A hirtelen földrengéstől ijedten megállítom a lovakat. Fél percig csak állok dermedten nem is tudom, hogy mi történik velem, majd mire felismerem a helyzetet a két loval elvágtatok a tábor helyemre, s fegyverbe rántom magam miután az utazó lovat kikötöttem, ha útközbe találkozok a társaimmal megkérdezem mi volt ez, mi a parancs mi tévő legyek.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*A táborban nagy a káosz. Senki se tudja, hogy mi is történt pontosan, az emberek össze-vissza futkosnak. Te az egységedhez lovagolsz, ahol hasonló a helyzet. Mint megtudod, Gorcha száznagy nem volt itt, hanem a szokásos tanácsülésen vett részt a seregvezérekkel. Van is egy kis pánik, hogy nem e vesztek oda mindannyian. Szerencsére a hasadék nem a központi sátor alatt nyílt meg, hanem jócskán arrébb. Mindenesetre parancs egyelőre nincs, de szinte mindenki vértbe bújik és előszedi a fegyvereit. Sátortársaid is emígy tesznek. Bár a sátratok össze dőlt, azért előkaparják a felszerelésüket és egykettőre felszerelkeznek. A sebhelyesarcú sátortársad – a Hutrado nevezetű – megszólít:*
- Minden rendben van Romualdo? Merre járt amikor megmozdult a föld? Azt mondják a többiek, hogy valahol szétnyílt a föld, látott valamit?
Sietek a tábór fele, majd mikor megállít a sebhelyesarcú gyorsan válaszolok neki de közben a lovakat kikötöm s vértet felöltöm magamra meg a harcilovat felnyergelem páncélozom plussz pokrócozom, esetlegesen segítséget is kérek az arra járó emberektől, cselédektől, majd a fegyvereimet is felöltöm s parancsra várok..
- Épp a shadoni táborból jövök. Csatalért mentem s mire visszaérek lám megtörtént ez a dolog... Azt láttam hogy megnyílt a föld, s magával ragadt pár embert... A többiek hol vannak mi a teendőnk ilyenkor?
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*Nekiállsz összekészülődni, páncélt ölteni és a lovadat felszerszámozni, de amire teljes harci díszben feszítesz – ami legalább tízperces öltözködés eredménye – már sok mindent kiderítettek a többiek. Kérdésedre a nagydarab sátortársad, Harkhon da Syel válaszol:*
- Állítólag valamiféle mágia hatására megnyílt a föld a tábor közepén! Isten tudja mi volt, de Aster azt mondja, hogy elfogtak valakit, aki a vezéri sátorba akart bejutni mielőtt megtörtént volna a dolog! Szerencsére nem a tábor központjában nyílt meg a föld, hanem valamivel arrébb, így a parancsnokoknak hajuk szála sem görbült. Viszont vagy ötven rokmundi gyalogos lelte halálát a résben, Aster szerint egyszerűen elnyelte őket a föld...Most persze nagy a készültség, valószínűleg megint körútra indulunk. Ha visszatér a száznagy a megbeszélésről minden bizonnyal indulunk is...Jó ez a ló, mennyibe volt?
Közben iszok is s eszek is ami nálam van, maradt az útról.
- Mennyi volt a ló? 8 arany + farkasprémek meg némi ékszer... Legalábbis ezeket adtam cserébe... Kellett a ló mert a másik csak utazóló, ami volt az meg elpusztult... S lovas volnék vagy mi így nincs mese kellett a ló... Ha jó ha nem kellett érted... No akkor készülődjünk...
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*Harkhon elismerően bólint.*
- Jó vétel volt barátom! Úgy érzem megérte az árát...Nagyon hasonlít a száznagy lovára, az ugyan kicsit magasabb, de épp ilyen vöröses szőre van mint a magáénak! Még az állása is nagyon hasonlít, csak aztán vigyázzon, hogy össze ne keverjék...
