Medison

[Treolo]

prof. Gregory Miller

Charles Alvay-hez:
-Hmm, ez furcsa; de jöjjön be, ne az ajtóban beszéljünk! Beinvitálom. -Egy kávét vagy teát esetleg? A választól függően teszek föl vizet két személynek. -Szóval: érdekes fénykép. De nem lehet, hogy csak a vaku villanását tükrözi? Esetleg készített több képet is róla, azokon is megfigyelhető ez a jelenség?

[Logan]

Charles Alvay
prof Gregory Millerhez

Két képet készítettem a kulcsról, de sajnos csak ez az egy lett belőle használható.
Nem hiszem hogy a vakuval lett volna a probléma, de ilyet én még nem láttam, hogy valami fényt bocsátott volna ki és csak a képen jelenik meg.
Nincs valamilyen magyarázat erre professzor úr?

[Treolo]

prof. Gregory Miller
Charles Alvay-hez:

-Nem, még én sem találkoztam ilyennel; amúgy sem ez a szakterületem. Ha valamiféle sugárzás, akkor egy fizikusnál kéne érdeklődnie. Azért még egyszer megnézem a képet. Ez a doboz kulcsa?
-Esetleg ön tud valamit az íróról, Richard Steadről? Illetve, ha már ön van megnevezve, ismerős a könyv borítóján lévő kép? Megmutatom a könyvet.

[Logan]

Charles Alvay

KM-hez
Átveszem a könyvet a professzortól, átnyálazom és átgondolom, hogy halottam e már Richard Steadról illetve találkoztam e már vele

[Mesemondó]

(prof.) Gregory Miller és Charles Alvay

A könyv (Eldorádói rémmesék) tartalmáról, amit az átlapozgatással megtudtatok:
Az író egy bizánci történetet boncolgat, melyben egy hatalmas (esetleg Eldorádóba vezető?) térkép elkészítésén fáradozik főhősünk, egy török kalóz, később az oszmán birodalom tengernagya. A mű cselekménye az 1513-as évben veszi kezdetét, és 1517-ben, a 215 részből álló földrajzi műkincs elkészültével ér véget. Az élet viszont nem ilyen egyszerű, a térképeszet korai darabját rengetegen akarják megszerezni: igényt tart rá a birodalom, mint a tengernagya munkájára, egy volt kalózígéret is közbeszól a dologba, no meg persze az alvilág se szeretné elhalasztani a hatalmas fogást.
A leírások néhol rémálomszerűek, néhol a legkisebb részletekbe menően pontosak, a cselekmény hol gyorsul, a kapitány mintha már már menekülne a valóságtól, máskor az idő tetemes lassúsággal telik, s oldalakon át semmi sem történik.
Az mindenesetre bizonyos, hogy minden részlet kiderítéséhez nem csak elolvasni, kijegyzetelni, elemezni kéne a művet, ami napok munkáját veszi igénybe.

De kinek van erre ideje, ha már így is meghalt egy ember? Egyáltalán miért kellett az indián kultúra professzorának emiatt meghalnia? Egyáltalán mi köze volt a dologhoz? Mi a ti szerepetek ebben a játszmában? Vajon ti is veszélyben vagytok?

(prof.) Gregory Miller

Igen, a képen a helyszínen is látott doboz, és a hozzá tartozó kulcs látható

Charles Alvay

Igen, hallottál már Richard Steadről. Újonnan felkapott, sikeres író. Első pár műve semmiben sem feltűnőbb bármely átlagos történelmi tényeket/felvetéseket feldolgozó írónál az újságban megjelent kritikák szerint, az legutóbbi, az Eldorádói rémmesék viszont átütő sikerű. Napok alatt elkapkodták, a kritikusok részéről egyáltalán nem emlékszel negatív kritikára.
(Ezek csak az emlékeid, amik innen-onnan megragadtak a témával kapcsolatban, viszont a szerkesztőségben bizonyosan meg tudod keresni a témával foglalkozó cikkeket és lapokat, ha akarod.)

