...a hercegségben...

[Vigo Odrich]

______________________________________________
Helyszín: Haonwell, valahol egy parton, ismeretlen szobában
Időpont:3701. év 2.hónap. 21.nap
Helyszínen töltött idő:kilencedik nap, reggel
Időjárás: hűvös, tavaszi est
Jk:Lathan Cralyon
_______________________________________________

-Értem a Hét Banyában. Holnap érte küldetek valakit.
A magyarázkodásodra nem reagál semmit. Reggel a szék lábánál egy rakásba rakva fekszik a felszerelésed, vérted és a többi holmid is.
Az elkövetkezendő héten bár állapotod javul mégicsak keserű a kedved.
A selmovita nem beszélget veled, scak e legszükségesebb társalgásra korlátozza a veled való kapcsolattartást.
Barátságtalan és kicsit ellenséges is.
Bár sebeidet jól ellátja, és ételre italra sem lehet panaszod de azért ennél jobb körökben szoktad tenetni napjaidat.
A hét végére már tudsz tenni pár lépést fulladás nélkül és tegnap már sikerült a szobát is elhagynod.
Az épület ami szobádat rejti egy kör alakú kápolna nyugati oldalában rejtezik. Egy szigeten vagytok, és egy ősrégi hatalmas móló az Eltávozottak mólója uralja a kis kápolna előtti vízfelület látványát.
Ma reggel is itt volt az atya, de nem sikerült közelebb kerülnöd hozzá.
Elzárkózi még a nézőpontok megvitatásától is és a hitvitákat kerüli.
Más ember még nem került a közeledbe, bár már régen sem ez a hely volt a társasági élet favoritja.
Erőd lassan visszatér és a rövid séták lassan megerősítenek annyira hogy elhagyhasd végre ezt a siralomházat.

[Rannien Siey]

(Lathan Cralyon)

<Azt gondoltam, hogy nem leszek a szíve csücske, de azt nem vártem, hogy ennyire megorroljol a vallásom miat. Sose értettem én az ilyeneket... Mindegy addig nincs gond, amíg segít a gyógyulásomban.>
Párszor körbejárom a szigetet, keresek egy jó kis helyet a szabadban, és leheveredek a fűben. Bámulom az eget, a felhőket és a madarakat. Majd alaposabban szemügyre veszem a kis szigetet.
<Remélem utolsó napjaimat töltem ebben az unalmas, sivár szigeten.> Visszamegyek a szobába, és elhozom a rajzfelszerelésem, és kiülök a napra rajzolgatni. Aztán próbálgatom, hogy mennyit javult az állapotom, mikor leszek képes újra harcra. Amint lehet elhagyom a szigetet, és megköszönöm az atyának a gondoskodást. Aztán pedig visszamegyek a fogadóba.

//Remélem nem szaladtam nagyon előre.//

[Vigo Odrich]

_________________________________________________________________
Helyszín:Haonwell, a gyógyulás rögös útján.
Időpont:3701. év 2. hónap 13. nap
Helyszínen töltött idő:4. nap, reggel
Időjárás:Napos, csendes idő.
JK:Hoal cwa Raen
_________________________________________________________________

A zajokra mit torokköszörülés gyanánt okozol, megpördül, mint a sebzett vadkan.
-Hála minden Éginek! Hát mégis hatott a szer! Tegnap már azt hitem, hogy kezdhetem összegyűjteni a máglyádra valót.
Szavai megkönnyebülésről árulkodnak és feléd lép hogy megöleljen, ám ez helyzetednél fogva nem lenne ildomos így inkább csak vállon vereget.
-Persze, rögtön.
Kotorászik melleted a fűben és a kulcsodat tartja a szádhoz.
-Utólagos engedelmeddel beletúrtam a málhádba, tudod az Én kulacsom érte egy kis baleset.
-Hogy érzed magad?
A kérdés tényleg aktuális, ha a tegnapi nap már eltelt.
A kísérlet mellyel karodat mozdítod tompa fájdalommal és sikerrel zárul.
Az egész tested kicsit nehezn mozdul, főleg az ízületeid rakoncátlankodnak.
Ebben a pillanatban érzel némi részvétet az idősek iránt kik már ezzel az érzéssel élik minden napjukat, ami még hátravan.
Azért egy kis vérserkentő testmozgás után az izmokat elönti az ifjonti vér, és alig némi sajgás marad hátra.
A hónod alatt még mindig kötés égtelenkedik, tán nem is a legjobb amit felcsertől láttál, de csak a harcban akadályoz cseppet.
Korgó gyomrod és a hólyagtájéki feszülés figyelmeztet arra, hogy egy nap alatt igencsak dolgozott a szervezeted azért, hogy most talpra állhas és most követeli a jussát.
Kralo kétfelé porciózza a szegényes alig pár tojásos reggelit, és közben szárnypróbálkozásodat lesi fél szemmel és valószínűleg ugrásra készen.

