Hullamborton

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín:Ifin - Abaszisz, kikoto
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Yasha am Loth
___________________________________________________________________________

- Hogy segiteni? Nem, azt hiszem nem tud. - gondolkozik el Lokhir, tekintetet a foldre szegezve - Bar... - nez fel ismet - talan ha ert valamennyit a sebek ellatasahoz, szivesen vesszuk a segitseget.
Karls erre feszkelodni kezd. A tarsa eszreveszi, s felvont szemoldokkel kerdezi: - Mi az? Tan nem ertesz egyet?
Karls bocsanatkeroen radmosolyog, aztan felrehuzza a tarsat. Suttogora fogja, igy nem hallod mit is beszelnek.
- Hat, valoban mas igy a helyzet - fordul feled vegul Lokhir - Sajnalom holgyem, de talan inkabb menjen, s pihenjen. Szuksege lesz ra. Meg talalkozunk - biccent feled, majd tarsaval elindul, de valamiert szomorunak latszik.
Godolataid Tergas korul forognak, mikozben nezed a tavolodo katonakat.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín:Ifin - Abaszisz
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Wercole
___________________________________________________________________________

- Nincs egy arva rezpetakja sem? Erdekes. Akkor felejtsuk el. Elvezetem egyebkent is, de az ut meglehetosen hosszu, s ezalattt orommel vennem, ha meselne arrol, honnan jott, s mifele is maga. Rendben?
Valaszodtol fuggetlenul elindultok az utcak rengetegeben, A jarokelok valtozatlanul megbamulnak, kivetel nelkul, de ellenseges tekintetet, vagy rosszakaro kifejezest egyiktol sem tapasztalsz. Ugy tunik a varos nem hagy figyelmen kivul, de baratsagosan viseltetnek iranyodba. A kikoto meg fel sem tunik, mikor elaraszt a temerdek hal szaga, a tenger sos illata, s temerdek uj jelenseg szaga, melyet nem, vagy csak nehezen tudsz beazonositani.
- Nos, ez lenne az. A mi csodalatos kikotonk! Ez az, ami megelhetest biztosit rengeteg pornak, s maganak a varosnak is.
Itt mindig akad munka, de ne szalassza el kerni a jussat, mert szallast es elelmet csupan aszisz penzen vehet itt.
- Amott talalhat egy fogadot, ha keresett valami munkat, ott megszallhat. - mutat egy ketszintes epuletre, ahonnan eros alkohol, dohany es sulo husok szagat erzed - amott egy ispotaly - emitt egy hosszukas, L alaku epuletre mutat -, s vegul ott a teren szoktak rakodomunkasokat keresni - egy kor alaku utcareszt latsz egy kisebb szoborral, ami egy embert abrazol.
- En minden jot kivanok, orultem a szerencsemnek, hogy egy effele ritka szerzetet kozelebbrol is megismerhettem. Minden jot!
Ezzel a fogado fele indul.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín:Ifin - Abaszisz
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Laurana
___________________________________________________________________________

Elgondolkodva alldogalsz, s nem tudod eldonteni, hogyan tovabb. A kepek, melyeket almodban lattal, meg elenken elnek tudatodban, s talan ennek koszonheted, hogy nem emlekszel, mit is akartal reggel tenni.
A mellekutcan visszanezve semmi kulonoset nem latsz, aztan egyszer csak elhalad az a ket labon jaro oroszlan, egy varosor kisereteben, innen nem latod pontosan, de mintha jokedvuen beszelgetnenek. //Az "oroszlanember" leirasat lsd. Wercole reagjaban//
A varos nagy, szamtalan lehetoseget rejt magaban, s neked igencsak elkel majd valami kuldetes, ha nem akarsz egy patkanybuzos sikatorban ejszakazni korgo gyomorral.
Bar esemenydus varosnak ismerted meg, korulotted semmi figyelemremelto nem tortenik azt a Macskaembert leszamitva.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín: Ifin - Abaszisz
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Lorin
___________________________________________________________________________

