...a hercegségben...

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*Ahogy a hangfoszlányok értelmet nyernek számomra is felemás gondolatok fogalmazódnak meg bennem. Egyrészt örülök, hogy megtaláltam a kapcsot a helyi alvilághoz. Másrészt viszont nem örülök neki, hogy pont a kedves fogadóst terrorizálják a másik helységben, aki finom ételekkel és vendgészeretettel fogadott. Végül nem marad időm eldönteni bele akarok-e avatkozni a dolgokba, mert valami köhécselő jövevény benyitni készül a hátam mögött. Egy pillanatra megdermedek, mondván itt vendég vagyok és nincs okom elbújni. Majd ez nagyon gyorsan el is múlik, hiszen ha egy idegesebb poroszló vagy netán a behajtó ismerőse érkezik, akkor hamar rossz végem lehet. Így engedelmeskedve az ösztönöknek a legközelebbi fedezéket választom, amit valószínűleg tényléegesen el is tudok érni még a belépés előtt. Így gyorsan, a lehető elgkisebb zajt csapva, átlendülök a pulton és leguggolva meghúzom magamat mögötte. Közben figyelem, hogy a hátsó traktus felől jön-e ki valaki a köhögés hangjára.*

[Shia-ko]

(Hoal cwa Raen)

- Nem tudod esetleg hol találok némi erdőséget errefelé? - fordulok útitársam felé. - Szívesen elszegődnék vadásznak. Napokig az erdőn, a veszéles vadak kilövése, a vadórzók lefülelése. Igazán kellemes elfoglaltság lenne számomra.

[Vigo Odrich]

________________________________________________
Helyszín:Haonwell, a Kacska Kacsában
Időpont:3701. év 2. hónap 10. nap
Helyszínen töltött idő:1. nap, 10 után
Időjárás:Kellemes meleg a fogadóban, tavaszi vihar odakint.
JK:Yun Lan
________________________________________________

Az ajtó nyílik, az eső halkan csapkodja a kint felgyülemlett tócsák felszínét. Az idegen léptei az ajtó csukódásának hangjával kísérve. A pult alatti részen találsz egy helyet ami valami tároló szerűség szerepét tölti be. Fiókok és polcok, mindenféle kések és ónkupák sorakoznak katonás rendben.
Az ismeretlen-befejezve a krákogást- a pulthoz lép, a másik oldalon, és a pult recsegéséből ítélve nekitámaszkodik.
Eközben bent az "új hang" :
-Akkor vigyem valamelyik kölköd? Szajhának biztos jók lesznek a lápba! Röhögésébe és gyereksírás vegyül.
-Addig örülj míg Én jövök és nem Liger. Ő már a tökeid nyomkodná a szádba!
Ez megy még egy darabig, fenyegetőzés, könyörgés, a feletted ácsorgó nem szól semmit míg odáig nem fajul a dolog hogy a bent keménykedő tényleg el akarja cipelni az egyik fiút.
-HAHÓ! VAN ITT VALAKI?!
A kiáltás a fejed fölött... nem esik jól. Figyelembe véve, hogy valakinek ugye ki kell lépnie a veled szemben lévő, a behajtót és a fogadósékat rejtő ajtón.

EDIT

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*Eősen cikáznak a gondolataim és a szemeim is, hogy most mitévő legyek. Főleg mivel a gyerekek elhurcolása már az a szint, amit én se állhatok. A helyzetet nem könnyíti meg az idegen, aki a pultnak támaszkodik. Végül hirtelen elhatározástól vezérelve úgy döntök, hogy elébe megyek a dolgoknak és nem várom meg, amíg felfedeznek. Így a "hahózás"-nál hirtelen felállok és megnézem magamnak az érkezőt. Próbálok minél határozottabbnak látszani, de azért látszik, hogy egy nem ide indult vendég lehetek, mintsem a fogadó alkalmazottja.*

-Igen van. Üdvözlöm. Akkor egy sör lesz az Úrnak?