[Vigo Odrich]

______________________________________________
Helyszín: Haonwell, valahol egy parton, ismeretlen szobában
Időpont:3701. év 2.hónap. 21.nap
Helyszínen töltött idő:kilencedik nap, reggel
Időjárás: kellemes déli napsütés
Jk:Lathan Cralyon
_______________________________________________

Kis túrád a szigeten régi emlékek parazsát szítja fel. A körkörös, márványmozaikos alapon nyugvó, oszlopokkal és faragott vagy épp alaktalan szobrokkal kirakott tér, és a felette szinte lebegni látszó épületegyütes Alborne főpapnőjének északi rezidenciája. A lengedező tavaszi szellőben lágy dallamokat keltő építészeti remekmű még a kyrek idején született. A téli hónapokkal a Mer-Daray felől érkező vad szelek igazi koncerteket produkálnak a szobrok, üreges oszlopok alkotta csarnok hatására. Nyárközép idején Alborne papjai által keltett szelek szárnyán kel életre megannyi dicső dal a régmúltból és akár az óév termésiből. A szigetet egy faragott fahíd köti össze a Sin Errian felé eső részével a városnak, a másik part a Hanoban ágálló Templomok Terével néz farkasszemet. Haragoszöld lombok karmazsin vörös törzsű usshayák az égbe forduló karcsú katedrálisok és az egyetem tornyaival szemben. A maga módján mindkét part az embernem remeke mégis más más érzéseket kavarnak a közéjük merészkedőkben. A sziget nagy részét szinte az év egész szakában a legkülönfélébb művészeti ágak tehetséges mesterei és a lelkes kezdők lepik el, ihletet várva a Csillagköpönyegű Lantos szentélyének közelségétől. Csendes, nyugodt zugot csak az északi oldalon a móló közelében találsz, itt Darton árnyékában kevesen hallják meg a múzsák édes énekét. A part fövenyén heverészve szinte már el is feleded, hogy is kerültél ide. Az emberek, vallási irányzatok ide vagy oda, nem keresik a társaságod. Itt a papok dolga a holtak útjára bocsátása, és ezt a napot senki sem sietteti eme napsütéses órában.

[Rannien Siey]

(Lathan Cralyon)

<Mintha évaszázadokkal ezelőtt lett volna, hogy itt éltem. Emlékek, emlékek... De ezek az emlékek egyáltalán nem szépek... Az én hazám már nem Haonwell, mint egykoron, hanem Darton városa Rowon. Rowon az én igazi otthonom... De mégis valami mégis ideköt engem... Mily csodálatos ez a kis sziget, milyen elbűvölő a nyugalmával és a csendjével. Bár igazán a csaták közepette érzem jól magam, amint látom, hogy távoznak az élők sorából Darton színe elé azok az idióta emberek, akik képesek háborúkat indítani egymás ellen a pénzért és a területért... Emiatt mindig is utáltam a politkát. Sose értettem meg, hogy az emberek, hogy képesek ennyi őrültséget elkövetni egy kis pénzért. Manapság túlértékelik a pénzt. De ez a hely, ez olyan gyarlóságmentes, távol az emberek mocskától, s ebben rejlik a természet valódi szépsége. Na de mostmár ideje felkelni, mielőtt teljesen elgémberednek a tagjaim.>

Feltápászkodok a puha pázsitról, és útnak indulok a Templomok Terére. Közben tovább gyönyörködök a hely szépségében.