Hosszu ut all mogotted, s igen faradtan erkezel abba a varosba, melyrol legendak zengenek az egesz orszagban. Kalozok, s bator tengereszek, tengeri szornyek es vitez hosok csatai zajlanak a haborgo Quiron tenger habjain. Am a tenger meszebb van, s most a koszos, szuk utcaktol es sikatoroktol, valamint kulonbozo fele es fajta mesterseget uzo emberektol hemzsego varoson kell atkelni, hogy a habokon ringo hasas hajokkal, s siralyok rikoltasatol hangos halbuzos kikotohoz juss.
Beerve a varosba a kapuorok csupan biccentenek feled, s utadra engednek. Nem kerdezik ki vagy, s honnan jottel.
Korulnezel, s beszivod a lotragyatol enyhen szaglo levegot. Egy pillanatra a varos latvanyatol eszedbe jut, hogy nem kellett volna idejonni, de aztan jobb belatasra tersz. Elvegre ez a lehetosegek varosa, a kalandok es vidam daloktol zengo kocsmak varnak rad. Epp indulnal is, amikor foldbe gyokerezik a labad. Egy hatalmas emberi oroszlan jar, s kel, mint valami tulmeretezett harcosfele a varosban. Epp az egyik varosorrel haladnak el. Jo messze vannak mar, igy nem tudod igazan szemugyre venni, de tavolrol is megadja a maga hatasat. //Leiras Wercole reagjaban//
Valoban erdekesnek mutatkozik ez az Ifin...

[Laurana]

(Rebecca de Viica)

*Kissé meglepődve, ám továbbra is bágyadtan nézek a furcsa jelenség után, még mindíg nem érzem túl jól magam. Ennek tetejébe a gyomrom is jelét adja, hogy lehet, ennem is kéne valamit. Igaz, akartam, na de a kocsma... Kezem az erszényem felé indul, de keserű arccal konstatálom, hogy a kezdetben sem nagy vagyonom igencsak megcsappant, nem is tudom hirtelen, hogy történt.
~Ilyen drága volna az ital? Pedig nem segít... Ez sem segít... De már legalább tudom mit akartam reggel... ~
*Valóban, erről már eszembe jut az álmatlan éjszaka utáni rossz ébredés, és a vágy, hogy eltűnjek innen.
~Akárhová, csak el, jó messzire. Lévén pénzem sincs már elég, nem ártana valami munkát találni, ha a kettőt összevetem...~
Olybá tűnik, megtaláltam a megoldást, ami kiutat jelenthet innen. Elindulok sietősen a kikötő irányába, abban a reményben, hogy tán akad egy hajó, ami "megváltást" hozhat számomra...*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín: Ifin - Abaszisz, Vandorlelek fogado
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Quator
___________________________________________________________________________

Visszatersz a fogadoba, ahol megszalltal, s meg is talalod a tulajdonost a pult mogott. Beszamolod utan bocsanatkeroen lehajtja a fejet, s kisse megrazza - Sajnalom igazan, hogy nem talalta meg a szamitasat. Eddig nem erkezett panasz senkitol, nem gondoltam volna, hogy nem megfelelo az on szamara. Az itt tartozkodasa pedig eddig 2 es fel ezustpenzbe kerul onnek, ha itt ejszakazik, s a mai facan menut is el ohajtja fogyasztani.
Harom nap bekeert, s megfelelo elelmezesert is csak epp hogy elfogadhato az ar, allapitod meg magadban. Shulur, Ifin s a hasonlo nagy kikotovarosokban draga megszallni.
- Hejj, tolts ujra, szepsegem - hallatszik egy asztaltol. Odapillantva latod, hogy az egyik vendeg mar elegge felontott a garatra ket cimborajaval egyetemben. A felszolgalolany tolt nekik a kupajukba nemi bort, s elhaladtaban az egyik feneken csipi. A lany felsikkant, majd kisse ellenszenvesen nez a vendegre.

