Shulur - Kikötõnegyed - Horgas Hóhér & a Varjak fogadó

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: késő délután/kora este
_______________________________________________________________

*Ran arca nem árul el számodra semmit gondolataiból, a mondhatni szokásos komor álarccal néz rád.*
- Nem tartok attól, hogy ide jössz és megfújod a vagyonom. Egyrészt nem nézem ki belőled, hogy tolvaj lennél. Másrészt munkát adok, s így életet. Ha meg igen... előbb juss be élve ide...
...
Egy famort sehogy nem lehet lekoptatni... hacsak nem tudsz elég gyorsan elbújni a szemek elől...
*Utolsó mondata egy kis vészcsengőként csilingel míg felmégy a szobádba - a fogadóban nem futsz össze senkivel- , s bedőlsz az ágyba. Ezzel a mondattal kapcsolatban kicsit rosszak az előérzeteid.
A mai nap eseményei és a finom, laktató ebéd hatására elalszol viszonylag hamar.
Álmodsz is szépet, melyből csak a következők maradnak meg felébredésed után: díszes, nemes kisasszonyhoz illő ruhában táncolsz egy virágos réten pillangókkal, miközben kezedben egy halom zsebmetszőpenge díszeleg.
Kipihent vagy amikor lassan kinyílik a szemed, s odakint már szürkül. Átaludtad az egész délutánt.
A fogadó zajai is lassan eljutnak hozzád - úgy hallod, hogy ismét beindult itt az élet.*

[Navaratna]

(Xylina)

-Maga tudja-hagyom rá a pénztárolás módját. Addig jó, amíg nem rí le rólam nem is olyan régóta befejezett foglalkozásom.
Nem vidít fel, hogy itt is ugyan olyan levakarhatatlan sznob pukkancsok élnek, ráadásul itt pár keresetlen lenéző beszóláson kívül rabszolgabilloggal vagy tőrrel gazdagodhatom nem kívánt helyeken. Mért éreztem úgy, lesz még dolgom famorokkal?
Ébredve először is nagyot nyújtózom, kinézek az ablakon, milyen idő van, napszakot saccolok, átöltözöm, és lemegyek az alsó szintre, meg akarom kérdezni Rantól tört közös nyelven, hogy nem keresett-e valaki, és:
-Holnap nekem jó, messze van az a hely, ahol lehet tanulni, vagy kell kocsi?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: késő délután/kora este
_______________________________________________________________

*Odakint már szürkül, kora este lehet.
Az utcán kint jó forgalom van, a szekerek szinte egymást érik, s csak lépésben tudnak haladni a hömpölygő tömeg miatt.
Átöltözöl, majd Ranhoz mész.*
- Nem, keresni senki nem kereste kisasszony. - *válaszolja neked szintén közös nyelven.*
- A ház, hol tanulni tud gyalog úgy egy órás út - feltéve, ha tudja pontosan hová kell mennie; kocsival 20 perc, persze ez is az utcai forgalomtól függhet. Jobban jár a kisasszony ha kocsival megy oda; így legalább biztos, hogy oda érkezik és nem irányítják el szörnyű helyekre...
...
Vacsorát esetleg?

[Navaratna]

(Xylina)

-Hm, én megy kocsi holnap - döntöm el. - Kell szép ruha? Mit mond, kit keres, ha kérdezik? Vagy elég, jöttem lenni okos?
A vacsorára bólintok. Óvatosan felmérem a vendégeket, tényleg nincs e köztük ismerős, vagy olyasvalaki, aki piszkálhat, no meg ülőhelyet is választok.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: késő délután/kora este
_______________________________________________________________

*Ran bólint a döntésedre.*
- Rendben. Szép ruha nem kell, bőven megteszi az, ami magácskán van. - *mér végig szemével, majd egy elégedett halovány mosolyfélével nyugtázza kinézetedet.* - Tanulni megy, ott majd megmondják, hogy kihez kerül, azt sajnos én nem tudhatom.
*A vacsorai bólintásodra hátraszól hangosan - s te eközben felméred a fogadó vendégseregét, Ran pedig egy másik vendéggel kezd foglalatoskodni.
Ismerőst nem látsz bent - legalább is olyat akivel már szóba elegyedtél. Egy-két arc rémlik, hogy ők is itt szálltak meg. Hogy ki piszkálhat? Csak találgatni tudsz - hiába, hogy kinyitott Ran a mai incidens után (ami jóformán előtted még mindig homály, pedig könnyen itt hagyhattad volna a fogad), a vendégsereg egy kicsit ritka - nem lehetnek a fogadóban, maximum két tucatnyian. Szépen szétosztódva ülnek, s nem egy kupacban - a max. egy asztalnál ülő társaság 3 fő. Két előkelőbb férfit látsz bent - az egyikőjük fent ül tőled alig 4-5 lábnyira és csendesen fogyasztja vacsoráját, úgy látszik más nem igen köti le a figyelmét; a másik a lentebbi részen ücsörög, egy kupa és egy pohár van előtte, s békésen szemléli a fogadó vendégseregét. Aki még ártalmas lehet valamilyen formában az a két férfi, akik a lenti részen majdhogynem középen ülnek, vacsoráznak szintén, de már két kancsó is ácsorog a poharaik mellett kissé félretolván a tányértól.
Kivételesen sokat most nem kell várni a vacsorádra - talán egy-két percnyi idő telhetett el míg egy felszolgáló egy tálcával melléd lép.*
- Hova parancsolja kisasszony? - *kérdi kissé meghajolva tőled úgy, hogy a szemedbe nem néz bele.*

