Amnet Keilor 24. Kódexe [ UTK ]

[Pelso]

Gondo

*Bólintok.
- Te kezded a kérdezést.
*Hátra fordulok és tekintetemmel meg keresem a már korábban is ki szemelt „tőrt” a tűzben.
//Telekinézis 1pszi pont 1 kör sebesség 3 m/s//
*A tőrre koncentrálok és a kiszemelt áldozatunk combjába mélyesztem.

[Niobe]

( Rhienna )

* Bólintok Gondónak, majd átveszem az egyik ló kantárát, a másikat Twoura bízom, majd csendben elindulok a kis ház felé. A környéket fürkészem, odafigyelek minden neszre, zajra, mozgásra, így nem erőltetem a beszélgetést, amúgy is fáradt vagyok. *

* A házhoz érve a ház mögött egy félreeső helyen kikötöm a lovakat, mert ha vihar lesz, nem akarom, hogy megijedjenek, és elszaladjanak. Lemálházom mind a két lovamat és az egyik társam lovát, elvégre ne éjszakázzanak már teljes menetfelszerelésben, majd beviszem a cuccokat a házba, egy olyan helyre, ahol aránylag esőmentesnek néz ki. A hálózsákomat leterítem egy aránylag biztonságos helyre, ahol majd aludni fogok. *

* Társam kérdésére felnézek, egy pillanatra ránézek az alvó lányra, majd enyhén kérdő és vizsgáló tekintettel nézek bele társam szemeibe, mielőtt válaszolnék neki: *

- Társam nem érdekel, majd még visszakapja a megfelelő időben és helyen, amiért tiszteletlen volt. A lányt meg remélem reggel megszabadítják tőlünk, ha nem az sem érdekel különösebben. Megmondtam, tőlem jöhet. A többi rajta és az adott helyzeten múlik. De nyugodj meg, nem engedem, hogy megöljék. Engem inkább a valami más aggaszt. Láttam mit műveltél az árnyékokkal, és ilyen mágiát még nem láttam, és nem tudtam rólad, hogy erre is képes vagy. Aggódom, hogy mi van még, amiről nem tudok, és ez esetleg a jövőre nézve veszélyes lehet. Azt hittem, a nem is annyira rövid utazásaink alkalmával megismertelek, de tévedtem. Így most össze vagyok zavarodva és ezt nem szeretem.

- Na mindegy, viszont tüzet kellene gyújtani. Távol tartaná a vadállatokat, és még egy kis meleget is adna. Mit szólsz hozzá?

[Gorodak]

Twou Line


* Mikor meg hallom, hogy Rhienna elkezdi le szerszámozni a lovakat segítek neki. *


* Csöndben végig hallgatom míg beszél, s enyhén, és barátságosan mosolygok rá. *
- Mielőtt találkoztam veled egy másik személlyel kalandoztam, akivel a legrosszabb rémálmaidban sem szívesen futsz össze.
Tőle tanultam néhány trükköt, ritkán alkalmazom őket. Mivel nagyon megterhelő a szervezet számára. S mivel nem tudtam, hogy ezek ilyen balfékek így meg akartalak óvni. Illetve nem is rá számítottam.
A találkozásunk előtt két héttel elég nagy bajba kerültem urammal. Ekkor váltunk szét. Igazából ott hagyott meg halni. Azon a reggelen csak a szerencsének köszönhetem túlélésem. -
* Ekkor teszek néhány lépést a kijárat felé, és felnézek az égre. *
- Utána pedig veled hozott össze a sors barátom, megint csak nagy szerencsémre. Ennek már legalább egy éve. Most elmegyek tűzi fáért, s ha utána még kíváncsi vagy valamire az akkori múltamból, akkor azt szívesen elmesélem a tűz mellet. Ha a többiek nincsenek itt. Ha itt lesznek akkor majd séta közben elmondom míg alszanak. -
* Majd lassan elindulok az erdő felé úgy, hogy még a válaszát halljam. Majd felgyorsítom lépteim. Össze gyűjtök egész éjszakára fát, (ha kell kétszer fordulok.) *
< Bizony érdekes idők voltak azok akkoriban és ő tanított meg használni a titokzatos képességeket. De azért nem kell tudni mindent. >

