Vidéki történet (ÚTK)

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Ifin utcái
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt
--------------------------------
/Ayana/
Foglyod meredten bámul fegyveredre és hálálkodni kezd, mikor leengeded. Nyakán a pengéddel nagyon is készségesen követi utasításaid:
- A klán, hát, na persze, a Láncbarátokhoz tartozom - hebegi - csak a varázslót akartuk, mert jó pénzt kínáltak érte, Tharr sújtson, ha nem igaz, - bólogat - aztán meglepődtünk, mikor egy fegyveres is kísérte, de Gorlak mondta, hogy nem kell tőle félni és szerzett egy emberfogót és a kezembe nyomta ....

Bika közben magához tért és rémülten figyel benneteket.
- Gorlak halott?? Uramisten, ő volt a helyi vezér fia! Ezért mindegyikünket megölnek!

Vezetőtök nem úgy néz ki, mint aki tud csomót kötni, kénytelen vagy magadat kiszolgálni.
A halottaknál nem sok dolgot találsz, összesen 3 ezüstöt és 80 rezet szedsz össze. Mindegyiknél akad valamilyen tőr. A Gorlak-ként azonosított férfi nyakán vékony ezüstlánc, a többieknek a vállán láncforma tetoválást találsz.

/Matt/
Nem érzel mágikus aktivitást a környéken. Begyűjtesz némi energiát és látod, amint társnőd begyűjt ezt-azt a halottaktól.

Közben hallod, amint Bika valamit mond a hölgynek, majd hozzád fordul.
- Gyorsan kell menekülni, ezt volt helyi bandafőnök hülye fia - mutat az egyik halottra - Mind ki leszünk ölve, ha nem megy. El kell jönni azonnal a városból!

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Az Emlékezet fedélzetén
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Alex Leron
--------------------------------
A hajósinas nem sok idő múlva ismét feltűnik az ajtódban:
- A lovát elláttuk, Uram, minden rendben. Megerősített rekeszbe tettük. Nagyon szép lova van, azt a balfék Nagyfülűt fel is rúgta - vigyorog.

[Ichigo]

Alex Leron

-Remek, kösz szépen. Nesze, itt egy kis jutalom a fáradságodért.

*Odaad neki 10 rezet, majd int neki, hogy elmehet. Mivel sokmindent nem tud csinálni, ezért, a kifutásig leheveredik az ágyára.*

[Syris]

Bikára figyelek.
-Nem fognak megölni. Téged könnyen kiütöttek, de láthatod, hogy a varázslóval könnyen elbántunk velük. Igaz nem voltak túl sokan. A varázsló ezenkívül nem is ölt, csak megsebesített párat, és aztán hagyta őket elfutni.-A mondanivalóm végénél célzatosan felemelem a hangom, és ránézek Mattre.-Mindegy, menjünk, de még előtte van egy kis elintéznivaló dolgom.
Azzal odamegyek a hátizsákomhoz, előveszem a pergamenem és a tollam, majd írok rá valamit. Lehetőleg úgy, hogy ne nagyon lássák. Igyekszem úgy mozdulni, hogy úgy nézzen ki, mintha kotorásznék a táskámban.

Figyelj a megkötözött tagra, ne hagyd meglógni! Óvakodj a Láncbarátoktól! Ha többet akarsz tudni róluk, kérdezd Bikát, és a foglyod.

Miután megírtam letépek egy kis darabot a pergamenből. Azt, amire írtam. Elteszem a pergamen üresen maradt részét és a tollat, aztán felveszem a hátizsákom, odamegyek a lovamhoz, és a fogolyhoz. Óvatosan a bal oldali nyeregtáskámba csúsztatom a cetlit. Majd jelzem a többieknek, hogy felőlem indulhatunk. Vezetem a lovam.

Miután elindulunk, szótlanul gondolkodom. Közben Matt mellé megyek. Ránézek kifejezéstelen arccal, elbambulok rajta (legalábbis mások számára úgy nézhet ki), pár percig csak nézem, de mégse látom. Valahol máshol járok. Lelkem kezd lenyugodni. A gyűlöletem visszahúzódik. Tekintetem nemsokára kitisztul, és magamelőtt a varázslót látom. Megörülök neki, ezért kedvesen rámosolygok. Közelebb húzódok hozzá.

