A balszerencse netovábbja (ÚTK)

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Rannien Siey]: az élet-halál harc
Helyszín: a börtön
Időpont: éjjel
Résztvevők: Shia-ko, Dierol, Martos col Legium, Arnoil, Laokoon, Garmacor
NJK-k: félelf leányzó, börtönőrök, törpe harcos
_____________________________________________________________

Eddig hét ellenség veszítette életét ebben (a számukra) egyenlőtlen küzdelemben. Még tizennyolcan vannak, de sejtitek, hogy eme hatalmas börtönt nem ennyi ember védi. A kérdés az, hogy ők mikorra érnek ide... Lassan, de biztosan kezd az idő a rendes folyásába gyorsulni. Ki-ki ahogy tudja, aprítja az ellenséget: van aki kétkezes csatabárddal, egyesek istenük szent fegyverével, míg mások egy jókora tölgyfaasztallal. Bár nem mindenki veszi ki a részét a küzdelemből, egyesek inkább csak fedezékbe vonulnak. A kevertvérű lány pedig kitartóan igéket kántál, s közben a fal felé indul, mely egy jó négy-öt lépésnyire van tőle. Közben a hóhajú egy asztallal fedezi őt. De titeket már semmi se lep meg. Folyamatosan csak hullanak a katonák, pedig még negyed perc sem telt el. Közben a leányzó odaér a falhoz, megérinti, s egyszerűen belemegy a falba, mintha csak egy ajtón sétálna keresztül. De ti már sok mindent láttatok, s biztos volt ennél furcsább is csak nem igen emlékeztek rá... Már majdnem egy fél perce folyik a küzdelem, mindenki az utolsó ellenfelével végez, mikorra zajt hallotok a felső emeletről. A hangokból ítélve az erősítés masírozik éppen felétek... Innen több irányba is el lehet menni: előttetek van egy szép nagy lépcső; jobbra és balra is folyosók vezetnek; a bal oldali folyosó végén egy lejáratot láttok, biztos valami pinceszerűség; és mehettek ki a nagy kapun is, melyen behoztak.

[Laokoon]

AMikor meghallom hogy folurol erkezokre szamithatunk megszolitom utitarsaimatNos holgyeim... Ekkor meglatom kegyeltarsam kezeben a kaoszkardot es ugy gondolom hogy meg nem most kene legyilkolnunk egymast es arel hivo baratom azt hiszem tarsosagunk akadt es feltetelezem hogy ezeket mar nem tudjuk ugy meglepni mint tarsaikat ugyhogy ugygondolom hogy talan tavoznunk kene valami olyan helyre ahol kevesbe tudjak kihasznalni letszamfolenyuket. Javaslom a pincet, mert egyreszt a vekony alagutakban hatasosabbak vagyunk, masreszt meg onnan elvileg nem tamadnak Ekkor latvanyosan az elfre nezek (illetve arra amerre ot sejtem) hogy o se hallot semmit se onnan Persze doreseg lenne feltetelezni hogy ott nincsenek katonak de nyilvan nem veletlenul fentrol jonnek ugyhogy valoszinuleg ott vannak tobben ha tenyleg a pincebe megyunk akkor javaslom hogy a fegyveresek megosztva legyen elol es hatul szamitva arra is hogy utolernek. Ellenjavaslat?

[Shia-ko]

(? - Mágus)

<Vajon merre menjünk? Törjünk a kijárat felé vagy menjünk az alsóbb járatokba, ahogy javasolja? Melyik csapda számunkra és melyik a menekülés útja?>
Az asztrálsíkon látottak alapján felmérem, hogy a börtönben merre vannak az őrök és az egyéb személyzet, valamint hogy varázstudót, stb. merre találunk, valamint minden információt, amit a személyek, asztrál lények helyzetéről, pajzsaik alapján megtudok, esetleg ami kiderül az épületről magáról.
Miután felmértem a helyzetüket, egy a személyemtől félelemet keltő falat állítok fel ahhoz az ajtóhoz az asztrális síkon, amely felől az érkezők jönnek.
<Ez egy kicsit lelassítja őket, bármerre is megyünk tovább.>

