Gorviki kalózok és kereskedőbárkák felségterülete, a shadoni és a gorviki flották hadszíntere... Ha utad Domvik birodalmába a Gályák Tengerén át vezet...
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt egy órával
*Rettentő hidegre ébredsz szűk kabinod fojtogatásában. A kabin méreteiben nem bővelkedik, alig akad hely felszereléseidnek és persze magadnak. Tulajdonképpen csodálkozol, hogy eddig nem verted be a fejed sehova, bár ami késik nem múlik... A kabin ablaka dértől és zúzmarával tarkított, néhol a fagy furcsa, non-figuratív alakoztokban áll össze és terpeszkedik az üvegen. Kint sötétség honol, ám ígyis feldezed a hajót körbeölelő ködöt. Pár hónapja hagytad el hazád partjait, eltökéltséggel, kötelességtudattal és bosszúval a szívedben. Éjszakáid alatt gyakran riadtól álmodból, atyád csalódott tekintetét látva utoljára, a bukásodat megélve. Szinte még érezted, ahogy a hideg acél a húsodba mar, de mire odakaptál oldaladhoz, nyoma sem volt hegnek. A kint tomboló vihar, a himbálózó hajó mintha csak rád akart volna ijeszteni... Egy napja a kapitány szerint elértétek a Gályák Tengerét, pár nap múlva ki is köthettek Berrana-rodában, Shadon legnagyobb kikötőjében. Felülsz az ágyon lerázva magadról a takarót és végignézel meztelen felsőtesteden. Szemed akaratlanul is a karodra téved, a sebre amelyik a tettvágyad mementójaként szolgál. Elmédet elöntik az emlékképek, már akkor is tudtad, onnantól megváltozik az életed. Kissé özzerezzensz amint megérzed a bőrödön a hideg nyaldosását. Visszaaludni már nem fogsz tudni.*
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Sajnos ez a valóság nem állom mint ha tegnap történt volna.
"Felöltözők és a Másfélkezes kardomat is magamhoz vesszem, rövid kardot és a számszeríjamat itt hagyom meg a többi felszerelésemet is. Odamegyek a ajtóhoz és kimegyek a kabinomból, egy jó kis séta után talán vissza tudok aludni"
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Gordon 2009.10.01. 16:51-kor.
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt
*Felöltözöl és a fedélzetre sétálsz. Ahogy felérsz, ismét átjárja testedet a metsző hideg, ám most sokkal intenzívebben. Alig pár embert vélsz felfedezi a korlátnak támaszkodva, vagy idegesen járkálva fel-alá. Nem ismered egyik embert sem, nem beszélgettél eddig velük, ki veled együtt, ki később szállt fel a hajóra. A látótávolság szinte nulla a lélekvesztőn kívül, a ködöt csupán az égő mécsesek játéka ijeszti el. A nap még nem kelt fel, Kelet felől nagyon halvány, alig kivehető narancsos-vöröses folt jelzi ébredését, ám a köd takaró megbontja a látványt. Összébb fogod magadon a ruháidat, úgy reméled pár perc után ismét képes leszel álomra hajtani a fejed. Nyár van, tulajdonképpen csodálkozol az időjáráson és a hőmérsékleten. Vagy talán ennyire más lenne itt Délen...?*
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt
*A tájból nem sokat látsz, sűrű köd ölel körbe titeket. Lassan haladtok nem akartok zátonynak ütközni, nem mintha a tenger közepén emiatt kéne aggódni, de nem árt az óvatosság hajtogatják a matrózok. Megfordulsz és tekintetedet végighordozod a fedélzeten lévőkön. Kicsivel több mint féltucat matróz, jól felöltözve végzi dolgát, a kapitány - egy öreg, északi tengeri medve - szüntelenül pásztázza a fedélzetet és a vizet bajtól tartva. Hozzá egy-egy lépcsősör vezet fel kétoldalt mint egy balkánra, a kabinok lejárása fölött. A többi utas - szám szerint három - szintén alaposan felöltözve várják a hajnal első sugarait, hogy áttörjék a ködfátyolt. Az egyik, egy magas, nyurga alak, inkognóban a korlátot támasztja kezével, arccal a sósvíz felé, neked háttal. A másik egy középkorú férfi, vörös hajjal és szakállal, szálkás felépítéssel idegesen járkál föl-alá, kezét hosszúkardja markolatán nyugtatja. A harmadik alak a hajó orránál helyezkedik el, csuklyáját a fejére húzva. Jobb kezében egy szigonyt szorongat, balját tenyérrel fölfelé a teste mellett lógatja. Nappal már láttad az arcát, egy idősebb férfi vonásiat rejti most a csuklya, szemei mélyen ülnek és bölcsességről árulkodnak. A legénység neszezésén kívül csönd van. Hallgatod a környezeted, ám a hullámok játékán kívül semmi sem üti meg a füled.*
(Dobj egy Érzékelés-próbát kérlek.)
