra nem hajlandó, hogy szeretett csatabárdjával kelljen lapátolni a földet.*

[Mesemondó]

//Mindenki//

Vonnegutnak igaza volt, egy fél óra alatt elhantoljátok Doraf testét, a fegyvereivel és a felszerelésével együtt.
Vonnegut egy sziklát gögettet a hant fölé.

-Jól van, mehetünk most már.

Visszaindultok a folyóparti erőd felé. Hamarosan feltűnik a domb is, ahonnét hasalva előszőr pillantottátok meg az erődítményt.

Innen nézve, kong az ürességtől, orkok sehol, még az az alvó ork is eltűnt, aki a révet kezelte a facölöp erődítmény és a Termek bejárata között.

[Navaratna]

(Banyek/Timna)

//Adatlapomra felvittem a szerzett cuccokat. Amúgy még 60 arany, 140 ezüst, 1 zöld 2 kék és 1 szürke lötty még nem talált gazdára. Ha senki nem fejezi ki tulajdonigényét, Banyek mindent lenyúl! (és valószínűleg nagyon fog tőle csörögni-zörögni)//

Míg ássák Doraf sírját, meg mikor visszaássák a földet a törpre s Szőr követ tesz a sírra, én addig shamn-omon játszom egy szomorkásabb művet. Ugyan otthon, barlangban jobb lenne a hangzása, de itt is nagyon jól megteszi.
(Tényleg, amikor jeleztem, Banyek átnézné Doraf cuccait, van-e nála bármi, ami személyes tárgy lehet vagy utalhat arra, honnan vetődött oda, akkor lelt valamit vagy sem?)

Annak rendje és módja szerint előrébb megyek Aramillal felderíteni, hiszen az sose árt.
- Gyanús ez a nagy csend és néptelenség. Legalább annyira gyanús, mint a mákban a rák... Hol a rév? Remélem nem vitték át a túloldalra, az szívás lenne! - dünnyögöm az elfnek. Se úszni nem tudok, se a cuccaim súlya nem tenné lehetővé, hogy megtegyem.
<De szívesen seftelnék pár szerzeményemmel! Meg az a sok garas, amit összegyűjtöttem! Tudnám mire elkölteni >

[Garmacor]

Aramil

- Nem tudom nézzük meg közelebről aztán majd kiderül, hogy milyen lehetőségeink adódnak. Azért próbáljunk meg észrevétlenek maradni amennyire lehet.
S ezzel választ sem várva osonok előre igyekezvén kihasználni mindent ami némi takarást biztosít.

[Alauron]

(Alauron)

- Az orkoknál szerintem sincs házasság Timna, de a többit inkább nem is akarom elképzelni. Az ork nőstényekből mindenesetre kinézek bármit. Talán egyszer megtudjuk nagydarab útitársunktól milyen volt az apjával a viszonya, ha így lesz tovább találgathatunk az apa sorsáról.
- Megvédelek tőle ha kell. Szerintem Vannegut se hagyná, hogy bárkinek ártson, de jobban tennéd ha nem égő fáklyával járkálnál a robbanásra kész Holg előtt. Óvatosan a tréfával.
- Én elteszek egyet-egyet az összes fajta főzetből, talán később rájövök, pontosan mire is jók. Nem tartom meg magamnak őket, ha valakinek kell megkaphatja.
Alauron magához veszi a két gyógyitalját Heiantól, és egy zöld, egy kék, meg egy szürke italt. Az érmékből úgy gondolja 20 arany és 28 ezüst illeti meg. A többit szerinte a csapatnak szét kellene osztania egyenlően, de ha társai nem ezt teszik ő nem szól érte.
- Bár megtarthatnánk a törp hagyományokat. Doraf megérdemelné.
Gondoskodik róla, hogy a törp istenének szimbólumát is vele temessék el. Hagy tartsa a kezében a hős társuk.
........
- Hova olyan sietve felderítők? Most már nincs sok időnk, mindenkinek menni kell. Többen jobb eséllyel el tudunk bánni akármivel találkozunk.

[Mesemondó]

//Mindenki//


/Banyek/
Nem igazán tudod a halott törp felszerelését vizslatni, mert Vonnegut szúrós szemeket mereszt rád mikor megpróbálod piszkálni.

-Ugye nem azt akarod csinálni, amit gondolok hogy csinálni akarsz? -morogja szigorúan.