[Quator ar Zaraquer]

(Vyrn Thyn)

*A végösszegre bólintok. Bár ennyire nem volt jó a színvonal, de nem érzem szükségét a garasoskodásnak, hiszen lehet jövök még Ifinbe valami miatt és akkor jól jön az ismerős hely. Ezen elgondolásból előveszek 3 ezüstöt és odaadom a fogadósnak.*

-Rendben. Kérnék még valami erőset, ha belefér az árba és a többi a magáé. Köszönöm a vendéglátását.

*Ezzel féloldalasan nekitámaszkodom a pultnak és amíg várom az italomat körbenézek a hirtelen támadt hangoskodás felé. Látva a kis közjátékot a részeg vendég és a felszolgálólány között enyhén megcsóválom a fejem, de arcomon továbbra is a nyugodt, időnként meg-meg ránduló érdektelenség tükröződik. Ha megkapom a töményet, amit rendeltem beleszagolok, hogy tényleg jófélének tűnik-e és ha úgy érzem igen felhajtom, majd biccentek a fogadósnak és még egy pillantást vetek a felszolgálólány felé, hogy vajon mit reagál, ha reagál, az előbbire. Ezek után elindulok a szobámba, hogy rendbetegyem a felszerelésemet.*

[Lorin O Krell]

Kobzos

<Hát van egy aromája a városnak... dehát amikor nem volt pénzem fogadóra én is istállókban aludtam.>
Ilyen gondolatokkal telve lép be Ifinbe arcán kaján vigyorral biccentve mindenféle szemrevaló fehérnépnek.


-Hohó! Ez már döfi! Ilyet még életembe nem láttam!-kiált fel hangosan majd futólépésben megindul az Oroszlán ember-felé.
Útközben próbálja kikerülni az embereket ám ha valakit mégen sikerülne kikerülnie nem általja kcsiit meglökni, majd egy gyors istenekre való hivatkozás után tovább rohan.Valamint azon gondolkozik vajon hogy szólítsa meg? Állatember vagy emberállat <Útóbbiból láttam már párat! Hohó ez rímel is! "Hé te emberállat, hasonlóból már láttam párat, de te miféle szerzet vagy? Hogy bőr helyett szőrt hordasz?" Máris megérte Ifinbe jönni! Az ihlet! >

[Yasha am Lloth]

Szemem csillogás felélénkül mikor meghallom, hogy segítségükre lehetek, majd szomorú felhőket von fejem fülé a kijelentés, hogy mégsincs rám szükségük.<...Már örültem, hogy elfoglalhatom magam valamivel és unalmas perceimet nem kell semmittevéssel töltenem...>
-Sajnálattal hallom, hogy nem lehetek segítségükre, ha mégis meggondolják magukat Genillánál megtalálnak, rendelkezésükre állok bármiben
<..Furcsának találom, hogy szomorú arckifejezés ül ki a katonák arcára, nem tudom mirevélni ezt a reakciót, hisz ha ők utasítottak el miért keseredtek el?Miért nem hagyták, hogy segítsek nekik?...>

Mikor elsétálnak eszembe jut Tergas<...Mi lehet vele?Jó lenne már ha visszatérne...és a lovam?Mi lehet vele...>
Hiányérzet fog el, s ajkaim keserű mosolyra húzódnak, nem szeretem ezt az érzést.....