*Azért figyelek, hogy meglepetésében vagy kevésbbé meglepetten ne támadjon meg olyan könnyen. Ha más nem a köztünk élvő pult visszatartó hatását kihasználva kerülöm el a gondokat.*

[Vigo Odrich]

_________________________________________________________________
Helyszín:Haonwell, patakparti meglepetés.
Időpont:3701. év 2. hónap 11. nap
Helyszínen töltött idő:2. nap, délután
Időjárás:Napos, gomolyfelhős, csendes idő.
JK:Hoal cwa Raen
_________________________________________________________________

Kralo beleegyezően bólint.
-Úgy látom mégiscsak Hanowellben vagy Ziadban fogunk kikötni . Ilyesfajta munkát...
Szava elakad és a mögötted elterülő rekettyésre mered. Lassan kardot húz.
-Szóval munkát keresel kiskomám?
A mögötted felcsendülő férfihang emlékezetet valakire, bár az most nem ugrik be hogy ki is volt de nem kedvelted... ha jól nem emlékszel.
-No akkor elsősorban, fegyvereket, ezüstöt aranyat lerakni fiúkák! Vagy csak a máglyásnál kell majd jelentkeznetek.
Négyen lépnek ki a galagonyás sűrűjéből, gyalogszerrel és husángokkal felfegyverkezve. Mindössze annál aki eddig vitte a szót van egy rövid kard, kicsit csorba kicsit rozsdás, de a vezéri poszthoz elégnek tűnik.
Szépen elkezdnek körbe sorjázni, és megpróbálnak körbe keríteni, egyenlőre egyszerre mindkettőtöket.
A banditák rongyai, ruhái elhasználódtak de nem szutykosak mindössze térdig vizes mindegyik. Lábukon bocskor, soványak és elszántak, rájuk férne pár alapos ebéd, úgy tűnik a számlát pedig rátok sóznák.
-Nem kéne uraim, nagyon nem kéne! Szól Kralo, mikor az egyik megközelíti lovát, majd tesz egy lépést a jószág felé. A tolvaj viszakozik azonnal, így viszont a kettőtök közti távolság nő aggasztóan.

[Vigo Odrich]

________________________________________________
Helyszín:Haonwell, a Kacska Kacsában, éjjeli vendég
Időpont:3701. év 2. hónap 10. nap
Helyszínen töltött idő:1. nap, 10 után
Időjárás:Kellemes meleg a fogadóban, tavaszi vihar odakint.
JK:Yun Lan
________________________________________________

Felugrasz, és útközben egy ónkupát is sikerül megragadnod. A hátad mögötti "konyhában" síri csend.
A kupát az asztalra rakod, már csak a sört kell megtalálnod, merre is lehet a hordó...
Ahogy szépen, feltűnés mentessen végignézel a "vendégen"...
A városőrök egyenruháját viseli, de a szárnyas ló helyett egy kétélű csatabárd van a
tabardján. Magassága nem sokkal több mint a tied, savószín szemei széles orra felett derűsen néznek
rád. Ha magasságban nem is de széltében belőled kettő is kitelne akkora az előtted álló.
Tar fején csak pár árva szőrszál-nem mernéd hajnak nevezni- meredezik. Széles vigyora jól fejlett szemfogakat rejtett, volna.
Most némiképp ijesztő módon ezek közelebb vannak mint azt szeretnéd.
Az ork-efelől sajnos kétséged sincs- nem tűnik meglepettnek.
-No akkor egy kupa sört kérek! Dietrich hol van? Téged nem ismerlek! Tán csak nem felvett egy csapost?
//pm//

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*Ahogy felállva meglátom a szörnyszülött poroszlót kis kiáltással hátrébb ugrom a mögöttem lévő ajtó biztonságos közelségébe messzebb a pulttól.*

-ÍÍÍ.

*Nagyot nyelve nézek körbe, hogy az eddig hallott emberek és az ork mit is reagál a hirtelen hangra. Majd azért kicsit bizonytalan hangon válaszolok.*

-Nem... khrmm... Nem csapos vagyok csupán egy vendég. A Fogadós Úr minden bizonnyal a hátsó traktusban lehet.

*Közben kicsit összeszedem magamat és a megnyugtatásképp igazgatom a ruhámat.*

-Nos elnézést az előbbi heves reakciómért. Szerintem keressük meg a kocsmárost és kérjünk tőle két kupa sört. Természetesen meghívom Önt, ha már így összefutottunk.

