A hajsza

[Laejj]

(Damaso)

Szóval a tumultus oka az, hogy valaki elszórt aranyakat maga után, jó sok pénze leeht ennek a valakinek, vagy az is lehet, hogy ez a kalandozók trükkje. Ilyen tömegben nehéz utolérni őket. Damasot is hatalmába keríti a kapzsiság, de a józan belátás győz, és inkább mégsem próbál meg szert tenni a kincsekre, hanem minden erejével a menekülésre koncentrál.
A tömegben furcsa dologra lesz figyelmes. Egy harcos kinézetű ember halad a fogadó felé. Damaso észre veszi, hogy a Tirsan ház emberei követik, majd egy orvgyilkos leszúrja. A gyilkosoknak kedvez a tömeg, senki sem veszi észre az idegenkezűséget. Senki, csak Damaso... Marioval, a Tirsan ház fejével összevillan a tekinetük, ez nem sok jót jelent.
Krad szerelmére, remélem nem akar még velem is foglalkozni. - gondolja, majd felpattan a lovára és a fogadó felé veszi az irányt, hogy összetalálkozzon a kalandozókkal.

[Siffad]

/Arvaroll - Zenrog Tyr/

Ariel gyorsan beszél, a lényeget ennél lassabban fogom fel, de mikor megtörténik, elsápadva támaszkodom a falnak.
- Galradzsára, mit tettél? És hogy kerülünk mi ebbe bele? Hogy a csudába tudTÁL MINKET IS BELEKEVERNI??
Akaratlanul is kiabálok a végén, elvégre úgy néz ki, olyanért akasztanak fel, amit el sem követtem. Kedvem lenne magam végezni a nővel, de az erőviszonyokat ismerve én húznám a rövidebbet. ebbe belegondolva lecsendesülve folytatom.
- Tehát, mit is csináltál, hogy most egy olyan herceg követőiként tartanak számon, akit épp nyugdíjazni akarnak?
Közben felmérem a szobát, az ajtót leírom, mint menekülési lehetőséget, tehát marad a ...
"persze azt a lehetőséget sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nőt feladom mentességért és némi aranyért. de ez legyen az utolsó lehetőség"

[Garmacor]

Waverol

- Köszönöm. Esetleg leírná nekem a külsejét. Utóljára kisgyerekként láttam.

Megvárom a választ majd egyből a térkapu irányába indulok.
<Mi történhetet hogy így bujkál. No majd kiderül ha beszélünk>

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Odra és Meist Astret város
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Waverol

- Rá fogsz ismerni, olyan jellem, aki mellett nehéz csak úgy elmenni, ráadásul hasonlít is rád. - mondja jóindulatú mosollyal.
Elbúcsúzol és a kapuk tere felé veszed az irányt. A tér valójában egy jókora szellős épület a főtér közelében, aminek egyik bejárata a városra néz, a többi pedig térkapu. Az épületben egyetlen varázsló teljesít szolgálatot, és szemmel láthatóan eléggé megterheli a dolog. A kapupénzt egy megtermett őr szedi, aki épp egy zsémbes ügyféllel vitatkozik - nem is csoda, hiszen az árak szokatlanul borsosak. Neked a mindössze néhányszáz mérföldnyi út ára 1 arany, de nincs más hátra, ha menni akarsz, ki kell fizetned. Elgondolkodsz, hogy inkább lóval menj, de sajnos akkor biztosan lemaradnál a találkozóról, és most már nem akarsz meghátrálni.
Az utazás a kapun át nem kellemes, de nem is visel meg különösképpen, egy kőépületbe toppansz, ahol alacsony kecskeszakállas férfi üdvözöl és leakaszt rólad még egy ezüstöt. Most már kezded unni ezt a lehúzósdit, de úgy látod, a távolabb álló őrök fel vannak készülve a reklamációk kezelésére, így inkább csendben fizetsz. Az őrök eléggé megnéznek, úgy sejted nem túl forgalmas ez a kapu. Amint kilépsz az épületből, megcsap a hőség, egy makulátlan tiszta, elég kihalt utcára jutsz, nyugatra a főteret látod, keletre egy kaput, ami a város jóval forgalmasabb részét különíti el. A város legfurcsább jellemzője a folyamatosan hallható fémmegmunkálás zaja, mintha száz helyen ütnék, hevítenék, hűtenék a vasat és ez még vissza-visszaverődne is a kőfalakról. Kedved lenne szétnézni itt, de tudod, hogy sietned kell, így az első arra járót - egy rebbenő tekintetű szolgálólányt - kérdezed meg, merre találod a Csendes zugot. Keletre mutat, ki kell menned a lovagnegyedből (ezek szerint így hívják a helyet, ahol épp vagy), a piac túlvégén egy jókora kétszintes épület a Csendes.
A piac nyüzsgésén nem is egyszerű átjutnod, de azután meglátod az épületet, büszke kétszintes ház a piac szomszédságában. Odabenn kellemes hűvös és csodák-csodája, viszonylagos csend fogad. Ez meg hogy lehet? Temérdek megtermett faasztalt látsz, nagyjából kétharmadánál ülnek emberek és kései ebédjüket, korai vacsorájukat fogyasztják. Az asztalok széleire egy-egy jelet faragtak, nyilván a több tucatnyi kiszolgáló személyzet így tudja megkülönböztetni őket. Ásó, ló, fa, kerék és megannyi díszes faragást látsz.
Egy nagydarab kacér tekintetű pincérlány bátorítóan rádmosolyog és odaszól, miközben hat hatalmas korsót cipel: - Foglaljon csak helyet nyugodtan ifjúúr, rögvest jövök.

