A városon kívül; falvakban

[Altair]

Altair de Larton

A "zseniális" tanácsára csak elmosolyodom, erre magam is rájöttem, mikor az őrség megállított a bejáratnál.
-Majd igyekszem. Válaszolom az iménti gondolatsor elmesélése helyett kurtán. Ha érzem a lovam fáradását, megpaskolom a nyakát. Nemsokára úgyis le kell táboroznunk. Éjjel nem tanácsos utazni. Ráadásul fárasztó is. Én is fáradok, de a fiú biztos jobban tudja, hol lehet biztonságos helyen tábort verni, inkább megvárom, hogy ő álljon meg. A sötétedés miatt még jobban próbálom figyelni az eddig egyhangú tájat. Nem szeretnék senkit látni, de jobb észrevenni, ha jön valaki.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: A boszorkány tanyája
Helyszín: Dél-Eren, Utlokare erdeje
Időpont: Délután
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap
________________________________________________________________________________

Mielőtt akármit is tudnál cselekedni, a nő szájon csókol. Egy furcsa érzés kerít hatalmába. Tested minden porcikája el kezd remegni. Úgy érzed, Utlokare az a nő, akit Krad neked rendelt. Úgy kívánod őt, mint nőt még soha. Egyszercsak hirtelen elfordítja fejét.
-Nem még ne! Omard megláthat. Majd este, mikor elaludt. mondja Utlokare. Épp hogy elengedtétek egymást kezeit, közelítő lépések hallatszódnak a külső szoba felől. A nő az asztalhoz lép, kezébe fog egy üvegcsét, úgy tesz, mintha orvosságot készítene. Néhány pillanat múlva mestered megjelenik az ajtóban.
-Utlokare, mikor indulunk? kérdezi Omard mester idegeskedő hangon.

[Garmacor]

Kordal

Viszonzom a csókot majd csalódottan veszem tudomásul, hogy így tart Omardtól
- Miért kéne titkolnunk Omard előtt? Felnőtt emberek vagyunk.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Altair de Larton (Altair)
Esemény: Az utazás
Helyszín: Észak-Eren, Határvidék
Időpont: este
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Sötét van, a hold alig világítja be előtteted az utat. Nemcsak hogy lovaitok fáradtak, de titeket is megviselt az eddig megtett út. És ha mind ez nem lenne elég, még azt a kis fényt is ami világosságot ad, néha egy-két komor felhő takarja el. Ez az egész dolog kezd nyomasztóvá válni. A fiúra nézel, hogy mikor parancsol megálljt, de ahogy a horrkantásaiból hallatszik, csupán ez hiú remény. Miközben haladsz, az éjszaka csendjét, egy bagoly huhogása zavarja meg, majd néhány pillanat múlva elhalkul. Hiába mereszted szemeid a távolba, a fáradságtól és a sötétségtől, semmi érdemre méltót nem veszel észre. Így hát ráérsz azon tűnődni, hogy nem volt-e elég bajod, hogy megtaláld a templomot. Egy koloncot is a nyakadba kellett venned, mert ez a fiú a tolmácsoláson kívül nem sok mindenre jó. Közeledik az éjfél és még mindig nem táboroztatok le, úgy érzed itt az ideje, hogy kezedbe vedd az irányítást. Szétnézel. Az út mellett, 3 fa körülötte bokrokat pillantasz meg. Pont ideállis lenne a pihenésre, ha véletlen esne az eső, és fújna a szél a fák és bokrok megvédenének, mintha direkt így akarta volna a sors. Közelebb léptetsz. Egy kialudt, parázsló tábortűz helyét veszed észre. Nem rég volt vagy voltak itt valakik.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: A boszorkány tanyája
Helyszín: Dél-Eren, Utlokare erdeje
Időpont: Délután
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap
________________________________________________________________________________

