A Holtak Pálcája

[Arnoil]

(Matt)

< Mi a fene, élőnek tűnik valóban. Semmi kedvem várat ostromolni meg nagy csatákat vívni bármennyire is igaza lehet az embernek. >

- Mégis mi lenne a terve? 5-en megrohamozzuk a várat? Mert azért lássa be ehhez kevesen vagyunk, meg amíg egy laza pihenés lett volna a történet itt azért keményen kellene küzdeni magáért és a birtokáért.

[Mesemondó]

__________________________________________________________

KM esemény [Altair] de Ranilor úr szolgálatában
Helyszín: Naamsen nevű erv falu fogadója
Időpont: Alborne tercének második hava, „Álmok”
_____________________________________________________________

Mindenki


-Köszönöm a segítségüket. A tervről annyit, hogy természetesen nyílt ostrom szóba sem jöhet. Egyelőre. Nekem vannak embereim, sorkatonák akik velem voltak a rajtaütéskor, vagy utánam jöttek, esetleg a várból érkeztek kifelé. Még mindig nem elég ahhoz, hogy ostrom alá vegyük a várat ostromgépek nélkül, de semmiképpen nem öten vagyunk. A maguk feladata először is az lenne, hogy bemenjenek a várba. Az embereim egyszerű katonák, nem való nekik az ilyen feladat. Ha be is jutnának feltétlenül felmerülne néhány kényes kérdés velem kapcsolatban. Én szintén nem mehetek be, többen is ismernek arcról, köztük a várúr is. Ezért lenne szükségem önökre. Beállnak a várat védeni zsoldban, gond nélkül bejutnak ezzel a falakon belülre és ott is szabadon mozoghatnak. Kiadhatják nekem az információkat a benti helyzetről. Ezenkívül ha erősítés érkezik és meg tudjuk támadni a várat, sokat jelenthet néhány ember odabenn. A pihenésről és a harcról meg annyit, nem szívességet kérek, hanem munkát ajánlok. Tisztes munkát, és tisztes bért, ha miénk a vár.
Szemmel láthatóan örül a segítségeteknek, annak meg talán még inkább, hogy nem kellett győzködnie titeket az igazáról. Ha van még kérdésetek azt is megválaszolja, különben elindul kifelé az ajtón a lováért.

[Grengor]

Gardok

-Jól van értettem. Akkor...
Nézek a többiekre és közben felállok.
-Mikor indulunk?
Elnevetem magam és felkapom a bal vállamra a hátitáskát, majd a jobbra a csatabárdot és kifelé megyek az ajtón.
-Nem kéne megváratni a várurat!
<ÁÁÁ... ég bennem a harc a tenniakarás. Látom magamelött az ostromot!>
Majd megint felnevetek.
<Fékeznem kéne magam, de a harc gondolata is lángba tud gyujtani.>
Ettől a gondolattól a szám kéjjes vigyorra húzódik és így megyek ki az ajtón, még Raniol elött.
Az ajtóban megállok majd beleszippantok a friss levegőbe.
-A harc tüzét érzem a levegőben.
Mondom félhangosan még mindig azzal a vigyorral.

[Capricorn]

-Miután én már a tegnap esti kompánia hozzáállását sem igazán értettem a jó és a rossz oldal megítélése kapcsán, természetesen én is önnel tartok.-biztosítom a lovagot.
A tervét hallgatva azt kell mondjam, sok csatát megjárt arc az biztos. Jól átgondolt, okos terv. Nem is kell ezen sokat tépelődni, úgyhogy Gardok után megyek.
-Azért csitulj pöttyet barátom.-mondom neki- Ki ellen akarsz egyelőre harcolni? A várnépet nem mészárolhatod, mert azonnal lebukunk, az ostromlók meg a munkaadóink, tehát a zsebed ellensége lennél, ha az ő vérüket vennéd. Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem kicsit pihentetned kell majd a vérszomjad.
Nem ismerem túl régóta a fickót, de ez alatt a rövid idő alatt megkedveltem. Talán ezért is érzem kötelességemnek, hogy kicsit lehűtsem még mielőtt bajba sodorja magát. Különben hogy teljesítené be a bosszúját.
Nem tart sokáig at úti készülődésem, pár perc és nyeregben ülve várom az indulást.