*A nehézlovas egység tagjai készülődnek és gyülekeznek a lovaknál. Mivel alig harmincan vagytok mindenki ismer mindenkit, egyedül te vagy ismeretlen számukra. Te is csak a sátortársaidat – Jugador Diecinueve, Hutrado Adust, Harkhon da Syel – ismered a bandériumból, a többiek ismeretlenek. Azt mindenesetre leszögezed, hogy valóban szedett-vedett társaság vagytok, az ország jónéhány lovagrendjéből, de majd' mindegyikről hallottál már ezt-azt.*
- Köszönöm. Igyekszem vigyázni rá de ehhez kicsit Ranagol kegye is kell, hisz még nincs vége a háborúnak..
Ha készen vagyok eszek némi elemorzsiát s iszok is majd odamegyek a társaimhoz főleg azokhoz akikkel már legalább beszéltem 2 mondatot. Majd várok a parancsra vagy a tisztre.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*A többiek hozzád hasonlóan esznek néhány falatot, amíg megérkezik a száznagy. Nem kell sokáig várnotok, pár perc után gondterhelt arccal érkezik Lysandro da Gorcha. Valóban nagyon hasonlít a lova a tiédhez, csak egy-két arasszal nagyobb a marmagassága. Egy alacsony emberke lovagol mellette egy fakó lovon, ruházatából és a derekára kötött vörös kendőből ítélve az egyház kötelékébe tartozik. Fején széles karimájú kalap, oldalán kosaras tőrkard. Megállnak a bandériummal szemben, pár másodpercig néznek titeket. Ezalatt elhalkul a csapat, és mindannyian a száznagyra figyeltek. Ő pedig öblös hangján beszélni kezd:*
- Fiaim! Mint bizonyára hallottatok róla, egy álnok árulásnak köszönhetően merényletet kíséreltek meg elkövetni a vezéreink ellen! Szerencsére sikerült időben kivédeni, bár ötven gyalogosunk bánta a dolgot. Az árulót elfogtuk, most pedig egy őrjáratba fogunk indulni, mivel a vallatás után kiderült, hogy még egy-két áruló ólálkodik a tábor körül. A feladatunk felkutatni őket. A mi egységünkön kívül még két tíz fős gyalogoscsapat is keresésre indult, őket megismerjük az égszínkék fejkendőikről. Akárki mást meglátnak, jelzik, és azonnal támadunk! Nagyon figyelni kell, mert veszélyes elemek, felszólítás nélkül le kell vágni őket! Megvannak az eszközeink, hogy megszerezzük az információkat tőlük holtukban is...
Amint megadják a jelet elindulok a parancsnok után. Nem beszélgetek nagyon út közben inkább figyelek, mindenfele és mindenre.. Várok s felkészülök az esetleges harcra.
// hányan vagyunk körülbellül s milyen arányban? Értem itt a rangsort.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*Gorcha száznagy jelzésére nyeregbe száll az egység és megindultok kifelé a táborból. Rendezetlenül, egymás mellett három-négy lovag lovagol, semmiféle rendszert nem tudsz felfedezni az egymás mellett lovaglókra vonatokozóan. Bár láttál több egy rendből származó lovagot is, mégis a legtöbb esetben nem csoportosulnak, hanem más rendből származókkal lovagolnak együtt. Melléd sem kerül mindegyik sátortársad, hanem csak az egyikük, Jugador Diecinueve. Harminc év körüli, láthatóan jó erőben van, arcán és a vértjén jónéhány régi sérülés nyomát láthatod. A derekára kötött címeres kendő alapján a Demonios Castilloblanco lovagrendbe tartozik, ami egy kicsi Warwiki rend. Melletted lovagol még egy idősödő, őszes hajú és nagyszakállú lovag, akinek díszes mellvértjén ezüsttel futtatott apró koponyák láthatók, miként kétpofájú csatabárdja is koponyákkal díszített. Címes derékkendőjéből ítélve Abrado tartományból való, de a rendjére nem utal semmiféle jelzés. Az öreg szóba is elegyedik veled lovaglás közben:*
- Üdvözöllek fiam! Banega da Cropachati vagyok! Téged még nem ismerlek, honnan kerültél ide?
