Utak, ösvények, csapások

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*A kis lény mellé sétálsz és tereled a táborotok felé. Megnyugodni látszik és le is engedi a kezeit, Mirtana azonban továbbra sem engedi le a fegyverét.
Igencsak meglepődhet amikor egy kiáltás kíséretében a goblin mellébe döföd az áldozótőrödet, melynek hatására a kis sötét bőrű teremtmény egy nyikkanás nélkül csuklik össze. Halála gyors volt és fájdalommentes, ami bizonyosan nem túl kedves halálnem a Kosfejes szemében.
A lány leengedi a fegyverét, majd közelebbről is megvizsgálja a dögöt. Pár másodpercnyi bámulás után a tarisznyához megy hogy belekukkantson, de nem tudja kinyitni – valószínűleg most pakolja az öreg a cuccokat.
Pár percnyi várakozás után már ki lehet nyitni. Mirtana ki is vesz belőle egy kis ládikót, amiben mindenféle kötszerek és kis fiolák vannak, valószínűleg fertőtlenítő szerekkel.*

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

<...Fenébe... ennél lassabb halált szántam neki... majd legközelebb jobban vigyázok...>

Hagyom Mirtanát, had nézegesse, tőröm letörlöm és elrakom a tokjába. Ott hagyom a goblint, nem érdekel mi lesz a testtel. Amikor végre megérkezik a ládika a kötszerekkel és a fiolákkal, a lányhoz fordulok.
-El tudod látni a sebét?-nincs meg a megfelelő képességem hozzá, de megpróbálkozhatok én is.

Ha végeztünk, akkor a zsákomból előveszem a korbácsom, Mirtanának szólok, hogy nem sokára jövök. Elvonulok az erdőbe, a patak partjára, és letérdelek. Félmeztelenre vetkőzöm, és kínáldozatot mutatok be, az elvesztegetett áldozat vétsége miatt. Valamint könyörgöm, hogy töltse el lelkemet újra kegyével, hogy újra képes legyek neki tetsző módon bemutatni hatalmát.

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*Mirtana bólint és letérdel a kutyája mellé. Úgy tűnik, hogy valamelyest ért a sebek ellátásához, mert elég ügyesen kezdi kitisztítani a sebet.
Te nem figyeled a tevékenységét, inkább a korbácsodat magadhoz véve visszamégy a patakhoz.
Rövid előkészületek után ostorozni kezded magad, közben mormolsz egy kínáldozathoz illő imádságot.
Percekig elvagy, egészen belefeledkezel az ostorozásba, fájdalmas sebeket okozva magadnak. A fájdalommal mit sem törődve folytatod imádkozást. A Kosfejes Nagyúr elfogadta az áldozatodat, mivel az ima végeztével ismét érzed, hogy melletted áll és megtölti az elmédet isteni hatalmával.*


// OFF: Az ostorozás fájdalma – még ha Ranagolnak is ajánlod – a te testedet gyötri: 3k10+3 = 3+5+7(+3) [18] FP //

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Igen, láttam. Furcsa. Hm... - *ez mind a válaszom a fiú szavaira még az este. Gondolatban már máshol járok.
...
<Kakaskukorékolás! >
Egy kicsit hitetlenkedve, de gyorsan kipattanok az ágyból. Most úgy mulatnék egyet - viszont haladnunk kell. Nyújtózás, majd egy gyors(?) ima az Úrhoz, s megerősítés, hogy az éjjel ajándékkal fogok kedveskedni számára, csak addig legyen velem türelmes a mai nap. Ez az ima persze szól azért is, hogy a végtelen hatalmából adjon pár cseppnyit számomra... sosem tudhatni, hogy mikor lesz rá szükség. //A max. Kegypont fele térne vissza egy cirka 20 körös ima után, ha engedélyezed. Így ezzel 18 Kegy ponton lennék (19 a maxom).//
Ha adakozik az "Öreg" akkor nyomok egy cuppanóst a gyűrűmre és megköszönöm nagylelkűségét...
Ha nem, érteni fogom a célzást... hanyagoltam mostanában egyházi teendőim... tudom én...
Akár így, akár úgy előbb utóbb végzek.
Jó vagy jobb kedvvel fordulok Ranti felé.*
- Pakoljunk össze mindent útra készre. Reggeli után már csak cipekednünk kelljen a lovakig, hogy mielőbb indulhassunk.
*Így is szeretnék cselekedni. Összepakolni mindent, bár nem sokat szedtünk szét cuccunkból. Azért azt még igyekszem megoldani, hogy a kis ládikó, ami annak a bizonyos Sergioé álcázzam valahogy.*
- Le kellene fedni valahogy ezt a ládát, hogy a címer ne látszódjon még véletlenül sem. Talán egy takaróval, lepedővel, köpennyel? Mit szólsz hozzá Ranti? Én még sosem csináltam ilyesmit...
Őszinte leszek. Nem akarom senki tudomására adni hogy kié a láda, legkevésbé a tulajdonosának... Valami miatt úgy érzem, hogy jobb ha ez megmarad a mi kis titkunknak.