[Arnoil]

(Matt)

Eltűnődve nézem a vár urát.

- Nos, ez még rendben is van. Végülis akkor bemegyünk kicsit pihengetni a várba, s közben kicsit próbálunk informálódni. Csak érdekesnek tűnik nekem hogy a birtokot bitorló ember ezek szerint jogosan tart egy ostromtól, biztos neki is van valamilyen informátora.

Megvárom hogy mit is mond erre a lovag, majd folytatom.

- Végezetül úgyis volt róla szó hogy bemegyünk a várba, így ennek szerintem semmi akadálya. Hogyan fogjuk egymással tartani a kapcsolatot?

[Mesemondó]

__________________________________________________________

KM esemény [Altair] Utazás a vár felé
Helyszín: Naamsen vára
Időpont: Alborne tercének második hava, „Álmok”, Késő délelőtt
_____________________________________________________________


Mindenki

-Nem hinném, hogy ostromtól tart, nem szabadna tudnia róla, hogy egyáltalán élek. És szintén nem gondolom, hogy kéme lenne a csapatban, ha erre gondol. Mind régóta velem van, megbízom bennük, mint saját magamban.
"Hogyan fogjuk egymással tartani a kapcsolatot?"
-Minden valószínűség szerint gond nélkül kiengedik magukat, csak találjanak valami indokot. Akkor jöjjenek el félútig a vár és a falu közé, ott mindig van valaki, aki az utat figyeli. Ő aztán elvezetheti önöket a táborba.- Itt egy kicsit gondolkozni látszik, néhány pillanatig csendben van, csak utána folytatja: -Azt hiszem kénytelen vagyok megbízni önökben. Ha nem tudnak kijönni a kapun, a főfolyosón van egy majd' másfél ember magas törpe szobor. A vele szemben lévő lovag pajzsán van a címere. A címeren nyomják meg a sast. Utána a szobor mögötti rejtekajtón kijutnak a vár mögé. Onnan már eljuthatnak megint a vár és a falu közé. Ezt az ajtót csak akkor használják, ha biztosan nem látja senki, és csak éjszaka. Akkor nem veszik észre hogy eltűntek. Vagy a szükség vette rá, vagy a szimpatikus képetek, de úgy tűnik, maradéktalanul megbízik bennetek, ha elárulja egy ilyen rejtekajtó helyét. A kérdések után kilép az ajtón felül a lovára és megvárja míg ti is lóra szálltok. Elindultok mindannyian, az úton semmi nem történik, mikor nagyjából a feléhez érkeztek, a lovag megszólal:
-Csak remélhetem, hogy nem az első dolguk lesz a várba érve, hogy elmondanak mindent a bent lévőknek, de úgy érzem bízhatok magukban. Én innen letérek az útról. Ha Arel is úgy akarja, még találkozunk. Minden Istenek kísérjék mindannyiukat. Azzal búcsút int és elindul a mezőn keresztül, valószínűleg a tábora felé. A következő óra is eseménytelenül telik, érdekességet csak maga az úticélotok, a vár jelent. Hatalmas, szürke kövekből rakott négyzet alakú erődítmény, négy sarkában egy-egy bástya. Kicsit elbizonytalanodtok, hogy be lehet-e ezt egyáltalán venni egy egész hadsereg nélkül, de most már nem lehet tétovázni, haladtok tovább. A kapunak csak az egyik szárnya van nyitva, két láncinges, kardos katona őrzi. Mikor elég közel értek, az egyik elétek áll és megkérdezi:
-Mi járatban vagytok idegenek?

