Elya: a főváros

[A Dorcha]

_______________________________________________________________
JK: Capricorn: Anak Yatim
Helyszín: Tiadlan
Időpont: reggel
_______________________________________________________________



Egy "riksást" szólítasz meg akinek éppen semmi dolga nincs és csak a járművét támasztja.

-Ó a Sarutobi!!! Hát... nem is igazán tudom, hogy merre van. Ha jól emlékszem arra, vagy talán még sem... jobbra, vagy a Shinkoku negyedben vagy máshol -látod, hogy az állát dörzsölgeti, nos igen mindenki pénzből él...

[Capricorn]

Vidéki vagyok, de nem hülye. Látom én mit akar, ennek ellenére hagyom egy kicsit küszködni, míg a végén rá kell jöjjek, hogy ebben az esetben talán okosabb nálam. Meg aztán jó lenne már enni is valamit. Úgy vélem öt rézzel túl is van fizetve. Leszámolom neki, és előveszem legbájosabb vigyorom amivel várom a hely koordinátáit.

[Lorin O Krell]

Ryell

<<Mi legyen? Móresre tanítani akarom csak ugyebár... ehhez talán elég lenne a kardom is de fáradt vagyok most ahhoz. Akkor csak földre küldöm hagy tanulja meg kivel szórakozott... bár lehet itt nem szívlelik a mágiahasználókat és ezzel felfedem magam, de istenuccse amúgy sem sokáig titkolhatnám hogy idegen létemre még a mágia művészetét is űzöm. Szerencsére ha akarom be tudom bizonyítani nekik hogy nem gonosz, ártó szándékkal használtam fel eddig sosem ezt a tudást... remélem nagy baj nem lesz. De ez a mocsok akkor is megérdemli.>>
Szemébe egy pillanatra felizzik a düh és a felháborodás vöröses színe ám ezen szívdobbanásnyi idő alatt-noha fogcsikorgatva- úrrá lesz. Elméjéből egyszerűen kisepri az oda nem illő gondolatokat majd ujját felemelve a melákra mutat.
- Tessék egy kis illem tan!
- Wis nirra no rakka oerma!
//Teleportáció 4E/4MP/12font-A fickó botjára úgy hogy az a feje fölött jelenjen meg a zónám szélén és zuhanásában pontosan a forgatójára essen //
Miután a nagy mamlasz botjától megfosztottan ledermed nemes egyszerűséggel végig nézi ahogy a bot a fejére esik, természetesen végig követve az útját ha esetleg másra esne azonnal cselekszik.
Közben keze kardja markolatára siklik amennyiben a fickónak ennyi nem elég úgy a következő varázslaton túl még egy két sebet is kap tőle, természetesen szeme továbbra is elszántan mondhatni kihívóan mered "áldozatára".

[A Dorcha]

_______________________________________________________________
JK: Lorin O Krell: Ryell wes Nortendall
Helyszín: Tiadlan
Időpont: délelőtt
_______________________________________________________________

-Mi a??? ÁÁÁ- a nagy fickó meglepődve tapasztalja talán első szinten a mágia hatalámát. Mindenesetre együttesena sokk, meglepetés és a méetes bot zúzása, egy időre kiütik.

Természetesen a rend fenn tartó erők is hamarosan megjelennek. Az egyik ilyen csapat főnök,se szó se beszéd, oda áll a nagy darab fickó felé és egyik pillanatban volt feje a támadónak most pedig már nincs. A pillanat tört része alatt történt minden.

A meglepetés ereje téged is elér.

-Jajjj a szívem nem való már nekem ez a nagy felhajtás.-szól a nagyi nem nagyon töpreng el a gyilkosság láttán.

-Nagymama jól vagy?- kérdezi Akiho, miközben felsegíti megfáradt öregaszonyt.

Köszönjük tizteletre méltó mester.- ezzel a nagy mama Akiho és a tér valamennyi embere meghajol a két karddal is rendelkező férfi előtt.

-Te meg mit csináltál?- kérdezi tőled a "halál osztó" mellett álló siheder kardforgtó.

[A Dorcha]

_______________________________________________________________
JK: Capricorn: Anak Yatim
Helyszín: Tiadlan
Időpont: reggel
_______________________________________________________________


-ÁÁÁÁÁ már is már is szálljon fel! Egy pillanat gyorsan veszek egy új párnát is.- látod a fickó úgy örül, mint aki nem látott rezet.

Hamarosan egy csinos kispárnával tér vissza és oda nyújtja neked. Így még is csak kényelmesebb az utazás.

A főváros legszebb részein utaztok. Terek, gyönyörű szép egyszerű ám harmóniát árasztó parkokon keresztül vezet az utatok. Érzed, már talán a turista út egy kissé hosszúra is nyúlna, amikor hirtelen megálltok egy szépen rendben tartott épület előtt. Aminek a bejáratánál, jelentős mennyiségű cipő halmozódott fel.

-Megérkeztünk! Íme a Sarutobi Sasukéhoz címzett fogadó!- szól egyszeri kalauzod, akivel valószínűleg soha életedben nem fogsz találkozni többet, látva eleddig az óriási ember áradatot.

//off a következő reagot a Sarutobi Sasukéhoz fogadóba kérném//

[Lorin O Krell]

Ryell

-Ma...maga...maga...Maga megölte azt a szerencsétlent!-hebegi miközben a fickó nyaka körül terjedő vértócsát bámulja.
- És miattam!-teszi hozzá valamivel halkabban.
<<Ó Darton egyetlen igaz úr, lelkemre mondom ezt nem akartam!>>
Egy pár pillanatig még mered a fickóra majd nagy nehezen leküzdi hányingerrel vegyes félelmét és talán pár üveg bor után majd a lelkiismeretét is sikerül egyszer.Ezután végre törődik némileg a külvilágal is.
<<Mester? Mester?! Ez egy mester? Mifelénk az ilyet közönséges orvgyilkosnak hívják és bitófán lóg! Még hogy mester...akkor elvitte volna valami zárkába ezt a szerencsétlen fafejűt...jó biztos elkövetett valami nagy gazságot de mindenkinek joga van legalább egy tárgyaláshoz. Mifelénk. ÍIgen azt hiszem ez a kulcsszó, mifelénk. Ez még mindig egy idegen kultúra melynek szokásai...meghökkentőek... mindegy lépjünk túl rajta. Mit is kérdezett az a suhanc? Á megvan... >>

-Mit csináltam volna uram? Mivel ez a modortalan alak egyszerűen félrelökte a Akiho nagymamáját ezért jogosnak véltem némi illemet verni a fejébe. Ennek eredményeképpen legelőször is lefegyvereztem...bár, én az illemtant úgy véltem volna megmutatni neki hogy utánna élhessen is a tudásával.Miért volt szükséges megölni?-teszi fel a kérdést miután ő is válaszolt az alak kérdésére.

HA a suhanc válaszolt vagy akár aközben ha ezzel láthatólag nem sérti azt meg, a nagyama mellé lépdel és megkérdezi tőle.:
- Ugye nem esett bántódása?