Shulur - Víziváros - Gattear

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a nő rablás (Shulur utcáin)
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Előrántod fegyveredet és lesújtasz a még enyhén rángatózó férfira. Vágásod olyannyira jól sikerült, hogy akár a harcosok körében is tanítani kellene. Deréktájon hatol a pengéd hegye a húsba elég mélyen ahhoz, hogy a combig tartó vágás eredményeképpen gazdagon bugyogó "vérkúttá" váljon a férfi teste. A hús szétnyílik pengéd nyomán, s a fájdalmas hasítás következményeképpen a férfi teste rángatózik egyet, minek hatására az oldalról felnyitott hasán át előbukkanak szervei.
Mire te is észhez térsz a Hatalom itala okozta rosszullétből, addigra ellenfeled is kilehelte lelkét.
Érzed szerencséd volt csupán - életerőd annyira megfogyatkozott, hogy lehet a következő fegyveres sebesülésnél gondjaid adódtak volna.
Körbe nézel, hogy ki-mi vesz körül. Az utcán a kocsi elhagyatottan áll, ajtaja nyitva és egy szíj lóg a lépcsőjéről a talajra. Távolabb, az úttorlasz mellett egy alak fekszik mozdulatlanul, valószínűleg a nő az. Patkány pedig... egyenlőre nem látni, hogy merre van.
Rajtad kívül nincs ember, aki talpon lenne, vagy akár életjelet adna magáról.*

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


A széket kifordítom, s a támlára támaszkodva, fordítva ülök rá, majd megvárom, míg Tod is végez csak ekkor kezdek bele.
- Nos, késő délután volt már, amikor Toddal összefutottunk az utcán. Nem mehettünk el egymás mellett szó nélkül, elvégre is munkatársak vagyunk vagy mi, nem igaz? - vigyorgok Todra miközben oldalra fordulok, majd folytatom.
- Megittunk egy jó pofa sört, s cseppet elbeszélgettünk egymással, az idő pedig úgy elment, hogy igyekeznem kellett, hogy át tudjak öltözni indulás előtt.
- Ha már úgyis együtt töltöttük a késő délutánt, úgy gondoltam, baráti gesztus, ha magammal invitálom Todot, így elkísért szálláshelyemre... azaz... a volt szálláshelyemre - húzom el a számat.
- Igazán nem tudom, mi okozta a felfordulást, annyi azonban biztos, hogy óriási csetepaté bontakozott ki az ivórészben. Hogy törzsvendégek voltak e, azt eszembe nem jutott megfigyelni, örültem, hogy a saját bőrünket menteni tudtuk. Visszahúzódtunk az emeletek irányába, s csak miután elült a csatazaj, akkor merészkedtünk le ismét. Nézze el nekünk Soleno uram, nem vagyunk holmi fegyverforgatók, arra itt van a városi őrség... - mentegetőzök.
- Valahogyan híre mehetett a verekedésnek, mert kis vártatva becsörtettek az előbb említettek, s hamara rendet vágtak a szedett-vedett társaságban. Sajnos, még így is későn érkeztek. Miután előállították a rendbontókat, s felmérték az okozott kárt, megtalálták Zwolt a pult alatt súlyos sérülésekkel. Éppen ekkor akartuk elhagyni a fogadót, amikor is azonnal kérdőre vontak minket, majdhogynem elhurcoltak, mintha csak a rendbondó bandához tartoztunk volna. Hála az Éginek, miután azonosítottam magam a szobám révén, elkezdtek hinni nekem. Sajnálatos módon a kihallgatástól még így sem tekintettek el, ezért kellett ott vesztegelnünk Toddal együtt, nem volt mit tennünk.
- Idő közben a felcserért szalajtott katona is visszaérkezett, de hogy-hogynem nem találta meg, így a Hóhér csaposa, a jó öreg Zwol belehalt sérüléseibe... Úgy tűnik nem kedvezett számára a csillagok állása... Ennyi véletlen egybeesést... Ejjnye - húzok egy hosszú kortyot az italból, majd felpillantok ismét.
- Így volt e? - vágom hátba cimborámat csak úgy noszogatás képpen, majd Soleno felé fordulok ártatlan ábrázattal, mint a ma született bárány.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Kék Éjszakában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Soleno türelmesen végighallgatja a mesédet, miközben ráérősen apró kortyokban elfogyasztja az italt amit Tod töltött számotokra. Arca komoly, majd amikor ahhoz a részhez érsz, hogy Zwol meghalt el is komorul tekintete, de nem szól semmit - megvárja, míg a hátbavágott cimborád is hozzáfűzi a saját kis véleményét.*
- De igen, így volt bizony. Még, jó, hogy nem kellett nekünk harcba bocsátkoznunk, mostanra már biztos félárvák lennének a gyerekeim... Hála az Úrnak, hogy megóvott ettől bennünket.
*Tod arca is ártatlan akár csak a tied, Soleno viszont úgy néz rátok, mint aki a vesétekbe akar látni. Aztán egy nagy sóhaj közepette feláll a székéről és az ablakhoz sétál, nézi pár pillanatig a város fényeit az ablakon keresztül. Eközben Tod rád néz, megvonja a vállát tanácstalan arccal és a főnök felé bök azt sugallván, hogy fogalma sincs, hogy miért ilyen...
Nincs sok időtök tanakodni hangtalanul, mert a főnök visszafordul és igen komoly szemekkel rátok néz.*
- Zwol jó ismerősöm volt. Mondhatni a barátom, bár erről kevesen tudtak. Sok ellensége volt, mert a Hóhért jól vezette és bizony nyereségesebb volt bármelyik másiktól. Nemrég kapott pár levelet, melyben megfenyegették, hogy megölik, ha nem adja alább, legalább a nemesi részlegét be kellett volna zárni... de ő ezeket a leveleket egyszeri olvasás után egyszerűen elégette és nem vette komolyan. Én is hiába beszélhettem neki.
Gondolom a halála után a felesége nemigen fog bíbelődni a fogadóval, így eladja... Ha jól sakkozom a fenyegetőző erre vár, számít - így aki a következő tulajdonos lesz, az lesz Zwol gyilkosa. Szerintetek ezzel elmenjek a városőrségre... bár nem hiányzik a velük való kapcsolat egyáltalán... de hát.... - *megvakarja a tarkóját; jelenleg úgy néz ki, mintha percek alatt vagy 10 évet öregedett volna. Tanácstalan a főnök, holott eddig mindig magabiztos volt.*

[Thor]

(Thor)

*Egy pillanatra kifújom magam, de nem várok sokat, hisz bármikor megérkezhet az őrség, és nincs kedvem vallató szobába kerülni. Így gyorsan benézek a kocsiba, és megnézem, hogy Jory él, vagy sem.

*Ha nem él, gyorsan átkutatom, hátha van nála valami érdekes számomra, esetleg pénz. Majd a földön fekvő alakhoz lépek. Ha a nő az, akkor óvatosan, kezemben a fegyverrel lehajolok hozzá, és megnézem él e még. Átkutatom mi van nála, és magamhoz veszem. Ezután elsietek a helyről, remélve, hogy őrséggel nem fogok találkozni.

*Ha él, de már látszik nem húzza sokáig, kardommal elmetszem torkát, ne szenvedjen tovább.
Ha viszont még megmenthető, gyorsan átkutatom a nőt, persze vigyázva, és utána megpróbálok Jorynak segíteni, hogy minél hamarabb el tudjunk innen menni.

*Patkányt csak egy pillanatra keresem szemeimmel. Reménykedek benne, hogy halott, de ez majd kifog derülni.

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Rövid csend telepszik közénk, ahogy Soleno mondandója végére ér. Todra pillantok, s kicsit tétovázok, de miután átgondolom, hogy Solenonak fogalma sem lehet arról mit tervezünk, valószínűleg nem egy jól megkomponált színjátékot láthattunk az előbb, valóban bántja barátja halála.
- Nos... khm... én nem sietném el ezt annyira... Ugyanis ha minden jól megy, mi szeretnénk átvenni a fogadót - mondom ki határozottan.
- Megfordult fejünkben... hogy esetleg Soleno uramat is bevonjuk az ügybe... nojó, nem az én ötletem volt, hanem Tod javasolta, elvégre régebb óta ismeritek egymást - pillantok oldalra, majd vissza Solenora. Kezemet védekezőn feltartom, s gyorsan folytatom:
- Tudom, tudom... most azt gondolod, hogy bármilyen közünk lehet a merénylethez, de... ez tévedés, bár szó mi szó, bizonyítani nem tudom. A Hóhér tulajdonba vétele, egy hirtelen ötlet volt csupán, amikor rosszra fordultak a dolgok ma este... Egy dolgot azonban elmondhatok, ami nem sok, de talán segíthet. Bizonyos források szerint a Malvani Ház igen nehezen tudta lenyelni a békát, mit Zwol, fogadójának nagyszerű irányításával próbált lenyomni, kényes-nemes torkukon. Tudnia kellett volna, hogy itt Shulurban nem bánnak kesztyűs kézzel senkivel sem... - csóválom meg a fejem. - És... már megbocsáss, de nem volt meg hozzá a háttere, legalábbis úgy sejtem, hogy teret engedjen a büszkeségének...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a nő rablás (Shulur utcáin)
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Erőtlenül a kocsihoz mész, de már hiába, Jory élettelenül görnyed a két ülőpad között. Viszont nem attól a nyílvesszőtől halt meg, ami eltalálta - egy rövid, keskeny tőr áll ki a nyakából bal oldalt. Ha közelebbről megvizsgálod fehéres anyagot fedezel fel a sebszélen, valószínűleg méreg lehet.
Átkutatod, de sem pénz, sem irat, sem semmilyen más tárgy nincs nála - csupán a fegyvere.

A földön fekvő alak tényleg a nő.
Ájult csupán - arcán vörhenyes égésnyomot látsz - ismerős tünet, mintha egy villám okozta volna...
Gyorsan döntessz, elmetszed a nő torkát sebtiben - a vér gazdag patakként ömlik ki a macskakövekre.
Átkutatva a nőt egy vékony összetekert pergament találsz nála, valamint 4 ezüstöt. A nyakában egy ezüst láncon egy medál lóg, mely egy galambot ábrázol egy valamilyen növényi ággal a csőrében - a medál úgy 3-4 cm átmérőjű.
Patkányt viszont egyenlőre nem látod, csak miután átléped a kocsi elé állított torlaszt - annak tövében kuporodik remegve. Ő is éppen hogy él, jelenleg levegőért kapkod - a nyaka köré egy közönséges kötél van tekeredve, mely jelenleg laza - és a férfi keze által egyre lazul lassan.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Kék Éjszakában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Soleno a mondandódra elkerekedett szemekkel néz rád, majd Todra, majd újra rád... Hol kinyitja a száját, hogy becsukja - ezt az állapotot nevezik annak, hogy "se köpni, se nyelni".*
- Hogy Ti?... Mi? Én? ... - *aztán lassan visszatér belé az élet és a gondolkodás is megy már neki lassan.* - A Malvani ház? Nem, nem hiszem fiam. Honnan van ez az információd? Ennyire nem lehetnek.... .... Kyrman Malvani volt Zwol egyik befolyásos barátja, aki elintézett neki minden hivatalos papírt és egyéb segítséget... ... nem értem.... - *látszik rajta, hogy ezt az információt tényleg nem tudja összehozni azzal amit ő tapasztalt eddig. Aztán lesápad.*
- Ma én is kaptam egy levelet... vagyis csak egy rajz van rajta. *előhúzza zubbonya alól a kicsit sárgás színű papírívet és kihajtva az asztalra helyezi elétek. Egy szénrúddal rajzolt rajz látható rajta - felismerhető, hogy a Kék Éjszaka étterem épülete, melyekből az égig felérő lángnyelvek csapnak elő.* - Nem értettem és nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. De így már...
*Tod a kezébe fogja a papírt, kicsit megdörzsöli, majd megszagolja. Neked is odaadja.*
- Egyértelmű, hogy valaki fel akarja gyújtani az éttermet. De ki és miért? Valószínű a következő levélből kiderül Soleno. Jó lenne bevonni a városőrséget, nem?
- Nem! - *csattan fel a főnök kissé idegesen, majd zavartan néz rátok* - öhm... Mindenkinek van vaj a füle mögött, nem igaz? Nem hiszem, hogy ők megoldanák ezt a számomra égető problémát. Saját emberek kellenének inkább...

//Egy Iq és egy Érzékelés próbát kérnék.//

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Miután a dühkitörés elmarad, s helyette döbbenet és kiváncsiság ül ki Soleno arcára, kicsit megnyugszom. Végig hallgatom, ahogyan saját maga jut el a végső igazságig, s rádöbben: rászedték. A levél említésére kíváncsian lépek közelebb, s a papíros fölé hajolok. Aprót biccentek, ezzel jelezve, hogy ez bizony a mulatót ábrázolja. Tod mondandójára azonban halkan és sokat sejtetően ennyit mondok:
- Hát... kötve hiszem, hogy lenne újabb levél. A merénylők helyében azt a pillanatot választanám, amikor a legzavartalanabbul csaphatok le... Mint a mostani este... - teszem még hozzá, s csak úgy elővigyázatosságból először rájuk, majd a bejárat felé pillantok, mintha csak attól tartanék, hogy remek érzékkel és időzítéssel éppen belépni készül valaki. Fejemet Soleno kitörésére azonban gyorsan visszakapom irányukba,s utolsó szavaira csak ennyit mondok:
- Nekem nincs mit vesztenem... rám számíthatsz - vetem oda szinte hanyagul.

//Intelligencia (14) próba: 1k10 = 4 [4] , Érzékelés (14) próba: 1k10 = 10 [10] .//

[Thor]

(Thor)

*Jory halálát értelmetlennek látom, de már nem tehetek érte semmit, ott hagyom halotti nyugalmában. Nem törődve a vérrel, mely a nő torkából kifolyva egybe olvad az utca koszával, elteszem mind azt, mit találtam nála, és majd később szemre vételezem. Körbe nézve meglátom Patkányt, és hírtelen akaratlanul is erősebben megmarkolom a kardomat, mely kezemben van.

<Itt a lehetőség.> *Mondja egy kis hang bennem <Ki tudja, lehet soha többé nem lesz ilyen alkalom.>

*Egy pillanatig el is játszok a gondolattal. Lesújtanék rá, és feje a porba hullana.
<De mi értelme lenne? Soha nem tudnám meg, hogy ki akarja a halálomat, és lehet ez lesz a vesztem.>

<És, ha ő fog megölni?> *Kérdezi a kis lelki védelmezőm

<Majd odafigyelek, de kellenek az információk Ráadásul most nincs időm a vallatásra.>

*Odaérve hozzá, leengedem a kardot, és segítek neki kiszabadulni a kötél fojtogatásából.

-Gyere, mennünk kell.-* Mondom neki, majd elindulok vissza a klán búvóhelyére, kihasználva a helyismeretemet rejtőzve teszem meg az utat.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Kék Éjszakában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Tod és Soleno úgy néznek rád, mintha egy pillanat erejéig téged látnának a legsötétebb gonosznak. Aztán előbb Soleno tér magához szavaid után.*
- Én nem hinném. Oka van, hogy fenyeget valaki. Legalább is szerintem. Ha valaki meg mit tudom én bosszúból fel akarná gyújtani az éttermet, akkor nem adna ennek hangot, hanem idejönne és megtenné. Nem?
- Ebben is van valami főnök...
Nekem viszont sokminden vesztenivalóm van. Így.... így asszem cimbi együtt leszünk még egy darabig másik munkát nem igen tudnék találni, ami így passzol hozzám...
Hát főnök, ha magának jó, akkor mi ketten megpróbáljuk kideríteni, hogy ki áll a háttérben és miért. Azután meg már magán fog múlni a dolog.
Van még valami?
- Nincs. Hacsak Arnannak nincs kérdése több...
*Be kell látnod abban is van valami, amit Soleno mondott a fenyegető rajzzal kapcsolatban.
Megérzésed azonban másra figyelmeztetnek, bár úgy látszik mindez csak vaklárma. Nyugodt körülöttetek az étterem. Az utca zajai alig érnek fel hozzátok - és nem is történik semmi kirívó míg a beszélgetés zajlik köztetek.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a nő rablás (Shulur utcáin), majd a klánnál
Időpont: este - éjszaka
_______________________________________________________________

*Kis hezitálás után úgy döntessz, hogy Patkány életét megmented - akár mit is akar, mégiscsak így használhatóbb számodra.
Ahogy leveszed a nyakáról a kötelet nagy levegőt vesz, kapkod - úgy látszik nem sok kellett, hogy megfulladjon. Erőtlenül kapaszkodik beléd és áll fel a segítségeddel.*
- Hol a nő?... El kell vinni... Élve kell Drayennek... - *mondja erőtlenül miközben próbál szétnézni, hogy hol lehet a titokzatos nő. Szavai után villannak be Drayen szavai elmédbe: "Érdekel a kiléte, de mindenféleképpen élve." ...*
- Ehh, kölyök!!! ... - *hallod Patkány neheztelő hangját, tekintetét követve látod, hogy észre vette a nőt elmetszett torokkal* - Ezért mi is vérezni fogunk... A pi**ába...
Gyere, hozzuk, hátha tudunk kezdeni valamit vele így is...
*Ezzel nehézkesen a nőhöz megy. Bebugyolálja az elmetszett torkot, hogy ne látszódjon, majd mutatja, hogy karold fel az egyik oldalát, míg ő a másikat.*
- Reméld, hogy ne állítson meg senki bennünket. - *nehezen haladtok, hisz egyiken sem vagytok erőtök teljében, s ráadásul egy hullát is cipelnetek kell.
...
Lassan, de azért elértek minden gigszer nélkül a klán búvóhelyére, ahol minden csendes és sötét amikor megérkeztek.*
- A laborba kell levinni. - *mondja Patkány, így megállás nélkül haladtok rutinosan a házban. Ő sem először mozoghat itt, sőt... még saját kulcsa is van a labor zárjához.
A laborban a földre rakjátok terheteket és végre itt már tudtok pihenni, normálisan levegőt kapni. Itt legalább már foglalkozhattok saját sebeitekkel - vagy egymáséival - no meg azzal, hogy mit mondtok a főnöknek, hogy hogy halt meg a nő... Patkány nem szól egész út alatt szinte semmit, a laborban is csendes, viszont arcán látszik, hogy a jövőkép amit felvázolt előttetek a csetepaté helyszínén nem tetszik neki.*

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Kegyesnek érzem Morgenát, hogy valóban nem volt senki a helységben, Soleno szavaira pedig bólintok.
- Rendben, tegyük fel, hogy nem történik ma este semmi... - mondom, s kicsit elgonolkozok.
- Ennek azonban oka, van, így... - tárom szét karjaimat ülő helyzetben - ...volna kérdésem, ha már Te hoztad elő. Ha valóban mi leszünk, akik segítenek Neked, nem ártana tudnunk kivel állunk szemben pontosan. És... még ha kényes is, örülnék, ha az orrunkra kötnéd, miféle kapcsolatban is állsz, álltatok a Malvanikkal - teszem fel a kérdést, s sejtem, hogy Soleno esetleg tiltakozna, ezért hozzáteszem:
- Attól tartok ettől nem tekinthetünk el... - pillantok Todra, némi támogatást remélve. Hangsúlyom és beszédem nyílvánvalóvá teszi, hogy itt már nem beszélhetünk a főnök-beosztott viszonyról. Szó sincs arról, hogy ellenséges lennék, pusztán csak megváltozott a felállás. Hirtelenjében afféle társak lettünk.

[Thor]

(Thor)

*Patkány félelme, miszerint a nőt Drayennek élve kellet volna elvinni, kicsit rám is át megy. Csöndben megyek a klán búvóhelyig, és Tharrhoz imádkozok, hogy ne legyen gubanc útközben.

<Igen, már emlékszem. Mindenképpen élve hozzuk el. Na de patkány sem tudja, hogy mi történt, így nyugodtan hazudhatok. Már csak abban reménykedhetek, hogy Navor volt a nő, és így nem kell félnem a magasabb kaszt hatalmától. >

*Mikor a visszaértünk, meglep Patkány helyismerete és, hogy van kulcsa a laborhoz. Ezeket az információkat szépen megjegyzem, még később az életemet mentheti meg.
Segítek neki letenni a hullát, majd egy szuszra leülök.

-Egy kicsit rendbe teszem magam, és lepihenek. Sajnos a nőt nem tudtuk élve elhozni. Viszont azt nem tudom ki végzett vele, és miért? De az biztos, elég nagy bajt hozott a fejünkre. De most megyek, rendbe teszem magam.

