A gorviki tábor

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

- Mindegy, hogy micsoda, csak folyadék legyen.. Mindjárt kiszáradok... A lovamat majd kikötöm..

Így is teszek.. Amikor viszatért a szolga akkor megiszom amit hozott s kérek még egy pohárkával. Majd várok..

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután


*Miközben a lovadnál vacakolsz, egyre erősödő lódobogást hallasz.
A tábor szélén állomásozó gyalogosszázad felől hamarosan meg is látod a hang forrását. Hármas oszlopban, vaskos lovaik hátán közelednek a nehézlovas egység lovasai.
Élükön egy vöröses szőrrel megáldott iszonyat nagydarab ló hátán egy hozzá illően lobogó vöröshajú férfi üget. Elég szép szál legény, első ránézésre a magassága jócskán meghaladja a két métert. Vértje egyszerű kivitelű, több horpadástól sérült.
A mögötte lovaglók is teljes vértet viselnek, a legtöbbjükön sisak is van. A vértjeik többsége gorviki stílusú, azaz hasonló a tiédhez. Szinte mindegyikük derekán abradoni címerkendőt láthatsz, de van aki csupán egy egyszerű tartományi kendő viselésével jelzi, hogy hová tartozik. Jónéhányuknál látsz pajzsot is, ezek az ország számtalan részéről származnak, így gyorsan levonod a következtetést, hogy elég szedett-vedett banda ez az egység. Nagyjából harmincan vannak.
Ahogy közelednek feltűnik az is, hogy többségükön friss sérülések éktelenkednek, bár súlyos sebet nem veszel észre egyikükön sem. Kedélyesen és elég nagy hanggal beszélgetnek egymással, úgy tűnik, hogy jó hangulatban vannak.
Miután melléd érnek és megállnak, az élen haladó vöröshajú férfi kecmereg le elsőként a lováról. A korábban csizmákat pucoló szolga a neked szánt borral szinte azonnal mellette toporog. A földön állva mégjobban kitűnik a vörös hajú magassága a többi vértes között. Valóban magasabb két méternél, és – bár vállig érő vörös haja van – tipikus gorviki arcvonásokkal rendelkezik, legfeljebb harminc éves lehet. Derekán abradoni kendő van, amit egy cikormányos címer díszít; talán rokmundi lehet. Nagyot kortyol a borból, közben hallgatja a szolga halk szavú beszédét. Rutinos mozdulattal oldja le a lova nyeregkápájához kötött széles pengéjű pallost, majd feléd fordul.
Mivel alig néhány lépésre van tőled egyenesen feléd indul, közben alaposan megnéz magának. Hozzád érve a legalapvetőbb etikett szerint meghajol, majd hangos szóval is köszönt:*

- Üdvözletem! Lysandro da Gorcha vagyok, az egység parancsnoka! Úgy hallom engem keres, jöjjön velem a sátramba, közben meséljen, milyen ügyben keresett fel!

*Közben persze a többi lovas is leszáll a lováról és - szolgákra nem várva - megkezdik a lovak ellátását, lenyergelését.*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Elcsodálkozom magamban Gorcha termetén.. Nem ilyenre számítottam.. Amiko rmegszólít alíg térek magamhoz a meglepetéstől. Majd beszédbe elegyedek vele s átadom a levelet amit neki címeztek. Közben a sátorba bemegyek vele.

- Üdvözlom! Con Romuald della Muerta vagyok Warwikből. Baradello báró úr küldetett Önhöz. Azt modnta adjam át Önnek ezt és jelentkezzek Magánál szolgálatra.

És elmesélem mi történt eddig velem az idetartó úton.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután


*A nehézvérteseket a lovaiknál hagyva követed Gorcha-'t a sátrába, ami az egyik szélső sátor. Egy egyszerű legénységi sátor, a bejárat mellett egy stilizált hármas számot is észreveszel. Bár négy-öt személy is kényelmesen elférhetne benne úgy tűnik, hogy egyedül birtokolja.
A sátor közepét egy hatalmas lapos tetejű utazóláda foglalja el, ami amellett, hogy tárolóeszköz, még asztalként is funkcionál. Láthatod rajta a félig elfogyasztott reggeli maradványait, meg egy vaskos könyvet is, aminek a címlapján egy ismeretlen nyelvű írás díszeleg. Látsz még három fém kupát is, mellettük egy kacsót, amiből bort tölt mindkettőtöknek a száznagy. Átnyújtja az egyik kupát neked, a másikba pedig ő maga kortyol bele. A szagából ítélve bor lehet.
A sátor egyik sarkában látsz még egy állatbőrökből és pokrócokból kialakított fekhelyet, egy másik sarokban egy elég nagy halom fegyver és vértdarabot. Többségük egyszerű harci eszköznek tűnik, de látsz néhány egészen furcsa kinézetű fogazott pengéjű kardot is.
A ládának dőlve kezdi olvasni a levelet, közben hallgatja a beszámolódat az idevezető utadról. Néha bólint egyet, vagy megértően hümmög.
Miután befejezed a beszámolódat, a száznagy kiissza a kupáját, majd egy torokköszörülés után eligazít:*

- Khm...Értem, örülök, hogy itt van. Mindig örömmel vesszük egy újabb igazi nehézvértes felbukkanását. Mint látja nem túl magas a létszám, ám meglehetősen harcedzett lovagok alkotják az egységet. Majd' mindegyikük a harcok kezdete óta tagja a csapatnak, de ne aggódjon, ha látják magán, hogy helyén van a szíve és az esze, hamar befogadják...Mint láthatta nemrég tértünk vissza egy őrjáratból, ami közben egy kisebb csetepatéba is keveredtünk, de könnyen kivágtuk magunkat. Veszteségeink nincsenek, csupán egy-két kisebb karcolás. Az egységnek saját felcsere van, ha van valami sérülése, akkor jelezze Aster-nek, ő majd ellátja a ”hetes”-ben...Magát a nyolcadik sátorba helyezem, ott most úgyis csak hárman vannak. Helyezkedjen el, ha valamire szüksége van, akkor szóljon. Fegyverekkel és vértekkel elég jól el vagyunk látva, bár a legtöbb zsákmányolt felszerelés. Fegyver- vagy páncélkovácsunk nincs, de ha patkoltatni kéne a lovát arra van emberünk...Ebédet és vacsorát a tábori konyhából hoznak minden nap a szolgáim, gondosan beosztott porciózás van, így nincs éppen dőzsölés, de azért elég jól el vagyunk látva...Ismerkedjen a többiekkel, illeszkedjen be minél hamarabb! Ha nem történik valami szokatlan esemény, akkor holnapután reggeli után ismét tesz az egység egy kisebb túrát, akkor már ön is velünk tart!

*Összetekeri a tőled kapott irományt, majd résnyire felnyitja a nagy láda tetejét és bepöccinti a belsejébe.*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Figyelmesen végig hallgatom az eligazítást közben figyelem Gorchat is, megpróbálom kiismerni.. Szívéjes vendégfogadtatásban lesz részem gondolom magamban, majd előállok a kérésemmel.:

-Jó uram! Egy kérdésem ill kérésem volna csak. Új harcilovat kaphatnéke? Mert az enyim az idefele való úton történt incidensbe elhult s így csak egy utazólovam van ami két ló terhét vitte idáig, s ha így folytatódik az is megdöglik.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután


*A száznagy megvakarja az állát.*

- Hááát, nem biztos, hogy tudok segíteni! Mindenkinek saját lova van, fölösbe meg nincsen. De az egyik lovagom súlyos sérülést szenvedett a minap, beszéljen vele, talán kölcsönkaphatja tőle a lovát, amíg ő felépül, vagy magának sikerül valahonnan szerezni egy másikat...Esetleg holnap maga mellé adhatok valakit akivel átlovagolhatnak a shadoni nehézlovasokhoz, talán náluk van fölösbe egy elég erős és képzett ló, ami megfelelhet magának...

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Figyelmesen végig hallgatom a mondandóját. Majd megköszönöm:

- köszönöm szépen azért. Majd akkor utána járok a dolognak. Most akkor letelepednék.

