• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Fagyvár [ETK]

A múlt... Ez történt Velünk...

Moderátor: Admin

Téma lezárva
200 hozzászólás • Oldal: 1 / 14 • 1, 2, 3, 4, 5 ... 14

Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.11. 21:01

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők:
_____________________________________________________________



Nos, itt kezdődik jövendőbeli kalandom, a Fagyvár. Remélem, kellemes, élvezhető történetet tudok belőle kerekíteni, jó játékot mindenkinek, aki KM-ségem alatt az ősi kontinens, Ynev földjére meri tenni a lábát. A kaland kezdését a bemesélő reagok fogják jelezni, türelem! :)
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.19. 9:44

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Fuhimi Rokuro (Fuhimi Rokuro)
_____________________________________________________________


Nemrég hagytad ott –minek is nevezhetnéd, mentorod talán?...- inkább jóakaród erigowi kastélyát. Múltad kegyetlen viharába a nap derítő sugaraként csapott be az idős erv gróf, megmentve becsületed és életed. A hála évei következtek számodra, de sajnos az Istenek törvényeit csak kevesen hághatják át –ahogy visszaemlékezel, Vyren úrral sokat beszélgettetek nekromantákról, gonosz papokról, kik ellen régen csatákat vívott-, büntetlenül pedig senki. Az öreg hadvezér számára is eljött lassan az a pillanat, mikor a Lélek elhagyja anyagi porhüvelyét, hogy azután a lélekvándorlásban betöltse a neki szánt szerepet; tavasszal ment el ebből a világból. Halála fájdalmasan érintett, hisz’ ugyan csak öt éven át szolgáltál alatta, védted életét, vagy beszélgettél vele, magadnak is könnyen bevallod, hisz egyértelmű: szeretted az öreget, a tisztelet és a barátság köteléke fűzött hozzá, mely most elszakadt, kínzó ürességet hagyva egy időre lelkedben. Nyugtod nem lehetett a kastélyában, nem akartál szembenézni az emlékek sorával, ezért elindultál, hogy a tapasztalatok élményével boríts méltó fátylat az idős gróf emlékére. Hallottad –ugyan, hogy ne hallottad volna- hogy háború dúl ismét Északon, Toron, és a Fekete Hadurak újabb próbálkozása ez a Szövetség országai ellen, hogy rabigába kényszerítsék Észak pyarroni hitű embernépeit. Mosoly derengett fel arcodon –hisz végeredményben katona vagy, akinek a háború nem csak munka, lehetőség is egyben: hírnevet, feladatot szerezni. Azonban az első hónapok nem alakultak szád ízének megfelelően. Hallottál egy-két elejtett mondatot, miközben egy szedett-vedett csapattal az Unió földje felé tartottál, hogy van valami kis gond a vezetéssel, árulóról, halálról pletykáltak, és rossz érzés fogott el, mert nem most hallottad ezeket először. Csata csatát követett, és ugyan többször megütköztél Toron kisebb csapataival, nem sikerült sebet szerezned, de csapataid szinte mindig vereséget szenvedtek, a tharrita előrenyomulás megállíthatatlannak tetszett. Egy évet bujkáltál, menekültél országról országra, hogy itt-ott kardforgatóként beállj egy-egy csapatba, de mindig tovább kellett menekülnöd, egy-két túlélő társaddal egyetemben. Elérkezett hát a 3694. év, a háború már majdnem két éve tartott, a toroni seregek már Erigow felé indultak. Úgy érezted, most is ott a helyed az első sorban, így elindultál hát, gyorsan, hogy még az ellenség előtt Erigowba érj. Ugyan a hideg évszak hónapjai teltek, nem törődtél vele –pedig mondták már, hogy a gazdag hercegség hegyei közt veszélyes bajtárs a tél. Épp elérted a déli határvidéket, a hegyek között fekvő apró Boreon őrgrófságot, amikor az előtted tornyosuló hegyek csúcsai felé tekintve mélykék, vagy inkább már fekete hófelhőket pillantottál meg. Kegyetlenül süvít a jéghideg szél, már vörösre csípte arcod, még szerencse, hogy a legutolsó faluban vettél magadnak egy-két plusz ruhát. Ha szerencséd van, akkor legalább addig nem kap el a vihar, amíg a várba érsz. Ahogy letekintesz az alattad kanyargó régi útra, bizony több mint fél nap, mire odaérsz.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.19. 9:46

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Rebecca di Viica (Laurana)
_____________________________________________________________