//Tudatnyitás: 1pp/1 perc, meditáció ideje 1 segmens --> 1pp
10E félelem, fal formázással varázslás ideje 3 segmens +1 segmens a formázás, időtartama 6 kör --> 20Mp (szükség esetén módosítom, a tudatnyitással kapott információk alapján)//

[Garmacor]

Amint végetér a harc gyorsan körbenézek.
- Mindenki jól van?
- Először is mindenki nézze át ezeknek a felszerelését. mutatok a katonárkra
- Ha valamiről úgy gondoljátok tudjátok használni vegyétek magatokhoz. Gyorsan nincs sok időnk, de valamennyire fel kéne fegyverkeznünk.
én is gyorsan körbenézek és a megérzéseimre hagyatkozok. Amit használhatónak találok azt magamhoz veszem persze ésszerű keretek között.
- Megmondom a pince mint lehetőség nem vonz tartok tőle csapdába esnénk. Oda elég csak bezárni minket. A szabadban többet tehetek.

[Laokoon]

-Hat a toroniak nem hiszem
-Na ez egy jo otlet lehajolok es keresek egy masik hosszu kardot mert ugy tunik hogy ennek forgatasaban jartas vagyok ha talaltam (sokat nem keresek) akkor beteszem az ovembe lehetoleg ogy hogy kozben ne hamozzam le se a labam se a nadragom
-Ha kimegyunk akkor tuparnat csinalnak belolunk meg mielott annyit mondhatnank: megszentsegtelenithetetlensegeskedesitekert
-Ha lemegyunk es bezarnak akkor az patt helyzet mert igen valoszinu hogy az elatmanyaik jelentos resze ott van azonkivul nem hiszem hogy egy szerencsetlen pinceajtot ne tudnek pozdorjava zuzni ha a helyzet ugy kivanna

[Dierol]

//Én, avagy Sharold Dalvan, a hajó nélküli Kapitány//

Mikor az őrök közül már senki nem mozdul, körbenézek, <Mintha nem látnék mindenkit..> és a számomra legszimpatikusabb fegyvert kiveszem az egyik vértócsában fekvő őr kezéből, majd elrakom. Utána az asztallal a kezemben megindulok a bal oldali folyosó fele.
-Valaki szegődön mellém! -Szólok vissza lassan forgó nyelvvel.
-Az asztalt tartom én, mint egy pajzsot, de kéne valaki, aki a szemből jövőket lefoglalja.

[Martos col Legium]

(??? - a messor)

Miközben hallgatom a többiek beszélgetését, használható tárgyakat keresve gyors mozdulatokkal átkutatok egy-két holttestet.
- Az tény, hogy el kéne hagyni ezt a termet, viszont szerintem egyelőre nem kellene levonulnunk a pincébe, mert onnan valószínűleg tényleg nincs kiút. Véleményem szerint ha bevonulunk az egyik folyosóra, azt is tudjuk annyira hatékonyan védeni, mint az alagsort, és talán több lehetőségünk marad manőverezésre: további folyosók, vagy akár még mindig lemehetünk utána a pincébe.
Mikor látom, ahogy a hóhajú elindul az asztallal, legalábbis egyelőre az én véleményemmel összhangban, az elf felé fordulok, udvariasan felszólítva, hogy kövessen, és elindulok eleget tenni a kyr kérésének. Ha a magiszter nem válaszol, egy-két lépés után azért hátranézek, hogy védencem hallotta-e amit mondtam, és eszerint cselekszik is, mert azért itt hagyni nem akarom.