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

A fájdalomtól kimerülten lihegve teszem le a korbácsot. Megtisztítom a patak vizében és a hátamról is megpróbálom lemosni a vérmocskot, mielőtt visszaindulok a táborba.
Kicsit szédülök, mondhatni jól sikerült az áldozat. Remélem Mirtana sikeresen ellátta Aga sebét, és akkor hamar folytathatjuk az utat. Szótlanul elcsomagolom a korbácsot és újra felöltözök.

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: hajnalban


*Hajnali imádat bizonyosan örömmel fogadja az Urad. Még mindig melletted áll, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy visszatérnek az elhasznált isteni energiáid. Legalábbis egy része.
Közben Ranti is összekészülődik, még meg is mosakodik miközben te imádkozol. Kérdésedre megvonja a vállát:*

- Hát, nem sok mindent csempésztem életemben, de talán tényleg letakarhatjuk valamivel. Pokróccal, vagy köpennyel, mit tudom én...Miért, kié ez a láda? Az út mentén találtuk, ki az aki a magáénak követelheti? Pláne ilyenkor reggel...Mi legyen, szétnézzek a reggeli után? Közben megnézhetem, hogy kik vannak odalent...

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*Egy kis mosdás rádfért, és nem lenne rossz a sebeidet sem ellátni. Bár nem túl mélyek, de elég fájdalmasak. Könnyel elfertőződhetnek ha nem vigyázol.
Az éjszakai táborhelyetekre visszaérve látod, hogy Mirtana úgy-ahogy ellátta a kutya sebesülését. Bizonyosan nem sokszor volt alkalma kutyaanatómiával foglalkozni, de azért ellátta a sebeket.*

- Úgy tűnik, hogy nem kapott végzetes sebet Aga. Bár a koponyája eléggé megsérült, csonttörés mégse következett be. Valószínűleg agyrázkódás, már ha lehet ilyenről beszélni egy állatnál. Amennyire tudtam elláttam a sebet, de meg kell várnunk amíg magához tér, hacsak nincs valami ötlete, hogy hogyan cipeljük magunkkal...

*A sebkötöző szereket már összepakolta, de még nem küldte őket vissza a tarisznyán keresztül.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Sosem lehet azt tudni... - *válaszolom Rantinak, nem baj az, ha nem tudja, legalább őszintén tud hazudni *
- Ez nagyon jó ötlet Ranti! Menjél csak, addig én összepakolok.
*És így is áll szándékomban. Fogom a takarómat és a ládikó köré csavarintom, aztán ezt bele a málhazsákomba. Ha a vértem belefért, akkor ennek így bele kell mennie. Addig ügyeskedem, míg kész nem vagyok.
Így nincs mit tenni, a vértemet fel kell venni, de azt úgy döntök, hogy csak reggeli után fogom megtenni. Valahogy vért nélkül jobban fogok tudni reggelizni.
Idő közben remélhetőleg Ranti is visszaérkezik - kész a reggeli és üres a fogadó odalent - hm... nem is bánnám, ha így lenne, de kétlem, hogy ennyire szerencsés legyen egy reggel.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: hajnalban


*Ranti biccent és elhagyja a szobát. Amíg készülődsz és ”elrejted” a ládikót. Néhány dolgot bele kell pakolnod, hogy minden cókmókod elférjen a hátizsákba, de végül sikerrel jársz. Nagyjából ekkor tér vissza a kölyök.*

- Már elkészült a reggeli, az ivóban alig vannak. Csak három helybeli favágóforma fickó iszogatja a reggeli pálinkáját, más vendég nincs odalent. Most nem az a fickó a pultos aki az este fejszét adott, hanem egy nagydarab nőszemély...Levigyük a cuccunkat, vagy még visszajövünk ide?