Nem épeszű embernek való hely az Elátkozott Vidék, még akkor sem, ha az illető Sogron, a Tűzkobra bátor és világlátott paplovagja és épp az Ordani Rend küldetésén jár. A nagy nehézségek –árulás, halál- árán mégis végrehajtott küldetés mély sebeket hagyott lelkedben. Visszatérve a Tűz Városába, feletteseid kíméletlenül kihallgattak, és megróttak. Hiszen te is részese voltál az egész keserű históriának, felelősséggel tartoztál társaid életéért, habozásod sokuk végét jelentette. A vezetők elküldtek –no nem véglegesen-, azt mondták, hogy a tanulás és a vezeklés jó módja az utazgatás, majd felkeresnek, ha már úgy ítélik, hogy Sogron akaratából ismét megbízhatnak valami fontos feladattal. Nem bírtad elviselni a fájdalmat, a szégyent, lóra kaptál, és mint a félőrült, vágtattál –menekültél- el a városból. Egészen Ifinig jutottál, magad sem tudod, hogyan, az őrült rémálmok kiégették elmédből utazásod nagy részét. Egy régen volt bölcs azt tanácsolta neked, ha Északon jársz, ne hirdesd fennen a Tűzkobra vallását, ne mutasd nyíltan, így saját hited megerősödik, közelebb kerül lelked Hozzá. Mint utóbb kiderült, a tanács jónak bizonyult, noha nem amiatt, amiről eredetileg szólt. Tapasztaltad –már amikor elmédet nem homályosította el a feledés iránti igényedben segítségül hívott elképesztő mennyiségű alkohol köde-, hogy itt bizony már nem kedvelik annyira az ordaniakat, már csak azért sem, mert az ország az örök rivális, Toron hű szövetségese. Mikor már fogyatkozóban volt a pénzed, úgy döntöttél, elég a gajdolásból, más módja is van a problémák megoldásának. Összeszedted minden akaratodat, eldobtad a kezedben lévő kupát, és még aznap este elindultál. Nem fűlött a fogad a tengeri utazáshoz, beszélik, ilyenkor nem egy leányálom, ezért úgy döntöttél a jóval hosszabb utat választod, és megkerülöd az Ynev földjébe belemaró Quiron tengert. Hosszú, fárasztó út volt –neked és lovadnak egyaránt- mígnem eljutottál egészen a toroni határig. Legalábbis csak sejtheted hogy ott jártál, az első szemed elé kerülő katedrálison felismerted a kiemelkedett kíndémon, Tharr szentségtelen szimbólumát. Pokoli düh fogott el, de azt is felfedezted, hogy háborús előkészületek vannak. Messze, a távolban vonuló seregeket láttál, és ehhez bizony nem kell sok történelmet tanulni még délen sem, hogy tudd: Toron már megpróbált párszor az Északi Szövetség vesztére törni, mindezidáig sikertelenül, talán most újra próbálkozik? A felfedeztetéstől tartva gyorsan vágtába ugrattad hát lovadat, hogy távolabbi vidékekre is eljuss, megnézd, arra mi a helyzet. Utazásod nem épp a legkellemesebb tapasztalattal járt, temetetlen hullák, felprédált, égő városok mellett haladtál el, ennyi maradt mindössze a büszke naplovagok Uniójából. Alig álltál meg, töretlen akarattal folytattad utadat, mígnem elérkeztél a tanulmányaidból ismert Daibol hegység lábaihoz, mely emlékeid szerint a dwoonok földjét a gazdag Erigowtól elválasztja. Talán ott választ kaphatsz a kérdéseidre, talán oda még nem ért el Toron pusztító keze…
Amióta betértél a hegyek közé, köpenyedet bizony szorosra kell fognod, kezed lassan elgémberedik a csontrepesztően hideg széltől, ami azonban bajoddal mit sem törődve fütyül végig a tájon. Lovadat folyamatosan nyugtatgatnod kell, és ahogy felpillantasz, magad is látod miért. Nem is olyan távol tőled, magasan a hegyormok fölött sötét fellegeket hajt a kíméletlen északi szél. Ahogy lejjebb ereszted tekinteted, észreveszel egy magányos lovast a távolban. Egyelőre csak a sziluettjét látod, ahogy a domboldalon áll, és –erőlteted egy kicsit a szemed- valamerre a távolba réved…
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.19. 9:48

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Neidhart D'Vire (Quator ar Zaraquer)
_____________________________________________________________


