Vidéki történet (ÚTK)

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Őrtorony
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Csendes Matt, Dierol, Altemor del Coro, H’yssadin Sychín, Ayana
--------------------------------
A falusiak még rövid ideig együtt maradnak, tömlők járnak körbe - még a gyermekeknek is odatartják egy korty erejéig. Hozzátok is eljut, a szagából ítélve pálinka van benne. Lassan oszlik a tömeg, egyfajta csalódott várakozást éreztek a levegőben, valamire mintha vártak volna.

Lassan ti is visszaindultok a szállásra, mikor a lábatok alatt a föld egyet dobban - mintha egy hatalmas szív vert volna a lábatok alatt. A többiek is érezhetik, mert ijedt kiáltások hallatszanak. Több remegés nem jön.

Matt és Dierol számára nem ennyi az egész: a környék manahálóján egy sokkal nagyobb remegés fut végig, egyetlen óráknak tűnő pillanatra szinte forr körülöttetek a láthatatlan világ. Még Atlam is riadtan megremeg Matt kezében.

[Syris]

A temetésen leghátulra, Dierol mellé megyek. Lesütött fejjel, némán állok. Néha meg-megborzongok a hideg és a varjak párosa miatt. Mikor eljut hozzám a kulacs elveszem, és rögtön tovább is adom, nem húzom meg.
Lassan indulok vissza Dierol mellett a szállásra, mikor megremeg a föld. MIhelyst megérzem, és hallom a sikolyokat, előkapom a kardomat, és támadó állásba állok kissé rémülten, mégis eltökélten. Így várok...

[Dierol]

//Khers Dierol//

Ahogy átveszem Ayanától a tömlőt, beleszagolok, majd gyorsan tovább is adom ahogy megérzem a pálinka illatát - egy meleg teának jobban örültem volna...
Az úton visszafele, ahogy megmozdul a föld, megrázkódom, de most nem a hideg miatt. Az első önkéntelen reakcióimon gyorsan úrrá leszek. Gyanakodva körbe nézek, majd mikor látom a felfordulást, és azt, hogy Ayana fegyvert ránt, már látszólag nyugodtan odalépek hozzá, finoman a fegyvert tartó kezére teszem a kezemet, majd a szemébe nézve mondom neki (aszisz majd erv):
- Tedd el, ez most még nem ér semmit. Még csak a tervek és erőfitogtatás ideje van, nem a harcé.
Mosolygok rá.
<Vagy itt pusztulunk>
Majd Mattre nézek, és mondom neki erv nyelven:
- Menjünk vissza, mondanunk kell valamit.

A házhoz sétálva azon gondolkozom, hogy én mennyire tudnám megremegtetni a földet, ha erre adnám a fejem.

[Wolftern]

Altemor del Coro

A fiatal falusi fiú érkezésén először meglepődöm, majd mikor rájövök miért is jött lassan követem. Kiérve gyorsan szét tekintek az egybegyűlteken, majd türelmesen végig hallgatom a temetést, s közben suttogva folytatom a szertartást, hatalomtól ittasult állapotban. Mikor végeztem kíváncsian figyelem mi történik.
<Nah végre! Egész nap nem ittam>
Meghúzom a tömlőt, majd elindulok társaimmmal a szállásunkra, mikor meghallom a dübbenést kicsit meghátrálok.
-Ez mi a fene lehet?
Kérdezem társaimtól, majd Ayanara nézek.

(OFF: elnézést mindenki! csak az elmúlt héten sok dolgom volt)

[Arnoil]

(Matt)

A temetés alatt a többiekhez közel helyezkedem, majd a manaháló rezgését érezve transzba küldöm magam, s próbálok az eseményekből minél többet átérezni elsősorban a manaháló rengését figyelve, tanulmányozva.

< Remélem van értelme annak amit csinálok, Atlam ne félj inkább figyelj te is. Nem tudunk mit tenni úgysem ellene ha bántani akarna akárki/akármi is ez. >

Dierol felé biccentek és amíg tart a rengés addig nem mozdulok.

// bocs a csúszásokért közben volt minden ami eltolt a gép elől //

[Syris]

Mikor Dierol megfogja a kezem ránézek.
-Igazad lehet...-azzal a helyére teszem a fegyvert.
-...de így jobban érzem magam.-megfogom a kardom markolatát-nem szeretném, hogy valami meglepetés érjen.-furcsa mosoly jelenik meg az arcomon, majd lassan elhalványul.
A továbbiakban is kezem a kardomon pihentetve indulok a szállásunk felé. Pár lépés után megállok, és mosolyogva visszapillantok.
Erv nyelven a többiekhez:
-Ti nem jösztök?
Majd folytatom tovább az utam.

[Dierol]

//Khers Dierol//

Miután Ayana mosolyára kissé meghőkölök. <valami nem kerek>
Majd ahogy megfordul, és felteszi a kérdést, hogy megyünk-e, <nők> gondolom elsőre, majd ötletek rohannak meg.
Aszisz nyelven megszólalok:
-Ayana! -lépek gyorsan mellé. -Ne haragudj, mit is mondtál az előbb? Mit nem szeretnél? Nem figyeltem.
<Na, tudja a választ? Még jó, hogy a többiek nem beszélik túl jól ezt a nyelvet. Ha nem emlékszik, akkor vagy a helyzet vagy valami más a felelős.
A fegyver? hm-hm... á... az nem mágikus.>

[Syris]

Mikor Dierol megszólít, kérdőn ránézve megállok. A kérdésére kicsit lefáradt fejet vágok.
<Férfiak...Sose figyelnek...>
Szembefordulok vele, a vállára teszem a kezem, és kicsit kioktató hangon mondom:
-Mondom nem szeretném, ha valamilyen meglepetés érne.-nézek körbe gyorsan a tájon.
-Ezért menjünk, valami biztos fog történni. Érzem. Legalább felkészülten várjuk az eljövetelét.
Belekarolok, és elindulok. Ha nem akar jönni, akkor magammal próbálom vonni.