*Ott hagyom Patkányt, és felmegyek a szobámba, és bezárom a szobaajtót. Ezután előveszem a nőtől elvett dolgokat, és megvizsgálom, elolvasom.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Thor
Helyszín: a nő rablás (Shulur utcáin), majd a klánnál
Időpont: este - éjszaka
_______________________________________________________________

- Jó. - *Ennyi mit kapsz mindösszesen Patkánytól válaszul arra, hogy itt hagyod egyedül a hullával. Igaz, ő sem nagyon törődik vele, mert csupán a földre raktátok nemkívánatos terheteket, majd egy tálat vesz elő és a vizes kancsót.
Te felmégy a szobádba és előveszed a dolgokat amiket elvettél a nőtől.
Először a nyakláncot vizslatod meg. Egyszerű ezüst nyaklánc, galamb és növényág formájú medállal. Se véset, se más rajta.
A pergamen egy vékony gumigyűrűvel van átkötve, hogy ne tekeredjen ki. Kibontva nem sok mindent találsz rajta első szemrevételezés után - csak egy szív van rárajzolva a közepére, mintha csak egy fiatal bakfis rajzolta volna az éppen szíve választottjának.
Ha netán tisztálkodni szeretnél, a szobádban is van egy lavór és egy nagyobb kancsóban víz; ruhát pedig természetesen tudsz cserélni.*





_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Kék Éjszakában
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Soleno próbál előttetek masszív férfijellemet mutatni, de nem igen sikerül neki - isszonyatosan be van tojva attól, hogy valóban rá fogja valaki gyújtani az éttermét. Persze ez érthető is valahol... Azért a szemében bújkál némi hálálkodás, de ezt sem nagyon akarja felétek mutatni.
A kérdésedre Tod is csak bólint, hogy jogosak és ő is Solenora függeszti a szemét.*
- Kyrman Malvani, a Malvani ház feje. Hivatalnok, jogász. Szép családja van, három fia és négy lánya... A 21-dik házassági évfordulójukat ünnepelték a Hóhérban régen... ööö... úgy 13-14 éve lehetett... Nos, akkor kibérelték az egész Hóhért... a felvonultatott étek, szállás, kiszolgálás, s minden mit csak eltudtok képzelni megtetszett neki és így jóban lett Zwollal. Ezek után pedig oda-vissza tettek egymásnak szívességet; Zwol részéről jobb kiszolgálás egy vendégének, ismerősének - vagy épp rosszabb egy ellenségének... ő pedig ha kellett elintézett neki hivatalos papírokat és egyéb segítséget, ami hatalmában és tudásában állt.
Én nem nagyon futottam össze vele, én inkább csak barátom révén ismerem őt.
Sajnálom, de nem tudok többet mondani róla.

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Rövid ideig még várok, hátha meggondolja magát, de úgy tűnik tényleg nem akar mást mondani. Egy picit lehajtom a fejem, s ujjaimmal a támlán dobolok párat. Ismét felnézek és Soleno tekintetét keresve szólalok meg:
- Az elmondottak alapján, nem látom okát, hogy miért akarta volna Zwol vesztét... Te azonban - szegezem neki jobbom mutatóujját - elhallgatsz valamit, ebben bizonyos vagyok - mondom ki nyíltan.
- Nyílt lapokkal kell játszanunk, mert nem csak hogy nem tudunk segíteni Neked, de még a saját hátsónkat sem tudjuk megvédeni - mondom kicsit hangosabban, majd egy pillanatra abbahagyom.
- A tekintet sokmindent elárul... - folytatom sokkal higgadtabban, utalva az előbb látott felismerésre az arcán - ... és Te... Te sejted, hogy mindez miért történik!
- Ha nem vagy hajlandó elmondani, lelkiismeret furdalás nélkül fogok hátat fordítani és kisétálni azon az ajtón... - mutatok a kijárat irányába.
- Igen... nincs veszteni valóm, de pusztán kedvtelésből nem akarom elvágatni a torkom, s ez Todra is vonatkozik, még jobban mint rám! - intek a mellettem ülő felé.
- Halljuk... akkor is, ha csak feltételezés a részedről - teszem hozzá Solenot noszogatva.