Bár Alauron szeretné együtt tartani a csapatot, Aramil döntött, kiválik a többiek közül, hogy felderítse az erődöt. Legalább ötven méterrel előttetek halad.
A rév szerencsére a folyó innenső partján áll, valószínű az az egy ork, aki odaát hortyogott, az is átjött, hogy worgra pattanjon.

Alauron dobjon Csendes Mozgást és Rejtőzködét!

A kósza egyenlőre bántatlanul oson előre, nem pattannak elő eddig rejtett támadók a föld alól, vagy máshonnan.
Estcsillag Kísértetjárta termeinek sziklakapuja rejtelmesen sötétlik a folyó túlpartján, előterében a négy szoborral.

[Navaratna]

//Nem Aramilnek kéne dobnia azt a rejtőzködést és csendes mozgást felderítőként? Nem ez lenne az első eset, hogy kevered, habár számomra felfoghatatlan, mért nehéz őket megkülönböztetni //

(Banyek/Timna)

Így, hogy Alauron a szavát adta, nem fogja hagyni, hogy eltapossanak mint egy csótányt, máris lazább vagyok.
- Hm, nehéz lesz megállnom, hozzá se szóljak Holghoz
<Szerintem ha elég édesen mosolygok, Aramilt is megfűzhetem személyes védelmemre.>

Csípőre teszem a kezem és sértődötten lebiggyesztem a szám Vonnegutot hallva:
- Most nagyon megsértett ám! Uram, azért annyit kinézhetne belőlem, hogy nem lopom le elhunyt társamról a szemfedőt! Ismerem azt a szót, hogy kegyelet! Ha korábban figyelt volna, de ahogy észreveszem, divat nem figyelni rám, akkor meghallotta volna és emlékezne arra, kérdeztem: mi lenne ha megnézném, van-e bármi Dorafnál, amit visszajuttathatnánk a rokonainak, vagy esetleg rájöjjek, honnan vetette ide az istene. A rokonok, s ez alatt a jó rokonokat értem, többnyire szeretik tudni, távolba szakadt vérük él-e, hal-e. Arról nem tehetek, rám se bagózott, és Holg erősségeit méltatta helyette.

- No már most, ha itt járunk, megragadom az alkalmat, hogy általános kérést intézzek a jelenlévőkhöz, vagyis mindenkihez, aki egy közepesen nehéz találós kérdés megfejtéséhez elegendő észt hord abban a tökben, amit a fejének nevez a nyakán ülve: még pedig közlöm a végrendeletemet, ha az események sűrűjében elvesznék, vagy ami még rosszabb, jobb létre szenderülnék. Sajnos ez nem kikerülhető, mivel a táborban elfelejtettem levelet írni a családomnak , és úgy se szeretnék járni, mint Doraf, hogy tanácstalanul állnak a hullája felett, hogy kéne eltemetni, vagy uram bocsá' matassák, mim van, amit haza lehetne juttatni az enyémeimnek.

- Tehát amit tudni kell: az én népem is elégeti a halottait. Ha idő hiányában nem jönne össze, üsse kő, úgy jártam. Lényeg, ne Heian farkasa vagy dögfarkasok csemegézzenek belőlem, bármennyire is tetszetős a természet körforgása-elmélet. Személyes tárgyaimat, ez alatt a gazdagon hímzett bőrmellénykém, shanm-om, kirakóskockám, pisztolyom értendő kéretik eljuttatni a mennydörgéskövi gnóm közösségbe egy kurta levél kíséretében, amit Tojáspatkoló Falrinn, azaz Apacsavar nevére címeznek. Ebben a levélben kéretik belefoglalni elhalálozásom rövid helyét, megtörténtét s ha nem esik nehezükre egy részvétnyilvánítást is kipréselhetnek magukból. Ha ezzel végeztek, bagolymedvés ereklyéim, szerszámaim és rövidkardom kivételével mindent magukhoz vehetnek, szétoszthatnak. Jó, mondjuk két aranyat tehetnek a szememre, hogy a túlvilágon lefizethessem a Halottak Urát a gnóm mennyország reményében Na, minden fontosat tudnak, húzok is odébb...
Inalok Aramil nyomán, mint rendesen, mert az elf nem bír a seggén maradni és megvárni engem.
<Tök megrázó volt élve, egészségesen, fiatalon végrendelkezni! De ha muszáj, akkor muszáj!>

[Castor de Vinter]

Ja, ...de igen, Aramilnek kell dobni.