Később ránézek Bikára, jól van-e.
-Hogy vagy Bika?
<Vajon mikor ébredt fel?... Legutóbb akkor láttam, mikor összeesett. Ránézek az ismeretlen emberrek, aki velünk halad... Ő nem a fogós?... Úgylátszik már nem vigyorog annyira. Biztos a varázsló elintézte valahogy. .>
Erre a gondolatra ismét rámosolygok. És megszólalok.
-Ayana.-Mutatok magamra, hogy ez a nevem.
-Ki?-Mutatok rá. Mindezeket asziszul mondom, de remélem rájön, mit akarok.

Ha elmondja, úgy vigyorgok majd, mint a tejbetök. Ha nem, akkor látványosan elcsüggedek, és Bikára nézek, hogy segítsen.

Az "eszmecsere" után a fogolyhoz szólok.
-Ki vagy? Mi a neved?

[Arnoil]

Matt

Bika felém intézett mondatán elgonolkodom, majd megint hallgatom kettejük párbeszédét a gesztusokból próbálok tájékozódni. Majd látva hogy az annyira nem megy egy gyors oldalpillantással a parittyásra kitekintek.< nagyon erős volt az a sav, vajon él-e még vagy mi van szerencsétlennel? >

Ayana furcsa szemlélődését összeszorított álkapoccsal tűröm.
< Mi a fene ez? Nem menekülünk! ... Végre valami emberi (mosoly) >
Mosoly után enyhül kicsit a feszültségem, aztán mégsem.
< Most meg közeljön, fene ebbe a szituációba még a szavát sem értem és ő sem az enyémet... Végre egy jó ötlet, jelbeszéddel legalább pár dolgot átadhatunk egymásnak... >
Rámutatok - Ayana Majd magamra - Matt Mosolyát látva én is elmosolyodom.

Ránézek Bikára
- Mi a terved? Ha ez a 8 ember a banda nagy része volt, akkor nagy félnivalónk nincs. Egyáltalán miért támadtak nekünk?

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Ifin utcái
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt
--------------------------------
Miközben elhagyjátok a helyszínt látjátok, hogy több helyi lakos is a hullák köré gyűlik és levetkőztetik őket.
Kísérőtök teljesen kétségbeesett, idegessége kezd rátok is átragadni. Annyit hámoztok ki a kevert beszédéből, hogy a Láncbarátok egyáltalán nem egy banda, sokkal inkább egy nagy hatalmú szervezet, mely rabszolga-kereskedelemmel foglalkozik, egész Északot felölelve. Ifinben uraknak számítanak, a Kobrákkal karöltve uralják a város alvilágát. A zsebükben számos nemes és katonatiszt megtalálható, az ellenségeik gyakran lassú kínok között szenvednek ki, hogy a hulláikat a hajnali dagály vigye a cápák közé.

Akit megöltetek, az Ifini vállalkozás vezetőjének fia, az apja kérlelhetetlen ellenség. Eddig több tucat gyilkosság terheli lelkét, egyszerű halandó számára elérhetetlen. Bika történetét több helyen is megerősíti a foglyotok.

Bikának ötlete is van a menekülésre: a túlélők már biztos értesítették a klán többi tagját. Ha szerencsétek van, elsőnek a kapukat ellenőrzik, illetve őriztetik a térkapukhoz vezető utcákat. Viszont tudomása szerint több hajó is indul a kikötőből - mindegy, hogy hová, csak el innen. Az egyetlen kérése, hogy őt is vigyétek magatokkal.

[Syris]

-Úrnőmre... Milyen elvetemült emberek ezek? Meggyalázni a holtakat?...
Figyelem mit mond Bika. A rabszolga-kereskedelemnél leragadok.
-Rabszolga-kereskedelem? Az mi?
Ahogy mesél tovább Bika, szörnyülködök, hogy mégis mikre nem képesek ezek az emberek.

-Menjünk akkor arra, amerre mondod, Bika! És persze, hogy jöhetsz velünk. Legalább tolmácsolhatod majd a mondanivalónkat.-Rámosolygok Bikára.
-Tudnál nekem pár szót tanítani útközben közösül?...Csakhogy én is tudjak majd kommunikálni.
Matthez fordulok. Megpróbálom kimondani a nevét. Közben kérdőn nézek rá, hogy jól ejtem-e.