[Shia-ko]

(Hoal cwa Raen)

<Na, friss víz után frissítő testmozgás. Honnan ismerős nekem ez a fickó?>
Gyorsan lecsúszom a lovamról és én is kardot húzok. Közelebb lépek társamhoz és a lovamat is arra terelem, ha van rá lehetőségem.
- Mondanám és is ugyanezt, de sem rabló nem vagyok, sem pénzt nem nézek ki belőletek.
Próbálom felmérni, van-e valami szervezettség bennük és hogy bújik-e valaki még a bokorban.
<Kevés dolog esik olyan jól másnapon, mint egy kis birkózás. Nézzük zenész barátommal hogyan tudunk összedolgozni. Nem tűnnek harctéri veteránoknak.>

//Érzékelés: 16
harctéri gyakorlat 3. fok
hadvezetés 1. fok//

[Vigo Odrich]

_________________________________________________________________
Helyszín:Haonwell, patakparti meglepetés.
Időpont:3701. év 2. hónap 11. nap
Helyszínen töltött idő:2. nap, délután
Időjárás:Napos, gomolyfelhős, csendes idő.
JK:Hoal cwa Raen
_________________________________________________________________

A két tábor kölcsönösen méregeti egymást. Végül az egyik husángos intésére téged hárman közelítenek meg, köztük a kardos is míg Kralot csak az kerülgeti aki a lovát próbálta meg elcsenni.
A szemrevételezés nem csak számukra hanem neked is hasznodra vált.
A mozgásukból ítélve hadviselt emberek, nem parasztok.
A csuklóikon még lánc nyoma látszik.
Husángjaik nem a túl méretes vagy korhadt fajtából valók, a kard is csak azért lehet rozsdás mert találthatták. Hadviselt ember nem fogna kézbe olyat.
A vezérük a látszattal szemben nem a rövid kardot szorongató, hanem aki úgy döntött hogy Te vagy a veszélyesebb.
Mozgásuk összehangolt bár látszik rajtuk, hogy le vannak gyengülve. Ilyen művelt környezetben túl sok vadat nem ejthettek az biztos.
Ami még feltűnik, hogy a patak felőli oldalatokat kategorikusan kerülik, néha egy egy oldalpillantást nem csak a kardos hanem a patak túlpartja is kap némelyiktől.
-Ejnye kislányok. Viszi a szót tovább a "megbízott vezető".
-Hát illik ilyet csinálni?! Fáradt öreg barátotokat így megmozgatni?! Mire fel ez a laca faca? Szépen ideadjátok amitek van és nem fogunk bántani senkit. Ígérem!
Szavaiban sokkal több gúny mint ígéret bújkál. Ahogy egyre többet hallod a hangját kezd benned érlelődni a gyanú. A toroni foglyoknak volt ilyen akcentusuk!
Kralo kicsit ijedtnek látszik, neki is feltűnt hogy nem akarják hogy egymást segítve küzdjetek.
Az Őt fenyegető ellen helyezkedésével lassan arra kényszeríti hogy neked hátat fordítva távolodjon.
-Jó lenne ha kitalálnál valamit Hoal, ennek így csúnya vége lesz!
Hangja bár nem riadt de elég bizonytalan.
-Bizony bizony Hoal! Ennek így elég csúnya vége lesz! Csak nem akarja befogni a pofáját a szószóló.
-Utoljára kérem! Fegyvereket eldobni! És kezét a magasba emeli a karddal.

[Shia-ko]

(Hoal cwa Raen)

<Na, ennek fele sem tréfa. A muzsikus nem tűnik valami határozottnak, ezek meg nem valami falusi bunkók. Ésszel kell ezt csinálni. Mit csinál vajon a falka, ha elveszti vezérét? Az igazi az lenne, ha sz üldözőik jönnének a túlparton.>
Oldalazva helyezkedni kezdek, hogy a patak és közém kerüljenek, ezzel közelítsek Kralo felé és ha lehetséges, a velódi vezér is közelebb legyen.
- Azért gondoljuk át ezt fiúk. Messze kerültetek hazulról, bízhatnátok inkább a helyiek vendégszeretetében. - húzom az időt, hogy legyen időm mozogni és a társamnak is időt adjak rá.
Amint ütőtávba ér a valódi vezér, vagy egy kisebb szökellésnyire, megtámadom. Megpróbálom elintézni, amíg harcképes, addig a lehetőségekhez képest őt támadom, ha éppen nem lehet, akkor a kardost, végül aki közel van hozzám.
<Nézzük, milyen iskolát jártatok és mire elegendő az enyém?>

//pm//

[Vigo Odrich]

