Medison

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Találka [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison étterme
Időpont: 1929. március 19. / 20:32 után
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

- Jó estét! Sajnos semmiféle információt sem adhatok ki - válaszol a mereven recepciós. Régimódi, rendíthetetlen alaknak tűnik, s mint ilyen, nem is látsz sok esélyt a meggyőzésre. Most sietve érkezik oda egy másik úriember, aki (a sorban állás összes íratlan törvényét felrúgva) veled mit sem törődve egyből a recepcióshoz fordul:
- Elnézést, válaszolnia kell néhány kérdésemre. Kérem, jöjjön velem! - Majd meglepetésedre egy rendőrigazolvány is előkerül. - Ön pedig ne haragudjon! - szól hozzád.
A recepciós is kicsit megilletődöttnek látszik, ám udvariassága megmarad:
- Ne haragudjon, pár pillanat múlva ideküldetem egy kollégám, hogy átvegye a helyem. Jöjjön biztosúr, az irodában nyugodtan tárgyalhatunk, és akkor kiküldhetem az ügyintézőt, hogy foglalkozzon ezzel a vendéggel. S még egyszer kérem, - újra feléd fordul - ne haragudjon a kényelmetlenségek miatt.
Ismét egyedül maradtál. Csak a környezet változott: az asztal és a kávé recepciós pulttá és felfelé vezető lépcsőfokokká alakult...

[Treolo]

prof. Gregory Miller

Csodálkozva nézek a recepciós és a nyomozó után, majd pár pillanatig gondolkozva sietős léptekkel elindulok a lépcsőn megkeresni Edmend szobáját. Ha megtalálom határozottan bekopogok, majd ha a második kopogtatásra sem válaszol, megpróbálok benyitni.

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Találka [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison, 211es szoba
Időpont: 1929. március 19. / 20:32 után
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

Gyanúd fölösleges volt, már az első kopogtatásra is kinyílik az ajtó. Egy beesett arcú, táskás szemű, korosodó úriember áll előtted. Arcán látszik a kimerültség, valószínűleg napok – hetek, hónapok – óta nem alszik jól. Kicsivel alacsonyabb nálad, ebből nyert magabiztosságod azonban hamar lerombolja érces, mély, korholó hangja:
- Jonathan Edmend professzor. Ki maga és mit akar?

[Treolo]

prof. Gregory Miller

- Jó estét! Gregory Miller professzor vagyok. A mai napon kaptam öntől - vagy legalábbis az ön aláírásával - egy levelet, melyben beszélgetésre invitált az estére. Esetleg megejthetjük ezt? Bár látom, fáradt: ha gondolja el is halaszthatjuk.
Kérdőn nézek a professzorra.

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Találka [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison, 211es szoba
Időpont: 1929. március 19. / 20:32 után
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

Egy pillanatra gondolataiba merülve néz maga elé, majd beugrik neki a dolog:
- Ennyi lenne már az idő? Nyavalyás regények... Kérem, fáradjon beljebb! - olvasószemüvegét barna zakója belsőzsebébe süllyeszti, majd odébb lép, s az eddig kezében tartott könyvet a szobában lévő, kicsinyke asztalra helyezi.
- Amennyiben nem bánja, már nem mennék le az étterembe - helyet foglal az asztal melletti egyik széken, s egy kézmozdulattal felajánlja számodra a másikat.

[Treolo]

prof. Gregory Miller

-Természetesen nem.
Leülök a felkínált székbe.
-Örvendek a meghívásnak - nos, miben lehetek segítségére?

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Találka [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison, 211es szoba
Időpont: 1929. március 19. / 20:32 után
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