[Arnoil]

Szöszke kyr ifjú

A felhívásnak eleget téve szépen igyekszem felszerelkezni fegyverekkel és ha van rá idő akkor ruhadarabokkal is a leöldökölt őröktől. Amennyire lehet egy teljes felszerelést összeszedek, kérdés mennyire siettetnek a körülmények.

[Garmacor]

- Rendben akkor menjünk a pincébe. mondom megadóan, bár elég morózusan.
majd a csapat végére állok s közben a félelf hölgy felé fordulok
- Kisasszony menjen középre fegyverfogatók előre hátulra. A mágiahasználóknak idő kell.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Rannien Siey]: az élet-halál harc
Helyszín: a börtön
Időpont: éjjel
Résztvevők: Shia-ko, Dierol, Martos col Legium, Arnoil, Laokoon, Garmacor
NJK-k: börtönőrök, törpe harcos
_____________________________________________________________

Mindenki

A katonáknál egy-egy hosszú kard és egy tőr van. Az egyiknél volt valami medál is. Egy másikon meg egy gyűrű. A ruhájuk megegyezik szinte mindenben. Egész jó minőségű anyagból készülhetett.

Shia-ko

Kinyitod a harmadik szemedet a belső síkokra, s megdöbbenve tapasztalod, hogy több mint százan sietnek felétek fentről. Mindegyikük elméjét pajzsok védelmezik.

//Azt kérlek jelezd a következő reagodban, hogy ennek tudtában is ugyanúgy használod-e a Félelem falat.//

Garma

Mikor a kisasszonyt keresed, meglepődve tapasztalod, hogy már nincsen itt.

Mindenki

Elindultok le a pincébe. Sötét és hideg árad lentről. A fal elég nyirkos, de szerencsére láttok fáklyákat az oldalán. Mindenkit elfog a rossz érzés, ahogy lejjebb haladtok. Elérkeztek egy vas ajtóhoz, ami résnyire nyitva áll. Bentről gyér fény szűrődik ki.

[Shia-ko]

(? - Mágus)

<Innen felfelé nem vezet út, ennyi emberen nem vágjuk keresztül magunkat.>
- Nem tudunk felfelé menni, mert több, mint 100-an jönnek fentről. Ekkora tömegen nem vágjuk keresztül magunkat. Vagy mégis próbáljuk meg? Az én hatalmam nem alkalmas a közvetlen hadviselésre, főleg ekkora tömeg ellen, de zavart tudok kelteni. - horgad fel bennem atyám szelleme, ahogy szólok a többiekhez és míg döntés születik, gyorsan rendszerezem agyamban a megtudott információkat. Ha lefelé megyünk, akkor oda állok, ahova a testőröm mondja és próbálom tünde érzékeimet használva felfedezni az esetleges veszélyeket.

//Milyen távol vannak tőlünk a közeledők?//

[Garmacor]

Elkomorulok az elf szavait hallva.
-. Akkor irány lefelé és siessünk az esetleges lentiekkel gyorsan végeznünk kell ha túl akarjuk élni ezt a dolgot.

[Laokoon]

Amikor meghallom az elf szavait en is elkomorulok -Csak szaz? Anyival bekotott szemmel, es osszekotott kezzel is elbanunk, vagy ha nem hat, akkor felkoltozunk mindannyian az uramhoz. Vegulis mindketto kivalo alternativa, akkor meg nem ertem, mit agodunk?- Itt ravigyorgok a diszes kompaniara aztan meg megjegyzem Aztan aki jol harcol annak megigerem hogy szemelyesen kiserem fel a Halgatag Urhoz. Es innentol csondben vonulok tovabb

[Garmacor]

Garma

-Azért nem szeretnék ostoba módon meghalni. Ne könnyítsük meg az ellenfeleink dolgát. Darton várjon csak még egy kicsit.

[Mesemondó]

//Ilyen tempóval haladva, nagyjából 20-25 másodperc, míg ideérnek... Bentről töménytelen gonoszságot és tébolyt jeleznek elf érzékeid.//