[Treolo]

prof. Gregory Miller

Charles Alvay-hez:
-Nos, egyenlőre nem tudok semmi többet mondani önöknek, csak ami a szobában történt. Azt hiszem leginkább az író - Richard Steed - megtalálása-kikérdezése segítene előrébb jutni. Az eseményekkel kapcsolatban: igyekszem a munkám mellett kiolvasni a könyvet, bár egyenlőre nem látom jelét egyáltalán az indián kultúrának sem - leszámítva persze a címet és a "végcélt". Nem tudom, esetleg ön könnyebben hozzájuthat az információkhoz, körbekérdezősködhetne a rendőrségen illetve a helyi lapnál, hátha tudnak valamit. És még valami: nem tudom említettem-e már, de az elégetett papírdarabok Steed legújabb könyvének a kéziratai voltak. Esetleg ezzel kapcsolatban is érdeklődhetne. Egyébként (ha minden igaz) a könyv címe Téboly lett volna. A képet, ha gondolja, beviszem az egyetem fizika tanszékére, hátha ott tudnak valamit mondani róla. Esetleg még valami?

[Mesemondó]

prof. Gregory Miller

Beszélgetésed a rendőrség fényképészével nagyjából 20 percet vehetett igénybe, meg míg átlapozgattátok a könyvet, ami talán egy órácska lehetett. Újra elmondtál mindent, s cserébe megkaptad a képet is a kulcsról. Ismét egyedül vagy otthon, s az eljövendőkön gondolkodsz. Vajon mihez kezdesz most?

Charles Alvay

A professzorral együtt átlapozgattátok a könyvet, majd még néhány gondolat megtárgyalása után újra útra keltél. A szálaknak valószínűleg még csak az elejét tapintottátok, de a dolog már is kezd összekuszálódni számotokra. Most viszont legalább van időd alaposan átgondolni a helyzetet, s kitalálni a következő lépésedet.

[Treolo]

prof. Gregory Miller

Miután kikísértem végiggondolom a történteket és az eddig megtudtakat. Előkeresem otthon a professzor meghívólevelét, és minden újságot ill. újságcikket ami róla, illetve a mexikói sírfeltárásról szólt. Esetleg ha valamit találok Steedről azt is előveszem. Ami igazából érdekel:
-Volt-e a professzornak állandó munkahelye egyetemen? Ha igen, melyiken? (Illetve az egyetem elérhetősége, de ezt valószínűleg inkább holnap az egyetememen tudom meg).
-Melyik intézetben és mennyi ideig ápolták a professzort (illetve kb. mikor engedték ki)?
-A mexikói sírfeltárásnál mit kerestek, mit találtak? Kik voltak a főbb munkatársai, illetve a támogatók? Esetleg hajlandóak lennének-e egy újabb feltárás támogatására?
-Steed mikor tűnt el, illetve mikortól kezdte írni a könyveit? Még a szerkesztőségének próbálok utánaolvasni (melyik az, illetve mik az elérhetőségei).

A holnapi napra még fölkészülök, de amúgy lefekvésig ezeknek próbálok utánaolvasni.

[Logan]

Charles Alvay

En vissza megyek a rendorsegre es megtekintem Richard Steed akttajat hatha talalok rola valamit, miutan vegeztem ezzel elmegyek a konyvtarba es kutatast vegzek 1513 es 1517 kozotti felfedezesekrol es a titokzatos idegenrol aki a konyvben szerepel.

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
(prof.) Gregory Miller
Időpont: 1929. március 21. (csütörtök) / estefelé
___________________________________________________________________________

Másnap estefelé kimerülten rogysz vissza a székedbe otthon. Hosszú és fárasztó nap van mögötted. Egyetem, szerkesztőség, könyvtár. Cikkek, könyvek, emberek, nevek. Sok minden. De válaszok is vannak.

Ásatási munkája előtt Jonathan Edmend professzor állandó munkahelyként Milwaukee egyetemén dolgozott, bár korábban is sokat utazott. Könyvet nem publikált, cikkei jelentek meg tudományos folyóiratokban.
A kutatás során egy, Navojoa mellett fekvő indián temetkezési helyet kezdett feltárni, melyet a helyi lakosok kísértetjártának tartottak, talán tartanak a mai napig. Feltehetően babona, paranormális jelenségekről sose számoltak be. A feltárást a sírok a különleges elhelyezése és a rajtuk lévő, eddig nem látott ábrák miatt folytatta. Korábban egy kőtábla fordított szövege nyomán szerzett tudomást a helyszínről, illetve egy felfedezőkkel érkező spanyol atya feljegyzései alapján.
A támogatók közt az egyeteme mellett több történeti társaság, például a Salamon Kapuja Történeti Társaság, illetve a Watcher nevű kiadóra bukkansz.