Öreged bosszús szavai még most, egy kupa bor mellett is ott csengenek a füledben. Amikor elolvastad a levelét, szinte láttad, ahogy dühödten körmöli a szavakat, és te mégis tettél rá magasról. Mindig is ilyen voltál, nem fogsz most csak az ő kedvéért visszamenni, amikor itt, Északon megtaláltad a neked való helyet. Komor bajtársak, kőkemény képzés, harc, minden adott volt számodra, hogy jól érezd magad, és a Hallgatag Úr nevében számtalan ellenséget küldj Istened színe elé. Sokat szolgáltál a dartoniták seregében a Próféta irányítása alatt, mindig az első sorokhoz közel, ahogy igazi harcoshoz illik. Talán ennek köszönheted, hogy a renden belül viszonylagos szabadságot élvezel, feletteseid ritkán kérnek tőled jelentéseket, hagyják, hadd szolgáld Dartont úgy, ahogy neked tetszik. Néha mégis kaptál feladatokat, tapasztalatod és rangod miatt, ám ezek után mindig hosszabb-rövidebb szünetek következtek, de élted boldogan életed.
Elmondhatod magadról, hogy sokfelé jártál, alabárdod éle sok ellenséges nyakat metszett már el, légyen szó akár Orwella, a Kitaszított visszataszító vallását követő veszélyes nőszemélyekről vagy Tiadlanba betörő portyázó ork csapatokról. Már majdnem három éve jártad a magad útját, amikor egy kicsit nagy fába vágtad a fejszédet –vagyis alabárdodat-, és annak rendje és módja szerint meg is jártad alaposan. Ma már csak mosolyogsz azon az emléken, de amíg toroni fogságban voltál, ez az egész valamivel kevésbé volt vicces. Darton rád mosolygott, a Hallgatagok egy csoportja érkezett a téged fogva tartó nemes birtokára, hogy némi leckét adjon a toroni kutyának és ork dögjeinek. Kiszabadultál hát, tapasztalatokon kívül egy remek baráttal gazdagabban. Grush-sal, a fehér ork vezetővel együtt tértetek vissza ismét Rowonba, ahol részletes jelentést tettetek az eddigi tapasztalataitokról. A Rend azonban nem hagyott sok nyugtot neked: ismét térj vissza Északra, ahol újabb háború robbant ki a Vörös és a Fekete Hadurak között, és harcolj Toron kutyái ellen. Első utad Erigowba vezetett, ahova ugyan a háborúnak még csak az előszele jutott el, de megkerested egykori megbízódat, hogy jelentsd: a toroni felderítés korántsem volt sikeresnek mondható. Némi mormogással és vér szerinti felmenőid sűrű emlegetésével küldött el, te pedig kacagva hagytad ott a férfit. Ismét délre indultál, alighogy megkezdődött az ynevi Hetedkor Pyarron szerinti 3694. éve. Boreon őrgrófságig, a hegyek közé jutottál. Az aprócska, kyr helyőrség helyén épült várba érve megtudtad, hogy a helyzet közel sem olyan rózsás, mint ahogy remélted. Toron légiói már nincsenek messze, vasalt bakancsuk Tiadlan és a Dwyll Unió földjét tapodják, egyenesen útban vannak Erigow felé. Már épp indultál volna, hogy valami seregtesthez csatlakozz, amikor óva intettek. A hegyek mögül közeledő kíméletlen tél sok megpróbáltatás elé állíthat, ha most elindulsz. Most, hogy a vár termében ücsörögsz, kellemes érzéssel tölt el, hogy itt maradtál: odakint borzasztó szél süvít, még az ódon falak kövein is jéghideg sugárzik át. Nem szívesen lennél most odakinn, lábad felteszed a vár lovagtermében elhelyezett széked előtti kis puffra. Veled szemben a vár ura, Boreon őrgrófja foglal helyet, kezében aranyozott kupa.

-Mint tudjuk, a háború már nincs messze, a légiók Erigow felé indultak. Krad segítsen minket. Mit is mondott, honnan érkezett?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2009.06.19. 13:17-kor.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.19. 9:50

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Iymer Senton (Iymer)
_____________________________________________________________


Az Örök Bölcs rá a tanú, hogy sosem tétlenkedtél, különösen akkor nem, ha valami érdekes, új ismeretet sajátíthattál el. Őseid vére, mely ereidben kereng, szomjazza a tudást, melynek alapköveivel a Rendház ódon falain belül ismerkedtél meg a neves Demiras mesternek köszönhetően. Rengeteget olvastál, tanultál világ életedben, és ami még fontosabb, rengeteget utaztál: mindegy, hogy követségbe mentél, vagy magánútra, Kradnak tetsző cselekedet volt. Azonban számodra az élmények nem mindig voltak kellemesek, sok olyan elhagyatott helyen jártál már –mint példának okáért a Seoxla-hegység bércei, vagy a mesés Tiadlan fővárosa mellett fekvő, dögletes, fertőző párát köhögő mocsarak-, amely próbára tették mind kardodat, mind akaraterődet, de végül mindig győztesen, a Tudás egy újabb szikrájával a tarsolyodban léptél be újra a Rend épületébe. Működésed mind a vezetőknek, mind Kradnak tetszett: bölcsességre nyitotta elméd, és sok lehetőséget biztosított neked, hogy fejlődj. A Gilron-papokkal való találkozás, a toroni követségek mind azt bizonyították, Iymer barát a helyes úton jár. Így került sor arra a délvidéki utazásra, melyet hatalmas megtiszteltetésnek éreztél –és valóban az is volt-, de nem számoltál, nem számolhattál azzal, amit a Dúlás éveiben az egész déli félteke nyögött, és amikor szembekerültél a pusztulással, mely Krán praktikái nyomán maradt annyi dicsőséges Krad-rendházból, könyvtárból, Tudásból, torkod elszorult, vasakarattal kellett úrrá lenned a szemed és elméd elborító hályogon. Azonban innen is visszatértél, az emlékek erején felülkerekedtél, és tapasztalattá értek a látottak. Azonban nem is olyan régen, valahogy megérezted a háború előszelét. Amikor negyedszerre jártál Lakhassynban, már akkor is lehetett érezni a háttérben meghúzódó, néma fenyegetést, de akkor még reménykedtél, ahogy mindenki tette. Azonban elmúlt pár év, és a tharrita birodalom nagyjai elérkezettnek látták az időt, hogy ismét megindítsák hadaikat Észak népei ellen, hogy sötét, oly sok éven át sóváran kitervelt céljaikat elérjék, és az általuk elképzelt Új-Kyria fennen ragyoghasson Észak hegyein és rónáin. 3692-ben elérkezett az első csapás ideje, hozzátok is elért a háború híre, a toroni csapatok a kémhálózat és a Hadurak elleni sikeres merényleteknek –melyről a Rend tanácskozásain is annyiszor szó volt- köszönhetően gyors sikereket értek el, és a császári légiók tovább prédáltak az Unió területén. Így telt el egy év, és a rákövetkező sem hozta meg számotokra az áhított sikert. Sok testvéred vérzett el a harcokban, hiszen segédcsapatokként a Krad-rend militánsabb lovagjai is részt vettek a küzdelemben. Gyógyító társaid is hullottak a küzdelemben, feladatuk teljesítése közben, tovább erősítve a veszteség érzését. Magad is elmélyedtél az orvoslás misztériumaiban, azonban még nem láttad elérkezettnek az időt ahhoz, hogy magad is a frontra vonulj, hogy kardod, vagy gyógyító erőd segítségével szolgáld a Szövetséget. Inkább –két rendtársad híreinek megörülve- a déli hágók között fekvő Boreon őrgrófság felé vetted az irányt. Ha igazak a híresztelések, valami kyr emlék is található a területén, nem hagyhattad hát ki a lehetőséget. Most, ott állsz a Traclon folyó kyr eredetű kőhídja előtt, alattad lovad nyugtalanul prüszköl, ahogy a háborgó folyót nézi. Csontjaidba vág a hideg szél, mely a hegyekből lefelé szalad a völgybe, igen kellemetlen érzés most szabad ég alatt állni, rövid idő alatt teljesen elfagynak a kezeid, arcod. A melletted álló Windefin testvér szólal meg, de ajkai már alig képesek formálni a szavakat a hidegben.
-Senton testvér, nézd! –mutat az égre. –Jó lesz sietni!
Ahogy arra pillantasz, te is észreveszed a kemény erigowi tél hírét hozó majdnem fekete, óriás hófelhőket. Valóban nem ártana meghúzni magatokat valami fedél alatt. A völgy északi oldalán egy kisebb várat, és egy kicsit távolabb apró falut látsz, a déli végében is egy település körvonalai sejlenek fel.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.19. 9:51