S ezután el is köszönök Gorcha-tól. Majd elmegyek a megadott sárorhoz s belépek:

- Jó napot az uraknak! Con Romualdo Della Muerta vagyok. Úgy hallottam, hogy ebben a sátorban van egy üres hely. Csatlakoznék Önökhöz.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután


*Rövid búcsúzás után elhagyod a száznagy sátrát és elindulsz megkeresni a ”nyolcast”. Nem lesz nehéz megtalálnod, hiszen mindegyik sátor meg van számozva, még ha eléggé meg is kopott a festék a sátrak vásznán.
A sátrak között mászkálva észreveszed, hogy többen még a lovaiknál vacakolnak az egység tagjai közül. Néhány ló egyszerűen a szekérhez van kikötve, de a legtöbb állat kötőféke hozzá lett kötve egy közösen használt hosszú, de vaskos kötélhez, aminek egyik vége a szekérhez van erősítve, a másik pedig egy húsz-huszonöt méterre álló jegenyefához. A harminc fős csapatból még legalább tízen a lovaiknál tesznek-vesznek.
A nyolcas számú sátrat megtalálva belépsz a szabadon hagyott nyíláson. Hasonló nagyságú sátor mint a száznagyé. Nyitva van egy nyílás a sátortetőn is, így elég jó fény van idebent. Három fekhely van kialakítva pokrócokból és állatbőrökből, a sátor közepén pedig öt kisebb utazóláda van, egyik ki is van nyitva.
Csupán két fickót találsz, ők éppen a vértjeiktől próbálnak megszabadulni.
Az egyikük egy harmincas évei elején járó, fekete hajú gorviki. A karvértektől és a mellvértjétől már megszabadult, akárcsak a hasvérttől és a jó kipárnázáshoz szükséges posztóvérttől. Éppen a combvérteket csatolgatja le. Haja egészen rövidre van vágva, arca borostás.
A másik férfi szintén tipikus gorviki kinézetű, ám arcán jónéhány sebhely látható, ami eléggé elcsúfítja az ábrázatát. Egy elég erősnek tűnő széken ülve próbálja a jobb lábáról lefeszegetni a térdvédőt, de – talán egy ellenséges csapás következményeként – az elég rendesen rá van szorulva.
Jöttödre abbahagyják a tevékenységüket és köszöntenek. Először a sebhelyes arcú szólít meg:*

- Üdvözlet uram! Én Hutrado Adust vagyok, ő pedig Harkhon da Syel. Valóban van szabad hely, nem is egy, jelenleg csak hárman vagyunk ide beosztva. A harmadik itt alvó Jugador Diecinueve, de mint láthatja éppen nincs itt. Elég kiemelkedően teljesített a mai kis csetepaté alkalmával, így meghívta a száznagy egy kis ünneplésre a sátrába néhány másik lovagtársunkkal együtt...No jöjjön, pakoljon le, ha kérdése van nyugodtan tegye fel...

*A másik – mint kiderült Harkhon nevezetű – tovább folytatja a vetkőzést, közben kérdez:*

- Látom a Nouvo de Muertos lovagrendbe tartozik. Néhány hétig két rendtársa is ebben az egységben szolgált, de vagy két hete az egyik összecsapás alkalmával elvesztettük őket. Az egyiket lerángatták a lováról és agyonverték, a másik alatt meg megnyílt a föld és eltemette az istentelen mágia átkos hatása...Remélem magának több szerencséje lesz, és tovább kitart...

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Végig mérem a két alakot s hallgatom mit mondanak majd válaszolok s közben lepakolok illetve elhelyezkedem. Ha a pakolással végeztem akkor kérdezgetem a két ujdonsült társamat.

- Hát nekem sincs szándékomban pár napon bellül elpatkolni, de ha Ranagol ezt akarja akkor kénytelen vagyok a túlvilágról szolgálni őt...

- Meséljenek egy kicsit a táborról, az alakulatról, magukról s a száznagyról.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután


*A nagydarab férfi vetkőzés közben válaszol:*

- Valójában kicsit egyedi a helyzetünk, mert nem vagyunk olyan kötött egység mint a többi reguláris csapat. Elég szedett-vedett az egység, de ezt majd úgyis hamar észreveszi...Sokszor megyünk a száznagy parancsára portyázni, a legtöbbször nem is kapunk rá parancsot a seregvezérektől. A száznagy jó parancsnok, szereti az egyenes beszédet. Ahogy mondani szokta: „Nálam mindenki harcol, senki sem sunnyog! Akinek nem tetszik, az szóljon és máris mehet a gyalogsághoz árkot ásni...”...Általában reggeli után teszünk egy nagyobb körutat a sereg körül, ami sokszor délutánig is eltart. Néha csatlakoznak hozzánk a shadoni nehézlovasok is, olyankor van hogy száz-százötven lovas robog végig a közel harminc mérföldes túrán...Elég sűrűn csapunk össze az ellenséges csapatokkal, bár általában csak csatlósokkal, igazi amundot ritkán látunk. Szétszórjuk őket, átgázolunk rajtuk. Nem értem miért, de még egy tisztességes kelepcét sem képesek felállítani ezek a sivataglakó fattyak, így még cselvetéstől sem kell tartani...