- Erről a könyvről lenne szó - mutat a regényre, amit az asztalra tett. - Erről, és az író többi művéről. Nem tudom, ismeri-e Richard Stead műveit, ám nagyon sokan igen. Túl sokan, azt hiszem. Lassan többet adtak el már el ezekből a vackokból, mint bibliából... - Feléd nyújtja a könyvet, s miután kézbe vetted, van lehetőséged megvizsgálni. A fedőn a szürke és kék árnyalatai játszanak, s emberalakok futnak a műre tekintő irányába. A háttérben fekete, bizánci stílusban épített templom tornyosul baljóslatúan, s a kép összhangját egy vastag, vörös vonal töri meg, mely látszólag szabálytalanul vonul végig a borítón. A szerző neve és a cím a kép tetején olvasható: Richard Stead: Eldorádói rémmesék. A jobb alsó sarokban pedig apró felirat díszeleg: A borítót tervezte: Charles Alvay.
- A cselekmény az azték és indián kultúrákból is merít, - helyesen vagy tévesen, most mindegy - de a legérdekesebb, amit az utolsó oldalon talál.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Gregory Miller professzornak, ki munkám fáradhatatlan segítőjeként bevezetett a mű alapjául szolgáló népek kultúrájába, s minden percben éberen őrködött felettem, nehogy veszélyes vizekre evezzek, s hibát hibára halmozzak. Áldásos munkája nélkül sose jöhetett volna létre e regény.

[Treolo]

Csodálkozva fölvonom a szemöldököm; próbálok visszaemlékezni a könyvre, a szerzőre. - <Esetleg egy régebbi tanítványom?>
Közben megtapintom a vörös csíkot: az is a borítófestmény része? Esetleg a festőről hallottam már?

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Eldorádói rémmesék [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison, 211es szoba
Időpont: 1929. március 19. / 20:32 után
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

A könyv címe semmit sem mondd el neked, sosem hallottál róla a mai napig. A szerző neve kicsit ismerősebben cseng az újságokból, mivel már hónapok óta a művei vannak a bestseller listák élén, de nem hinnéd, hogy bármilyen kapcsolatban is álltál vagy állnál vele. Valószínűtlen, hogy volt diákod lenne, de ez az egyetemi nyilvántartásból kideríthető, ha nagyon kíváncsi vagy rá.
A Charles Alvay név is ismerős, talán a helyi újsághoz tudnád kötni, de nem vagy benne biztos. Újságíró vagy fotós? Esetleg a lap tulajdonosa, vagy szerkesztője? Korrektor? Sokan dolgoznak egy folyólapnál...
A vörös csík pedig kétségkívül a borító része, ugyanúgy nyomtatott, nem lép ki a kép síkjából, s tapintása is azonos. Lehet, hogy csak a disszonancia fokozása a cél, ingerültség gerjesztése. Elvégre, rémmesékről lenne szó a cím alapján...

Mindeközben pedig a professzor az asztal túloldalán kérdőn tekint rád.

[Treolo]

Csodálkozva nézek fel rá:
-Érdekes: még sosem hallottam a könyvről, a szerzője nevét is csak mostanában olvastam, nemhogy szakmai segítséget nyújtottam volna neki. Talán olvasta a munkásságomat, bár ez esetben túlzás lenne azt állítania, hogy "éberen őrködtem felette". Egyébként miről szól a mű? Miért keltette fel az érdeklődését?

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Téboly [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison, 211es szoba
Időpont: 1929. március 19. / 20:32 után
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

- Tudja, míg... khmm... szabadságon voltam, egyetlen ember látogatott rendszeresen: Richard Stead. A szaktudásomra volt szüksége, hogy megírhassa ezt a könyvét, amit mellesleg már most több nyelvre lefordítottak. Közben bőröndjéhez sétál, s egy dobozt vesz elő belőle. A fekete, bőrkötéses tároló az asztalra kerül, de ő már nem ül le. A kérdés az, hogy ezek után miért önnek írt köszönetet. Gondoltam, megkérdezem a dologról, de őt már nem értem el:
Eltűnt.
Egy, a zsebéből előhalászott kulccsal kinyitja a dobozt. Egy papírköteget látsz benne s egy pisztolyt. A professzor gyufát vesz elő, és meggyújt egyet, miközben kiveszi a pisztolyt a dobozból.
- Richard kiadója pedig őrülten nyomoz utána. Mivel a regényei hatalmas tömegeket, s így hatalmas pénzeket mozgatnak meg, nem lenne jó, ha bármelyik is odaveszne. A gyufa sercegése vészjóslóan tölti be a szobát, ahogy a professzor elhallgatott. Aztán egy koppanás. Egy gyufaszál, amint a papírra hull.
- Téboly. Ez lenne a címe következőnek, s egyben az utolsónak. Ő már eltűnt. Az írásából meglévő részletek pedig most tűnnek el Az egyre nagyobbra növekvő tűzbe mered. Gyászi csend következik, néma hallgatás, míg a dobozban elhamvad az utolsó lap is.
- Találó cím nem? Pláne, hogy már csak két tényező maradt amivel végeznünk kellene.

