JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*Egy idő után lassít az egység a tempón és visszatértek a lassú léptetéshez. Az öreg ekkor folytatja tovább a beszédet, de közben éberen figyeli az erdőt, ahová időközben beértek. Átalakul kissé a felállás, hiszen egymás mellé sorakoznak az egység tagjai, így fésülve át minél nagyobb területet.*
- Hol is tartottam?...Néhány napja egy elég heves csetepatéba keveredtünk, amiben ketten haltak meg. Pedig már ők is hónapok óta velünk harcoltak, rutinos és jó harcosok voltak. Az ellenség túlerőben volt, ráadásul még egy amund is volt velük. Bizonyosan valami papféle lehetett, mert a szavaival csavarta ki többünket a nyeregből, sajnos néhányan nem a legszerencsésebben értek földet. Ketten meghaltak, többen súlyosan megsebesültek. Ismeri Corar da Alta-t? Az ő feje is ott sérült meg, valósággal kettényílt a koponyája, ha nincs velünk az a rokmundi kuruzsló, biztosan otthagyja ő is a fogát. Kemény csata volt, de szerencsénkre csak könnyű fegyverekkel voltak felszerelve az ellenséges erők, így a vértjeink védelmében sikerült győznünk...Szerencsénk, hogy a taktikai érzékük szinte egyenlő a nullával, így bátran vetnek be vért nélküli és könnyű fegyverekkel felszerelt egységeket a nehéz vasakba öltözött csapataink ellen....
*Közben haladtok az erdőben, ami nem túl sűrű lombhullató erdő, itt-ott kisebb-nagyobb bokrokkal.*
// Off: Kérnék a kockadobóba egy érzékelés próbát! //
- Hát igen. Sok múlik a szerencsén is. S maga mit csinált mielőtt elkezdődött volna a háború? Miből élt? S egyáltalán mikor lesz vége ennek a harcnak? s hogy fog végződni? - teszem fel a kérdéseket az utobbiakat már csak elmélázva elgondolkodva hangosan.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki tábor környékén Időpont: délután
*Az öreg az környező erdőt figyeli miközben beszélget veled:*
- Hogy mikor fog végződni azt nem tudom, de azt igen, hogy hogyan! Csak azzal érhet véget, hogy kiűzzük a sivataglakó amund fattyakat az országból, és ha kell, akkor tovább vonulunk és elpusztítjuk mindahányat! Utána azonban újjá kell építeni azt, ami a háború alatt odaveszett. Városokat, falvakat, termőföldeket tettek tönkre...
*Még tovább beszél, de neked feltűnik valami furcsa dolog. Az egyik út menti fa tövében az avar fel van túrva, és egy kisebb halommá van összeszórva. Nem túl nagy, alig egy-másfél méter átmérőjű a halom.*
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki tábor környékén Időpont: délután
*Előre ugratsz a száznagy és a mellette lovagló kalapos-tőrkardos fickó közelébe. Ők is a környező erdőt figyelik és közben halkan beszélgetnek-vitatkoznak egymással:*
- ...Ne mondja már nekem, hogy nincs értelme! - Már miért ne száznagy, én jobban tudom higgye csak el... - Bizonyára, de az embereimet én ismerem jobban, tudom mire képesek!
*Nem tudod, hogy milyen témáról beszélgetnek, de abbahagyják amikor melléjük érsz és kérdőn néznek rád.*
- Elnézést, hogy megzavarom a beszélgetésüket de észrevettem egy furcsa dolgot az út mentén s jelenteni jöttem. Nem tudom, hogy ilyenkor jelentsek vagy nézzem-e meg ezért inkább szóltam. Látják azt ott arra lettem figyelmes - Mutatok a túrás felé.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki tábor környékén Időpont: délután
*Megállásra inti az egységet a száznagy. A jelzett irányba tekint, majd a kalapos beszélgetőpartnerére. Amaz megvonja a vállát, majd kiadja a parancsot:*
- Menjen és túrja föl fiam, hátha rejtőzik ott valaki! Magával tart Jugador Diecinueve is!
*Ismerős a név, ő a harmadik sátortársad. Harminc év körüli, szőkésbarna hajú és szakállú fickó. Éppen a száznagy mögött lovagolt eddig, így hallja is a parancsot. *
Elindulok a túrás fele de nem veszem sietősre a menetet bevárom a társam majd odaérve a kopjámmal beletúrok a túrásba. Ha ez kivitelezhetetlen akkor karddal, de ha lóról nem megy akkor megcsinálom gyalogosan.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki tábor környékén Időpont: délután
*A csapat ha lehet mégjobban lassít a tempóján, de azért tovább haladnak. Elég sokan figyelik ahogy Jugador-ral a feltúrt avar felé indulsz, köztük a száznagy is. Közelebb érve már egészen biztosra veszed, hogy valaki – vagy valami – szándékosan túrta egy halomba a leveleket. Már-már szabályos kör alakú tisztást hozott létre, aminek az átmérője körülbelül négy-öt lépés lehet, a kupac pedig a közepén helyezkedik el, ami egy-másfél méter átmérőjű. Beletúrsz a kopjáddal a kupacba, példádat a sátortársad is követi. Elsőre nem tűnik fel semmi különös, a leveleket könnyedén szét lehet kotorni. Könnyedén bele lehet túrni, úgy tűnik, hogy nincs a levelek alatt-között semmi. Már-már meg is nyugszol, hogy csak vaklárma volt az egész, amikor Jugador megszólal:*
- Van alatta valami! Valami kemény, a kopja hegye megakadt benne...