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Rinaldo De Scypa (Arsene)
_____________________________________________________________


A boldogult Tiberio mester jutott eszedbe, amikor lovadat dél felé irányoztad, hogy meglátogasd az „öreg” szülőföldjét. Boreon, a déli határvidék hegyek közt meglapuló őrgrófságából származott tanítód, mégpedig a grófi családból, így utolsó kívánságának megfelelően tudomásod szerint itt helyezték örök nyugovóra is. Most, ahogy visszagondolsz eddigi életedre… Apád kezdte még a képzésedet, de hamar bebizonyosodott számára, hogy nem fog tudni valódi Krad-lovagot faragni belőled, ahogy testvéredből, hiszen sosem voltál igazi „erőember” alkat, ezért barátjához, a bajvívás elismert mesteréhez fordult, hogy téged, mint második csemetéjét eligazítson a nemesség világában. Örömmel fogadtad, hogy a nehéz pallos helyett inkább könnyű, már-már semmibe vehető tőrkard kelhet életre jobbodban, és nagy kedvvel vetetted bele magad a tanulásba. Mennyi mindent köszönhetsz apád ismeretségeinek, és persze Tiberio mesternek. Mindennel megismertetett, amire csak szüksége van, és bizony jó néhányszor jó hasznát láttad a tőle elsajátított tudományoknak, fogásoknak, legyen szó akár az ereni nemesség körében divatos tánclépésekről avagy egy vitában az északi birodalmak címereiről. Végigsuhan rajtad egy érzés, átgondolod, mit is éltél meg ez idáig, több, mint negyed évszázad alatt. Párbajhős, szerető, testőrgárda-tag is voltál már, de sosem találtad meg igazi pozíciódat a világban, mindig is ide-oda vándoroltál, városról városra, országról országra, Toron átkos hegyei közé egyszer, de a Szövetségtől ennél délebbre sosem merészkedtél, és nem is nagyon vágysz. Közben gondolataidból hirtelen felocsúdsz, hiszen immáron a hegyek közötti enyhén kitaposott úton jársz, utad magas bükkfák között vezet el, de még az erdő sem véd meg a kíméletlenül fújó széltől, mely lovadat és téged egyaránt próbára tesz. Hiába, a kastélyok, meleg szobák nem hasonlíthatók ehhez az időjáráshoz, és bizony jobban is kedveled őket ennél. De iparkodnod kell, hiszen még majdnem félnapi járóföldre van a vár, ha a hírek igazak, márpedig éjszakázni nem nagyon tudnál ilyen fagyos pokolban, és nem messze már napközép. Vágtába ugratod lovadat, kelletlenül, dühösen, és vacogva veszi tudomásul az utasítást. Hamarosan meghallod a Traclon folyó zúgását a távolban, jó jelnek értékelhető, hiszen emlékeid szerint ott folyik el a vár mellett.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Iymer » 2009.06.19. 12:42

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Iymer Senton (Iymer)
_____________________________________________________________


