JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Helyszín: Dél-Eren / Valahol a határoknál
Időpont: délután
A helyszínen eltöltött játékidő: 9-11. nap
________________________________________________________________________________
*Válaszodat a nő azonnal fordítja a nomád vezérnek. Mire a férfi, az előző szóviccén nevetve még nagyobb nevetésben tőr ki. Egy-két pillanat alatt elcsitul röhögése, majd bő perces szóváltást következik a főnök és a rabszolga között.
-Üzsegin fejedelem mondani vigyázni szádra ember. Az ország lenni Senigi és te tagadni létezni. Szavaiddal Aberog szellemét vonni kétségbe. kezdi a nő, majd egy szomorú pillantást vet rád.
-Kedvelni én nem fejedelem, de ha te akarni élni, segít. Különben halni meg kínok nagy közt. szólal meg ugyanazzal a hangnemmel segítésképp a délről származó nő. Végül, hogy félre vezesse urát, elkezd hadoválni az aranyvirágról. Mikor befejezte beszédét, a két barbár megragad, s kihúznak a sátorból.*
9.nap délután
Az eső szűnni nem akaró folytonossággal, újra és újra rákezd az égi háborúra. A vízcseppek halkan koppannak ruházatodon és a talajon. A fájdalomtól és az eső nyugtató hangjától egyre fáradtabb vagy, szemeid próbálnának becsukódni, de az aláhulló hideg víz éberen tart. Már három fertályórája is lehetett, hogy a két nomád eltűnt, de nem tiltakozol sorsod ellen. Inkább csendben nézelődsz, hogy minnél többet tudj meg e népről, s legbelül, hova senki nem teheti be lábát, azon gondolkozol hogyan tudsz megszökni. A szemedbe folyó víztől, nem igazán látsz semmit, ráadásul a háttal lekötözött pózod is kezd kényelmetlenné válni, na nem mintha valaha is olyan kényelmes lett volna. Mikor az eső kicsit alább hagy, akkor van időd szétnézni, amit nem hagysz ki. A táborban nem nagy a sürgés-forgás. Néha egy-két őrjárat lovagol el melletted, akik kíváncsi ám mégis megvető szemmel pillantanak rád. Közben az általad látható sátrakat is megszámoltad, de a végeredmény kétséges lett; arra jutottál, hogy 4000 sátor van. Lassan kezd sötétedni. A tábor körül fáklyák fényei gyulladnak. Az ereni táborhoz hasonlóan, mindenki végzi a saját dolgát. A sötétség elérkeztével őrszemek másznak a fákra, és onnan sasolják tovább a tájat. Egy másik sátor előtt pár nomád telepszik le, s a számodra ismeretlen nyelven kezdenek beszélgetésbe. Figyelmesen hallgatják egymást, majd mikor valaki befejezte történetét, a kezük ügyében lévő nagyhasú üvegbe nagyokat kortyolnak. Látszólag senki nem törődik veled. Idővel az égbolt is kitisztult, s a csillagok fényesen ragyognak. Néha egy-egy üstökös húz el a hegyvidéki táj felett. Egyszercsak a nagy hidegben, és éhségben végre elnehezedik szemhéjjad, és elalszol.
10.nap
A szúnyogoktól és a kényelmetlen ágyadtól nem bírtál sokat aludni, ezért még mielőtt a nap felkelt volna kipattan szemed. A körülötted lévők nyugodtan végzik mindennapi tevékenységüket. A reggeli órákban néhány kutyaképű harcát figyelheted meg, a szokásos fegyverekkel: csatabárd, rövid kard, lándzsa, tőr stb. Délután folyamán a vezér párszor kinéz sátrából, majd ugyanazzal a mozdulattal vissza is megy. Este szokásosan semmi különös nem történik, mint ahogy egész napod nem mondható különösnek. Végül nehezen ismét sikerül elaludnod.
11.nap délután
Nem sokat pihentél, de azért már valamennyivel többet a tegnapi napnál. Szerencsédre a nap kisütött és valamennyire megszárította vizes ruhád, viszont végtagjaid teljesen elgémberedettek, minden perced egyre rosszab és rosszabb. A nap első kétharmadában, semmi érdemleges nem történik, mikor nem sokkal naplemente előtt, egy ismerős arcot pillantasz meg. Egyik lovagtársad az, kivel az utolsó pillanataidban harcoltál. Szegény eléggé megviselt. Ruhája szakadt. Testét több helyen is megszáradt vérfoltok takarják. Arca kék, zöld, az ütések feldagadt. Éppen a vezér sátrába viszi két nagy darab barbár férfi.
// vissza töltődött 1 Ép-d és összes fp-d, de azért az egészség próbát kérném
//
mindegy már dobtam. A próba sikerült. //