-Nyugalom. Nem fogom megakadályozni szent küldetéseteket. válaszol a nő, mesterednek.
-Kordal! Őrködnél, nehogy megleppjenek. Mikor jöttünk háromszor is észrevettem valakit. Szerintem követtek minket. Fáradt vagyok, kimerített a mai nap. Viszont alig bírok nem gondolni a falura..és... mondja, és kezével legyint eggyet. Majd csendesen távozik a szobából. Néhány pillnatig síri csend uralkodik. Hirtelen támad egy kérdésed Utlokare irányába.
-Mikor Omarddal eljöttem Toronból. Erenbe kéjnőként kerestem némi pénzt. Szinte minden koronáját az egyháznak ajánlotta, nem hibáztatom, de az etetésemen kívül jobban is figyelhetett volna rám. Nem volt ideje, mindig az akadémia szolgálatában ment különféle, tárgyalásokra, küldetésekre, lányaként próbált nevelni, de nem sikerült túl jól. Sokat volt távol, és egy olyan társasághoz verődtem, ami sok bűnt követett el. Sokat veszekedtünk. Egy este a Vörös Hold nevű fogadóban, megismerkedtem egy toroni férfival, aki Toron legelvetemültebb gyilkosa és szadistája. Nagyon sokat eggyütt voltunk, és sok mindent átvettem tőle. Lassan kezdtem olyanná válni, mint ő. A férfi nem szeretett, csak az akadémián lévő Kyel szemére fájt a foga. Elbűvölt, és ellopatta velem ezt a relikviát. Aki aznap éjjel az utamba állt kegyetlenül meggyilkoltam. Arra készültünk hogy Toronba megyünk, és átadjuk ezt az ereklyét a boszorkányhercegnek... Utlokare szemei könnybe lábadnak. Egy két percig csak zokog, majd megtörli szemét és folytatja.Akkor azt mondta apám, ne vesztegessem el szépségem és tudásom, de kitagadott a családjából, mert ha nem tette volna, megfosztják a mindenétől: Kradtól. Ha fény derül kapcsolatunkra, nagyot fog csalódni. Nem szereti, ha a férfiakat csak varázslattal tudom meghódítani, és azt mondja; ha valaki igazán szeret valakit, azt nem a testi együtt lét miatt szereti. Egy nap nem elég, sőt egy hét sem elég az illető megismeréséhez. válaszol, kérdésedre. Még magad sem érted, hogy lehetséges, de ezek után is szenvedélyesen szerelmes vagy mestered lányába. Nem nagyon izgat, hogy mi lehet ennek a hirtelen jött szerelemnek az oka.

// sikertelen mágiaellenállás //

[Garmacor]

Kordal

- Persze mester. Figyelek.
Majd figyelmesen hallgatom Utlakore szavait Omard távozása után. Amikor sírni kezd gyengéden átölelem, de kerülök minden érzékiséget inkább csak baráti a gesztus.
- Nos ami történt megtörtént azt meg nem történté tenni már nem tudod, de jóvátenni talán igen. Ez csak rajtad múlik.
- Nem értem miért az alapján amit elmondtál gyűlölnöm kéne mégse tudlak. Viszont igaza van Omardnak. Ne varázslattal akarja valakit meghódítani mert azzal csak rabszolgát szerezhetsz. Társat sosem. A döntés a tied, hogy mire és hogy használod a tudásodat.
- Abban viszont biztos vagyok, hogy az ellen Omard sem fog tiltakozni ha természetes módon alakul kettőnk közt komolyabb kapcsolat.
- Bocsáss meg de most ki kell mennem őrködni a biztonságotok túl fontos nekem. Ha van kedved és energiád akkor közben még beszélgethetünk.
Majd elindulok kifelé.

[Altair]

Altair de Larton

Mára már volt elég bajom, nincs se kedvem se erőm reggelig lovagolni. Mielőtt odamennék a kialudt tábortűzhöz, szólok az ideiglenes vezetőmnek:
-Nem állunk meg éjszakára? Itt pont ideális hely lenne letáborozni.
Majd a válaszát meg sem várva levezetem lovamat az útról és a táborhoz megyek. Leugrok hátasomról és körülnézek a földön, van-e valami felszerelés, amit esetleg itt hagytak, vagy végleg elmentek. Ezután a sötétséget kezdem fürkészni fáklyafény után. <Nem tudom kik lehettek, de éjszaka nem sok jó ember mászkál. Én se tudom miért csinálom.> Kezdek gondolkodni, hogy kik hagyhatták hátra ezt.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: A boszorkány tanyája
Helyszín: Dél-Eren, Utlokare erdeje
Időpont: Délután
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap
________________________________________________________________________________