Rendem dél felé rendelt, a Boreon-őrgrófságba, még nem látta elérkezettnek, hogy én is bekapcsolódjak a készülő nagy háborúba. Ennek megfelelően elindultam hát két testvéremmel. Mivel magam nem értek elég mélyen a kyr építészethez, ezért két, a témában nálam sokkal inkább járatos, de egyébként tapasztalatlanabb kísérőt adott mellém. Mindannyian reméljük, jól ki fogjuk egymást egészíteni. Az út egyhangúsága elől inkább a gondolataim felé fordulok, ami a könyveim felé jár, mint ilyenkor legtöbbször. Legutóbbi olvasmányom lovagregények voltak, az elmúlt évszázadok, évezredek hősei. Talán ezért is választom magamban mindenekelőtt menedékül a hófelhők elől a várat. A faluban ki tudja, mit szólnának hozzánk, talán sok is lenne három úr ott nekik a lovaikkal, a távolabbi településig meg ki tudja, talán el sem jutnánk, nemes helyekre pedig Erigowban eddig mindig belépőt szolgáltatott rendünk jelképe.
- Valóban, Windefin testvér, valóban! A vár látszik a legbiztosabbnak, mindenekelőtt ott próbáljunk szerencsét!
Azzal hű lovamat léptetésbe váltom, majd gyorsítok rajta, és ügetéssel - illetve kis időre vágtával, csak hogy legalább ő melegedjen - közelítjük a várat.
- Tudjátok-e, testvéreim, ki a vár ura? Már csak, hogy illőn köszönthessük.
Igazítok út közben a köpenyemen, hogy a rajta lévő arany kör jól látható legyen és félreérthetetlenül minősítse a gazdáját - azaz minket.

// Van-e a váron zászló, vagy valami jelkép? Csekély (Af) heraldikai ismereteim alapján tudom-e hová tenni a birtokost?
Avatar
Iymer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 610
Csatlakozott: 2007.08.24. 14:01
Tartózkodási hely: Mány
ZK Karakter: Iymer Senton barát - Manifesztáció
ZK Karakter: Iymer cwa Takeda - Testvérviszály
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.19. 13:35

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Iymer Senton (Iymer)
_____________________________________________________________


Két testvéred hamar a nyomodba ered, amint a várat célba véve gyorsabb mozgásra ösztökéled fáradt és fázó lovadat. Hosszabb-rövidebb vágtákkal tarkítva ügetésben teszitek meg a távot, a lovak nyakára szinte ráfagy az izzadtság. Lassan egész testedet eléri a hideg, inged alá, csizmádba is befészkeli magát. Szerencsére ilyen tempóban egy félóra alatt elérkeztek a várhoz. Ha nem lenne ilyen hideg, talán érdemes lenne körülnézni, de így csak rövid pillantásokat eresztesz meg. Az építmény meglehetősen szép látványt nyújt világos köveivel, háttereként a hegycsúcsok sötét alapszíne és a feketéskék égbolt. Ugyan nem ástad bele magad annyira a témába, mint testvéreid, a te szemed is megakad a kyr építészet jellegzetességein, melyek erős kontrasztot képeznek a Hetedkori elemekkel. A vár fő alkotóeleme a hétszögletű, minden bizonnyal az ötödkori helyőrségből maradt torony, illetve néhány falrészlet. A vár hátát égig érő sziklafal óvja, kihasználva a természet adta lehetőséget. Előtte ötméteres, iszapos falú vizesárok, benne a sziklákból feltörő patakok jéghideg vize. Mögötte félbevágott hatszögként magasodnak az utóbbi századokban hozzátoldott falak. Négy erős, pártázatos bástya vigyázza a völgyet, a falak tetején paliszádok és gyilokjárók. A falak közel húsz méteresek. Az udvar enyhén emelkedik, így, bár a fiatorony emeletei, csupán ötméteresek, a teteje mégis körülbelül öt méterrel van a külső falak szintje fölött. Rövid terepszemléd ennyit enged látni, de inkább a belső tér kényelmét választod. A nézelődés ráér ha vége az ítéletidőnek. Zászlót, jelet nem látsz a váron, csak az üresen ásítozó tartórudat, valószínűleg a szél távolította el az eddig rajta lévő zászlót.
Testvéreiddel a nyomodban léptetsz be a félig nyitott, acélszárnyas kapun, mögötte fegyveres katona áll eléd, de látva az Aranykört, tiszteleg és odakiáltja neked a falak között síró szélben.


-Uraim! Ugyan a vár nem fogadó, de ebben az időben húzódjanak inkább a vártorony oltalmába, a lovakat adják ide, elvezetem az istállóba.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Iymer » 2009.06.19. 14:16

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Iymer Senton (Iymer)
_____________________________________________________________


Reméltem, hogy esetleg valamelyikünk tud valamit az itteni birtokosról, de ha nem, hát nem. Ez legyen ilyen időben a legkisebb gond. Remélem, a lovak is bírják még, igyekszem kíméletesen bánni vele.

A köszöntésükön - Krad legyen hozzám elnéző - felháborodok, elég tiszteletlennek tartom. Övék a vár, én csak vendég vagyok, de így azért nem bánunk egy Aranykör-lovaggal. A hangomon érződik is. Megállítom a lovat és még a nyeregből mondom:
- A nevem Iymer Senton barát. Az uradat hogy hívják?

Megvárom a választ és csak akkor szállok le derék társamról, majd a vártorony felé veszem az irányt. A társaimminden bizonnyal követnek.
Avatar
Iymer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 610
Csatlakozott: 2007.08.24. 14:01
Tartózkodási hely: Mány
ZK Karakter: Iymer Senton barát - Manifesztáció
ZK Karakter: Iymer cwa Takeda - Testvérviszály
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Quator ar Zaraquer » 2009.06.19. 14:34

(Neidhart D'Vire)

*A párnázott sámli megnyikkan a hirtelen súly alatt, ahogy felteszem a lábaimat. Hátradőlve babrálok a nyakamban lógó feketére edzett acélszárnnyal és nem sok jót sejtető mosollyal fürkészem a grófurat.*

-Még nem volt érkezésem rendesen bemutatkozni, pedig tudom úri társaságban fontos kinek mik vannak a nevére fűzve Grófuram.