[Dierol]

//Khers Dierol//

Ahogy Ayana megismétli a mondatot, hümmentek egyet, majd az oldalán belekarolva folytatom az utunkat.
<Ez jó hír, csak az a gond, hogy ezek szerint még mindig nem tudom, hogy mi a baja, és mi váltja ki...>

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Őrtorony
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Csendes Matt, Dierol, Ayana
--------------------------------
/bocsánat, elfoglaltságom van. a reagokat heti 1-re veszem vissza. ha jó így, folytatjuk, akinek nem jó, jelezze/

/Matt/
Érzékeid a másik világ felé fordulnak, szemeid önkéntelen lecsukódnak, míg harmadik szemed óvatosan kinyílik és körbekémlelsz. A mana – most ép tengerként látod – még fodrozódik egy kicsit, de semmi jelét nem látod, mi okozhatta. Csupán annyit sikerül megállapítanod, hogy – mivel innen nézve a fodrok szinte egyenesek – az epicentrum jókora távolságra lehet tőletek. Atlam érzékei jóval korlátozottabbak, ő csupán a közvetlen környezeteket nyilvánítja „tisztának”. A szentélybe viszont nem tudtok bepillantani, valamilyen pajzs árnyékolja le.

/Ayana és Dierol/
A beszélgetésetek közben a lakosok lassan, a földlökésen társalogva hazaindulnak a házaikba, kivéve pár embert, akik lándzsával a kezükben indulnak el a fal felé, vélhetően őrködni. Felétek is vetnek pár furcsálkodó pillantást, ami főleg a lehunyt szemmel álldogáló, halkan mormoló Mattre vonatkozik. Dierol, a manaháló ismét stabil, de Ayana rossz érzése szinte kézzelfogható – a karján a szőr felmered, a hátadon a hideg futkos.

/Sychín és Altemor tájékoztatott a kilépésről., tagfelvétel lesz./

[Dierol]

//Khers Dierol//

aszisz:
-Menjünk vissza a szállásra. Azt könnyebb védeni.
Súgom oda Ayanának, miközben megborzongok
<Pedig nem szoktam megérezni a bajt... akkor ez azt jelenti, hogy ez most nagyon komoly>
Matt fele fordulva odaszólok: (erv)
-Matt barátom, ne most bambulj! Gyere, van mit megbeszélnünk.

[Siffad]

Üdv.

A kalandot most már hivatalosan is leszüneteltetem szeptemberig. Kérem, hogy a karakterek szeptember első hetében írják meg, kívánják-e folytatni, heti 1 reaggal. Amennyiben többségében nem, úgy záróreaggal lezárom, a folytatni kívánó karaktereknek új kalandot nyitok, a jelen szintet megtartva.

Köszönettel: Siffad

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Őrtorony
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Csendes Matt, Dierol, Ayana
--------------------------------
Matt is magához tér, kérdő tekintetekre válaszul csak morog valamit a mana háborgásáról. Nem firtatjátok a dolgot, inkább a magitor felvetésére hallgatva visszaindultok a szállás felé.
Az ajtóban ér utol benneteket az első sikoly. Pillanatnyi dermedtség után rohanva indultok meg, az irányt további sikolyok jelzik. Ayana és Dirol számára ismerős ház mellett néhány falusit pillantotok meg. A fal mellett egy zokogó asszonyt tart két férfi, egy harmadik elsápadva tántorog ki az ajtón. Nem jut messzire, hatalmasat rókázik a ház tövébe.
Áttörtök a falusiak szaporodó tömegén és belestek a házba. Kívülről csupán egy vérben úszó női kart és az összetört bútorzatot látjátok, melyet szintén vér fröcsköl be.

//a kaalnd újraindul, Sychín és Altemor távozott, egyenlőre NJK-k//

[Arnoil]

(Csendes Matt)

Megállok az ajtónál, és előreengedem Sychínt illetve azokat akik a fegyveres harc nyomait nálam jobban tudják értelmezni.

- Ne tapossuk össze a nyomokat! Mindenki nézzen a lába elé, a bámészkodókat meg kicsit tartsátok távolabb!

Próbálok pár férfiembert megszólítani, és irányítani.

- Te meg te, ne engedjetek senkit közelebb ennél, összetapossák azt a kevés nyomot is ami van.

[Dierol]

//Khers Dierol//

A szállás ajtajánál éppen Ayanát engedem előre mikor egy sikoly veri fel a falu békéjét.
Egy hosszú szívdobbanásnyi ideig csak hallgatom az utána következő súlyos, várakozással teli csenet. Halkan magam elé suttogom (erv):
-Ne! Ez nem lehet igaz!
Majd a következő sikoly felráz, és ahogy megfordulok, elkezdek szaladni a hang irányába.
Ahogy odaérünk a házhoz, levegő után kapkodva megszólalok. (erv)

-Morger anyó hol van?
Teszem fel azt a kérdést, ami elsőre eszembe jut.
<Férfiember nem léphet be...> Kíváncsian nézem, hogy van-e olyan falusi, aki megszegi ezt a hagyományt. A magam részéről leküzdöm a vágyat, hogy belépve megnézzem, hogy mi történt. Úgyis megtudom, azon a pár percen pedig már nem múlik semmi. Ha Ayana bemegy, még utána szólok: (aszisz)
-Ha látsz valamit, szóljál!