________________________________________________
Helyszín:Haonwell, a Kacska Kacsában, éjjeli vendég
Időpont:3701. év 2. hónap 10. nap
Helyszínen töltött idő:1. nap, 10 után
Időjárás:Kellemes meleg a fogadóban, tavaszi vihar odakint.
JK:Yun Lan
________________________________________________

Nem hitted volna, hogy egy szívből jövő mosoly lehet ilyen ronda.
A teli pofával vigyorgó ork mégis olyan mint egy rémálom.
-Na mi a baj öcskös? Meglepődtél?
***
-Ah Vendég vagy?!
Felvetésed a tájékozódásra az égiek meghallgatták. Nyílik az ajtó és kilép rajta valaki.
Nem Dietrich és nem is a felesége. Mivel most téged az ajtó szárnya
takar így csak a jobb kézfejére tetovált fekete lepkét látod.
Viszont a háziaknak ilyen biztos nem volt, emlékeznél rá.
A jövevény, vagy nevezzük "behajtónak" megdermed az ajtóban, és az ork mosolya is lehervad.
-Üdv Fertig. Nem volt elég amit a múltkor kaptál?
A megszólított az ajtó takarásából egy gyereket dob a pulton átugró ork elé, majd eltűnik az ajtóból.
Így az bár megóvja a fiú épségét ahogy belekap a pultba de utánna hatalmasat döndülve nyúlik el a lábad előtt.
Az események meglódulnak, valaki hátul felsikít.

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*Már épp válaszolnék az orknak újabb, mosolygós kérdésére, mikor nyílik mellettem az ajtó. Megszokásból még a lélegzetemet is visszatartom, hogy ne legyek feltűnő, bár valószínűsítem, hogy a kifelé igyekvő is tudja, hogy a kintiek többen vannak. Azért abban bízom, hogy nem közvetlenül maga mellett egy ajtólapnyira sejti a poroszló beszélőtársát. Mikor az ork komolyra vált és szavai is azt bizonyítják, hogy ez a sötét pillangó az ő ellensége is és nemcsak nekem ellenszenvesek az erőszakos behajtók úgy érzem itt az ideje, hogy beleszóljak a helyiek dolgába. Ahogy a felismerésre reagálva az idegen visszahúzódna már lendülök is neki vállal és amennyire lehet teljes súlyommal az ajtónak. Kis nekiveselkedésem, késlekedésem épp elegendőnek bizonyulhat, mert így van esélye szerencsétlen hirtelen feltűnő repülő gyereknek, hogy ne vele együtt csapjam rá a Fertig nevezetűre az ajtót. Reményeim szerint ez kibillenti vagy legalábbis meglepi a galádot és vagy nekem vagy inkább az orknak időt ad, hogy tegyen valamit mielőtt hátrafelé menekülhetne a család irányába. Az akció után azért felmérendő a hatást ismét szélesre tárom az ajtót ugrásra készen.*

[Vigo Odrich]

_________________________________________________________________
Helyszín:Haonwell, patakparti meglepetés.
Időpont:3701. év 2. hónap 11. nap
Helyszínen töltött idő:2. nap, délután
Időjárás:Napos, gomolyfelhős, csendes idő.
JK:Hoal cwa Raen
_________________________________________________________________

Mozgásod szemmel láthatóan nem téveszti meg Őket. Kralo egyre jobban leszakad, annál jobban félti az életét semhogy kétes kimenetelű vagy önfeláldozó módon tartsa magát egy ilyen helyzetben. Szemel láthatóan valódi csatában még biztos nem vett részt, nem úgy mint az ellenfele. Valamiért a tőrkardját átveszi a másik kezébe és balját szabaddá téve azt az oldala mellett tartva hátrál tőled egyre távolabb a patakpartot övező fás, ligetes rész szegélyén. Megközelítőleg jó tízlábnyira már sikerült elszakítaniuk tőled.
A fegyveres alak és két társa körülötted félkörívben helyezkednek el, ám valamiért kerülik a pengeváltást.
Te ál-támadások sorozatát indítva próbálsz közelebb kerülni a kis csapat vezetőjéhez, mikor a rövidkard a tag feje fölül a levegőben suhanva a föld felé csapódik.
A patak túlsó oldaláról a fák takarásából egy alak lép ki és valami feléd száll.(-9Fp)
A kődarab még vizes, sajnos ez nem csillapítja a fájdalmat ami az oldaladba hasít a koppanás nyomán.
A gyors helyzetfelmérés eredménye, nem az üldözőik jönnek hanem az erősítés.
A veled szemben állók magabiztosan tartják a kört, de nem közelítenek. Kralo valamit motyog, de vagy a távolság vagy a nyelv miatt a szavakat nem érted. Mindenesetre a kezével is mutogat valamit.
Tán csak nem gyakorol? Olyan mintha valami képzeletbeli hangszeren játszana baljával.
A vezetőjük is összehúzott szemmel nézi, hogy mit is csinál a dalnok, majd az ellenség gyűlölten dallamos nyelvén szól társaihoz. Elindul Kralo felé, társai pedig megpróbálják fedezni áthaladását, így a még meg nem nevezett kissé kopaszodó botos kénytelen megszakítani a kört és hozzád közelebb lépni.
A túlparton a bőrszíj újra pörög, az események sodra kezd felgyorsulni.