*Ezzel kicsit előre hajolok ültömben, mintegy mímelve a társasági érintkezés idevágó kézmozdulatait. Az a gyakorlott nemesúrnak hamar feltűnhet, hogy valószínűleg tudnám ezt jól is előadni, de jelenleg csapnivaló és meglehetősen póriasra sikerült a dolog.*

-Neidhart D'Vire, Új-Pyarron címzetes nemesi famíliájának eltévejedett báránykája, avagy Rowon és Airun al Marem Fekete Seregének hadnagya, Darton felkent lovagja, "tiszteletbeli" Hallgatag. Válasszon belátása szerint. Viszont jelenleg szolgálatára csupán, mint Neidhart, egy vándor-lélek állhatok.

*Visszafojtott kárörömmel várom vajon mit reagál a várúr a hallottakra. Vajon melyik "cím" ragadja meg a figyelmét. Akárhogy is ismét hátradőlve reagálok még a háború közeledtére tett célzására is.*

-A toroni horda meg hadd jöjjön. Ha Darton ránk mosolyog éppen útba ejtenek bennünket és legalább nem kell ebben a kutyab@szó hidegben talpalnunk, hogy megütközhessünk velük. Egyenesen ide masíroznak és tálcán kínálják nekünk a fejüket. :twisted:

*Elvetemült cápavigyor jelenik meg a képemen és a hideg kék szemekben felcsillan a vérontás utáni vágy szikrája.*
Avatar
Quator ar Zaraquer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 5623
Csatlakozott: 2006.07.12. 18:50
Tartózkodási hely: Gyula
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Laurana » 2009.06.19. 15:17

(Rebecca de Viica)

*~Tűz, pusztulás, halál... Mégis miért csak ezt látom folyamatosan?~ Gondolom keserűen, miközben kis időre megállva összébb húzom a köpönyegem magamon, bár nem szokott gondot okozni sem a meleg, sem a hideg időjárás, most valahogy mégis átjárja a csontjaim a hideg, északi szél, ahogyan végigtekintek a fekete fellegeken. Zsákom levezsem a vállamról, hogy kesztyűt húzzak, a keresgélés során a kulacson is megakad a szemem, nézem kicsit, de aztán elfordítom a fejem, és mégiscsak összehúzom a zsineget. Már kesztyűs kézzel simítom végig nyugtatóan a lovam nyakát, miközben a távolba meredek, és megpillantom a másik lovast, nézem picit, majd indulok lassan tovább. ~Mégvalaki az Istenek háta mögött? Vajon mit dolga lehet errefele? Persze nem mintha bármi közöm lenne hozzá...~*
"Az otthon talán azt a helyet jelenti, ahol sosem bocsátanak meg, ezért örökre oda tartozol, oda láncol a bűntudat."
Avatar
Laurana
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 431
Csatlakozott: 2008.07.31. 14:33
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Arsene » 2009.06.19. 16:32

(Rinaldo de Scypa)

*Lódobogás vegyül most a szél süvítéséhez, ahogy átszeli a tájat egy deres mén. Vágtában fogódzik rajta a gazdája, elszabadult vitorlaként leng mögötte verdes, viseltes köpenye. Hosszú évek alatt csiszolódott össze itt e páros, úgy mint ló és lovas... a legapróbb jelre tudják, mit gondol a másik. A zord idő dacára is jól tartja a tempót, ahogy közelít a Traclon folyó felé, aztán lazábbra veszi. Tudja, nemsokára eléri a boreoni őrgrófságnak földjét. Forró fürdőt, jó vacsorát, fűszeres forralt bort tervez ma estére, azon kívül egy kiadós alvást. Elég volt a könnyfakasztó szélből, mihamarabb szálláshelyet kell találjon ezért. Akár mi is megteszi most, akár egy fogadó, egyéb vendéglátó. Jobb időben bízva, néhai mesterét, holnap tiszteli meg... Mintha csak tegnap lett volna, mikor még csak az alapállásokat tanulgatták és most; végtisztelet az öreg mentornak. Az időhöz hasonlóan, borongós a hangulata, ahogy halad célja felé.*
Avatar
Arsene
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 43
Csatlakozott: 2009.04.11. 19:53
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Fuhimi Rokuro » 2009.06.20. 4:27

Az incognóm szélébe egyre jobban belekapó szél zökkent ki a merengésből és megdermedt tagjaimat nagy nehezen mozgásra bírva ösztökélem lovamat előre, szegény párát is erősen megviseli a zord időjárás, ám ha nem érünk hamarosan védett helyre, akkor csak kihűlt tetemeinket fogják megtalálni az erre járók. A haragos fellegek egyre csak sokasodnak és lassan az egész égboltot befedik, már néhány kósza hópehely is megjelent a levegőben. Szorosabbra húzom a csuklyát a fejem körül, bár jól tudom, csak halvány és hiábavaló kísérlet ez, hogy védjem arcomat a metsző széllöketektől.
Szerencsére elmértem a távolságot, alig valamivel több, mint 10 óra alatt elértem a zúgó folyón átívelő hidat, ahonnan már csak pár mérföldnyire áll egy közepesforma vár, ahol remélhetőleg menedékre találok. Nem hittem volna, hogy eljutok idáig, az egyre erősödő szél csaknem lovastól sodort az út melletti mély árokba, szerencsére a fél távtól húzódó sűrű fenyvesben nem lehetett annyira érezni elemi erejét.