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt
*A tenger lágy morajlásán kívül nem figyelsz fel semmire, a békés környezet a metsző hideg ellenére megnyugtat. Oldalra tekintesz és fordulnál vissza, mikor a csuklyás öregember feléd kapja a tekintetét és feléd ordít. A szavak nem jutnak el hozzád, mert a tenger felől vad, elsöprő erejű kiáltások szelik ketté a hangját. A ködtől nem láttad a közeledő hajót, nem hallottad, hogy az utasszállító által vert hullámokat megtöri a közelben portyázó fekete árbócos. Mire megfordulsz már egy elvetemült, sötét, tépett ruhájú borostás alak veti rád magad a hajókötelén lengve.*
(Kérlek dobj egy Ügyesség- és egy Gyorsaság-próbát a Gurító-szobába. Ha valamelyik nem sikerül félreugranod a támadás elől.)
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt
*A csatakiáltást halló marcona férfi elméri az irányt, így süvítve ellendül melletted, ahogy még idejében arrébb pördülsz. Pár szegmens alatt földet ér, és már fordul feléd ragadozótekintettel, kezében egy hosszú, látszatra is tűhegyes tőrt pörget. Csupán pár másodpercen van, mielőtt odaérne eléd, egyetlen célból: hogy öljön. Hallod mögüled a hátborzongató üvöltéseket, melyek eszelős, szinte hisztérikus nevetésbe torkollanak. Szemed sarkából legalább még 7-8 kalózt pillantassz meg, amint a fedélzetre vetik magukat, és még ki tudja mennyien vannak. A feléd közeledő haramia farkasvigyora megfagyasztja a vért az ereidben.*
(Kérlek dobj majd egy Kezdeményező- és Támadó-dobást.)
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
< Nem tudom ki vagy, de nem fogod a találkozást túlélni > Előhúzom a másfélkezeskardomat a hüvelyből és támadó állásba állok, majd a közzel ér hozzám két nagy rá irányzott támadással fogadom. < Az a szerencsém, hogy úgy vagyok vele fegyver nélkül sehová > Oda kiabálom a támadónak. - Ki vagy te és mit akartok!?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gordon 2009.10.01. 16:52-kor.
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt
*A fickó rezzenéstelenül közeledik feléd, kérdésedre csupán kicsit felhúzódik egyik szemöldöke. Tőrét fogai közé nyomja, és egy láthatatlan csirkedarabot piszkál ki onnan. Számodra ismeretlen nyelven üvölt feléd - vagy mögéd? - és felnevet. Majd feléd szökken. Gyorsabban mozdul nálad, és még mielőtt lecsapnál kardoddal oldalra pördül és a bordáid közé szúr. Tűz terjed szét a bensődben, a fájdalom eltorzítja vonásaidat. A tőr markolatid hatolt a bordáid közé, szerencséd van, hogy nem érintett létfontosságú szervet. A vér lassan csöpög a fedélzetre, a férfi pedig élvezettel nézi kínodat. A támadása kizökkentett a koncentrációból, nem tudsz visszatámadni. Viszont úgy tűnik, hogy ő sem támad tovább, felsőbbrendű tartással várja, hogy összeszedd magad. Mintha csak egy játék lenne ez a számára. Játék. Veled...*
(Dobj kérlek ismét, viszont csak egyet támadsz egy körben Ügyességed és Gyorsaságod miatt. Rajtad van a bőrvérted? Ha igen, akkor -3 Fp, ha nem akkor -5 Fp.)