[Nibur Sakraf]

(H’yssadin Sychín)

*Maga köré tekeri köpenyét, lehuppan egy árnyékkal jól elfedett sarokba, és figyel...persze a szemét leginkább a kabinjuk körül járatja, de minden elhaladót jól felmér. Mindezt a hajó indulásáig folytatja, vagy 2 órán át...amelyik hamarabb elérkezik.*

[Arnoil]

Matt

A közvetlen fenyegetés felfogása után kicsit én is felpörgetem az eseményeket, esetlenségem is kicsit eltűnik hiszen cselekedni kell nem bájologni...
Bikához:
- Vezess minket akkor úgy ahogy gondolod a kikötőbe. A fogolynak mondd meg úgy, hogy Ayana is hallja és értse: Ha elérünk a hajóhoz akkor annak kifutásával szabad ember egy értékes információval, ha nem jutunk ki Ifinből akkor közülünk először ő hal meg.

Ayanának mosolyogva biccentek a nevem ejtésére és magam is kiejtem újra hogy biztos legyen benne hogy jól mondta.
Bikához:
- Kérlek fordítsd a hölgynek. A hajón lesz időnk bőven, de most menjünk gyorsan.

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Ifin utcái
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt
--------------------------------
Bika a fogolyhoz fordul és közli vele, amit kértetek.
Kísérőtök gyors tempóban halad az utcákon. Egyfolytában izzad, fejét folyton forgatja haladás közben, de közben figyel, nehogy elkeveredjetek. Szemmel láthatóan a védelmetekre bízza magát.Nem tétovázik, nem gondolkodik - a félelem szárnyakat adott neki, egyenesen a kikötő felé vezet, de kerüli a nagyobb utcákat. Többször is idegesen összerándul egy-egy füttyszó hallatán.

A sós illat egyre erősebb és a tenger zaja is áttűnik a város szokásos lármáján. Több fehér madarat láttok körözni az égen, az emberi mozgás iránya leginkább a tenger felé vezet, rakodómunkások és tisztes polgárok indulnak a hajók és a parton sorakozó épületek felé.

Több hajót is megpillantotok a vízen ringatózni, egy kivételével mind leeresztett árboccal várakozik. Az egyetlen hajó körül viszont folyamatos a mozgás, berakodás és számotokra több idegen tevékenység is folyik a fedélzeten. Két tisztfélét is el tudtok különíteni a gesztusaik alapján, az egyik a rakodódarut irányítja, a másik a fedélzeten intézkedik.

Bika dühösen káromkodni kezd, mikor kiértek a kikötőbe:
/Ayana/
- A részeg disznó, Gryosk már elhajózott, átkozott kalóz! Most már csak Nagyképű Lancor kapitánynál próbálkozhatunk, az Emlékezettel. Viszont nem kellene beszélni a Láncbarátokról, mert akkor felsrófolja az árakat vagy el se visz!
/Matt/
- Már csak egy hajó kész úszni, a barát Gryosk kiúszott a tengerre. Próbál meg Lancor kapitány, hajó neve Emlekezett. Ne beszél Láncbarát vagy lesz túl sok ár vagy maradás.

Ezzel a berakodással foglalatoskodó csoport felé irányít benneteket, majd hátrahúzódik és a beszédet rátok hagyja.

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Az Emlékezet fedélzetén
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: H’yssadin Sychín
--------------------------------
Az őrködésed alatt többször látod a kapitányt: harcedzett és tapasztalt férfinak látszik, aki értő kézzel irányítja embereit. A hajósinas általában a közelében tartózkodik és folyamatosan el is látják feladattal. Láthatóan összeszokott csapat dolgozik, ami megnyugtat az utazást illetően.
Összetalálkozol az egyik útitársatokkal is: már jóval a megpillantása előtt hallod az érkezését, vértes fegyveres jön le a fedélzetről és a szobájához trappol.
A folyosótok a berakodás alatt szinte néptelen, csupán a kapitány szobájába irányít be a hajósinas néhány ládát. A cipekedő tengerészek humorral fogadják a kölyök igyekezetét és folyton uramnak szólítják. Nem tudod, ez valami ugratás-féle vagy tényleges megszólítás.

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Az Emlékezet fedélzetén
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Alex Leron
--------------------------------
//észlelés próba -2, siker esetén kiszúrod az őrködő másik harcost//
Szobádban senki sem zavar, csupán a külső zajok szűrődnek be. A hely és az idő alkalmas akár az imára, akár bármi másra.