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városállamában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz éjszaka.
Résztvevők: Teteb Azurec, Gondo
__________________________________________________

*Gondo a tűz felé tekintesz, majd elméd rejtett hatalmát hívod elő. Mivel nem akarsz nagy energiákat felhasználni, így nem is kell nagyon erőlködnöd. Koncentrálásod közben kicsiny barázdák jelennek meg a homlokodon, és érzed, ahogy a pszi energia kiáramlik az elmédből egyenesen a tőr felé. Az lassan felemelkedik az izzó parázsból, és kísérteties fénnyel lebeg a levegőben. Nem időzöl, tudod jól nem sokáig leszel képes irányítani. Jobb mutató ujjaddal a fickó combja felé intesz, mintha egy barátodnak jeleznél, hogy jöhet. A tőr mintha életre kelt volna, úgy repül egyenesen az áldozata combjába. Hangos sistergéssel fúródik az izzó tőr a húsba, minek következtében égett bőr, és hús szag terjeng körülötte.
Teteb figyelemmel kíséred a misztikus eseményt. Bár te nem pont így gondoltad, de megfelel a feladatnak. Társad bűbájt alkalmazva a tűzforró fegyvert életre keltette, és egyenesen a bandita lábába irányította. Te magad is ismered ezt a képességet, de sajnos még nem vagy eléggé felkészült, hogy magad is alkalmazd ezt a képességet.
A hatás nem marad el. A láb tulajdonosa hangos üvöltéssel ébred fel, és nem is hagyja abba, mikor meglátja a füstölgő lábát, és érzi hátrakötött kezét, mi által mozdulni sem tud.

-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! NEM BÍROM EZT A FÁJDALMAT! A LÁBAM!

*Üvölti torka szakadtából. És valószínű, amíg nem veszitek ki a lábából a forró tört, nem is tud nagyon beszélni a fájdalomtól.
Páran még felébrednek az üvöltözés miatt, de riadtan veszik ők is észre, hogy megvannak kötözve, és a szájuk is be van tömve.

[Pelso]

Gondo

*Újból koncentrálok a tőrre és vissza irányítom a tűzbe. Utána biccentek Teteb felé.
Teteb suttogva
- Kezdheted.

[Niobe]

( Rhienna )

- Jól van, nem firtatom tovább. Majd ha lesz még esetleg kérdésem, akkor úgyis megkérdezem. Amíg szerzel tűzifát, addig elrendezem a cuccainkat.

* Majd ha már kiment, akkor a hálózsákokat lefektetem olyan helyre, ahol védve vagyunk az esőtől ha esetleg be akarna ázni a tető, és a hideg széltől. Amint kész vagyok, leülök a saját helyemre, betakarózok, és figyelem társam ténykedését. Közben manalátó képességemmel próbálok megtudni róla pár dolgot. A látottak fényében elgondolkodom azon, hogy szerény tudásomból ki tudom e deríteni milyen iskolában, vagy honnan tanulhatta meg azt a különleges mágiatípust. *

< Már megint nem tudok ellenállni rossz szokásomnak. Mindig mindent tudni akarok, és általában nem elégszem meg annyi információval, mint amennyit megosztottak velem. Egyszer még emiatt bajba fogok kerülni. Na de, ráérek ezen majd akkor rágódni. >

[Sirak]

Teteb Azurec
*Nem túl erősen, de arcon vágom.
- Remélem ez eltereli a figyelmet a lábadról. *Elmosolyodom, hogy lássa, hogy élvezem a megrettentés kedvéért.
- Na szoval, akkor remélem figyelsz rám. *Elkövetkezendő kérdéseimnél mindegyik után hagyok idöt válaszolni.
- Hogy hivnak?... Mit csinálsz itt?... Kik a többiek?...Honnan való vagy?...Ki a megbízód?...Milyen feladattal?...Hol bérelt fel?...Hol fogsz vele találkozni ha bevégezted a feladatod?