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*A magyarázatra csak némán bólintok. A sok esőtől és az átázott ruháktól elmegy az ember kedve a beszélgetéstől, így inkább az útra figyelek. Kisvártatva meg is érkezünk, bár az ajtóban hallott diskurzus ismételten lehangol. Úgy tűnik mégiscsak itt akarnak tartani bezárva. Egyenlőre viszont az is elég, hogy végre melegre kerüljek és száraz, tiszta ruhát húzzak. Majd holnap vagy utána, ha már jó idő lesz és jobbak a körülmények ráérek azon gondolkodni mit is csináljak ezekkel az orkfajzatokkal.*

-Remélhetőleg a holnap már szárazabb lesz. Egyébként Ön kicsoda?

*Kérdezem a félhomályba burkolózó alaktól belépve az ajtón. Először gyakorlottan felmérem a helységet és a bent lévő ingóságokat, majd megvárom mit is akarnak a poroszlók tenni. Azért kicsit fészkelődöm álltomban is ahogy a bőrömhöz tapad a vizes ruházat.*

[Vigo Odrich]

______________________________________________
Helyszín: Haonwell, a Templomok Terén
Időpont:3701. év 2.hónap. 21.nap
Helyszínen töltött idő:kilencedik nap, reggel
Időjárás: kellemes déli napsütés
Jk:Lathan Cralyon
_______________________________________________

Jó negyedórás séta után jutsz el a város forgalmas terére melyet a Krad védnöksége alatt futó egyetem, Dreina Kéttornyos templomegyüttese, és a pyar pantheon színe javának kisebb nagyobb szentélye és világi rendeltetésű épületei öveznek.
Itt van az Ispotály is Ellana és Noir hathatós támogatásának köszönhetően, mellette áll Kyel Haonwelli zászlóshajója a Táblabíróság.
A tér gianagi márvánnyal van kirakva, a formák és színek kuszasága állítólag bírhat valamely jelentéssel ám ezt legfeljebb csak a madarak ismerhetik, na meg persze a hercegi Primo Volarte, a pegazuslovasok szárnyaló társasága.
A hercegség szokásainak megfelelően a léha napsüttetés soha nem volt errefelé divat így az egyházak is tevékeny részt vállalnak a hatáskörüknek nevezhető világi dolgok segítésében.
A téren fel és alá, dolgukra siető emberek, kíváncsi átutazók, és persze az aktívan "dolgozó" siherehad felelős a méhkashoz hasonló zsongásért. Ennek ellenére a hangos szót mindeki kerüli, tán az istenek közelsége okán vagy csak merő tiszteletből a létük ezüstgombolyagát fonogató égi entitások iránt.
Hivatásodnak kijáró tisztelettel viselttenek irányodba, ez érzehetően szól inkább a koromszín ruhának és a szimbólumnak mint a mögöttük lévő személynek.
A helyiek barátságosak ám távolságtartóak is, a zsebesek pedig vagy nem nézeknek túl zsíros falatnak vagy már dolguk végeztével nem piszkálnak mindeesetre az utcakölykök nem keverednek a közeledbe.
Az egész városrész-ha jól emlékszel ez a Hano, az iparosok és polgárok negyede- kevésbé túldíszített mint a Piac és környéke, de a negyedhatáron tőled is legomboltak 50 rezet a kapuőrök.
Nehéz megszokni hogy a város különböző részei a lakosok befolyásának mértékében vannak rangsorolva és csak a módosabból a szegényebb negyedbe való áthaladás díjmentes, minden más esetben fél ezüst korona a kapuadó.
Cél nélküli lődörgésed közben néha emberekbe ütközöl, de nem vagy komolyabban útjában senkinek, bár egy fertályóra múlva kezded magad kénylemetlenül érezni a sok dolgos ember közt.