[Treolo]

Döbbentem meredek rá, a végén már az említett "téboly" jeleit keresve.
-Fogalmam sincs miért engem említett...
Ahogy elhamvadnak a lapok és kibontakozik az eset, egyre ledöbbentebben meredek a professzorra.
-Ezek lettek volna a kötet részletei?
Pár pillanatig még meredek rá a láng fényében.
-Miről szólna a történet? Mi az amiért megemlítette, s most a lángoknak áldozta??
Közben a tébolyultaknak szóló vegyes tisztelettel és rettegéssel figyelem a kivett pisztolyt, hogy nem fordítja-e felém vagy maga felé... Ha esetleg mégis, igyekszem utána nyúlni.
-Illetve: mi is az a két tényező?

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Téboly [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison, 211es szoba
Időpont: 1929. március 19. / 20:32 után
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

- Én már tudom, miért önt említi. Elolvastam. Megírta ezekben a részletekben. Szerepet osztott magának. Nekem is. Nem véletlen vagyok itt. Az ablak felé sétál. Bal kezében lazán lógatja maga mellett a pisztolyt, a jobbal ablakot nyit a füst végett. A hirtelen érkező légáramlat felkavarja a doboz tartalmát, s a hamu feléd száll. Egy papír is odahull eléd. Megpörkölődött szélű, de áll rajta valami. Az árva sorra pillantasz, ami még mindig olvasható:

"A találat a szívét érte: nem nyögött, nem sóhajtott. Gyorsan, hang nélkül távozott belőle az élet."

Ekkor oszlik szét a szemed elé vont hamufátyol, s pillantod meg a professzort. A pisztoly a mellkasod bal oldalára mutat.

Mozdulnál, de tudod, hogy már késő. Hallod a dörrenést, látod a hozzá tartozó villanást. S látod a növekvő vörös foltot. Szavad elakadt, lélegzethez sem jutsz...
A professzor térdre roggyan, majd az oldalára dől. Mire a földet éri, már eltűnt az élet szikrája a szemeiből. Nem nyögött, nem sóhajtott.

Az ajtóban ismerős alak áll. A földszinti rendőr, kinek pár perce feljutásod, most pedig életedet köszönheted.

[Treolo]

prof. Gregory Miller

Pár percig csak megdermedve meredek a jelenetre. Aztán ahogy lassan kezdek magamhoz térni a rendőr felé fordulok:
-Kö-köszönöm... öhrmm... Kit tisztelhetek önben, és... öhm... hogyhogy itt van?
Közben, ha visszaszereztem a lélekjelenlétemet belenézek a hamukupacba (illetve megnézem a cetlit is), hátha találok még valami írást.

[Mesemondó]

___________________________________________________________________________
Haláleset [Alaven]
Helyszín: Wisconsin megye / Medison / Hotel Medison, 211es szoba
Időpont: 1929. március 19. / 20:54
Résztvevők: (prof.) Gregory Miller (Treolo)
___________________________________________________________________________

Kérdésedre nem kapsz választ, ehelyett így szól hozzád:
- Kérem, jöjjön ki a szobából, s igazolja magát! Kérdésekre most nem válaszolhatok.
Elfordul, s valaki máshoz szól. Bár takarja a fal az illetőt, úgy gondolod, egy szállodai alkalmazott lehet:
- Értesítse a rendőrséget, hogy küldjenek egy fotóst, és Harvey Smith rendőrtisztet, illetve, hogy van egy holttestünk! Emellett pedig senkit se engedjenek fel erre az emeletre!

Ezután, de még mindig ne teljesen felocsúdva átnyújtod az igazoltatáshoz szükséges irataidat. Ekkor már a szobán kívül vagytok. Felveszi az adatok, majd így folytatja:
- Mondanám, hogy fáradjon haza, de ha még ma megválaszolja egynémely kérdésemet, akkor lehet, hogy a későbbiekben nem okozok majd annyi fejfájást önnek. Daniel Crown vagyok, rendőrnyomozó. Kérem, mondja el a történteket!