Már jó 5 perce is lehetett, hogy mestered bejött. Valamiért nem tudsz elszakadni a lánytól, pedig a józan ész is azt diktálja, hogy jobban járnál, ha kint folytatnád, a csevegést. Hosszasan nézitek egymást, épp arra készülsz, hogy kihívd beszélgetni, de ismét hozzád símul, és szájon csókol. A fellegekben jársz, minden gondodat és bánatodat elfelejted. Teljesen belezúgtál, a toroni lányba. Hirtelen egy kínzó érzés kerít hatalmába, ezt azelőtt még soha nem érezted. Belegondolsz, hogy mi lenne ha; elvesztenéd... Vissza térsz Ynevre és a faházba. Utlokare, ajka még mindig nem enged, na nem mintha sietnél akárhová. Erőt veszel magadon, és lassan elfordítod fejed, sokáig csak egymás nyakába borulva, ölelkezve álltok. A csendet megtörve, elengeded derekát, és kihívod beszélgetni.
-Rendben. Folytathatjuk kint is. De előtte megnézem apámat jól van-e. válaszol. Udvariasan előre lépsz és kinyitod a nő előtt az ajtót. Majd mikor kilépett követed. Átlépve az előszobába, Omard mestert sehol nem látod. Viszont a ház ajtaja, még mindig tárva-nyitva, mint érkezésetekkor. A boszorkány a harmadik szoba ajtajában tűnik el. Néhány lépést teszel, majd a szabadba érsz. A háztól nem mész messze, hisz ahogy mestered tanította: "mindig könnyebb egy várat megvédeni, mint elfoglalni" hangzanak Omard szavai a füledben. Négy, öt lépést teszel a ház jobb oldala felé, hogy megnézd. A baloldalt kihagyod, mert lovaitokat odakötötte ki, tanítód. Hisz tudod, ha táltosod valami bajt érez, rögtön jelez. Odaérsz a ház sarkához, de a bokrokon, és a fákon kívül semmi különöset nem veszel észre. Közben Utlokare, megjelenik az ajtóban.

// Érzékelés próba! Érzékelés (teljes érték) + 10 Omard figyelmeztetése miatt. [k100-zal dobj] //

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Altair de Larton (Altair)
Esemény: Az utazás
Helyszín: Észak-Eren, Határvidék
Időpont: este
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Rákérdezel ideiglenes vezetődre, aki válaszul egy nagyot horrkant. Mielőtt letérnél az útról, kísérőd lovának kantárszárához nyúlsz, és vele eggyütt közelíted meg a pihenőhejet.
-Ho' vagyunk? kérdezi a fiú álmos hangon. Megérkeztek a kialudt tábor tüzhöz. Egy mozdulattal leugrassz lovadról, és közelebb lépsz a parázshoz. Sajnálatodra felszerelést, vagy bármi egyebet nem találsz. A lovász hangos dübbenéssel leszáll, lováról és melléd lép.
-Kié vó't ez a hely? kíváncsiskodik kísérőd. Ahogy elnézegeted a tábort, kb két, három fertály órája lehetett itt valaki. Tekinteted balra fordítod, és megpillantod azt a helyet ahol az ismeretlen aludt. Megnyugszol, hogy csak egyedül van, legalábbis a nyomokból erre lehet következtetni. De még mindig nem érted, miért jó az ha éjszaka lófrál. Úgy érzed jobb lesz elővigyázatosnak lenni. Míg gondolkoztál, Lovhan leszedte felszerelését, és tüzet gyújtott.

[Garmacor]

Kordal

Érzékelés próba: 1k100+23 = 87(+23) [110]

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: A boszorkány tanyája
Helyszín: Dél-Eren, Utlokare erdeje
Időpont: Délután
A helyszínen eltöltött játékidő: 3. nap
________________________________________________________________________________

Visszasétálsz, az ajtóban álló nőhöz. Majd hátadat a falnak veted, és úgy fűrkészed a tájat. Az erdei állatok csak úgy nyüzsögnek mindenfele. Néhány lépésre tőled, egy kidőlt korhadt fából, egy sün bújik elő. Onnan nem messze megpillantasz az egyik fán, egy kék tollazatú énekesmadarat, ahogy páváskodik a másik ugyanilyen madárral. Ha így folytatódik, egész kellemes, és nyugodt délután vár rátok.
-Van valakid, aki vár rád? kérdezi Utlokare. Megvárja válaszod, majd arra hivatkozva, hogy megnézi beteg társad, bemegy a házba. Már jó ideje egyedül őrködsz, mikor hirtelen a nagy semmiből, egy fekete tollas, nomád nyílvessző áll, a ház ajtajának deszkájába. Szétnézel, hogy megnézd honnan jött a lövés. Jó hetven lépésnyire, lévő fa mögül egy nomád íjász bukkan elő. Hátranyúl egy nyílvesszőért, az íj idegére helyezi, majd célozz és ismét lő. A vessző sebesen közelít feléd, mikor célba ér a térded feletti húsba fúródik, //-4 fp// épphogy nem a térded találta el. Közben a fák, és a bokrok mögül, megjelenik még nyolc nomád férfi. Gyorsan alakzatba rendeződnek, hogy véletlen se tudjanak a ház lakói elmenekülni. Kezükben minden féle fegyverrel. A legnagyobb darabnál, kétkezes buzogányt, a többieknél rövidkard, egykezes csatabárdot látsz.