Intézetbe kerülésének körülményeiről semmit sem tudsz, az említett helyszíneken nem tudtál meg újat ezzel az üggyel kapcsolatban.

Stead első két könyve 2,5 éve jelent meg, különösebb visszhang nélkül. Az átlagtól nem sokban eltérő, egyszerű horror-történetek. Nagy dobása, az Eldorádói rémmesék háromnegyed éve került a boltokba, azóta negyedik kiadására került sor, folyamatosan az eladási listák élén áll, a Watcher kiadó büszkesége.
Eltűnéséről semmi publikus információ, egyedül a professzortól hallottál a dologról eddig. Könnyen elképzelhető, hogy titkolni akarják az olvasóközönség elől a dolgot, elvégre tényleg nagy pénzekről lehet szó.

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Charles Alvay
Időpont: 1929. március 21. (csütörtök)
___________________________________________________________________________

Szerencsére ma nem volt sok tennivalód. Előhívattál még egy példányt a kulcsos képről (hisz az előzőt a professzornak adtad), majd nekiálltál a nyomozásnak, mind Stead, mind a felfedezések ügyében.

Richard Stead 1899. decemberében született, anyja belehalt a szülésbe, apját (George Stead) 22 évesen vesztette el. Testvérei, felesége nincsenek. Egyetemi tanulmányokat folytatott Milwaukee bölcsészeti karán, de sose diplomázott le. 2,5 éve jelent meg első regénye, majd azóta még kettő, a legutóbbi (Eldorádói rémmesék), hatalmas sikerrel. Aktája szerint jelenleg Milwaukee-tól északra, Cedarburg-ban lakik. Bár itt van a pontos cím, nem vennél mérget a dologra.


A felfedezések menete
1440-es évektől Tengerész Henrik portugál király.
1487. Diaz - Jóreménység-fok megkerülése.
1497-98. Vasco da Gama Indiában, portugál kereskedelmi telep létrehozása (1502), 1512. Fűszer-szigetek meghódítása, Indonéz szigetvilág feletti portugál uralom 16. sz. végéig.
1492. Közép-Amerika - Cristoforo Colombo (Kolombusz) Bahamákon száll partra (Guanahani szigetén: San Salvador), 1504-ig még három út, a spanyol királynő támogatja (1493-94. Puerto Rico, Jamaica; 1498-1500. Venezuela; 1502-04.Panama).
1500. Cabral - Brazília meghódítása.
1501-02. Amerigo Vespucci külön földrésznek nevezi Amerikát.
Közben Észak-Amerika meghódítása.
1500-1501. - Labrador.
1513. Florida.
1519-21. Cortez meghódítja az azték birodalmat, a mai Mexikót.
1519-22. Magellán körülhajózza a földet - megtalálja az Atlanti- és Csendes-óceán közötti átjárót (ezt a földkörüli utat Drake teszi meg újra 60 évvel később).
1531-1534. Pizarro leigázza az inkákat, a mai Peruban.
16. sz. végéig az angolok és hollandok az északi átjárók után kutatnak, hogy a spanyol hegemóniát kijátsszák, ám a portugál birodalom hanyatlásával tőlük veszik át a kereskedelmi telepeket, ezzel leáll a földrajzi felfedezések utáni igény.
A következő hullám 1720-as évektől indul: Új-Zéland, Ausztrália felfedezése, James Cook utazásai.
Sztroganov-bankárcsalád a szőrmekereskedelem miatt gyarmatosítja Szibériát.

[Treolo]

prof. Gregory Miller

Rendben; este még fölkészülök az óráimra, aztán lefekszek aludni. Másnap végigcsinálom a napot; nem sietem el az óráimat a nyomozgatás kárára. Az óráim után még elintézem a dolgaimat az egyetemen – hangsúlyosabban annak nézek utána, hogy milyen kötelezettségeim lesznek a következő egy-két hétben, mennyire érek rá esetleg elutazni Edmend nyomában.
Megkérdezem, hogy a fotóval jutottak-e valamire a fizikus/kémikus ismerőseim (persze ha volt rá idejük), esetleg csak van-e valamilyen ötletük elsőre.
Ha esetleg összefutok napközben Catherine-nel, megérdeklődöm hogy sikerült anno az estéje.