[Navaratna]

(Xylina)

"Na, a nézelődő vastagerszényű figyelmét nem kéne felkelteni. Ahogy Ran szavaiból kivettem, egy nemest nehéz úgy lerázni, hogy abból jól jöjjek ki, senkivel se szeretnék nézeteltérést."
Ha van egy hely, ahol még senki nem ül, akkor oda ülök, és ott tervezem elfogyasztani vacsorám, de ha nincs, maradok a pult mellett. Nem idegenkedek a talponállós evészettől sem, annak is megvan a maga hangulata. Gondolatban a holnapot tervezgetem, milyen lesz az a hely, mire számíthatok, és ugyan mi érdekesről számolhatok én be Rannak?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: kora este
_______________________________________________________________

*Szabad hely az még van bőven, válogathatsz is. Kicsit külön mindenkitől, de nem elbújva az utolsó sorban úgy helyezkedsz el, hogy figyelmeddel ne vond magadra a magasabb rangú figyelmét gondolván, hogy így megkíméled magad az érdeklődéstől. Taktikád be is jön, egész vacsora alatt senki sem szól hozzád, hagynak békén egyedül szépen megvacsorázni.
Van időd gondolkodni rendesen, bár sokra nem mész vele, hisz a jövő kifürkészhetetlen és számodra ez az ismeretlen világ rengeteg újdonságot hoz még ebben biztos vagy. Hogy Ran által belecsöppentél valami helyi ügybe ez nem vitás.
Már befejezted a vacsorád, s megittad azt a frissen préselt vegyes gyümölcslevet amit utólag hozott ki számodra a pincér, amikor is meglátod betérni a fogadóba Armadát. Kicsit csapzott, kicsit olyan benyomást kelt így messziről mint aki utcai verekedésbe keveredett, a bal kezét nem is látod, mert a köpenye alá van rejtve. Egyenlőre nem vesz észre - kicsit sánta léptekkel a pulthoz igyekszik, és beszélgetésbe keveredik az ott dolgozó pultossal.*

[Navaratna]

(Xylina)

Amint meglátom Armadát, leteszem a poharam. Tudom jól, mit mondott róla Ran, de nekem semmivel se ártott, nem volt miért neheztelnem rá. Még amiatt sem, hogy ő akkor lelépett,. amikor én bemásztam a fogadóba. Félt, nem akart bajt, én meg makacs voltam.
Felállok, egyenesen hozzá igyekezem. Úgy látom, megverhették, és a kezével is történhetett valami. Megérintem a vállát:
-Armada! Te nézel rossz! Valami fáj? Jó, hogy látni, akartam kérdezni, merre megy akkor délelőtt?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: kora este
_______________________________________________________________

*Armada érintésed, szavaid - vagyis megjelenésedre olyan arcot vág, mint aki kísértetet lát. Hitetlenkedve csillog a szeme, hang nem jön ki a torkán csak tátog párat. Nagyon úgy néz ki, hogy meglepte a megjelenésed.*
- Xylina... öhh... Micsod... - *mond még pár szót halkabban, de nem érted, valószínűleg, hogy toroni nyelven hangzott el.
Lassan bírja összeszedni magát.*
- Én... hazamentem. Tudja nem szívesen keveredem semmi rosszba.... Khm...
De... de megnyugtató, hogy magácskának nincs semmi baj...
Én meg... öhh... leestem a kocsiról idefelejövet... tudja, ez jár annak aki a bakon nem kapaszkodik rendesen egy kátyúnál... igen... - *talán igazat is mond, de vannak apró jelek, melyeket felfedezel rajta: a ruhája nem annyira poros, mint aki az utca kövére esett volna, a szája szegletében van egy seb - esés közben aligha szerezhetett ilyet, a bal kezét rejtegeti miközben a jobb lábára sántított.*

[Navaratna]

(Xylina)

-Igen, én itt, én jól lenni. De te nem, Armada. Látom, fáj a láb, fáj a kéz. Mért nem megy és keres gyógyító? Ha lees, hol a kocsis? Te vendég, nem szabad elmenni, és itt hagyni így - méregetem.
"Persze, leesett. Helybenhagyták, de ha nem rám tartozik, nem rám tartozik. Ugyan mért bánthatták? Rannak lenne igaza, és ez a jutalma, mert én még itt vagyok? Az egész betörés miattam lett volna?"
-Ülni le, kér valami? Mutat kéz, mi baja?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: kora este
_______________________________________________________________