[Grengor]

Gardok

Mikor odaérünk egyből lehuppanok, hisz nem annyira szívleli a fenekem a sok lovagolást. Odamegyek és azt mondom:
-Álj félre az útból jöttünk a vár urához! Hallottuk, hogy meg kell védeni ezt a várat!
Utána visszanézek a többiekre majd megint vissza rá:
-Én Gardok és a többiek megvédjük ezt a várat, igérem!... Nem kell félned.
Közben szépen, enyhén előrehajolok, s majd kicsit gúnyosan vigyorgok rá.
<Az lessz a lehető legjobb megoldás, ha egyből bemutatkozom. Ha egyből tartani fogják a 3 lépés távolságot akkor nem kerülök bajba. Csak ne, hogy a többiek kerüljenek. Remélem a várúr meglátja bennünk a "tehetséget" és beenged.>

[Capricorn]

Elmosolyodom a barbár előadásmódján, és kötelességemnek érzem közbelépni mielőtt a katonák sértésnek vennék nyers modorát. majd megszokják, ha itt leszünk.
-Elnézésüket kérjük vitéz urak, barátunk a maga egyszerű ám annál őszintébb módján azt próbálta ecsetelni, hogy tudomásunkra jutott miszerint a vár ura fegyvereseket keres valamilyen célra. Erre jelentkeznénk.
Aztán Gardoknak is kénytelen vagyok súgni:
-Ne hőzöngj védelemről, mert ők ha jól tudom még mit sem sejtenek az ostromról. Elvileg az erdőben kóborló haramiák, szellemek ellen megyünk.

[Mesemondó]

__________________________________________________________

KM esemény [Altair] Beérkezés a várba
Helyszín: Naamsen vára
Időpont: Alborne tercének második hava, „Álmok”, Késő délelőtt
_____________________________________________________________


Mindenki

A hátul maradt katona úgy néz a lóról leugró Gardokra, mint valami jelenésre. A veletek beszélő is kérdőn néz rá, talán a félelem emlegetését ki is kérné magának, de a harcművész magyarázata alatt elfelejti.
-Hogy zsoldosok? Miért nem ezzel kezdték?- Azzal félreáll az útból és úgy mutat befelé a kapun: -Ott szemben találják az istállót, kössék ki a lovakat, aztán keressék meg Morsen urat. Ő majd kitalálja szükség van-e még magukra, vagy a reggel érkezett csapat elég lesz. Bementek a várudvarra, majdnem szemben a kapuval, a bejárat mellett van az istálló, mellette egy kút. Bent mindenféle emberek mászkálnak, ki-ki a saját dolgát intézi. Vannak szolgálók, néhány hozzátok hasonló fegyveres, a vár épületéből pedig most jön ki egy nemesi inget és mellényt viselő fickó oldalára kötött karddal. Mögötte és mellette az általatok is ismert zsoldoscsapat, Tolar pedig nagyban tárgyal a nemessel, ezért észre sem vesz titeket. Minden bizonnyal az illetékessel beszélnek, ha most odamentek talán még be is ajánl titeket. Feltéve, hogy kelletek még és nem elegek ők nyolcan, meg a már itt lévők.

[Capricorn]

Ahogy meglátom a vár feltételezett "urát odamegyek és megszólítom még mielőtt Gardok tenné meg a maga bájosan egyszerű stílusában:
-Jó napot uram, a nevem Amaro Darina. Úgy hallottuk a barátaimmal, hogy fegyvereseket keres, hát jelentkeznénk mi is. Igaz csak négyen vagyunk, de négy fegyveressel több nem hiszem, hogy ártalmas lehet.

[Arnoil]

(Matt)

Lekászálódom a lóról én is, majd szépen Gardoktól is tartva a távolságot besétálok a várudvarba.