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
< Nagyon gyorsan támadott, már csak azt vettem észre, hogy a törje a mellkasomba fúródik, viszont a fickó csak játszadozik velem ezt a szégyent. > Felállok a fedézetről és ismét támadásra készülők, ha felém ér újra támadók.
// Felöltözők: lehet bővebben kellet volna kifejtenem. Igen rajtam van. //
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gordon 2009.10.01. 16:52-kor.
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt
*Ezúttal a te kardot mar először a puha húsba, méghozzá rettenetes erővel. A kalóz hiába próbál kipördülni hosszanti vágásod elől, a fegyver kettérobbantja a kulcsontját és egészen a tüdejéig utat vág magának. A férfi szemébe még utoljára a felismerés ül ki, hogy ezt nem éli túl. Mint egy rongybaba csuklik össze, élettelen teste vérfoltot árasztva magából elterül a fedélzeten. Van egy szusszanásnyi időd, hogy felmérd a környezeted. A csuklyás öreget hárman tartják beszorítva, habár ügyesen helyt áll egyelőre megtépázott ruhája ellenére. Hirtelen szigonyával a padlóra koppant, majd egy röpke másodperc múlva egy kézfejt formáló vízcsóva emelkedik ki a tengerből, ami megragadja az egyik haramiát és lerántja magával a mélybe. A másik két férfi megakad a mágiá láttán, és egy lépést hátrálnak mielőtt őrült módjára az öregnek vetik magukat. Az inkognós férfit nem látod, viszont több matróz is fegyvert ragadt, a csata forgatagában úgy véled, mindenkire legalább két ember jut. Több-kevesebb sikerrel állják a rohamot a szövetségesek.*
(Ha újra támadni szeretnél, kérlek írd le kit támadsz és azt is, hogy hogyan, milyen manóverrel. Plusz eddig nem vettem észre, de majd a reagok elejére zárójelben tüntesd fel a neved kérlek. Köszönöm.)
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
< Ronda halált haltál, nyugodj békében. Megyek segíteni a csuklyás öregnek ugyan is ketten egy ellen nem igazságos, bár lehet a kalózoknak kéne segítenem. Folytatom a harcot, ha útközben kalózok közül senki nincs a utamba, akkor segítek az öregnek. >
Majd elindulok az csuklyás öreg felé, kardomat a kezemben tartva bármikor készen álljak, ha harcolnom kell.
< Ha odaértem a jobboldalon lévő kalózra támadok, majd jó erős oldal suhintással belevágok az oldalába, ha sikerül. >
JK: Ferventon Zedor Helyszín: A Gályák Tengerén Időpont: Hajnal előtt
*Egyelőre nem áll senki az utadba, bár jóformán lehetőség sincsen erre a távolságok miatt. A jobboldali kalózt megleped hirtelen jött támadásoddal, a harc hevében esélye sincs észrevenni, így védekezőn felemelni a kezét csapásod elé. Hatalmas erővel súlytasz az oldalára, és mélyen felvágod az oldalát. Az összes levegő kipréselődik a tüdejéből, és erőtlenül összeesik. Még életben van, ám a vérveszteség hamarosan a túlvilágra küldi szerencsétlen flótást. Tekintete ködbe burkolózik majd üresen a sötét égre tapad. A másik haramia, látván csapásod sikerességét, eldobja a kezében lévő szablyát, és megfutamodik. A hajón mindössze fél tucat halott van, köztük a te áldozataid is. Javarészt a balkoni előtt dúl a harc, a legénység hősiesen helytáll a kalózok ellen. Az öreg megköszöni a segítségedet, ám többre nem futja tőle, mert térdre rogy és zilálva, nagy nehézségek árán szedi a levegőt. Ahogy oldalra pillantassz, három kalóz tűnik fel a kabinlejáró felől, kettő egy nagyob ládát cipel magával, egy pedig egy sikoltozó nőt taszít maga előtt, torkán egy tőrrel. A közelben lévők nem tudják megállítani, hiszen a többi martalóc feltarja őket fegyvereikkel.*
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!