*Közben végez a vetkőzéssel, a vértdarabjait egyszerűen egy kupacba szórja, majd az egyik utazóládából egy butykost kapar elő és rendesen meghúzza, majd nagyot böffen. A sebhelyesarcú Hutrado továbbra sem boldogul a térdvédő leszedésével, pedig feszegeti egyre erőteljesebben és ez láthatóan kezdi egyre jobban bosszantani.*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

- Értem. Köszönöm a tájékoztatást. Merre találom a shadoni lovasságot? kellene ló mert idefele kisebb csetepatéban kiütötték a lovamat s az megdöglött.... - KÖzben lepakolok ahol van hely s miután útba igazítottak elköszönök s elindulok a shadoni lovassághoz hogy kérjek egy lovat.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután


*Hutrado válszol a kérdésedre, miközben te lepakolod a cuccaidat az egyik szabad fekhelyhez:*

- A shadoni lovasság a shadoniak táborában állomásozik. A völgy másik felében táboroznak, talán három-négy mérföldre innen...Hát biza' a lovakra vigyázni kell, nem könnyű újat szerezni, főleg nem itt az isten háta mögött. De miért nem beszél Gorcha-'val, talán ő tud keríteni egyet valahonnan?...

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

- Tudja az a baj hogy már beszéltem s ő ajánlotta... Ha nem lesz ló akkor én sem fogom sokáig húzni egy utazólóval... na mindegy szerencsét próbálok.

Fogom magam elköszönök s felpattanok a lóra s írány a völgy másik fele a shadoni tábor ott kerítek lovat magamnak..

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután


*Lóra pattansz és elindulsz a shadoni tábor felé.
Nem nehéz kikecmeregned a gorviki harcosok közül, hiszen az újdonsült egységed szinte a tábor szélén található. Elhaladsz egy-két járőröző gyalogosegység mellett, akik után jó két mérföldes lovaglás vár rád.
Füves sztyeppén haladsz, amit már jócskán letapostak a két tábor katonái.
Hamar eléred a shadoniak táborának vonalát; távolról is hamar észreveszed, hogy sokkal rendezettebb a gorviki honfitársaid táboránál. Rengeteg sátrat látsz és még több zászlót, amik közül alig néhányat ismersz fel, azok természetesen shadoni címerekkel díszítettek.
Közeledve őrködő katonákat is észreveszel, akik nehézvértes gyalogosok.*


//Off: A következő reagodat légyszi A shadoni tábor-hoz írjad.//

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: Warvik tartomány, a gorviki táborban
Időpont: délután



*Nagyjából félúton vagy a shadoniak tábora és a honfitársaid állomáshelye között, amikor érzed, hogy megremeg a föld alattad. Rázkódik minden, ha ügyetlenebb lovas lennél, minden bizonnyal kiestél volna a nyeregből. Az új lovad is megriad, de elég erősen fogod a kötőfékét ahhoz, hogy nem fusson el.
Előretekintve látod, hogy a gorviki táborban elég nagy a káosz. A sátrak többsége összecsuklott, az állatok megriadtak, az emberek többsége pánikba esett.
Közeledve látod, hogy van is ok a pánikra, hiszen a tábor közepén egy óriási nyílás tátong. Úgy néz ki, mintha egyszerűen szétnyílt volna a föld; valószínűleg el is nyelt pár embert. Nem messze a parancsnoki sátortól van ez a ”jelenség”, amilyet eddig még egyszer sem láttál. Nem nehéz rájönnöd, hogy nem természetes dologról van szó. A nyílás nagyjából száz-száztíz lépés hosszú, harminc-negyven lépés széles és ugyanennyi mély.*