//pm//

[Vigo Odrich]

________________________________________________
Helyszín:Haonwell, a Kacska Kacsában, éjjeli vendég
Időpont:3701. év 2. hónap 10. nap
Helyszínen töltött idő:1. nap, 10 után
Időjárás:Kellemes meleg a fogadóban, tavaszi vihar odakint.
JK:Yun Lan
________________________________________________

Az ajtót tartó kéz eltűnik, Te pár pillanatot hezitálsz majd nekiugrassz az ajtólapnak.
Legnagyobb megrökönyödésedre az egyik fiú zuhan ki, és kisvártatva mellé az ork is.
Az ajtó tompa puffanással ütközik ellenállásba, majd fémes csattanás és kiáltás a válasz az akciódra.
Az ajtó mögül egy bőrcsizma talpa és vászonnadrág, egy tőr pengéje fordul ki a pult elé,
melletted a feltápászkodó káromkodó ork.
A polc alatti kis rekeszben mely előtt nem is olyan rég még te gubbasztottál a fiú remeg sápadtan.
A konyha felől
-Ne!
Majd fémes kondulás, tompa puffanás.
Aztán újra ... és újra...és újra
Az ork féltérden megrökönyödve nézi a jelenetet amit előled eltakar rögtönzött fegyvered.
Az ajtó mögül egy csendes hang és halk zokogás ahogy a puffogás-kondulás abbamarad.
-Hagyd Kossu. Elég volt.
Újabb fémes puffanás majd a hang amikor egy nagy pénzérme vagy fedő pörögve megáll az asztallapon.

EDIT:
Ahogy szélesre tárod az ajtót az orknak is sikerül feltápászkodnia.
Az ajtónyílásban egy ismeretlen középkorú férfi teste fekszik, súlyos fejsérülésekkel.
Mellette a földön egy fura hullámos pengéjű tőr hever. A fejénél Dietrich áll és a vállán a felesége zokog.
Az egyik fiú az anyja szolnyájába kapaszkodik a másik pedig még mindig a pult alatt remeg, és halkan sír.
A városőr az alélt emberhez lép és a nyakán tapint valamit.
-Még él! Emelkedik fel a test mellől. De el kell tüntetnünk vagy nem lesz maradásotok a városban!
Miért nem hagytad hogy Én intézem el?
Bár eddig nem kerültél a beszélgetés fonalába de most az kicsit rádtekeredik.
Nem neked szól a kérdés mégis úgy érzed lenne hozzá némi közöd.
-Vele mit csináljunk Dietrich? Bár segített de mindent látott!
Feléd fordul.
-Beszélgessünk kicsit! Az egyik üres asztal felé int, és udvariasan előreenged.
Azt sajnos nem tudod leolvasni az arcáról hogy most mennyire vagytok jóban.

[Shia-ko]

(Hoal cwa Raen) v2.2

<Ennek a fele sem tréfa. Pont egy lövész hiányzott még ide.>
Észreveszem Kralo furcsaságait és hogy felé indul a botos vezető.
<Mit csinál? Teljesen bekattant? Milyen trükkre készül? >
Megtámadom a közeli botost és próbálom továbbra is kierőszakolni a közelharcot, hogy nehezítsem a parittyás dolgát. Ha úgy alakul a dolog, akkor megpróbálok Kralohoz futni, de csak akkor, ha azt különösebb kockázat nélkül megtehetem.
<Rosszul indul a buli. Most vagy ennyire jól céloz a gyerek, vagy nagy szerencséje volt, de még 1-2 ilyen találat és azt visznek, amit akarnak.>