// Nem kell összeadni. Az érzékelésed 23, ha ez alatt dobsz sikerül a próba... Nem jól írtam le az előzőekben az utasítást.
Ha támadsz dobj 5 KÉ-t, és 5 TÉ-t.
A támadók "C" alakban közelítenek a ház felé. Pontosan írd le mit szeretnél csinálni. Járásod kissé nehézkes, a lábadban lévő vessző miatt. //

[Altair]

Altir de Larton

<Szóval ezért nem akart megállni. Így már teljesen érthető.> Értelmezem magamban az eseményeket.
-Azért vagy itt, hogy tudd hol vagyunk. Egyébként az éjszaka közepe van és valaki nemrég ment el innen. Közlöm vele a helyzetet, majd megállapítom, hogy az idegen nem hagyott itt semmit. Valószínűleg nem szándékozik visszajönni. Legalábbis remélem.
-Ez az amit én is szeretnék tudni.
A lovamat kikötöm az egyik fához és kicsit jobban szétnézek. Elindulok és körbejárom a tábort, van-e valaki a bokrok mögött.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Altair de Larton (Altair)
Esemény: Az utazás
Helyszín: Észak-Eren, Határvidék
Időpont: este
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Lovadat kikötöd a legközelebbi fához, majd elindulsz, hogy megbizonyosodj egyedül vagytok. Egy perc alatt körbe járod a táborhelyet. És mikor már magabiztosan állíthatod; egyedül vagytok, a tűz mellé állsz. Viszont kísérődet nem találod sehol, pedig egy szuszanásnyival előbb, még mögötted gyűjtötte a fát. El nézel jobbra is és balra is, de az ereni táj sötétjétől, semmit nem látsz. Egyszercsak, mint egy szellem megjelenik mögötted Lovhan, kezében néhány gallyal, illetve nagyobbacska faággal.
-Gyű'töttem fát. szólal meg, s ledobja a kezében lévő faágat. Majd a tűz mellé kuporodik. Zsákjából elővesz némi kenyeret, és szalonnát... Néhány pillanat múlva, elővillan tőre is, majd csámcsogva el fogyaztja vacsoráját. Nem akarródzik beszélgetnie, de ha kérdezel válaszol. Mikor végzett összecsomagol, a fatövében keres egy alvóhelyet, zsákját maga mellé helyezi, és álomba szenderül.

[Altair]

Altair de Larton

Reméltem, hogy nem találok senkit, most már nagyobb biztonságban érzem magam a rövid felderítőkörút után. Egy pillanatra megijedek, mikor Lovhan eltűnik, de aztán szerencsére előkerül.
Leülök a tűz mellé én is, előkotrom a hátizsákomból a magammal hozott élelmet és megvacsorázom. Azután kivont kardomat hegyével a földre támasztom, féltérdre ereszkedek és imádkozom. Megköszönöm a kísérőmet, a közöst beszélő őrt, és a békés utat, valamint kérem Domwik-ot, hogy vezessen a templomához. Mikor végeztem visszateszem a kardot a tokjába, és lovamhoz közel lefekszem.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Altair de Larton (Altair)
Esemény: Az utazás
Helyszín: Észak-Eren, Határvidék
Időpont: kora reggel
A helyszínen eltöltött játékidő: 2. nap
________________________________________________________________________________

Zsákodból előveszel egy száll kolbászt, levágod felét, majd a maradékot visszateszed. Előkotorsz még némi, kenyeret s hozzákezdesz vacsorádhoz. Az étkezés szótlanul tellik, kísérődön látszik az álmosság, de magad is, elég elnyűdt vagy. Lovhan fejezi be előbb vacsoráját, majd néhány perc múlva, te is végzel. Egy gyors imát mondasz el, mielőtt lefeküdnél. A fohász befejeztekor felállsz, hogy kardod visszatedd. Tested minden tagjában érzed, domwik áldását, mintha frissebb lennél. Még mindig, maximálisan élvezed istened jó indulatát, ami jó érzéssel tölt el. Szétnézel, de az eddigiekhez hasonlóan semmi különöset nem tapasztalsz, így hát lovad melletti fához lépsz, majd nyugovóra térsz.
Az éjszaka hűvös és hideg, elég kényelmetlenül alszol. Reggel a nap elsősugarai, keltenek. Mivel korán van még, a tájat mindenfelé 10 cm vastagságban fehér függöny takarja. Ismét széttnézel, hogy megnézd minden rendben van-e... Semmi nem változott az ereni éjszaka után, lovaitok a fákhoz kötve, felszerelésetek ugyanott ahol hagytátok. A fiú viszont, hangosan horkol.