[Vigo Odrich]

________________________________________________
Helyszín:Haonwell, Lepo Filvacnál
Időpont:3701. év 2. hónap 10. nap
Helyszínen töltött idő:1. nap, éjszaka
Időjárás:hűvös tavaszi esőzés, sötét éjjel
JK:Yun Lan
________________________________________________

Miután beléptél a kis előtérbe becsukódik mögötted az ajtó, és éjközépi komor sötét takar be mindkettőtöket. Motoszkálást hallasz és fémes csikordulással csúszik el egy kis lap egy lámpás oldalán. Sápadt sárga fénycsóva kél és egy alig pár méteres fa borítású előteret világít meg.
Díszítés semmmi, a szálkás hajópadló sárnyomoktól és esővíztől terhes, a kis szoba mindkét oldalát ajtó zárja.
-Lepo Filvac nyugalmazott zászlós vagyok!
A hang erős és nyers, tulajdonosa egy ősz hajú kackiás bajuszú eléggé vékonydongájú, saját bevallása szerint katonaember. Vadászalsóban és fehér pamutingben, lábán sebtiben felkapott fényes feketére súrolt lovaglócsizmával áll előtted míg szemügyre veszed. Az ajtóra jó méteres reteszt hajt majd rugannyosan ellép melletted.
-Erre. Int a másik ajtó felé, és előrelépve ki is nyitja azt. A csupasz penge most a bejárati ajtó mögötti falra kerül két kampóra, szépen precízen vízszintbe helyezve.
Az újabb helyiségben kandalló világít és fűt is egyszerre, itt már Lepo is utat enged a kis mécses erejének.
Mindössze egy asztal és egy ágy alkotja a sarokba állított nagy kétajtós szekrény társaságát. A két háromlábú szék jelentéktelenül meghúzódik az asztal lapja alatt.
A szobából nylíó két ajtó és három ablak közül most a veled szemben lévő a szokássonál vastagabbnak tűnő ajtó nyílik fel és Morgh kíséretében hideg pince és vérszag kúszik először a bokád köré majd a hátadon át az orrodba.
Az ork ledobja magát az egyik kis sámlira-ami ennek következtében valószerűtlenül szétcsúszni látszik-ésfeléd perdíti a másikat.
-Ülj le, vagy ha levetnéd a gönceid-a harmadik ajtó felé bök a válla felett- a konyhában átöltözhetsz ha gondolod. Bár minket nem zavarsz és itt melegebb is van.

[Rannien Siey]

(Lathan Cralyon)

<Lehet, hogy mégsem volt olyan jó ötlet erre jönni? Mindig is utáltam, ha valakit a külső alapján ítélnek meg. Hajh, de ez ellen sajnos nem tudok mit tenni. Szerencsére nem akarnak meglopni, de azért jobban teszem, ha vigyázok. Nah inkább nem leszek ezeknek az útjában, és megnézem a fürdőt. Ha jól emlékszem úgyis ingyenes. Hátha megtudok ott valami érdekeset, mert ott szinte mindenki megfordul.>
Picit még nézgelődök, aztán a híres haonwelli fürdő felé indulok. Közben vigyázok az erszényemre, mert ki tudja mikor kapnak mégis kedvet a kirablásomra a zsebesek.

[Shia-ko]

(Hoal)

- Semmi gond, szükség volt és még meg is kértelek rá.
Óvatosan mozgatom tagjaimat, mindenféle sietség nélkül. Jól megtanultam eddigi tapasztalataimból, hogy a fokozatosság gyorsítja a felépülést. Lassan felállok, készen arra, hogy bármikor megkapaszkodjak, ha szükséges. Teszek pár nehézkes lépés, majd egyre könnyebben folytatom.
<Oroszlánszagom lehet, de a lényeg hogy túléltem.>
- Hamarosan megmosakszom - mosolygok társamra - de most farkaséhes vagyok, ha megosztod velem, amit sütöttél.
Egyre javuló kedvvel falatozom, majd elsétálok a folyóhoz, hogy megmosakodjam. Mindenféle sietséget mellőzök, nehogy túlerőltessem a testem, majd visszamegyek Kralohoz.
- Sokkal tartozom neked. Az életemet mentetted meg, hogyan hálálhatnám meg?