< Azt hiszem nem nekem kell beszélnem, meg jobb is ha nem vagyok nagyon bemutatva mint fegyveres... Vajon milyen mágiát használ a vár ura? >

Mágia érzékelésemre rákoncentrálok, és tudatnyitással is körbenézek a jelen lévő lelkeket megszemlélve.

[Grengor]

Gardok

Darinát követem, szorosan mögötte. Közben míg beszélgetnek én körbenézek az udvaron.

[Mesemondó]

__________________________________________________________

KM esemény [Altair] Leszerződés várvédőnek
Helyszín: Naamsen vára
Időpont: Alborne tercének második hava, „Álmok”, Késő délelőtt
_____________________________________________________________



Mindenki


A várúr és a zsoldoscsapat épp valami anyagi kérdésről tárgyalnak, valószínűleg a bérről. Köszönésetekre felrezzen a nemes, Tolartól elnézést kér és végighallgatja a mondandódat.
-Üdvözlöm önöket a váramban. Négy fegyveres nem sok, de mindenkire szükségem van.- Talán kérdezte volna, hogy tudtok-e harcolni, de Gardokra nézve ezt már nem találta szükségesnek. -Két ezüstöt tudok fizetni naponta, ezenkívül biztosítok szállást és ellátást itt a várban. Aztán, ha már nem lesz szükséges a védelem, még egy nagyobb összeget is kaphatnak. Ez így megfelel önöknek?
A fickó testalkatát elnézve nem éppen izomkolosszus, mondhatni kifejezetten gyengének tűnik. Hátul összefogott hosszú szőke haja csak még inkább ficsúrnak mutatja.

Gardok


Szétnézel a várudvarban, míg a többiek a leendő munkaadóval tárgyalnak. Semmi szokatlant nem látsz, az istállóban egy fiatal fiú gondozza a lovakat, szolgálók sietnek, vagy épp kullognak a dolgukra. A várfalon néhány íjjász járkál körbe, benézve időnként a bástyákban őrködőkhöz. Néhány hozzátok hasonló, minden bizonnyal zsoldoskatona ácsorog még az udvaron, és egymás között beszélnek valamit.

Matt


Felnyitod harmadik szemed, egymás után mindkét síkra(?). A mentálsíkon semmi különöset nem látsz, leginkább köznapi gondolatokkal foglalkozik mindenki, míg a várúr és még néhányak pszionikus pajzsai ezüstösen csillognak. Amint az asztrálsíkra nyitod a szemed, mintha megütöttek volna. A vár belsejéből, és halványan az udvaron is hatalmas gyűlöletet érzel és látsz. Nem egy emberét, és nem mostanában keletkezett érzés. Mintha beleivódott volna a falakba is a hosszú idő alatt. Egyértelműen a vár belseje felé erősebb, ott kell, hogy legyen a középpontja.

[Grengor]

Gardok

Odamegyek a várúrhoz és végighalgatom a beszédét, majd követem a többieket.

[Arnoil]

(Matt)

Álldogálok, és nézelődöm az udvaron tovább, egy pillanatra nézek csak nagyon döbbenten magam elé, de hamar napirendre térek a dolog felett.

< Hogy is van ez? Atlam, te mit gondolsz erről? Milyen kár hogy ehhez sem értek igazán, kellene még képezni magam, mert eléggé sután érzem magam ezzel a problémával is. Se a holtakat sem az élők lelkét nem igazán ismerem... >

A tárgyalás részletei a várúrral nem érdekelnek.

< Végülis bármennyit fizet az már jó. A cél az hogy beépüljünk... >

Viszont amikor észreveszem hogy ő a várúr és ezt meg is erősíti a kijelentésével, akkor pár lépéssel közelebb lépek, s kimondottan őt vagy a környezetében lévőket vizsgálom meg hogy van-e valamilyen mágikus kisugárzás a környékükön.

< Nofene, nem néz ki mágiahasználónak. Igaz ez rám is igaz lehetne ha nem lenne a kezemben Atlam. >