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret mellett, a szomjas dromedárhoz címzett fogadóban
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Damaso

Lovadat megsarkantyúzva letérsz az útról és a mezőn át egyenesen a fogadó felé vágtatsz. Ezzel ugyan magadra vonsz egy-két tekintetet, de annyi furcsaság esett már eddig is, hogy több nemzedéknyi jokulátor megélhet belőle. Mire az épülethez érsz, a leggyorsabbak elérték a bejáratot, nem egyszerű bejutnod, kapsz is néhány ütést a hátadra és a tarkódra közben, de nem tudod kideríteni kitől, meg nem is érsz rá. Igyekszel kikerülni a földön még elkeseredettebben birkózó tömegből, és két deákforma fiút pillantasz meg, akik épp felfelé igyekeznek a söntés melletti lépcsőn. Csak ti hárman nem az aranyakkal foglalkoztok, nem is figyel rátok senki.

[Garmacor]

Waverol

- Köszönöm szép hölgyem.
Mondom miközben gátlástalanul és nyíltan mérem végig a lányt. Majd utána a hely közönségét.

[Noryella]

Ariel

A mondandóm után Arvaroll elsápadva támaszkodik a falnak.
- Galradzsára, mit tettél? És hogy kerülünk mi ebbe bele? Hogy a csudába tudTÁL MINKET IS BELEKEVERNI??
A végén már kiabál, majd - talán elszégyelve magát - lecsendesülve folytatja.
- Tehát, mit is csináltál, hogy most egy olyan herceg követőiként tartanak számon, akit épp nyugdíjazni akarnak?
Őszintén szólva is felháborít a feltételezése, de most mindennél jobban össze kell tartanunk. Így pár percen belül lenyugtatom magam és így szólok:

- Arvaroll, amióta a városba érkeztünk figyelik minden lépésünket. Épp ezért kerestek meg engem, hogy figyelmeztessenek: veszélyben az életünk. Ugyanis a Tirsan ház úgy véli, komolyan veszélyeztethetjük a hatalomátvételi terveiket. Már kezdettől fogva barátságtalanul kezeltek, emlékszel, ott az úton is, mikor megállítottak... Már akkor bele voltunk keveredve, amikor még meg sem érkeztünk a városba.-
Itt kissé lehalkítom a hangomat és egy félszeg mosollyal hozzáteszem:

- Szerencsére nem tudják, hogy a napló és a lámpás nálunk van. Ha ez kiderülne, hajtóvadászat indulna ellenünk is, vagy talán kelepcébe csalnának. Tehát, lépés előnyben vagyunk hozzájuk képest. De az időnk fogytán, úgyhogy javaslom nézzünk el a Csendes Zugba, mert a napló szerint az a következő állomás. Talán ott kapunk segítséget, hogy hogyan tovább. Persze mindenki külön megmenjen, mivel figyelnek minket. -
Nyomatékosítom a végét, majd hozzáteszek egy utolsó gondolatot:

- Mint említettem ide fog jönni egy segítő, egy nő, aki segít kijutni innen. Addig kérlek, ne hagyjátok el a szobát. Ha valaki mégsem tartana velünk a herceg megmentésében, akkor csak a nő érkezte után hagyja el a várost. Én ennyi információt tudtam meg a városban, ti jutottatok valamire? -
Kérdezem ismét, mivel erre nem kaptam feleletet tőlük.

[Laejj]

(Damaso)

A nagy kavarodásban könnyedén, szinte feltűnés nélkül eléri a fogadót Damaso, majd lováról lehuppanva két fiút vesz észre, akik láthatóan nem érdeklődnek az aranyak iránt.
Ők lesznek a kalandozók - gondolja reménykedve, majd utánuk fordul, és rájuk köszön.
-Üdv uraim, talán tudok segíteni a nagy bajok közepette! -mosolyodik el, majd folytatja. -Hallottam , hogy a városba érkeztetek, és hogy felhívtátok magatokra a figyelmet, mint ahogy az látszik, és azt is tudom, hogy komoly veszély fenyeget titeket. Minél hamarabb el kell hagynotok a várost!

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret mellett, a szomjas dromedárhoz címzett fogadóban
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Ariel, Awyer, Zenrog, Allaro (NJK)

Ariel alig fejezi be a mondatát, amikor kopognak az ajtón: három lassú, két hosszú kopp. Amikor kinyitja, két ifjú deákot pillant meg, akiket még sosem látott.
- Jól sikerült a mutatvány. - vigyorodik el az egyikük, és Ariel felismeri Reyn hangját.
- De még van dolgunk, engedj be. - szól a másik sürgetően Hira hangján.
Hira ismét bámulatos munkát végzett, Ariel sosem ismert volna rájuk.
A többiek meglepődve látják, hogy a nő helyett Ariel két deákfiút enged be a szobába, bár egyikük hangja igencsak nőinek cseng.
Mielőtt az ajtó becsukódna mögöttük, egy alak szalad fel a lépcsőn és megszólal:
- Üdv uraim, talán tudok segíteni a nagy bajok közepette!
Az ajtót Reyn rácsapja kissé zavart arckifejezéssel, erre láthatóan nem számított.
- Hallottam , hogy a városba érkeztetek, és hogy felhívtátok magatokra a figyelmet, mint ahogy az látszik, és azt is tudom, hogy komoly veszély fenyeget titeket. Minél hamarabb el kell hagynotok a várost!
- Egy renitens pap a Krad templomból. Fogalmam sincs, mit akarhat.- mondja a fiús hangú deák.

//Bár itt láthatjátok egymás reagjait, nyilván nem fogtok megbízni egy idegenben főleg azok után, hogy a fél hercegség rátok vadászik. Ezt kérem figyelembe venni.

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret mellett, a szomjas dromedárhoz címzett fogadóban
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Damaso

A nagy zajban esélyed sincs, hogy a hangod meghallják, így üldözőbe veszed őket. Látod, amint belépnek egy emeleti nyitott ajtón, és utánuk kiáltasz, de az ajtó becsapódik előtted.

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret, Csendes zug nevű fogadó
Idõpont: P.sz. 3690. délután
Résztvevõk: Waveroll

A lány egy gyors mosollyal továbbáll a söröskupákkal. Talán még látta, hogy a szemed önkéntelenül is elidőzött hívogató dekoltázsán, de nem reagált rá, nyilván nem te vagy az első, aki így tett.
A Csendes zug közönségében mindenféle ember megtalálható a szegény földművestől a cirádás öltözetében feltűnő nemesig és szolgájáig. Emitt munkásemberek iszogatnak szertelen jókedvvel, másutt magányos kereskedők fogyasztják jókora adag sültjüket. Egy sarokban fekete ruhás megtermett lovag a falhoz támasztotta a csatabárdját, sört iszogat és egy nyűtt ruhás emberrel beszélget.
Egyik asztalnál két városi őr ül, de nem foglalkoznak veled. Talán hivatalosan teljesítenek itt szolgálatot, hiszen nincs előttük étel/ital.

