Szövetség

[Quator ar Zaraquer]

(Gais)

*Úgy érzem ennél többet is ki kell bírjak evés nélkül, hiszen nem volt jóformán egy perc se az a néhány jólirányzott csapás, így kényelmesen sétálok az előzőekben az evésnél hallottak útmutatása szerint. Kíváncsi vagyok vajon milyen orkokról van szó és miért pont Erion hatalmas falait akarják ostromolni. Nomeg a legfőbb kérdés, hogy mikor lesz a következő hullám. Ilyen gondolatokkal haladok uticélom felé, de azért most is hagyok időt, hogy megcsodálhassam a város össze-visszaságát és a különböző stílusjegyek keveredését, egymásra rakódását, mind építészetben, mind az itt élők modorában, viselkedésében.*

[Laurana]

(Laurana)

*~Milyen jó, hogy ilyen sokan lettünk hirtelen!~ gondolom magamban mosolyogva, miközben egyik kezemmel óvatosan a vállamon ülő sólymot cirógatom, majd odalépek a beszélgetők mellé, majd -ajkaimon továbbra is elégedett mosoly játszik- én is bekapcsolódom a beszélgetésbe:*
-Szép napot! *köszönök először*
-Ha már ilyen szép számmal összegyűltünk, és véletlen épp közös az uticélunk, akkor én szívesen utazom társaságban...

[Bercerus]

Semoniel

Felméri a hölgyet, majd főhajtással köszönti.
-Örömömre szolgál, hogy egy ilyen gyönyörű hölgy is elkísér az utunkon.
Megtudhatom a neved?-kérdi közvetlenebb hangon aranyos, bár kissé bárgyú mosollyal az arcán.
<Tényleg kecses teremtés^^>
-Gondolom ti is az ork támadás miatt készültök az Elátkozott Vidékre.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].:Kapu
Helyszín: Erion
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Laurana, Semoniel
_____________________________________________________________

Beszélgetni kezdtek, s ezt egy hirtelen fordulat szakítja félbe. A háttérben ahová az előbb a Vándor barátja meg a Vándor is gyakran nézegetett hirtelen megremeg a levegő majd egy aprócska pont jelenik meg ami fokozatosan kitágul. először csak ökölnyi kör aztán egy keréknyi majd végül akkorává válik mint egy barlang szája.
A derengés másik felén egy hölgyemény magasodik. Hosszúkás füle szürkéskék tógája és szép metszésű szemei káprázatos összhangban vannak. a kezében tartott ékköves bot- mely pontosan olyan magas mint a személy maga- még jobban kiemeli karcsúságát. A háttérből is láttok valamit, talán valamilyen csarnok vagy nagyobbacska kör alakú terem lehet. Mindenfelé márványoszlopokkal és világító feliratokkal-rúnákkal.
-Thirilin!-sóhajt fel a Vándort átkaroló alak.- Végre!
A Vándor a kapu felé fordul, és szemét erőltetve mered a nőre.:
-Liliath?-kérdezi- Te? Hogy? Nem... nem lehet! Arel!-kiálltja majd el löki magát Vapendától.
Hirtelen meginog és térdre rogyik.
- Miért?!-kérdezi ismét közben észreveszitek hogy szeme teljesen elhomályosult.
-MIÉRT?!-kiáltja miközben megragadja szimbólumát.
-Errasar... eressar! Nim e'ssela...
...nis or vetronum, intre sancter nis nellah!
Az amulett sárgás ragyogásba kezd. Közben a Vándor karjai is elengedik testének súlyát így az elterül a földön és nem moccan.
A kapu túloldalán nő gyanakvóan húzza össze a szemét.
-Segítsetek!-szól rátok a Vapenda majd megpróbálja felkarolni az alélt Arelitát.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].: Az alkohol.
Helyszín: Követés
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Ruthiar Nort’estie
NJK.:Nguyen cwa Kryss,
___________________________________________________________