*Le is száll a lováról és kézzel kezdi szétszórni a kupacot. Egykettőre szétszórja a leveleket és te is meglátod, hogy mit talált a társad. Egy körülbelül fél méter átmérőjű, pár centiméter vékony, kör alakú kőlapot látsz a földön. A felületén temérdek apró színes kavics csillog, szabályosnak egyáltalán nem mondható alakzatban. A kövecskék között rengeteg miniatűr véset és jel látható, amik természetéről fogalmad sincs. Persze elkerekedik a szeme a társadnak is. Leveti a páncélos kesztyűjét, lehajol a kőlaphoz és érdeklődve nyúl az egyik zöldes fénnyel csillogó kövecskéhez. Abban a pillanatban ahogy hozzáér megtántorodik. Szédelegve megpróbál felállni, de nem sikerül neki. Rádnéz, szemében kétségbeesést látsz, majd a következő pillanatban eldől mint egy zsák. Természetesen egyből felbolydul az egész nehézlovas egység, pillanatokon belül tucatnyian érkeznek Jugador Diecinueve segítségére. Többen megvizsgálják – köztük a száznagy is – de magához téríteni senkinek sem sikerül.*
- MI a...! - Felkiálltok. Pár másodpercig nem térek magamhoz a meglepődöttségtől, majd azon kattog az agyam, hogy esetleg találkozhattam-e ilyen jelenséggel a múltban. Közben leszállok a lóról mire ideérnek a többiek s figyelmeztetem őket. - Vigyázzatok a körhöz ne érjen senki!
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki tábor környékén Időpont: délután
*Ügyelsz, hogy ne érj a kőlaphoz és erre figyelmezteted a többieket is. Elég nagy a kapkodás, de érdemben segíteni senki sem tud Jugadoron. Néhány perces próbálkozás után a száznagy határozottan parancsokat kezd osztogatni, hisz nem állhat le mindenki. Három emberrel visszaviteti az eszméletlen társatokat a táborba, öten – köztük te is – itt kell hogy maradjatok ennél a kőlapnál, a többiek pedig tovább folytatják az őrjáratot. Mielőtt elindulna a száznagy még szól hozzátok pár szót:*
- Figyeljenek jól, hátha valaki hozzá akar érni, vagy ki tudja, hogy mire szolgálhat ez a valami! Hamarosan küldetek valakit aki megvizsgálja, addig tartsák nyitva a szemüket!
- Szegény Jugador pórul járt remélem meggyógyul.... - Mondom majd felszállok a lovamra s figyelek ill. figyelem mit csinálnak a többiek s várom a rangidős parancsát.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki tábor környékén Időpont: délután
*Négy társaddal a kőlap közelében maradtok. Az öreg Banega da Cropachati is köztetek van, a rangidős valószínűleg éppen ő. Akárcsak a többiek ő is leszáll a lováról és közelebbről is megnézi a kőlapot. Persze nem ér hozzá egyikük sem. Pár percnyi vizsgálódás után az öreg koponyás vértes veterán szólal meg:*
- Na fiúk, asszem várhatunk itt egy ideig. Amire visszaérnek a táborba a többiek jócskán este lesz, amire kiküld ide valakit a száznagy meg éjszaka. Lehet, hogy itt is éjszakázunk. Valaki keressen némi tűzrevalót a környéken, addig én előkaparom a tűzgyújtót a nyeregtáskámból...Van valakinél valami harapnivaló?
<<Most, hogy monjda a nagy siettségben gondolom senki nem hozott magával se enni se inni... Ez igy nem lesz jó...>> Gondolom magamba... Majd odamegyek a rangidőshöz és mondom neki.
-Az engedélyével körül néznék itt a környéken, hátha nem vagyunk egyedül sose tudni. S ezt ne vegye hősködésnek, csak némi elővigyázatosságnak, ha meg nem sértem.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki tábor környékén Időpont: délután
*Az öreg bólint.*
- Jó ötlet fiam, de nem menj egyedül! Vidd magaddal az unokámat és ne távolodjatok el túl messzire...
*Intésére egy magas, jóképű fickó lép mellétek. Szemmel láthatóan hasonlít az öregre, bár sokkal magasabb nála. Legfeljebb ha tizenhét éves lehet, még a bajusz is alig serkent ki az orra alatt. Vállai szélesek, amit a vértezete – az öregéhez hasonló, apró koponyákkal díszített vért – még jobban kiemel. Egy széles pengéjű lovagkard lóg az övén, más fegyvert nem látsz nála. Valószínűleg hallhatta a beszélgetéseteket, hisz nem volt túl messze. Biccent majd be is mutatkozik:*
- Navas da Cropachati, az Aplastamiento del Cráneo tizedik harcosa, bár, lehet, hogy időközben előrébb léptem...
*Megvonja a vállát és jelzi, hogy indulhattok. A rendje egyáltalán nem ismerős számodra, pedig szinte valamennyi lovagrendről hallottál már. Valószínűleg egy egészen kis létszámú lovagrendbe tartozik.*