- Hát a kocsist elküldtem én... Nincs komoly bajom, nem kell aggódni, holnapra valószínűleg már semmi bajom nem lesz. - *legyint jobbjával és nem mutatja meg a bal kezét. Elereszt egy mosolyt, melyet valószínűleg megnyugtatónak szánna.*
- Kérni nem kérek semmit, köszönöm. Csak érdeklődtem volna, hogy magácska itt van-e. De látom igen... Ugye nem származott semmi problémája abból, hogy ... ugye nem volt semmi baj?
*Hallod Armada hangját, de vele együtt hallasz mást is. Mintha apró harangok csilingelnének a füledben - olyan a hangzás, mint amikor egy tűzvész alkalmával meghúzzák a templomok harangjait - veszélyre figyelmeztetnek. Számodra még itt nem áll meg a pillanatnyi és a csak a te fejedben lejátszódó látomás: Armadát látod, amit az egyik elrablódnakl egy pénzes szütyüt ad át - a veled szembenülő fél arcán elégedett széles mosoly csücsül.
Egy pillanat az egész és ez a kép elfoszlik szemed elöl... a monoklis Armada viszont várja a válaszod kíváncsian, kicsit aggódva talán.*

[Navaratna]

(Xylina)

Lesütöm a szemem, visszahúzom a kezem. Nagyon rosszul esik, hogy megérzéseim és képességem is azt támasztja alá, amit Ran is említett: Armada nyakig benne volt abban, ami inzultus ért. Nem véletlenül lépett meg, hanem szándékosan. Gyakorlatilag üzletet kötött, hogy elraboljanak valamilyen megbízónak.
"Szoptál, csajos. Most tudja, élsz, virulsz, újra fognak próbálkozni..."
-Baj? Nem. Én istennő vigyáz rám -felelem nehéz szívvel. Eddig kedveltem a pasast, de megingott benne a bizalmam. Érdekből segített, és ez fájt.-Kíván gyógyulást, most esz volt én vacsora.
Ha már a pultnál vagyok, kérek egy kis édes bort. Erre a felfedezésre inni kell, negatív értelemben. Eltervezem, beszélek Rannal a dologról, azaz hogy állítólagos jó ismerősöm érintett a kavarásban...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: kora este
_______________________________________________________________

*Armada kicsit meglepődik valamin, talán a viselkedéseden, de szóvá nem teszi, nem firtatja.*
- Mivel látom jól van és biztonságban kedves Xylina, így én haza is megyek és már nyugodtan fogom álomra hajtani a fejem. Holnap, ha gondolja találkozhatunk, s városnézésre is elkísérem, nehogy baja essen. Persze, ha magácska is akarja. Talán arról a szoborról, a valós személyéről is megtudhatunk valamit, s nem utolsó sorban, hogy magácskának van-e hozzá fűződő rokoni kapcsolata. - *kicsit túlbuzgóan szeretné, hogy a holnapi napot együtt töltsétek.*

[Navaratna]

(Xylina)

Felszalad a szemöldököm.
-Armada! Te beteg, keress gyógyító! Így ne mászkál! - kértem. - Holnap én lenni dolog, neked kell pihenő, nem, mi nem találkoz - hárítottam. - Te visel sok seb. Kell egy, kettő, három nap, hogy te lenni jó. Ez nem játék, Armada - ingatom a fejem. - Én dolog nem fontos, de te egészség igen.
Felhajtom az italom, fizetek.
- Lenni jó, menni haza, pihen, ne gondol baj, ne gondol mi fáj - nézem nem látható karját.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: kora este
_______________________________________________________________

- Ühüm... értem. - *kimért válasz kissé, majd pár pillanatnyi kínos csend. Legalább is Armada mintha kissé kínosan érezné magát, valahogy ezt sugározza feléd.*
- Hát akkor... ha nem bánja Xylina én mennék is haza otthonomba és lepihennék. Azért köszönöm, hogy így aggódik értem. Ígérem, hogy igyekszem magam mielőbb kikúrálni, hogy mihamarább tudjak magácskának segíteni megtalálni a gyökereit itt ebben az idegen világban.
Azért ugye kérhetem, hogy magácska is vigyázzon magára! - *áll fel az asztaltól, majd meghajol feléd. Meg sem várja a köszönésed távozik is. Gyors léptekkel az ajtó irányába lépked és hamar eltűnik mögötte.
A pincér érkezik hozzád.*
- Kisasszony. Fizetni nem szükséges, persze, ha nagyon akarja. Majd a szállás elszámolásánál fizethet egy összegben a főnöknél, Rannál. Persze, ha akarja kifizetheti a vacsoráját. - *mondja, közben észreveszed, hogy Ran egy igencsak utcakölyöknek kinéző leányzóval érkezik meg az utcáról. Megállnak a pultnál, beszélgetnek. Ran intésére a pult mögött dolgozó egy fakupát tesz a leányzó elé, aki mohón utána is nyúl.*