*Ha lementek - és miért ne mennétek - valóban láthatod, hogy csak három vendég van az ivóban. Piszkos göncöket viselnek és a pultot támasztják egy-egy kupával a kezükben. A pult mellé támasztva favágófejszéket veszel észre - lehet, hogy valóban favágók. Jókedvűen beszélgetnek a pult mögött álló, kissé elhízott, egyszerű ruhákat viselő középkorú nővel. Amaz halkan kacarászik a mézes-mázas beszédüket hallgatva.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Ejjha! - *a szám vigyorra húzódik. Jó kedvvel nézek a nap elébe. Majdnem, hogy üres a fogadó. Viszont.*
- Nem cuccolunk le. Azért nem fogom az ivóban felvenni a vértem, márpedig abban nem vagyok hajlandó reggelizni. Még a végén lemalackodom a szép csillogó fényét. - *eresztek meg egy célzott dicséretet, mert azt beismerem, hogy jó munkát végzett a kölyök a vérten.
Így bezárom magunk mögött az ajtót és leballagok reggelizni.
Egy biccentés a lentieknek, leülök egy asztal mellé és várom a reggelimet. Ha nem jönne magától Rantit kérem meg, hogy kérje ki.
Megreggelizek csendben remélhetőleg minden gigszer nélkül - én nem keresem a bajt, remélem a favágók sem fogják, ám különösebben nem foglalkozom ittlétükkel.
Reggeli után vissza a szobába. Felöltöm a vértem, majd felmálházom magam.
A fogadósnénak(?) odaadom a felmaradt egy ezüstöt, miben előző nap egyeztem meg az ipsével. És ha még mindig jól alakul a nap (és már miért ne alakulna?) a lovainkhoz veszem irányt, felpakolunk és irány Warvik felé tovább.*

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Bólogatok Mirtana szavaira, valószínűleg, én sem tudtam volna jobban csinálni. Kzben levetem az ingem és mikor végzett a mondandójával mondom neki:
-Még ne küldd vissza azt a dobozt... ezeket is el kéne látni. Bár tetsző dolog a kínhalál, az érdemes élet nagyobb dolog a Leghatalmasabb szemében. -közben megfordulok, hogy megmutassam a korbács marta hátam. Nem először korbácsoltam és kínoztam magam, bár ki lehetne váltani más szenvedésével a vezeklést...

-Aga-'t nem tudom, hogyan szállíthatnánk biztonságosan tovább, hacsak nem fabrikálnánk valamiféle hordágyat a pokrócokból és ágakból.-felsóhajtok, és magam elé meredve számolgatok.- Gondolom már lassan behozhatatlanul elmaradtunk a tervezett távban, és ha Aga magához is tért, lassabban kell haladnunk miatta.

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: reggel


*Az ivóban letelepedtek az egyik asztalhoz. Nem kell sokat várnotok, perceken belül megkapjátok a reggelit.
Elég bőséges reggelit hoz ki az asszonyság. Mindketten kaptok egy-egy nagyobb darab füstölt sonkát, mellé főtt tojásokat, valamiféle esetes savanyúságot – pontosan nem tudod megállapítani, hogy milyen növényből van – , frissnek tűnő cipókat, egy tégelyben vajat, egy nagyobb darab sajtot. Egy kancsóban tejet is kaptok, bár valószínűleg inkább a fiúnak hozta a nő. Neked egy nagy bögre gőzölgő, feketés színű folyadékot hoz, ami leginkább teára hasonlít, de szemmel láthatóan sokkal sűrűbb nála.
Bőséges reggeli mindkettőtöknek.
Evés közben feltűnik, hogy a három favágó igencsak jókedvű. Iszogatnak, viccelődnek, egyszer még Ranti is elkezd vigyorogni az egyik beszólásukon. Te nem érted egész pontosan, hogy miről van szó, de a kölyök neked is elmondja a nevetgélés okát.*

- Azon nevetnek, hogy ráérnek később munkához látni, mert tegnap valami hibbant – így mondták – nőszemély elvégezte a mára kiadott munkájuk egy részét, így most nyugodtan pihenhetnek...