Nguyen is végig méri a katonákat majd látva hogy téged is felcsigázott a kalandvágy elkiáltja magát.:
-Yith!
Lova megindul majd a katonák nyomába ered, ahogy te magad is.
Persze barátod hamar észre veszi hogy míg ő gondolkodott te egészen más testrészedet használtad ezért nem tudsz olyan gyorsan vágtázni mint ő, így hát lelassít.
-Talán jobb is lassan menni még a végén feltűnőek leszünk.
A katonák lassan a ti vágtáitokhoz képest lassan haladnak. Bár lehet azért van mert nekik meg kell várniuk míg a szekerek odébb araszolgatnak, a tétlen ledöbbent járókelők odébb mennek. Nektek ilyenekkel nem kell foglalkozni.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].: Jány
Helyszín: Erion
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők:Gais di Escanor
_____________________________________________________________

Pillanatnyi éhséged szinte azonnal elmúlik ahogy az átélt "izgalmakra" gondolsz. Bár továbbra is jobban örültél volna annak ha egyedül kell megküzdened az alakkal s az a kalapos alak sem pofátlankodott volna bele a dologba.
Gondolataidba merülve lépkedsz Erion utcáin amikor elérsz a háztömb sarkához.
Hirtelen valaki befordul a sarkon és futtában nem vesz észre elég korán, s te sem őt. A lány próbál kitérni de szerencsétlen próbálkozásából csak annyira futja hogy félre lépjen előled. A lába alatt azonban megcsúszik az utat és a gyalogosok használatára kialakított részt elkülönítő szegélykő és kifordul helyéből. A lány vészes zuhanásba kezd...

//Értelemszerűen, dobj próbákat ha olyasmit teszel...(ügyesség, gyorsaság)//

[Quator ar Zaraquer]

(Gais)

*Meglepetten tapasztalom a hirtelen feltűnő leányzó megbillenését és próbálok a hóna alá karolni, hogy ne essen a kövezetre. Félrelépni már se időm, se érkezésem nem volt, így egyszerűen stabil kapaszkodási pontként próbálok funkcionálni számára. Ha mégsem sikerül megóvni az elhasalástól, akkor felsegítem, de akár így, akár úgy alakul kissé aggodalmas pillantással érdeklődök hogyléte felől.*

-Jól van Kisasszony? Fáj valamije?

//Nem tudom melyik próba kell, így dobtam mindkettőt:

Gyorsaság-próba:
Gyorsaság 16
dobás: 9

Ügyesség-próba:
Ügyesség: 16
dobás: 3//

[Con Gosep Romuald]

Ruthiar

Nem csinálok semmi különöst míg oda nem érünk, tehát folytatom az utamat társammal...

[Bercerus]

Semoniel

<Egyre kevésbé értem mi folyik itt -_-">
Mikor a férfi összerogy odasiet és segít valamennyire fölkaparni a földről. Ellenőrzi az életjeleket, majd ha kirívó értéket nem talál a kapu felé tekint.
<Vajon ki lehet ez a nő, hogy már a jelenléte is ilyen reakciót vált ki?>
A járat másik oldalá lévő nőre néz érdeklődő, komoly szemekkel.

[Laurana]

(Laurana)

*~Valami nagyon nincs itt rendben...~ efféléket gondolok, miközben tekintetem a megjelenő alak és a vándor között cikázik. Aztán persze sietek én is segíteni, mikor az hirtelen összerogy.
~Mégis mi folyik itt?~ teszem fel csak magamban a kérdést, és ezt kifejező tekintettel meredek a Vándor barátjára.*

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].: A menet vége
Helyszín: Követés
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Ruthiar Nort’estie
NJK.:Nguyen cwa Kryss,
___________________________________________________________

Lassan haladtok végig Erion egyik szélesebb útján követve a katonákat akik igazából nem foglalkoznak veletek. Nagy számuk ugyan felkelt még néhány kíváncsi tekintettet, de semmi különös nem történik az úton. A katonák amikor csak tehetik egyenletes tempóban kocogva haladnak céljuk felé. Majd kisvártatva, meg is érkeznek.
Egy sikátor előtt állnak meg és egy rangidős tiszt parancsára körbeveszik azt és se ki se be.A sikátor előtt áll még 2 fekete ruhás alak, akik úgy szint nem vethetik meg a jó harcot hiszen oldalukon csatabárd és hosszú kard lóg. Köpenyükre valami fekete madarat firkáltak.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].:Búcsú
Helyszín: Erion
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Laurana, Semoniel
_____________________________________________________________