<Kegyetlen egy vidék ez, nagyon elszánt népek élhetnek itt, hogy évről évre dacolnak az időjárás viszontagságaival.>
Lovam kopottas acélpatkói csengve koppannak az ódon kőhídon, ahogy átkaptatunk a sebes sodrású folyó felett, a túloldalon északnak, a vár irányába fordulunk. Tagjaimba újult erő költözik a szélvédett helyiségek és egy meleget árasztó kandalló gondolatára.
Fuhimi Rokuro - Fagyvár
Semus ver Wyntar - XIV. Zászlóháború
Avatar
Fuhimi Rokuro
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 77
Csatlakozott: 2009.05.13. 11:16
ZK Karakter: Fuhimi Rokuro - Fagyvár
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.06.20. 7:57

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


//ha bárkit zavar így ömlesztve a dolog, szóljon ;)//

Iymer


*Ahogy a katonára pillantasz, és jobban megnézed az arcát, gyanítod, hogy valamelyik környező kis faluban nevelkedett, és szerencséjére -vagy szerencsétlenségére- került ide a vár őrségébe. Elég fiatal babaképe van, első ránézésre közlegyén, valószínűleg ezért állíthatták ki a viharba kapuőrnek. Szúrós pillantásod és erős szavaid hatására egy kissé megszeppen, szemmel láthatóan kioktatták őt, hogy is kellene viselkednie vendégekkel. Meghunyászkodva lép közelebb.

-Elnézést uram, meggondolatlanul és elhamarkodottan szóltam, pedig az öregem sokszor figyelmeztetett erre. Az igazság az, hogy cudarul kikezdett ez a fránya hideg. Ne nehezteljék rám ezért. A vár ura Khoras Estios il Borean gróf, a Borean család tagja.

*Elcsendesedik, erre társaid is bemutatkoznak, tőlük is elnézést kér szavaiért. Lehet, mégsem olyan elveszett lélek ez... Elindulsz a vártorony felé, nyomodban két hittársaddal, lábaitok alig mozognak, annyira elgémberedtek a hidegben. Szemedet erőltetve a bástyák vékony ablakrésein keresztül látsz egy-két katonát, de senki nem mozdul a várban rajtatok kívül. A torony nagy, vasalt tölgyfa kapuja mintha a főbejárat apró mása lenne. Érkezésetekre kinyílik, öreg, kopaszodó, de mégis egyenes tartású férfi áll előttetek.

-Üdvözlöm Önöket. A nevem Dryan Gar, a vár főkönyvelője vagyok. *Egy pillantás aranykörös köpenyedre* -Az Örök Bölcs hívei szívesen látott vendégek az őrgrófi kastélyban.

Neidhart

*A gróf szeme szimbólumoddal játszó jobbodra téved, alig észrevehetően felfelé görbül a szája sarka. Meglötyögteti a kezében a kupát, bemutatkozásod végén feléd emeli és iszik belőle. Amikor közelebb hajolsz, mozdulatáról láthatod, hogy "gyakorlott" nemes, szemmel láthatóan sokat forgott társaságban. Most veszed csak igazán szemügyre a veled szemben ülő férfit. Első ránézésre negyven telet láthatott, talán kicsit többet, szálfa alakja a vérbeli északi arisztokrácia jellegzetessége, tekintete egyenes, arca vonala nemes metszésű, a rajta hagyott rövidke, kissé őszülő szakáll megenyhíti kemény vonásait. Barna szemeiben valamiféle boldog csillogás, bár lehet, hogy csak a társaságnak örül.

-Ahh, a rowoni lovagok. Igaz hát veszett híretek, azt látom, a pletykák nagy része pontosan rád illik, Neidhart uram. *Az utolsó szót valamiért kissé -de nem gúnyosan- megnyomja*. Viszont azt ne kívánd, hogy a toroniak felbukkanjanak a falaink alatt, ha jól tudom egy szabvány légió ezernél több főt számlál, nálunk meg félezer fegyverre fogható ember van, ezek nagy része is a falvak földművesei. Jobb alkalmat is találhatnál az ütközetre, az bizonyos.

*Az a benyomásod, hogy nem nagyon lepte vagy rendítette meg, hogy a Hallgatag Úr szolgája vagy. Elismeréssel kell adóznod ennek a világszemléletnek. Még vérszomjas vigyorod sem riasztja, amihez foghatót nem láttál eddig. Lenyűgöző ez az ember.