[Garmacor]

Amíg visszatér a lány tovább nézelődök.

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret, Csendes zug nevű fogadó
Idõpont: P.sz. 3690. délután
Résztvevõk: Waveroll

A lány hamarosan visszatér, tekinteted újfent megakadhat a kerek kebleken, amik szinte ki akarnak törni a ruha börtönéből. Kicsit magasabb nálad, és talán kicsit nehezebb is, kedves mosollyal mondja:
- Nem talált magának szabad asztalt? Vagy egy bizonyosat keres? Vagy foglalt a kedvenc asztala? Vagy keres valakit? Szívesen segítek bármiben. - mondja kacér mosollyal.

[Siffad]

/Arvaroll - Zenrog Tyr/
Ariel kérdésére csak vigyorgok egyet és széttárom a két kezem:
- Nos, hölgyem, tudtad, hogy árulnak a fogadóban predocit? Leteszteltem, ritka finom bor, ami azt illeti!
De egyébként visszafogottan végighallgatom a mondanivalóját, eléggé nagy bajba keveredtünk. Én ugyan eltűnhetek, ha nagyon muszály, de egyenlőre maradok a többiekkel, az biztonságosabb.
- Hát hogyne, maradunk a szobában, ahol agyagnyulak vagyunk egy céllövöldében. Nem azt mondtad, hogy figyelnek minket? Honnan veszed, hogy - csak a biztonság kedvéért - nem fognak legyilkolni?
"én megtenném, bizonytalan lapok vagyunk egy nagy játszmában"

- Miért is bízunk meg a nőben, mármint azon kívül, hogy állítólag nincs más választásunk?
Ariel nagyon magabiztos én meg utálom, ha valaki többet tud mint én, ha a bőrömről van szó.
- És még nem említetted, hogy mit is ..
Kopogás, ritmikus. Elhúzom a számat, ez olyan elcsépelt! Kezdő ügynökök lehetnek. Azért elhúzódom az ajtótól messzebbre, "utat engedek" a kibontakozásra Arielnek és a többieknek.

Két fő? Egyről volt szó! Lopva a kezembe csúsztatok egy dobótőrt. Naná, hogy nem úgy megy, ahogy előre eltervezték! Hehe, amatőrök, egy kiugrott pap is játszva követi őket. Az árnyakra, ezek nem tanultak lopakodni???

[Garmacor]

Waveroll

- Szép napot. Igen a bácsikámat keresem. Wechter von Gramerin. Nem tudja nem hagyott hátra esetleg nekem valami üzenetet. Waveroll von Gramerin vagyok.
Mondom mosolyogva.
- A többi azon múlik mit üzent a bácsikám.

[Noryella]

Ariel

Arvaroll humoros megjegyzésére csak ennyit reagálok:
- Ez egyáltalán nem vicces, komolyan kérdeztem. Rajtam kívül senki sem járt információ vagy segítség utána a bejegyzésekkel kapcsolatban?-
Amikor kopognak, beengedem az ajtóban állót. Meglepődve látom, hogy ketten vannak. Még jó, hogy a hangjukat felismerem.
- Hira, nem arról volt szó, hogy egyedül jössz? - Fordulok először a lány, majd Reyn felé.
- Örülök, hogy tetszett Reyn, én is nagy kedvem leltem benne. Szóval, mit kell tennünk? Én el akarok menni a Csendes Zugba, ez biztos. A többiek még nem határoztak. -
Mondom el a gyors összefoglalást, majd visszafordulok a többiekhez.
- Nos határoznotok kell, hogy mit tesztek: Tart velem valaki a Csendes Zugba vagy elválnak útjaink?