Vidéki történet (ÚTK)

[Syris]

A szertartást nyugodt mozdulatlansággal nézem. Mikor levágják a bárányt és a fedélzetre és a legénységre spriccelik a vérét, felszisszenek és hátrébb lépek nehogy énis véres legyek.
<Micsoda kegyetlenség.>
Megnézem mit árulnak,de nem veszek semmit.
Miután a pap és kísérője távoznak, a hajó széléhez megyek. Lenézek a tengerre,majd a levegőt mélyen a tüdőmbe szívom. A lenyugvó nap irányába nézek.
<Milyen gyönyörű.>
Pár perc után a kabinomba megyek és rendbeszedem megint magam. Ha van lehetőség fürdővizet hozatok,megfürdöm,átöltözöm alkalmibb ruhába,ellátom a sebeim.

[Arnoil]

Matt

Kicsit eszegetek az inas által hozott falatkákból, illetve szomjam is oltom.
Az ablakból látott rakodást nézem pár pillanatig aztán jobb néznivalót keresek magamnak. Elelmélkedem a hajó anyagmágia szempontból fennálló egységén, kis nézelődéssel megnézem hogy milyen módon vannak rögzítve az egyes részek (szegelések, csapolások, válaszfalak beillesztése), s ezzel elfoglalom magam az inas jelzéséig.

A fedélzetre felbaktatok és a szertartást végig figyelemmel kísérem, a vér rám spickolását igyekszem elkerülni (gyanítom nem nekünk szól).

Az inas jelzésére egyértelműen reagálok (erv):
- Kérem mutassa az utat!

[Nibur Sakraf]

(H’yssadin Sychín)

*A fedélközben marad az őrhelyén, ahol eddig is meghúzta magát. Itt könnyen figyelemmel kísérheti a folyosón átmenő forgalmat anélkül, hogy ő különösebb feltűnést keltene. Párszor már volt alkalma ilyen szertartásokban, és különösebben nem hatolt a szívéig ez a barbár procedúra. Távolléte pedig nem tűnik fel úgysem senkinek.*

[Ichigo]

Alex Leron

*A szertartás t türelmesen végighalgatom, bár figyelmem inkább a legénységet és az utasokat pásztázza. A bárányos résznél hátrább álok, nehogy elkapjon a vér, majd a hajósinas mondatára, hirtelen felvidulok.*

-Kösz kölyök hogy szoltál. Farkaséhes vagyok. Merre lesz a vacsora?

[Mesemondó]

/Sychín/
A hajósinas jelenik meg. Mikor el akarod küldeni, bentről meghallod a famor hangját.
- Pietor, közöld vele, hogy ott leszünk. És kerítsd elő a ládámat.
Kérdő tekintetedre a kölyök közli, hogy az áruval együtt egy vasalt utazóláda is a hajóra került. Nagy lakat őrzi, melyre furcsa jeleket véstek - a legénység még érinteni is alig meri.

/mindenkinek/
Dorkon elmagyarázza az utat: le a kabinokhoz, majd a másik ajtón keresztül az étkezőbe juttok.
Az egyszerű termet most kisebb díszekkel próbálják feldobni. A jobb falon kitömött tengeri hal, szájában kisujjnyi fogakkal, a bal oldalon szőttes takarja a hajófalat. A hátsó falon tépett, perzselt kalózlobogó, felette a hajó címere: szigonyt markoló férfi.
Megterített asztal vár, a konyhából pedig ingerlő illatok érkeznek. A 8 fős asztalt most két pad és két szék veszi körbe. Az étkészlet ezüsttel díszített és összeillő elemekből állították össze: mélytányér, fém kanál és kés, széles talpú pohár. Az asztal közepén borral teli korsó.
A díszesebb szék az ajtónak háttal, a főhelyen némileg egyszerűbb párja. Ezen tollas kalap hever, mintegy véletlenül odavetve.

[Nibur Sakraf]

(H’yssadin Sychín)

-Ahogy óhajtja.

*Válaszol. Majd az inashoz fordul.*

-Ott leszünk...és az úr ládáját legyen szíves felhozatni. Köszönöm!

[Ichigo]

Alex Leron

*Az útbaigazítást követően elindulok hát az étkező felé. Gondolkozom, hogy lehet előtte vissza kéne menni a kabinomba, de legyintek egyet magamban. ugysem érne semmit, ha hoznám, az egyik fegyverem. Csak bonyodalmat okozna. Belépve az ebédlőbe, megnézem az asztal terítését és elrendezését. Kszúrom, hogy az asztalfővel szembeni szék díszesebb még a másiknáál is. Biztos a kyré. Így hát leülök a padra, és a boroskancsót rögtön kezembevéve öntök is magamnak egy puhárkával, majd várom a többieket.*

[Syris]

Miután elkészültem, lemegyek a korábban leírt útvonalon a terembe. Mikor belépek, már ott ül a lovag. Rámosolygok. Leülök mellé. Nem tudom éppen mit kortyol. Észreveszem a boroskancsót, töltök magamnak egy kortynyit, amit kiiszok. Annyira nem ízlik, ezért keresek valami mást inni.
<Fujj... Mi volt ez>
Fintorgok.
<Remélem nemsokára jönnek a többiek is, és elkezdhetjük az evést.>
Nézegetem kicsit a tányérokat, kicsit szétnézek a teremben.

[Arnoil]

Matt

Levonulok az inas által mondott útvonalon, s az étkezőben kicsit elnézegetem a díszeket a falon. Kis mélázás után igyekszem egy alkalmas helyet találni.
Rövid tűnődés után leülök az egyik oldalán az asztalnak a lócára, s várom amíg gyülekeznek a többiek.
A tollas kalapra kicsit rosszallóan tekintek, de nem lépek a helyfoglalással ellentétesen.

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Az Emlékezet fedélzetén
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt, Alex Leron, H’yssadin Sychín
--------------------------------
/Sychín/
Hamarosan két matróz jelenik meg, jókora ládát cipelve. Egyenesen a kabinba viszik és a famor intésére a falhoz állítják. Azonnal távoznak.
Védenced felnyitja a ládát és dreggist vesz elő. Az öltözket hímzett minták díszítik - külhoni számára előkelőnek látszik, de te tudod, hogy köznapi használatra szánt öltözéket látsz. A ruha alá vékony szíjon tőr is kerül.

Miután végzett az öltözködéssel, rád oda sem figyelve az étkezdébe megy és a legdíszesebb helyet foglalja el.

/Ayana, Csendes Matt, Alex Leron/
Az ajtón egy díszes köntösbe öltözött, középmagas, fehér hajú férfi lép be. Egyetlen szó nélkül lép az asztalhoz és pillanatnyi tétovázás után elfoglalja a legdíszesebb széket. Végigmér benneteket, majd kezével furcsa mozdulatokat tesz. Mondd is valamit
kyr: Engedélyezem, hogy rám tekintsetek és beszéljetek.
majd merev arccal hátradől.

[Nibur Sakraf]

/Sychín/

*Csendben, feltűnést nem keltve követi. Egyenlőre nem ül le. Valószínűleg majd akkor étkezik valamit, ha a nemes befejezte. Ő még így sem ülhet egy asztalhoz a famorral, h az a fogja. Tiszteletlenség lenne, és még a figyelmét is felkeltené sokaknak.*

[Ichigo]

Alex Leron

*Nem sokkal érkezése után megjön a kyr is és persze a legdíszesebb helyet foglalja el. Gagyog is valami érthetetlen nyelven, de nem foglalkozik vele. A testőre, akivel a jóelöbb beszélt, is megjelenik, de az nem ül az asztalhoz, hanem megáll a kyr hátamögött pár lépéssel. Tölt magának még a borból, majd megkínálja a varázslószerű embert és a nőt is. *

[Mesemondó]

/Sychín, Ayana, Csendes Matt, Alex Leron/
Hamarosan a szemközti ajtón belép a kapitány is. Öltözékét lecserélte, arca frissen borotvált. Sötétkék, hímzett nadrágja fölött ezüstözött nyelű tőrt visel. Tengerészkabátjának ujjait aranysúlytás díszíti, szemében enyhe fáradtságot próbál leplezni. Ervül szólal meg.
- Hölgyem - fordul Ayana felé - nemes uraim - fordul felétek - örömmel üdvözlöm Önöket az Emlékezet fedélzetén. Remélem nem zavarja önöket, hogy észak nyelvén szólok, amennyiben igen, esetleg asziszra válthatunk.
A famor felé fordul és toroni nyelven köszönti őt és testőrét, ahogy a köztoroni etikett megkívánja.
- Sajnos a Birodalmi nyelvismeretem szinte csak ennyire korlátozódik, kérem bocsássa meg.-
Ismét erül szólal meg.
- A nevem Erigono Lancer kapitány, Erenből. Kellemes útnak ígérkezik a mostani, tegyük emlékezetessé egy jó vacsorával.
//Kis szünetet tart, amennyiben valaki kérdezni vagy szólni akar, megteheti//

Két frissem mosdott matróz vesszővel körbefont butéliával jár köbe és erős szagú toroni pálinkát kínál nektek. Ezt követően elkezdik felhordani az ételt. A famor bal oldalán Dorkon jelenik meg és inasként szolgál fel a nemesnek, a többiek az asztalra rakott ételekből szedhetnek. A kapitány minden fogáshoz fűz pár szót.
Az első fogás gyümölcsből készült sűrű leves
- A friss gyümölcs ritka étel a tengeren, ezért kénytelen vagyunk a nem tartósított ételt még az út elején megenni.
majd sült húst szolgálnak fel, sárgás szószban
- a nagyobb tálon marhahús szemes mártásban, a kisebbiken egy tegnap fogott cápából kimetszett sültöt találnak. Higgyék el, érdemes kipróbálni, a fiatal kékcápa húsa csemegének számít, ha jól van elkészítve.
ezt egy egészben megsütött kövér hal követi, édes mártásban
- Ezt Hírnöknek hívják. Ha a tengerész ilyet fog, biztos lehet benne, hogy közel a part.
a vacsora végén almás süteményt szolgálnak fel
- ez persze nem itt készült, a feleségem sütötte az alkalomra, még a parton

A kapitány jó példával jár elől, jókora adagokat eszik az ételből, közben felel a kérdésekre. Ha beragad a társalgás, akkor különféle történetekkel szolgál.

//bármit lehet kérdezni, illetve egymással is társaloghattok. ha befejeztétek, a reagban jelezzétek.//

[Syris]

<Nem tudom mit beszél a kapitány, de kezdem egyre ostobábbnak érezni magam, hogy nem hallgattam apámra. Miért voltam ilyen fafejű? Remélem beszél asziszul.>
Egyre jobban pirulok tudatlanságomon, közben már a számat is rágom. Mikor a kapitány kis szünetet tart, felbátorodom kicsit, és megszóllok:
-Elnézést, uram. Beszél ön asziszul? El tudná mondani, amit az imént mondott? Szégyellem, de csak anyanyelvem beszélem.
<Mindjárt elsüllyedek. Nagyon remélem, hogy beszéli ezt a nyelvet.>

A kihozott ételeket látván szemeim csillognak.
<De finomak.>
A gyümülcsökből, kapitány példáján tanulva én is szedek jócskán. De mikor meglátom a halakat, elfintorodom. Azokból nem eszek. A legvégén még a sütiből is veszek.
<Édesanyám is hasonló sütiket készített. Milyen finomak is voltak...>
Megpróbálok visszaemlékezni a gyerekkoromra. Furcsa érzésem támad. Nem tudom miért, de valahogy nem akarnak jönni az emlékképek. Pár dolog eszembejut, de mégis furán homályos marad a múlt.
<Biztos már túl fáradt vagyok. Mindegy is...>

[Arnoil]

Matt

A dartonita kínálását elfogadva nyújtanám a poharam, de ügyetlenül sikerül az üres poharat felborítani, s lángvörös képpel igyekszem visszaállítani a rendet az asztalon, majd ismét próbálom a mozdulatsort.
(erv)
- Köszönöm, s elnézést az ügyetlenségemért.

A kyr bevonulásakor még az előbbi sokk hatása alatt kissé megfontoltan mozdulok, de a szavai kissé megdermesztenek, s furán nézek rá utána, s alaposan megszemlélem.
< Megengedi? Az öröm kölcsönös... >

A kapitány megérkeztével nem foglalkozom a kyrrel, hanem átadom magam az ételek élvezetének. Mindent megkóstolok, kis falatkákat szedve, s ami ízlik abból szedek még, de ügyelek arra hogy mindent meg tudjak kóstolni és nem telítem magam el egy ételfajtával. Beszélgetést nem kezdeményezek, de ha a történetmesélés közben érdekes kérdés merül fel akkor arra rákérdezek, de nem bonyolódom nagy vitába csak megteszem a kérdésem és megvárom a választ.