*Ha esetleg nem felelne kérdéseimre, vagy nem tetsző választ ad, kap egy-két ütést, és ha végképp nem felelne megfenyegetem, hogy a másik lábába is kap egy finom kést.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városállamában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz éjszaka.
Résztvevők: Rhienna D’Vire, Twou Line
__________________________________________________

Rhienna D’Vire

*Elpakolod a fekvőhelyet a legjobb helyre, majd leülsz és gondolkozol.
Sok minden eszedbe jut, de akár hogy is elmélkedsz rá kell jönnöd, az eddigi tudásod a mozaikmágiáról kevés, hogy tudd ezzel a roppant bonyolult mágiával létre lehet-e hozni. Bár hallottál már pletykákat magas rangú varázslókról, hogy képesek a fényt és a sötétséget irányítaniuk. De ez egyáltalán nem olyan típusú mágia volt. Bizonyára felismerted volna a mágikus kavalkádban, hogy mozaikmágia.
De akkor vajon milyen? Hallottál boszorkányokról, kik uralják az árnyakat. De ő biztos nem az. Próbálsz sokat gondolkodni, majd eszedbe jut valami. A füled hallása kitűnő, de mégsem hallottál varász szavakat. Tehát vagy nagyhatalmú mágus, ki már a saját akaratával képes a mannahálóban formálni, vagy ez a képesség veleszületett.

//Iq próba sikeres.//

*Twou visszatér a házhoz némi száraz fával. Tüzet raktok, és a többiekre vártok.


Twou Line

*Kilépve a kis házból még hallod társad szavait. Egy kicsit fura érzés tőr rád. Mintha cserben hagytad volna a barátodat. Úgy tűnik ez az egy év már így is elég mély nyomott hagyott benned. Így vagy engedsz a barátságnak, de akkor idővel valószínű megtudja ki is vagy te valójában, vagy falat építesz kettőtök közé. De ki tudja melyik a jó megoldás. Talán majd egyszer Morgena megmutatja az utat.
Míg kint kóvályogsz a sötétben magadban elmélkedsz. Természetesen odafigyelsz a környékre, de semmi különös nincsen. Szerencsére a hő látásodnak nem töröd ki a bokádat a sötétben. Pár szárazabb fát találsz, ami ebben a nyirkos időben még majdnem csoda. Vissza mész a kis házhoz, és tüzet raktok. Látod Rhienna már elhelyezte az alvó helyet, próbálva a legjobb helyre vinni. Most már csak a többiekre kell várni.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városállamában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz éjszaka.
Résztvevők: Teteb Azurec, Gondo
__________________________________________________

*Gondo rákoncentrálsz a már nem izzó, de még forró tőrre, és elméd hatalmával kirántod a combjából. A fickó hangosan felkiált, de utána látszik rajta a megkönnyebbülés, hogy nem égeti tovább a forró fém. Ezután a tőr, mint a ragadozó madár sikeres vadászat után, visszarepül a tűzbe, és ekkor alá hull. Érzed, hogy elvesztetted hatalmad e tárgy felett, és ahhoz, hogy újra irányítsd, megint energiát kell felhasználnod.
Teteb te pedig arcon vágod a szerencsétlent, hogy még egy kis nyugodt ideje se legyen. A fickón látszik, hogy nem igazán mer ellenkezni, hisz látja, ti nem vagytok azok a tipikus alkudozó fajták. Majd sorban kérdezel.

*Fájdalomtól eltorzult hangon szólal meg. Beszédében nem hallatszik ki semmilyen bátorság jele. Úgy tűnik teljesen megfélemlítettétek.

-Damas, a nevem Damas, és mint a többiek is a környékhez tartozunk.
Az volt a feladatunk, hogy egy csapat utazót támadjunk meg. Kettőjükről van leírás. Egy erősebb testalkatú férfi, kinek vaskos lovagkard van az oldalán, míg a másik egy nő fura jelekkel tele rótt bottal.
A megbízót nem ismerem. Magas, úgy egy fejjel magasabb lehet mint egy átlag ember, és testes is volt, erős. Nem mutatta az arcát. Papi csuhaféleséget hordott, és csuklya volt a fejére húzva.
A kikötőben találkoztam vele a Részeg matróz előtt a tengernél, és 4 nap múlva a találkozunk ugyan ott.

*Ezután elhallgat, és tekintetén látszik, hogy abban reménykedik nem végeztek vele.