[Quator ar Zaraquer]

(Holg)

*Holgot lekötik a földmunkák, meg jó eséllyel a sziklagörgetés is rá marad, így nem nagyon terheli lelkét a többiek dilemmáival, kinyilatkoztatásaival. A dombra felkaptatva azért elmereng és megsimogatva újdonsült páncélját előadja ötletét a csapatnak.*

-holg visel ork páncélja. holg néz ki lovas ork. holg megy rév, ellenség hisz holg visszajön harcból.

*Mint általában most is lomha a félork észjárása a békeidőkben. Mire előadja legújabb "briliáns" tervét, már a két felderítő el is iramodott, így csupán szomorúan és lemondással teli pillantással követi őket szemeivel.*

-holg szomorú.

*Ennyit tesz csupán a dolgokhoz és baltáját a vállára vetve kullog a többiekkel, ha a derékhad is elindul a felderítők után.*

[Mesemondó]

//Mindenki//

//Banyek//

-Elnézését kérem Timna hogy ez elkerülte a figyelmem, de őszintén szólva maga folyamatosan beszél mindenféle zöldséget mióta elindultunk, és a tudatom úgy védekezik az értelmetlen tartalmak ellen hogy néha nem hallom meg amit mond, mert állandóan karattyol valami fontos vagy kevésbé fontos dologról és nehéz ebben a szóáradatban szétválogatnom azt, mikor van értelme annak amit mond és mikor csipog azért mert jól esik. -mondja Vonnegut.
-Nos szerintem temessük el minden cuccával, együtt, mivel fogalmam sincs hogyan juttathatnák vissza a holmiját oda, ahol él.

//Holg//

-Ez igen kiváló ötlet Holg, de Aramil már elindult, most már ne kurjongassunk utána hogy jobbat találtunk ki.

***
/Aramil és később ha odaérnek a többiek ők is látják/

Már ott vagy a nyitott erőd bejáratában és bekémlelsz. Egy elhagyott helyőrség képe tárul a szemed elé: elfüstölt tábortüzek fölött bográcsok, ponyvával védett pihenőhelyek amelyek alatt szalmazsákok és takarók vannak, egy nagy jurta, üres, durván ácsolt kennelek, a földbe szúrt ork harci jelvények, üres fegyverállványok. Az egyetlen "épület" a nagy fővezéri sátor, a többi ork valószínűleg körben a földön vetette meg a vackát.
Néhány szabadon legelésző kecske és birka, van amelyik nyársra húza kicsit túlsült már az elhamvadt tűzön, mikor nagy hirtelen odahagyták a lakomát.
A hely teljesen kiürült, nincs nyoma néhány kóbor lábasjószágon kívűl más életnek.
Hamarosan a többiek is odaballagnak a nyomodban.

[Navaratna]

(Banyek/Timna)

- Maguk se beszélnek kevesebb hülyeséget, vegyük mondjuk Holgot. De ha gondolja megtanulok holgul: Hajas megy előre, és ha lát ork, Hajas öl! Nos, uram, vegye úgy, ez élete egyik újabb kihívása: sajátítsa el a szelektív figyelmet! Elmeélesítő hatása van! Mellesleg csipogni a félszerzetek szoktak, a gnómok elmélkednek! - kacsintok.
Doraf elhantolódik mindenestül, mi meg uccu neki Aramil után. Mikor beérjük az elfet, mellé kerülök, belecsípek a lábába:
- Legközelebb várj meg!
<Mindegy, ezt behajtom rajta! Mondjuk mit szólna hozzá, ha jóízűen beleharapna az ételébe de hányás ízű lenne...? >
A helyőrség táré-váré nyitva, mindent ott hagytak - ahogy bölcs vezetőnk mondaná -, mint a nagy sz*rt. Fejemet forgatom, nézelődök fel s oldalra, fülelek. A nyársra húzott hús láttán megkordul a bendőm, rá is szorítom a tenyeremet, nem mintha ez valaha tompította volna a haskorgást. Hátra se nézek a többeikre, hanem jobbra osonok. Nem dőlök be a néptelenségnek, túl egyszerű lenne bevonulni a vezér sátrába és kirámolni.
<Lopni, megyünk lopni!>

[Garmacor]

Aramil

Amikor banyek megcsíp lenézek rá elmosolyodok és csak eltátogom " lassú voltál" majd elindulok Timna után az erődbe közben amennyire lehet megvizsgálom a nyomokat. Remélve hogy valamit ki tudok olvasni belőlük.