*Evés után visszamentek a szobába és felöltöd a vértedet. Ranti érdeklődve figyeli, hogy melyik csat hová való és hogy miként kell összeilleszteni a vért darabjait.
Utána lecihelődtök, majd fizetés után az istállóba mentek. Lovászt, vagy bármiféle segítséget nem találtok, így magatoknak kell felnyergelni a lovaitokat. Segítened kell a kölyöknek, hisz a ló magas, a fiú pedig nem éri fel. A nyeregbe szállás már egyedül is egészen jól megy neki, a ló nyakába kapaszkodva mászik fel a hátára.
Elhagyjátok a fogadót és a házak között kanyarogva hamarosan a falut is. Az útmentén szántóföldek, de a mezei munkát még nem kezdték el sehol. Az út továbbra is ugyanolyan mint korábban is volt: széles és láthatóan jól karban van tartva, kátyú vagy nagyobb sártócsa sehol sincs rajta. Utazókat nem látsz haladni a láthatáron, de szinte egy időben veletek egy szekér is indul a faluból kifelé. Egy ló húzza, a bakon egy nagyszakállú fickó üldögél, a raktérben nyolc-tíz zsákot látsz.*

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*A lány igencsak megrökönyödik a sérüléseid láttán. Egy pillanatra leis merevedik, de hamar összeszedi magát.*

- Mi a fene történt magával sacerdon?! Még az hiányzik, hogy elmérgesedjen az egyik seb és seblázat kapjon! Akkor aztán cipelhetem magát is...

*Még zsörtölődik egy kicsit, de nekiáll kitisztogatni a sebeket a hátadon. Fertőtlenítő szerekkel kipucolja őket, majd bekötözi tiszta ruhadarabokkal. Rendesen bebugyolál amire végez.
Felvetésedre gondolkodóba esik:*

- Hát igen, eléggé lelassít minket. Még ha cipelni is kezdjük, akkor is jó ha fele annyi távot tudunk megtenni, mint amit mára beterveztem. De mindegy, nem ácsoroghatunk azt várva, hogy magához térjen...Hogyan gondolta azt a hordágy dolgot? Mire van szüksége hozzá, esetleg kérek nagyapától hozzá anyagot...

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Ez a reggeli! Már a látványtól is hatalmasakat nyelek. Hiába, rég volt már ennyire terülj-terülj asztalkában részem. Jó étvággyal falatozom nyugalomban, örülök, hogy nyugodtan telik el ez az idő. Így még a nevetgélő favágók is érdekesek kissé. Hát akkor amikor Ranti vigyorogva fordítja miért is/min is nevetnek. Szintén elvigyorodom, s rákacsintok a kölyökre.*
<Nem is tévednek nagyot > *s ettől a gondolattól még jobban vigyorgok.
Valahogy nyugodtabb vagyok mint eddig. A reggeli készülődés további percei is minden gond nélkül lezajlanak - senki nem háborgat bennünket. Jelenleg még az sem zavar, hogy Ranti oly figyelmesen néz míg felveszem a vértet. Mintha kezdeném megszokni a jelenlétét.
Az istállóban segítek neki felszerszámozni a lovakat - bár előtte azért még megitatjuk őket, gondolván reggel még nem kaptak ilyen ellátást. Ha esetleg nem lenne előttük valamilyen ennivaló, akkor keresek valamit, míg a felszerszámozással nem végzünk ők is jóllakhatnak.
Aztán eljön a várva várt pillanat, amikor újra útnak eredhetünk Warvik felé.
A szekeret és hajtóját kissé jobban szemügyre veszem.*
- Vajon mit vihet azokban a zsákokban? - *kérdem kissé félhangosan egyrészt magamtól, de találgatni Ranti is tud.* - Ha már egy felé tartunk... Bizonyára jobban ismeri a környéket. Megérdeklődnéd, hogy milyen messze van ide a következő falu Warvik irányába, s esetleg mire számíthatunk utunk során?
*Köszönök borzalmas gorviki kiejtéssel az ipsének, majd a kérdezősködést a fiúra hagyom.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: reggel


*A bakon ülő szakállas fickó félénken és tisztelettudóan hajtja le a fejét amikor megszólítod. Valószínűleg valamiféle uraságnak nézhetett, így megszólalni is csak akkor merészel amikor Ranti szóba elegyedik vele. Akkor is csak elég félénk hangon szólal meg. Néhány mondat után Ranti lefordítja a beszélgetés lényegét:*

- Azt mondja ez az ember, hogy búzát szállít a közeli malomba. Vízimalom, körülbelül tíz mérföldre van innen, egy kis tanya is van ott. A következő falu a malomtól olyan hét-nyolc mérföldre van, azon túl még nem is járt soha életében, de körülbelül hasonló távolságra vannak még további falvak és tanyák...Kérdezzek még tőle valamit Sebille?