Rinaldo

*Gyors vágtára ösztökéled lovadat, amit a derék hátas meg is tesz neked, de valahol belül motoszkál a gondolat, hogy csak azért volt ilyen engedelmes ebben a cudar hidegben, hogy minél hamarabb meleg szalmán egy kis zabot csemegézhessen velemi fedett istállóban. A keskeny út szinte csapássá szűkül, ahogy megkerülöd az egyik hegycsúcsot, itt már tisztán hallod a sebesen zúgó folyó hangját. Ahogy kiérsz a kövek mögül meg is pillantod a folyón átívelő kőhidat, alatta az őrült módon rohanó, jégtáblákkal tarkított folyón, amely haragosan tépi, szaggatja medrének falát. Gyorsan átkelsz a hídon, a távolban a várva várt erődítmény, bal kezed felé egy kisebb falu, a vár mögött a távolban egy újabb település sziluettje. A hideg azonban nem változik, és a szél sem hagy alább, majd' a nyeregből fordít ki, szemed meresztgetéséből származó könnyek arcodon lefolyva még orrod mellet megfagynak. Hátasod teste párát izzad, mely ruhádra és a kantárra dermed.


Laurana

*Amíg az előtted álló alakot nézed, nem mozdul, de amint léptetésre váltasz, valami rejtélyes késztetés hatására szinte ugyanakkor indul el. A derék hátas továbbra is kapkodja a fejét minden nyugtatásod ellenére, még kesztyűn keresztül is érzed, mennyire kihűlt már szegény pára, ám ilyen hidegben ez nem is olyan meglepő. Mindenesetre az ordani viszonyokhoz képest elég cudar egy vidék, vagy bolondok, vagy hóemberek élhetnek itt. Tanulmányaidból úgy emlékszel, hogy nyáron Erigow hercegsége igen kies egy táj, neked viszont most be kell érned a tél eme apró kis szeletkéjével, ráadásul a hegyek között... Sogron nevére, jobbkor nem is érkezhettél volna...
Ahogy elérsz arra a helyre, ahol az előbb még a lovas állt, kezded gyanítani, mit is nézett. Lovad patkói ódon köveken tapodnak, jó pár éve építhették ezt az utat ismeretlen kezek. Balra és jobbra az úttól pár száz méterre erdők körvonalai sötétlenek, de nem érzel kedvet most a fák között mászkálni. Előtted egy település körvonalai sejlenek fel, de amennyire látod, az út elkerüli, és többé-kevésbé egyenesen a távolban feltűnő erődszerű építmény felé fut. A lovas az úton halad, egyre távolodva tőled.


Fuhimi

//A kalandmesterre tartozó dolgokat -mikor esik a hó, hol van erdő, stb.- hagyd rám kérlek :)//

*Ahogy elindulsz a kövekkel kirakott úton, és kicsit körbenézel, jobbra, balra erdők sötétjét látod, nem is emlékszel igazán, felfigyeltél-e rájuk, amikor még a katlan oldalából figyelted a hegyek közti medencét. A távolban, amerre ez az út is visz, egy vár látszik, közvetlenül a hegyek lábához építették. Még látsz egy falut is, valamivel közelebb, azonban az út kanyarulata miatt el fogod kerülni, így ha nem térsz le az útról, csak a várban találhatsz menedéket, ami pedig időszerű lenne, merthogy igencsak fázol már, lábujjaid alig mozognak a csizmában, arcod is teljesen kipirult, kezeidet alig érzed. Hátasod is nehezen viseli a zord körülményeket, de konokul követi az utasításaidat.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Laurana » 2009.06.20. 8:26

Laurana

*Kissé összevonom a szemöldököm, mikor látom, hogy a lovas is csak akkor indul, mint én, furcsállom ugyan a dolgot, de muszály indulnom, a fekete felhők, na meg az iszonyatos hideg bizony nem sok jót ígérnek. Mikor felérek a helyre, ahol a másik utazó is megállt, lassítok egy pillanatra, végignézek az úton, tekintetem végigpásztázza a települést, majd a távolabbi erődöt is. Közben ismét nyugtatólag simogatom hű társam nyakát, míg picit megállva halkan mormolom magam elé:*
-Micsoda cudar vidék, nemigaz? Valahogy nekünk mindíg ez jut. Jó lesz hamarosan valami menedéket keresni, különben itt fagyunk meg a világ végén...
*~Melyik legyen hát? Az erőd, vagy a falu? Az utóbbiba nem vezet út, és valahogy úgy érzem, csak további szenvedést és nyomorúságot látnék, és csak állhatnék ott tehetetlenül. Nem, inkább legyen az erőd...~
*Fejezem be aztán már magamban a gondolatmenetet, aztán még mielőtt továbbindulnék az úton, szemeimet behunyva összpontosítani kezdek, tudati energiámiat hívom segítségül, hogy enyhítsek a lovam számára a borzasztó hidegen.*


// Pszi testhőmérséklet növelés a pacira, a meditáció ideje 6 kör, 2 pszi pontból csinálom, így 2 óráig tartana a hatás, elvileg 5 fokot lehet vele növelni, de persze ha ezt soknak tartom, akkor kicsit kevesebbet csinálok csak, van mesterfokú sebgyógyításom, így talán valami fogalmam van arról, hogy milyen hőméséklet már láz úgymond, és mi nem. //
"Az otthon talán azt a helyet jelenti, ahol sosem bocsátanak meg, ezért örökre oda tartozol, oda láncol a bűntudat."
Avatar
Laurana
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 431
Csatlakozott: 2008.07.31. 14:33
Vissza a tetejére

Következő

Téma lezárva
200 hozzászólás • Oldal: 1 / 14 • 1, 2, 3, 4, 5 ... 14

Vissza: Régi Kalandok...

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség