...a hercegségben...

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*Ahogy beléptem és körbenéztem egy kicsit megállapodik tekintetem a beszélgető asztaltársaságon, de nem vizslatom őket, csupán amikor közösen vetnek felém néhány pillantást jólnevelten biccentek feléjük.*

-Üdvözletem.

*Mielőtt érdeklődnék tőlük a kiszolgálók holléte felől vagy megközelíteném a pultot a fejem feletti csengő hatására előkerül, akit kerestem, így nem zavarom a továbbiakban a társaságot és a söntés felé irányzom lépteimet. Közben a szalmaszálat kivéve szám széléből viszonzom köszöntését.*

-Jó napot fogadósuram. Megszállnék Önöknél, ha van rá lehetőségem. Nomeg a délidőre való tekintettel jól esne egy finom ebéd. Nem tudom van-e helyi specialitás, ami kifejezetten Önökre jellemző vagy valami nemzeti étel?

[Ichigo]

(Fhal'tas)

*Ruháját porolgatva lépked az uradalmi számvevő épülete felé, hogy leadja az információkat legutóbbi útjáról. Nem tetszik ez neki. Egyre több tetemet talál az erdőben ami medvékre utal.És a csapdáit is elkerülték.*

<Nem tetszik ez nekem. Nem szoktak a medvék ilyen hamar lejönni a kuckójukból. Vajon mi történhetett, hogy mégis megtették? Meg azt is furcsállom, hogy nem találkoztam eggyel sem és a csapdákat is kikerülték.Na mindegy, jobb ha Norath tud erről.>

*Belépve az épület központi termébe meglepődik, hogy olyan sokan összegyültek. A legtöbbjük pásztor, látszik a ruházatán, de az egyik díszesen van felöltözve. És éppen Norathal vitatkozik. Mikor rá irányúl a figyelem, megpróbál nem meglepődött fejet vágni, mint aki hozzá van szokva az ilyesmihez.*

<Na ez hiányzott még! Norath burkoltam közölte velem, hogy győzzem meg ezeket, hogy nincs semmi baj...>

-Khm! Uraim! Aggodalomra semmi ok! A pásztorok nyájaikat, nyugodtan kihajthatják a legelőkre hamarosan. Gondolom hallották önök is, hogy egy két medve hamarabb jött elő az odvából, de teljes biztonsággal állíthatom, hogy nincs okuk az aggodalomra. Személyesen gondoskodtam róluk és fogok is az elkövetkezendő időkben. Kihelyeztem jópár csapdát a területre, szóval, ha netán mégis erre kószálnának, biztosan fennakadnak rajtuk.

[Vigo Odrich]

_________________________________________________________________
Helyszín:Jita, Onno pajtája.
Időpont:3701. év 2. hónap 11. nap
Helyszínen töltött idő:2. nap, nem sokkal dél előtt
Időjárás:Napos, gomolyfelhős, csendes idő.
JK:Hoal cwa Raen
_________________________________________________________________

Az összpontosításnak hála a megszokott módon érsz a létra aljára, folyományaként fejfájásod kezd elviselhetetlen mértéket ölteni.
A fa dézsa és a két vödör tiszta víz , ha neked készült ha nem most jól jön. Kicsit tán még a fejed is "jobban van".
A pej nem tiltakozik kedves szavaid ellen, bár kerüli a túl közeli érintkezést.

A pajta ajtaján lépnél ki mikor a bal szélről mint valami szőrős istencsapása egy kutya ugrik neked. Barna kicsi nagyon szőrös és még ennél is nagyobb a hangja. Hatalmasat nyekken előtted mikor a lánc megfogja. Bár el nem ért, de ugatása tűként hasít a szinte néma csendben is majd szét eső fejedbe.
Mellette kényelmesen elférsz, mintegy az ajtó feléig ér csak el a lánc. A vakító napfény már meg sem kottyan, ezek után.
A z udvarból és földszintes házból amit belátsz , ember nincs az udvaron.
Pár ólat, baromfikat, és macskákat látsz mindenfelé. Ezek mind méretre mind korra igen nagy változatosságot mutatnak.
A ház fehérre van meszelve, ablakait spaletta védi a déli nap sugaraitól, piros cserép tető és zöld ajtó egészíti ki az összképet.
A környékre nézve művelt földeket és egy gyümölcsöst látsz, a többit az épületek takarják.
A falu házai vélhetőleg mögötted lehetnek, az ég felé nyújtózó füstkígyók ezt a látszatot keltik.

[Vigo Odrich]

[color=#4080FF]______________________________________________________
Helyszín:a nyugati határon, a hegyeken innen , a Waron birtokon.
Időpont:3701.év, 2 hónap, 11.nap
Helyszínen töltött idő:1. nap,
Időjárás:felhős, esős idő.
Jk:Fhal'tas Keilor
_______________________________________________________

***

[Vigo Odrich]

________________________________________________
Helyszín:Haonwell, a Kacska Kacsában
Időpont:3701. év 2. hónap 10. nap
Helyszínen töltött idő:1. nap, 10 után
Időjárás:Kellemes meleg, a levegőben friss kenyér illata száll, kint eleredő majd zuhogó eső.
JK:Yun Lan
________________________________________________

A köszöntésedre kézzel int az egyik férfi, utána pedig ott folytatják ahol abbahagyták.

A fogadós arca felderül mikor bejelented szándékaid.
-Természetesen van üres szobánk! Üdvözlöm Dietrich Nourvukaiken vagyok! A szobák az emeleten vannak, hagy kérdezzem meg hogy lóval érkezett?
***
-Köszönöm, specialitásunk nos így kifejezetten nincs, ám eddig nem érte panasz a szakácsnőnk munkáját. Nagyon röstellem, de az ebéd még közel fél órácskát igényel, és akkor tökéletes lesz, de addig is foglaljon helyet talán.
Az étek gulyásnak levese és hagymában sült vaddisznó savanyú tormás mártással lesz, tényleg már alig fél óra csak.
Addig esetleg az út porára valamit?
Előzékenyen, és nem tenyérbemászóan, érthetően beszél. Közben ha leülsz akkor az asztalnál folytatja.
Az illatok, hogy be is lettek azonosítva, határozottan erősebbek és vonzóbbak lettek, tán még a kellemetlen szúrós bűz is elhalványult kissé.
-Segíthetek esetleg még valamiben?
Ha rendeltél akkor:
-Rögtön intézkedem! Azzal meghajol és távozik azon az ajtón ahonnan előbukkant.

[Ichigo]

(Fhal'tas)

*A mondókája után szinte elszabadúl a káosz. Hatalmas zsivaly alakúl ki a tárgyalóteremben, mindenki próbálja magának a legjobb legelőket lefoglalni. A jelenléte a háttérbe szorúl, csak néha néha kérdeznek tőle terület járhatósága után érdeklődve. Ekkor tör be az ajtón valaki és jajveszékelve elujságolja, hogy megtámadta őket egy medve.*

<Ragyogó! Már csak ez hiányzott nekem!>

*Norrath kiküld mindenkit a teremből majd a sebesült férfivel foglalkozik. Szinte érzi a rá meredő pillantásokat, akár ha kést nyomnának az oldalába. Legfőképpen a városi uraságét. Egy fertályóra múlva a megtámadott férfi már a saját lábán sétál ki, majd Norreth behívja őt, a városit és Lokiadert. Bent számonkérést vár.*

-Uram, nem akartam pánikot okozni a pásztorok között, ezt utána akartam elmondani önöknek. Ez elmúlt időkben találtam medvetámadásokra utaló nyomokat a vadállomány között és a csapdákat is kihelyeztem, de mindezideáig egyik sem fogott medvét. Ez elég gyanus volt a számomra, most meg, hogy egy kocsit is megtámadtak, erős a gyanum, hogy nem közönséges medvékkel van dolgunk. Egy medve nem támad meg egy lovaskocsit, és nem tud elejteni két lovat! Ez vagy mágia, vagy valamiijen természetfeletti erő beavatkozása lehet véleményem szerint. Ha lehetne, kis zeretném kérdezni ezekte az embereket, hogy pontosan hogy is nézett ki az a dög.

[Shia-ko]

(Hoal cwa Raen)

<Hogyazajó... Soha többet ennyi piát. Na jó, esetleg ha nimcs létra, kutya, napsütés. Vagy ezek kombinációja. vajon merre vannak a háziak? És a muzsikus? Gondolom Ő nem érzi ilyen cudarul magát. Nem hát! Ott volt az a kislány... Ez víz isteni. Bocs pacik, ha a tiétek volt, mostmár kissé visletes, de sokkal fűszeresebb, mint előtte volt.>
- Jól van, öregfiú! Kicsit halkabban és legközelebb még meg is dögönyözlek. - óvatosan kikerülöm a kutyát, nem szeretnék összezördülést vele, a hangja is elég erős fegyver ellenem, az állkapcsaira már nem vagyok kiváncsi. Megközelítem a házat, majd bekopogtatok, a kiáltozást próbálom mellőzni, a hangoskodást a szőrös istencsapására hagyom.
<Valaki csak van itthon. Vagy valahol. Ha reggelit/ebédet nem is kapok, legalább megköszönném a szíves vendéglátást, a vizet, a kutyát. A kis feketének jó alaposan is megköszönném. Nehogy hálátlannak gondoljon. Meghát meg kéne találnom a az utitársam is. Mondjuk nem sietek, de ha Ő meg igen...
Ejj, ezek a szántóföldek. Sehol egy erdőség.>

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*A fogadós derűjét látva én is derűsen, kedélyesen válaszolok neki.*

-Az én nevem Yun Lan. Lovam nincs, de azért köszönöm a körültekintését. ... Semmi gond, hadd főjjön csak rendesen meg az az ebéd. Mostmár, hogy megnyugtatott van fedél a fejem felett, nem sietek sehová.

*Közben, ahogy Dietrich elsorolja miket fogunk enni nyelek egy nagyot, mert összefut a nyál a számban.*

-Bár gulyásos levest még nem ettem, de a tormás vadas alapján a leves is kitűnő lesz. Nos, ha már így kérdi egy kupával a helyi borból vagy más italból. Tudja még sosem jártam az Önök országában, így kíváncsi vagyok errefelé mi finomakat esznek-isznak.

*A beszélgetés és a rendelés alatt továbbra is a pultot támasztom, emrt nem akarom direkt ugráltatni a fogadóst. A segítségére vonatkozó kérdésre megrázom a fejemet és felkászálódok a söntés mellől.*

-Köszönöm egyenlőre ennyi is bőven elég.

*Ahogy eltűnik az ajtó mögött a férfi keresek egy kisebb asztalt, ahol nem zavarom a "törzsközönséget" és kényelembe helyezve magamat nézelődök, bámészkodok hol a benti ornamentikát, hol pedig a kinti időjárás változását.*

<Eddig érdekes és kellemes hely ez a Haonwell. Remélem a pénzkereseti lehetőségek is jók lesznek és nem botlok túl nagy halba.>

[Vigo Odrich]

[color=#4080FF]______________________________________________________
Helyszín:a nyugati határon, a hegyeken innen , a Waron birtokon.
Időpont:3701.év, 2 hónap, 11.nap
Helyszínen töltött idő:1. nap,
Időjárás:felhős, esős idő.
Jk:Fhal'tas Keilor
_______________________________________________________

***

[Ichigo]

(Fhal'tas Keilor)

*Lokiader mondandókáját Fhal sem álja meg szónélkül, főleg mikor naplopóként gyanusítja.*

-Naplopó? Már elnézést hogy hetekre eltünök a városból és próbálom megfékezni a vadakat. Persze addig te a városban koptatod a hátsód. Persze nem veszélyes a munka az erdőben. Ezt is bizonyítja az hogy az elődeimet is szétmarcangolva találják meg vagy nem is kerül elő a testük. Könnyü a védett helyről magyarázni, de ha olyan okosnak képzeled magad miért nem cserélünk szerepet? Én itt leszek a városban, te pedig a vadonban? Na?

*Ekkor szól közbe Norrath és csillapítja le a kedélyeket. Megkéri Loiadert, hogy kisérje be Greget.*

-Persze uram. Rögvest indulok, amint kikérdeztem Greget.

*Mikor bekerül a férfi és leül(tetik) a székre, egy egyszerű kérdést tesz fel neki.*

-Nos Greg, szeretném ha most összeszednél minden gondolatodat és visszaemlékeznél a támadásra. Tudom, minden hirtelen történt, de jó lenne ha visszaemlékeznél. Hogy is nézett ki az a medve? Mekkora volt a mérete? Fontos lenne, szóval próbálj meg visszaemlékezni.

[Vigo Odrich]

________________________________________________
Helyszín:Haonwell, a Kacska Kacsában
Időpont:3701. év 2. hónap 10. nap
Helyszínen töltött idő:1. nap, 10 után
Időjárás:Kellemes meleg, a levegőben friss kenyér illata száll, kint eleredő majd zuhogó eső.
JK:Yun Lan
________________________________________________

Ahogy Dietrich eltűnik az ajtó mögött, választasz egy szimpatikus asztalt.
Nem túl messze a kemencétől, nem túl messze az ablaktól de a falhoz is közel.
A terem alakjának okán végül hagyod a csudába a sablonos szempontokat. Az első 4 székkel körül vett fehér abroszhoz ülsz.
A "társaság" még mindig pusmog, hiába szakavatott füleid, a távolságot nem bírja áthidalni.
A két lurkó elkezdi cipóból gyúrt galacsinokkal dobálni egymást, míg az atyai szigor minden hatalmával le nem csap rájuk.
-Lan, Kon! Azonnal indultok felfelé anyátokhoz!
A fogadós érkezett a boroddal.
Egy fa tálcán egyensúlyoz feléd egy cserép kancsóval és egy ón kupával.
-Bocsásson meg nekik, a zavarásért- szabadkozik- gyerekek még, és igen elevenek. Az címzettek mint két kis kutyakölyök apjukra sandítva oldalognak el a másik ajtón.
A lábak dobogása arra enged következtetni, hogy mindez az ajtóig tartó jól megtervezett színdarab volt.
A melletted az ég -jelen esetben a mennyezet-felé szálló sóhaj pár pofon előjele is lehet akár.
Közben a kupa és a bor is az asztalra kerül.
-Ez Tilan-hegyi Arany Pacsirta névre hallgató óbor. Egyik unokatestvérem saját maga termeszti és csak családtagoknak ad belőle megfizethető áron!
-Kérem kóstolja meg, ez itt még 3691-ből való!
Megvárja hogy mit szólsz hozzá.
Maga a nedű szinte karamell színű igen erős zamatú, ám nem túl erős száraz bor.
Ha nem is mindennapi fogyasztásra, de alkalmanként biztos meg tudnád szokni.
-Akkor maradhat? kérdi a kancsóra utalva.
****
A kívánságodnak tetszőn cselekszik és újra eltűnik a tálcával a vélhetően konyha felé.

Az utcán viharossá fokozódik a szél és az eső is be be csap a nyitott ablakon. Fennakadást ez nem okoz,
a szőnyeg távol van, és asztal sem árválkodik rossz helyen. Az utcán még pár fogat és szaladó ember suhan át
az ablak alkotta képen, de semmi jelentős nem várható, ilyen felhőszakadásban.
Az asztal mellett ellenben megakad a diskurzus, vélhetően csak most fedezték fel a nagy beszélgetésben,
hogy kint eleredt, sőtt szakad a víz.
Feláll az egyikük, szőke , felleghajtós, egy fát és egy lovat ábrázoló tabardot viselő középkorú férfi és az ablakhoz siet.
Menete közben:
-Jó napot! Ez meg jól rákezdett igaz-e?! Inkább bosszúsnak tűnik, szavaival és mosolyával ellentétben.
Jól megnézi az eget és az utcát is majd visszaül.
Kisebb vita is kialakul, úgy "hallod" a hölgyek nem akarnak túl sokáig itt időzni.

Az ebéd az ígérthez képest is késik egy keveset, de korgó gyomrod csillapításra, egy több literes tálban Dietrich végül meghozza a levest.
Mellette egyik fia-meg nem mondanád hogy melyik- egy fatányért és evőeszközöket tesz eléd, majd visszaszalad a konyhába.
A másik asztalnál hasonlóképp cselekszik egy fehér főkötős nő és a másik fiú.
A helyiség most kicsit sötétebb, ezért az asztalra kerülő gyertya hivatott a homályt eloszlatni.
Az eső a "munka" szagát is elmossa, így nem marad más mint a hússal és zöldségekkel gazdagon tálalt leves.
Ízvilágra ez kicsit csípős számodra de a cipó ezen is segít. Mire a disznó szeletek és a mártás eléd kerül úgy érzed nem is hiányzik már annyira.
A háziak türelmesen etetik a vendégeket, senkit nem sürgetnek, és a gyerekek is "megjavulni" látszanak erre a kis időre.
A szülők pedig mindent megtesznek hogy kárpótolva érezhessétek magatokat a kései ebéd miatt.

[Vigo Odrich]

_________________________________________________________________
Helyszín:Jita, Onno pajtája.
Időpont:3701. év 2. hónap 11. nap
Helyszínen töltött idő:2. nap, nem sokkal dél előtt
Időjárás:Napos, gomolyfelhős, csendes idő.
JK:Hoal cwa Raen
_________________________________________________________________

Szétnézel, sehol nem találkozol a tulajdonosokkal, de még csak fákat sem látsz elérhető távolságban.
Se emberek se erdő. Ha ez így folytatódik rossz napod lesz... nagyon. Noir ma nagyon jó kedvében lehet
Tétován téblábolsz az udvaron, a kutya kitartó, de senki nem jön hogy intézkedjen helyette.
Már a faluba vezető út , utcával szemezel mikor az egyik távoli háztól porfelhőt kavarva egy lovas közelít.
Eléd érve Kralo ugrik le a lováról, mintha nem lenne olyan nyúzott mint Te.
-Há Te meg hogy nézel ki Hoal?! szörnyülködik.
Szétnéz az udvaron és a következő kérdése is felesleges.
-Onnoék hol vannak?!
***
-Mindegy is! Figyelj most gyorsan össze kéne kapnod magad vagy kénytelen leszek itt hagyni téged.
Tudod Halaima nem volt egészen független-kaján vigyor- és most nemkívánatosak lettünk egy kis időre... megint!
Na jössz vagy maradsz?
Bár igyekszik magabiztos hódítónak látszani, de néha idegesen pillant érkezése irányába.

[Shia-ko]

(Hoal cwa Raen)

<Hála az égnek, hogy van itt valaki. Már azt hittem, hogy valami rossz szellem lakja a környéket, azért nincs itt senki nappal.>
- Tudod nekem nem olyan simulékonyan sikerült az estém, mint neked. - Próbálok rávigyorogni. - Nem tudom, hogy vannak az emberek, senkivel sem találkoztam, mióta összekapartam romjaimat.
Nekiállok gyorsan felszerelni a lovamat, miután magamra vettem a fegyvereimet, majd a felszerelésemet is rádobom. Megpróbálok felugrani, de igazából kúszás lesz belőle.
- Nem is tudom, hogy egy kis vágta, vagy egy kis verekedés tenné a legjobbat az állapotomnak. MOndjuk a hangulatom szerint inkább pofozkodnék. - Megállítom a lovam indulásra készen. - Na, mi legyen? A hangulatomhoz a verekedés van közelebb, de áruld el nekem: te mindig foglalt lányokat szórakoztatsz?
<Ha vágtázunk, lehet hogy a gyomrom a ló hátán köt ki. Ha verekszünk, legalább ráfoghatom egy gyomrosra, ga nagyon mocorog odabenn valami.>

[Quator ar Zaraquer]

(Yun Lan)

*Most nem is bánom, hogy nem a "biztonságosnak" számító sarki, félreeső asztalt választom. Itt elvileg nincsennek rosszakaróim, csak egy messziföldről érkezett vendég lehetek. Inkább az a fontos, hogy ne zavarjam a társaságot és a gyerekeket. Így végül sikerül egy takaros asztalkát választani, ahonnan akarva-akaratlan sem tudom kihallgatni a diskurzust.
A gyerekek elevnségét sem bánom, hiszen nem volt az olyan régen, mikor még én is különböző rosszalkodásokkal múlattam az időt a család legnagyobb bánatára.
A bor és főleg a hozzá tartozó történet felkelti érdeklődésemet és a kupában lötyögő italt először megszagolom, majd érezve, hogy jó az illata megkóstolom.*

<Hmm. Finom a bor. Bár az ára is biztos megvan, de azért jó. Mondjuk az más kérdés, hogy mennyire lehet erős és mennyire csalós a zamata. >

-Nagyon finom a bor. Üdvözletem az unokatestvérének is, nagyon ért a borászathoz. Azt hiszem még elkortyolgatnék belőle, bár azt nem merem mondani, hogy egy egész kancsóval meg tudok inni ebből a nemes nedűből. Azért csak hagyja itt.

*Ahogy a fogadós elmegy az asztaltársaság is felneszel a zuhogásra. A mosolyt és a derűs hanglejtést én is viszonzom, bár az én kedvem tényleg vidám és nem csak kényszeredetten örülök.*

-Az már igaz. Bár talán ahogy jött olyan hirtelen el is vonul a zuháré.

*A további diskurzust részemről a megérkező leves akasztja meg. Nagyon jól néz ki és igencsak gazdagnak bizonyul. Nem nagyon tudom errefelé mi az illendő, így hasamra hallgatva szemrebbenés nélkül szedek második tányérral, amit azért már kevésbbé mohón lapátolok, mint az elsőt. Nagyon jól esik a meleg és ízletes leves. A csípőssége ugyan szokatlan, de hamar hozzá tudnék szokni ehhez a konyhához úgy érzem.
Ezek után kicsit hátradőlök székemen és ahogy lecserélik a menüt a második fogásra megdörzsölve a hasamat elismerően biccentek a fogadós, de főleg a felesége teljesítményére.*

-Ilyen jót még sosem ettem, főleg nem levesből. Azt hiszem Fogadós Uram, hogy most kicsit szusszanok is így ültömben a vadas előtt.

*Így töltök még egy kis bort és kortyolok néhányat, miközben körbepillantok, hogy a többiek mit szólnak az ebédhez. Pár percnyi lazítás után nagyot sóhajtva nekilátok a másodiknak is. Közben azon morfondírozom kik lehetnek a társaság tagjai.*

<Valami nemes kíséretéhez vagy helyi szervezethez tartozhatnak a címeres felöltő alapján. Bár az is lehet, hogy errefelé a nemesség maga is eljár egy jó ebéd kedvéért a köznép fogadóiba? Ha így van vajon melyikük lehet a nemesenszületett? A nők egyike? Vagy aki az időjárást méltatta? Esetleg mindannyian?>

[Vigo Odrich]

[color=#4080FF]______________________________________________________
Helyszín:a nyugati határon, a hegyeken innen , a Waron birtokon.
Időpont:3701.év, 2 hónap, 11.nap
Helyszínen töltött idő:1. nap,
Időjárás:felhős, esős idő.
Jk:Fhal'tas Keilor
_______________________________________________________

***