//Teteb te ott száltál meg, a Részeg matrózban.//
//100%-os sikeres megfélemlítés. //

[Pelso]

Gondo

*Oda lépek foglyunkhoz és ki peckelem az ő száját is. Tarkóján a kötést alaposan megszorítom. Megveregetem Teteb vállát és intek neki hogy kövessen. Pár lépéssel odébb álok. Fojtott hangon szólalok meg, hogy ne hallják a foglyaink mit mondok.
- Két dolgot biztosan tudunk. Egy, a jelek szerint kettőnket még nem tekintenek ellenségnek. Kettő, egyre biztosabb, hogy a helyi események mögött nem egy véletlenül erre tévedt fenevad áll.
*Foglyaink felé sandítok.
<... Nem feltétlen kéne életben hagyni... Ha a megbízója fülébe jut mi történt vele... Még a végén ránk is küld embereket...>
- Nagyjából azt monda amire számítottunk. Ha szerencsénk van a találkozóra a megbízó el megy négy nap múlva.
*Újra Tetebre nézek.
- Szerinted tudhat még valamit amit tudnunk kéne?

[Niobe]

( Rhienna )

< Sajnos sok mindenre nem jutottam, de majd ha lesz egy kis szabadidőm, és tőle nem tudom meg a dolgokat, akkor megpróbálok könyvtárban utánajárni, vagy esetleg még a városban lévő varázslóktól kérhetek információt. Ha már annyira odáig vannak a fene nagy tudásukkal. >

* Amint ropog a tűz, megvárom, míg kissé felmelegszem, iszok egy pár korty vizet, majd elhelyezkedem, és csendben elkezdek meditálni. Csak a gyakorlás, és a nyugalom miatt. Jobb dolgom nem nagyon van amúgy sem. Fáradt vagyok már a beszélgetéshez, de aludni még nem akarok. Legalábbis addig nem, míg két társunk vissza nem tér. *

[Gorodak]

Twou Line

* Miután sikerült elegendő száraz fát gyűjteni, tűzet gyújtunk.
Majd le veszem a mellvértem és comb és váll és felkar védőket, majd elcsomagolom őket a lovamhoz, ahol a többi csomagom van. *
< Nem kérdez többet ez jó, most alszom egyet rá és utána meg látom, hogy be avassam vagy sem. Az első akit be avattam, annyira meg ijedt, hogy évekig nem beszélt velem, de legalább nem adta tovább másoknak. Nem akarom elveszteni a barátom egyelőre nem mondom meg neki talán majd később addig is remélem Morgena segít megtalálni az utat... Ha vissza tértünk a városba látogatást teszek a könyvtárban. >
* Kardomat magam mellé teszem tokostul, majd elő veszem a tőrömet. Látom Rhienna meditál. Elmosolyodom, majd várom a többieket, néha fel állok és körbe nézek, hol lehetnek vagy van e valami mozgás. MAjd fel veszem a köpenyemet és úgy várom tovább őket. *
< Majd ha én leszek őrségben kicsit körbe járok. >

[Sirak]

Teteb Azurec
- Igazad van, nekünk még egyelőre jól áll a szénánk. *Belegondolva, hogy minket nem követnek és nem akarnak megölni.
- Hát én azt hiszem, a fontosabb dolgokat megkérdeztük, a többi már csak jelentéktelen részlet.
- Ami, azt illeti talán jobb lenne ha nem élnének, több a gond...

[Pelso]

Gondo

- Igaz. De Rienna nem örülne neki, ha meg halnának. Már a rajta ütésnél se szeretet volna áldozatokat. Üssük le. Utána meg csatlakozunk a többiekhez.
*Oda megyek a foglyunkhoz és teljes erőből lesújtok a fejére.
<… Ha legközelebb az utunkba áll… Az ő életét se fogja megmenteni még az anya rimánkodása sem…>
*A szúrós szagú növényt a combján még szétmorzsolom.
- Menyünk csatlakozunk a többiekhez.
*Teteb egyetértő válasza esetén lovamhoz megyek, felpattanok rá és a kunyhó felé veszem az utam.
Viszont ha szeretne még valamit, akkor meg várom.

[Sirak]

Teteb Azurec
- Rendben ahogy gondolod.
És ahogy elindul Gondo utána megyek.