[Ichigo]

Alex Leron

//nem dobok észlelésre, mert -2vel 0 a tulajdonságom//

*Hallom, amint nagy a sűrgés-forgás a fedélzeten. Ekkor jut eszembe, hogy még nem is imádkoztam Dartonhoz. Felattanok az ágyból, majd kinézek a kabinomból és a kölyök után leselkedem. Ha meglátom, hozatok vele egy pohár bort. Amint megkaptam féltérdre ereszkedem és elmormolom a jól betanúlt fohászt, közben tenyeremet a kardom élével megvágom és pár csepp vért a pohár borba csöpögtetem, majd a cserépedénybe öntöm. Az ima végeztével tenyeremet bekötözöm. *

[Nibur Sakraf]

(H’yssadin Sychín)

*Az összeszokott csapat jelenléte megnyugtatja egy kicsit, bár így is nehéz lesz kiszűrni az esetleges támadásokat. Legalább az út miatt nem kell aggódnia. A lovagról lerí, h biztosan nem bérgyilkos...talán még segítségére is lehet Az uram megszólítás a kis bugris számára nyílvánvalóan csak humor lehet, legalábbis a fiatal inas kiállását nézve . Visszatér a nemeshez és érdeklődik, h szüksége van-e valéamire (Wc, kaja, ital...). Ha nincs visszatér helyére és tovább várakozik és figyel.*

[Syris]

Útközben a levegőt szagolgatom.
<Fura illat... Érzetem már, de sosem ilyen töményen. Ez most valahogy szinte már túl sok... Vajon milyen madarak ezek?>
Elképedve nézem a hajókat. Nem láttam túl sok ezekhez hasonlót. Ha mégis, azok eltörpültek ezek mellett.

-Rendben. Ahogy gondolod. Majd Matt elintézi.-Ezzel sokatmondóan rávigyorgok, hogy ő beszéljen. A fogolynak szólok, hogy ő is hallgasson.

[Arnoil]

Matt

Bika hátrahúzódása és Ayana rámvigyorgása után kapcsolok, hogy tőlem várják a helyzet megoldását. //nem húzom az időt//

Először egy kicsit bambán bámulok Ayanára.
< Mi a fenét gondoltok hogy oldom meg? Sosem voltam hajón még... Vak vezet világtalant, még a nyelvüket sem beszélem. >

Végülis kis tűnődés után megindulok a rakodást irányító tisztszerűséghez. Egy torokköszörüléssel hívom fel magamra a figyelmet (ha az nem válik be akkor megkocogtatom az egyik csomagot vagy a gépet a botommal), majd belekezdek a mondókámba.

(Erv, ha nem érti akkor átváltok pyarra)
- Szép jó napot! Merre tart a hajójuk? Városállamok felé szeretnénk utazni délre, de úgy tűnik egyedül az Önök hajója fog belátható időn belül elindulni. Szállítanak utasokat?
< Remélem nem Toromba mennek, de arra nem mennék amúgy sem... >

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Kikötő
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt
--------------------------------
A matrózok abbahagyják a munkát, mikor odaértek a csoporthoz és kiélvezik a kis pihenőt. A tisztféle végighallgatja a mondanivalódat és ervül szólal meg:
- Beszélem az ervet és az asziszt is, ha szükséges.
Alaposan végigmér téged, majd a társnődet, végül tekintete a hátad mögé irányul és fintorra húzza a száját. Majd ismét egyenesen a szemedbe néz.
- A hajó nyugatnak megy, végig a part mellett. Érintjük a Pentádot, majd ha a tenger is úgy akarja, Rumilant-ban telelünk.
- Igen, tudunk még utasokat fogadni, de nem lesz olcsó! Hová kívánnak utazni és hányan? Hamarosan kifutunk.

//délre a szárazföld van//

//többiek, szabad cselekvés//

[Syris]

Nem értem, hogy pontosan miről beszélgetnek, ezért kérdőn nézek Bikára.
Aztán először kicsit megszeppenek, mikor a tiszt végigmér, de hamar összeszedem magam, és magabiztosan állom a tekintetét. Utána hátranéz.
<Orden!...Most mi lesz? Biztos vagy nagyon drágán tudom majd átvitetni, vagy fel se jöhet a hajóra? Én nélküle nem mehetek. Jajj, hogy néz... Biztos nem fogja megengedni...>
Ilyen gondolatok közepette elkomorulok.
-Matt...Matt...-Szólítgatom halkan, kétségbeesetten úgy, hogy a tiszt lehetőleg ne nagyon hallja. Miután rámnéz, mutogatok a lovamra, majd a hajóra.
-Orden...