Ha ezek után nincs még túl késő, telefonálok egyet Milwaukee egyetemére. Edmend professzor kutatása után érdeklődök. Ha az okára kíváncsiak mondom, hogy úgy hallottam abbamaradtak a munkálatok, és esetleg szívesen folytatnám, vagy ha az nem lehetséges, legalább az eddigi eredményekre kíváncsi lennék mert érdekes feltárásnak ígérkezett.

Ezen kívül végiggondolom, esetleg átfutok pár újságot, hogy mit lehet tudni erről a Watcher kiadóról.

[Logan]

Charles Alvay ( Logan )

Miutan befejeztem kutatasaimat es vegeztem az aznapi munkammal felhivom a proffsszort es megprobalom megbeszelni vele, hogy mire jutott a kutatasaival es, hogy megbeszeljuk mikor tudjuk meglatogattni Steed-et.

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
prof. Gregory Miller
Időpont: 1929. március 22. (péntek)
___________________________________________________________________________

Napod megszokottan telik: óráid jól végződnek, a diákok továbbra is érdeklődőek, bár kicsit fáradtak már. Érthető, hisz már péntek van, mindenki menne haza. Hétvége várja őket, és egy szabad hétfő-kedd. Rektori szünet lesz, neked sem kell órát tartanod. Catherinnel sem találkoztál, bár ez nem is meglepő, legjobb tudásod szerint péntekenként nincs is órája. Arról viszont fogalmad sincs, kivel és mit csinál az ötnapos kis szabadsága alatt.

Fizikus és kémikus barátaid a fotóval semmi konkrétra sem jutottak, mindössze néhány elmélettel tudtak előállni:
Lehetséges, hogy az anyagnak tényleg egyfajta sugárzása van, ebben az esetben mindenképpen laborban kellene megvizsgálni, és élettani hatásai is kérdésesek…
Esetleg az anyaga erős fényre bomlásnak indul, reakcióba lép környezetével, mondjuk az oxigénnel, s ez jár fényjelenséggel. Több ilyen anyag is létezik, bár legtöbbjük elég veszélyes, pl. robbanószer, méreg…
Nem kizárt az sem, hogy a kulcsnak csak a felszíne más, emiatt egy különleges optikai hatást produkál, mint ahogy a rózsabogarak kitinpáncélja vagy egyes különleges módon csiszolt ékkövek teszik…
Utoljára maradt a legkézenfekvőbb megoldás: a fénykép rosszul lett előhívatva, rosszul lett elkészítve, vagy hamis…

A Watcher kiadónak való gyors utánajárásod sem marad eredménytelenül. Elsősorban történelmi szakirodalommal, regényekkel és egyéb, az emberiség múltjához kapcsolódó témákkal foglalkoznak, beleértve az antropológiát és a Bibliát is. Ezen kívül híresek arról, hogy egy, csak régi könyvekkel (kódexek, tudósok kéziratai…) rendelkező, sokáig magántulajdonban lévő könyvtárra is rátették a kezüket, s néhány könyvből pár példányszámban utánnyomást csinálnak, hogy fennmaradhasson az utókor számára is. Érdekes azonban, hogy ezeknek a könyveknek a megtekintése szigorú feltételekhez kötött…

Milwaukee egyetemét is felhívtad, de a kutatásokért felelős személyt (jelen esetben a történelmi tanszék egyik professzorát) már nem érted el. Állítólag a minap a megszokottnál korábban hagyta el az egyetemet, bár ez a helyzeteden semmit sem változtat.

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Charles Alvay és prof. Gregory Miller
Időpont: 1929. március 22. (péntek estefelé)
___________________________________________________________________________

A telefonbeszélgetésnek semmi sem áll útjában, szabadon megtárgyalhatjátok a tennivalókat.

(Közvetlen egymásnak is írhattok most hozzászólást, de figyeljetek arra, hogy nem egymással szemben álltok, illetve azokra a részekre, amiket esetleg a kalandmesternek szántok.)