*Közben kiértek a táborból és egy széles erdősáv felé indultok, valószínűleg azt fogjátok majd átfésülni.*
//Off: Rangjelzéseket nem nagyon veszel észre, mintahogy valamiféle rangsort sem. Ezek már mindannyian sokat megélt veteránok, egyedül a száznagyon látod a rangjelzését, a többiek – körülbelül harmincan lehettek – megelégednek a lovagrendjeikre, vagy származási helyükre utaló címerekkel, kendőkkel, címerpajzsokkal.//
- Üdvözlet! Romualdo vagyok. Warwikból jöttem, a Nuovus Muerta lovagrendből. Ma érkeztem ide. Elég hosszú volt az út idáig s nem éppen unalmas. Volt egy kis bonyodalom az útközben de megoldodott.. No de nem akarom untatni. Meséljen magáról s erről a társaságról illetve az itteni szokásokról ami alatt értem a lovas bandérium napi programját.
Válaszolok, de közben figyelek jobbra balra előre hátra... Kicsit izgatott vagyok..
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*Az öreg lovag tovább beszélget veled, miközben lovagoltok a többiek között:*
- Sokmindent nem tudok mondani. Szinte mindannyian elég régóta az egység tagjai vagyunk. Régebben nagyobb létszámú volt az egység – mint arra bizonyára maga is rájött – de a harcok alatt sokan elhullottak. Legutóbb néhány napja...
*Még mesélne tovább is, de a figyelmét inkább az erdősávra összpontosítja, aminek a szélén egy magányosan bandukoló alakot pillantasz meg. Még elég messze van, de azt látod, hogy egy nagy hátizsákot cipel és egy vándorbot van a kezében. Többen is arrafelé figyelnek, a sor elejéről beszélgetést hallasz, valószínűleg már tárgyalják, hogy mi a teendő.*
- Értem. Hoppá! - mondom miközben észre veszem az embert majd várom a teendőt de kész vagyok azonnal is harcolni ha kell. Ehhez mérten a kopjámat készítem elő s türelmesen várok az utasításokra.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban Időpont: délután
*Az öreg hamarabb rájön, hogy mi lesz a teendő, arra is van ideje, hogy figyelmeztessen:*
- Készülj fiam, úgy néz ki levágjuk ezt a valakit...
*Valóban ez történik. A száznagyhoz hasonlóan az egység minden tagja előhúzza a fegyverét és a magányosan gyalogló fickó felé indultok. Eleinte csak ügető tempóban, majd ahogy közeledtek egyre gyorsítanak a legelöl haladók. Nagyon úgytűnik, hogy egy szerencsétlenül járt férfi felé lovagoltok, mert amaz halálra rémülten meg se merészel moccanni. Nagy a valószínűsége annak, hogy nem őt keresitek. Mindenesetre hamar a közelébe értek és szinte hang nélkül rontotok a fickóra, aki próbál ugyan kegyelemért könyörögni, de csak süket fülekre talál. Egy-két jól irányzott döfés közepette elsodorja a nehéz lovas egység, a hátul haladók még a földbe is tiporják szerencsétlen flótást. Csak egy kicsit lassítotok a tempón és folytatjátok az őrjáratot. Banega da Cropachati kimondja azt amit mindenki gondol:*
- Inkább haljon meg tíz ártatlan, mintsem egy bűnös megmeneküljön...
- Így van! - mondom neki, majd kérem hogy folytassa azt amit elkezdett... Én addig figyelmesen hallgatom a mondandóját s közben elgondolkozok, hogy mi lehet az otthoniakkal s hogy hogy fog alakulni a háború menete..