Laurana, Semoniel

Semoniel életjelek után kutat, a vándor torkára rakja kezét de nem találja a pulzusát, és a bőre is hidegnek tetszik számára ugyanakkor verítékkel van borítva. Nincs elég ideje hogy ezt értelmezze, a vándor barátja, segítségetekkel felfelé emeli majd miután, sikerült megfognia, és megtartania megindul a kapu felé.
Ott még vissza tekint rátok, és ennyit mond.:
-Vigyázz őfelségére Laurana,-majd nagy levegőt vesz- Arel áldjon titeket!
A Vándor arcáról közben apró de vércseppek indulnak a föld felé egyre gyorsabban. Az alak ránt egyet a Vándoron majd átlép a kapun. Mielőtt még bezáródna látjátok amint odaát a botos-nő, kezével valami furcsa jeleket ró a levegőbe közben botjával hadonászik és a szája is mozog. A levegő mintha kicsit átszíneződne... ám ekkor a kapu elkezd zsugorodni és nem láttok semmi egyebet.
Miután a kapu végleg eltűnt veszitek csak észre hogy ketten vagytok a ligetben.
(Mikor elkezdtetek beszélgetni a Vándorral a Dartonita pap elhagyta a helyet tanítványaival együtt).

Laurana
A hely amit a kapu túl oldalán láttál valamiképp ismerősnek tűnik, ám fogalmad sincs miért.

[Laurana]

(Laurana)

*Értetlen szemekkel bámulom, hogy mégis mi a fene folyik itt, míg a kapu szépen összezsugorodik, majd eltűnik. Közben valahogy olyan is merősnek tűnik a túloldal, de valamiért nem tudom, hogy honnan ismerem, és ez eléggé idegesít. Rágyújtok, majd hanyadt heveredek a fűbe, és a kék égboltot bámulva próbálom rendezni a gondolataim, hátha van ennek az egésznek valami értelme...
~Mégis honnan ismerős? Nem igaz, hogy nem jut eszembe... A másik meg... az még hagyján, hogy elátkozott vidék... na de Őfelsége? Meg hogy vigyázzak rá? AZ MEG KI A FRANC EGYÁLTALÁN???
Nemértem... Mégis mi a fene folyik itt? ~ *

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].:Mi a...
Helyszín: Erion
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Laurana
_____________________________________________________________

Gondokkal és megválaszolandó kérdésekkel terhesen leheveredsz a fűben és éppen elnyúlnál amikor valami éles tárgy pereme fúródik az oldaladba. Kezedből kiejtet az enyhet adó sodrott dohányt, és szitkozódva nyúlsz utána közben megnézed mi volt a kellemetlen érzés okozója.Kezed valamilyen csiszolt lakkozott fa doboz szerűségre talál amit fel is emelsz. Két arasznyi hosszú fél arasznyi széles és majd ugyanilyen magas feketére edzett fa dobozt halászol elő hátad alól. Az elején egy egyszerű kis fém pöcök van amit lehúzva lehet kinyitni a dobozt.

[Laurana]

(Laurana)

-Wáááá, még ez is...*morgolódok félhangosan, miközben elveszem az oldalam alól, ami nem hagy lefeküdni, ám mikor megpillantom, abbahagyom a zsörtölődést, és csak nézem egy pár pillanatig. *
~ Nézzenek oda... ~ *a szemeim tágra nyílnak a csodálkozás hatására, mikor felismerem a dobozkát.*
*~Csak nem itt hagyta? Na de mi is ez tulajdonképp? Biztos nem lesz belőle baj, ha beleézek kicsit...~
gondolom magamban, majd a pöcökkel babrálva megpróbálom kinyitni...*