[Wercole]

("Cizus" Shrka)

Egy kicsit elszontyolodik, mikor rájön, hogy nem sikerül semmivel se viszonoznia a kedvességét. Ám mikor róla kérdez, akkor egy pillanatra eszébe jutnak az emlékek a családjáról, és a szeretteiről. Lassan mosoly görbül a szájára, majd e nagy levegő után elkezdi a meséjét:
- Pár hónapra lévő tájról érkeztem, ahol egy nagyobb törzsben éltünk. Atyám volt a törzsnek a vezetője, aki mindig gondosan ügyelt arra, hogy ne keljen semmit se nélkülöznünk. Vadászaink általában gazdag zsákmányra leltek az erdőben, hála a sámánnak. A mi népünk nagyon erkölcsös. Nagyon szigorúan vesszük a szavak súlyát, mert a saját becsületed a család becsülete. Senkinek sincs mentsége, ha a szavainak nincsen jelentése. Édesanyám mindig ügyelt rá, hogy ha valamit mondtam, akkor azt ne feledjem el. - kis ideig gondolkodik, majd folytatja - de élnek nálunk emberek, és más szerzetek is, akik kiérdemelték a bizalmunkat. Volt egy ember nálunk, aki sok mindenre megtanított a világból. Gyerekkorom óta felnézek rá, mert lenyűgözött a tudása a világról. Ő amolyan vándor lélek. Mindenhová ellátogatott, és segített azokon, akiknek szükségük volt rá, majd ha végzett, akkor továbbállt új földekre. Testvéreim apámra ütöttek. Ők egytől egyig kiváló vadászok, míg én csak épphogy vagyok képes elkapni a zsákmányt. Bár ritkán éhezek, de akkor se érek fel velük. Ezért lettem inkább "suttogó". Olyan, aki másokon nem a harci, hanem az ápolási tudásával segíti a többieket. Hát ilyenek vagyunk mi Khálok... ugye nem beszéltem megint össze-vissza? He he... he... - elgondolkodik azon, hogy mit is mondott,de úgy gondolja minden rendben lesz.
Érzi már a tenger illatát. Bár a temérdek hal nem az orrának kedvező illat. Ilyen töményen nem. A fickóra pillant, mikor meghallja, hogy hozzá szól. Csendben hallgat, és jól az emlékezetébe vési, amit mond:
- Köszönöm szépen! - dörzsöli a tarkóját, és azon gondolkodik, hogy mivel is hálálhatná meg a segítséget, de mire észbe kapna a kedves úr már úton van a fogadó felé. Próbál valamit mondani, és még utána is nyúlna, de inkább mégse. Ránéz a tengerre. Egy pillanatig csodálja a színek játékát, majd visszapillant a jószívű harcosra, és halkan annyit mond:
- Köszönök mindent. Remélem még látjuk egymást...
Majd elindul körülnézni, hogy hol segíthet...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín: Ifin - Abaszisz
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Lorin, Laurana
___________________________________________________________________________

Kobzos

A latvany hatasara felelenkulve eredsz a nyomaba, kikerulod az embereket, s ahogy egy gyerek fut feled, hirtelen kikerulod...hogy aztan a masik utcabol kijovo nobe utkozz...

Rebecca de Viica

A kikoto fele indulsz, gondolvan, hogy ott munkara lelhetsz. Talan az feledtetne veled mindazokat a kudarcokat, melyeket ateltel. Eszedbe jut mennyire magabiztos es ontelt voltal, mindezt hiaba.
Ujra emlekezel arra, mi is tortent az elatkozott videken, s annyira a gondolataidba merulsz, hogy nem is veszed eszre a feled rohano alakot, csak amikor mar tul keso...

Rebecca de Viica, Kobzos

Utkozesetek eleg balul sult el. A lendulettol, amit Kobzos biztositott, a foldre loki Rebeccat, s maga is elesik.
A foldon heverve kozelebbrol is "megismertetek" egymast, leven a ferfi a nore esett. Elegge kenyesnek tunik a helyzet, meg a jarokelok is megallnak, hogy megnezzek, mi is tortent veletek...
// Karakterleirasokat kerek egymasnak szemszogebol nezve//

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín: Ifin - Abaszisz, kikoto
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Yasha am Loth
___________________________________________________________________________

Gondolataidba merulve nezel a ket katona utan, s nem tudod mire velni hirtelen szomorusagat az idosebbik matroz-katonanak.
Remelve, hogy Tergas nem feledkezett el a lovadrol, vegul visszaindulsz a hazhoz, hogy megkerdezhesd, hogy hol aludhatsz, amikor is nem mindennapi latvany kerul a szemed ele. Egy hatalmas, erotol duzzado Macskaember setal a dokkok menten a kikotoben. Nem mindennapi latvany, annyi bizonyos //leirasat lasd Wercole elso reagjaban//.
Ugy tunik amaz nem vett eszre, a hazakat nezi, mintha valamit keresne. Egy alak tavolodik el tole eppen, ha szemed nem csal.

[Yasha am Lloth]

Ahogy vissza sétálok ideiglenes szállásomra,útközben egy óriási macska szerű emberre leszek figyelmes és úgy látom mintha keresgélne valamit,Hajt a kíváncsiság így odamegyek hozzá

-Khm ne haragudjon, hogy így letámadom, de úgy látom keres valamit esetleg segíthetek?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Cadoras]: Elojatek a viharhoz
Helyszín: Ifin - Abaszisz, Kikoto
Időpont: Delutan, Adron harmadik (Langok) havanak negyedik napja, meleg evszak
Résztvevők: Wercole
___________________________________________________________________________

A harcos erdeklodve hallgatja torteneted, es nem szol kozbe, nehogy megszakitson.
Amikor a dokkokhoz ertek, meg megkoszoni, hogy meseltel magarol, s biztosit, hogy ezzel "egyenlitetted a tartozasod".
A tengerre pillantva csodas latvany tarul a szemed ele. A napfeny fenye a tovasodrodo zafirhullamokon igen lenyugozo.
Hasas barkak ringanak a vizen, rajtuk megannyi ember forgolodik, ladakat, hordokat cipelnek, egy-ketten a fedelzetet suroljak tisztara. A kofak immar pakolaszni kezdenek, hogy hazaterve pihenjenek kicsit, nehany polgar setal a dokkok menten, s bar meg-megneznek maguknak, senki sem all foldbe gyokerezett labbal, vagy tanulmanyoz vizslato szemekkel. Mintha megszoktak volna, hogy effele furcsasag tarul a szemuk ele.
A kikoto rengeteg lehetoseget rejt magaban - idezed vissza a harcos tanacsat, igy elindulsz, hogy rajuk talalj.
Ahogy igy setalsz, egy fiatal holgy jon oda hozzad, s megszolit :
-Khm ne haragudjon, hogy így letámadom, de úgy látom keres valamit esetleg segíthetek?
- kerdi.

[Wercole]

("Cizus" Shrka)

"Rengeteg esély rejlik itt" - gondolja magában - "De mégis hogyan kezdjem? Talán elegendő lenne besegíteni a rakódóknak, aztán tovább állni. Áh, a csudába is! Ne légy ilyen negatív. Most szépen megpróbálsz ide is beilleszkedni..." - gondolatai még sokáig tartanának, de valaki megszólítja. Odapillant, és nyugodt tekintettel alaposan végigméri az illetőt. Emberi szemmel erősen úgy tűnhet, hogy disznóságokat képzeleg, de igazából csak felméri az illetőt. Majd a szemébe néz, és hirtelen hangulatváltással megszólal:
- Igen! - kiált fel - Van valami amiben segíthetek neked, vagy tudsz valakit, akinek szüksége van rá? A nevem... ööö... Shrka, de az emberek Cizusként ismernek - Enyhén hátratett lábbal meghajol 1 kicsit. - És téged? - Shrkának sajna szokása akkor is végigmondani a mondatát, ha valaki mondani szeretne valamit. Nem azért, mert nem érdekli, csak szétszórt viselkedése miatt nem szereti abbahagyni a mondandóját.