Szövetség

[Bercerus]

Semoniel

Lovára felpattanva első dolga, hogy megsimogassa az állat fejét, akit ösztönös nyugalom tölt el gazdája társasága miatt. Az egy órás út után kissé csalódott, remélte, hogy azonnal a várost hagyják el.
<Korán örültem, de csak nem tart soká, hogy tényleg elinduljunk végre innen.>
Szépen lassan leszáll a loiváról, majd Ryn mellé lép...neki is feltűnnek az őrök, főleg ez köti le figyelmét, így a hely ismerőssége kevéssé ragadja meg.
-Mégis mit védenek ennyire?
Int fejével a járőrök felé.

[Laurana]

(Laurana)

*Egyik kezzemmel a lüktető homlokom masszírozom kissé, másikkal a földet támasztva megpróbálok felülni.
~Mi a franc... Még arra sem emlékszem, hogy ittam volna... Már ennyi az idő? De hát...~ hasonló gondolatok járnak a fejemben a vörös ragyogást látva, beletelik egy kis időbe, míg eljul az agyamig, hogy nem a napnyugtát szemlélem, hanem valami teljesen mást. Nagyokat pislogva meredek a megváltozott Vándorra, próbálom valahogy összerakni, hogy mégis mi folyik itt. *

// Minden manám elment, vagy csak a gyógyításra szánt 12? //

[Quator ar Zaraquer]

(Gais)

*A fejelés nem túl lovagias támadás, de már megszoktam, hogy az ellenfeleim általában pont ellenkező nézeteket vallanak az illemről, mint én. Bár az is igaz én is átvettem valamennyit stílusukból az évek során, így az alattomos csel csak olaj a lelkemben égő tűzre. Ádázul elvigyorodok és ilyen közelségben is előnyt próbálok kovácsoni kardom méreteiből. Balommal megtámasztom a pengét és ellököm magamtól a ellent megpróbálva a taszítás végén ívesen oldalra csapni pengémet ezzel törve át védelmén, majd utánna lépve alkarvédőmmel is arcul csapni. Ez a kis távolság elég lesz, hogy ne fejjel jöjjön a "falnak", hanem ismét fegyvertávban legyünk és következhessen a következő kombináció.*

//Utolsó kockacsörgés nélküli kör. Ez a 4. ha jól számoltam ami még ki van dobva, így most még nem dobok újat.//

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].: Csel
Helyszín: Erion
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Laurana ,Gais di Escanor
_____________________________________________________________

Laurana

A Vándor két lépést tesz előre, majd megáll a küzdő felek mellet. Látszólag csendben szemléli a párviadal alakulását.
Közben lassan erőre kapsz és fejed is kitisztul.Már amennyire. kezeid mintha teljesen le lennének zsibbadva, sőt nem csak a kezeid az egész tested. Hihetetlen módon nagyon gyengének érzed magad, izmaid sajogna, mintha valami kiszipolyozta volna minden erődet.

//Csak a Gyógyításra szánt manáid vesztek kárba. valamint elvesztettél 6 ÉP-t//

Gais
Pengés támadásod kicsit meglepi a lovagot. Leleményességednek hála az amúgy is megviselt vért most középen egy hatalmas karcolás-vágással lesz gazdagabb. sajnos alkarvédős támadásod nem sikerült. A lovag hátra táncol közben maga elé kapja buzogányát de csak a pengédet találja el. Közben folyamatosan hátrébb táncol. Valószínűleg készül valamire.
eközben elmédben egy mély kicsit recsegős hang szól hozzád.
<<Átengeded?>> Kétség sem férhet hozzá hogy az imént mellétek álló fekete köpönyeges alak kérdezte. Kezeiben bosszúra szomjasan mered a földre két pengéje.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].: Erioni csatamező
Helyszín:Erion
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők:Nguyen cwa Kryss, Ruthiar Nort’estie
_____________________________________________________________

Ruthiar

Kutyás bevonulásod néhány vendég érdeklődésest ugyan felkelti de pár pillanat múlva mindenki visszatér az addig folytatott tevékenységéhez. A fogadóban lévő vendégek legalább olyan széles skálán mozognak mint a város lakós, s tevékenységeik is éppúgy. Van aki egy térképet olvas, van aki a pultnál alszik, egy asztalnál kártyáznak egy másiknál pedig szkanderoznak éppen.
Leülsz talán az egyetlen üres asztalhoz-valami van karcolva a közepébe de nem érdekel- közben oda siet egy alig tizengynehány éves fiúcska.
-Arel hozta a Piszkafába nagyjóuram! Miben lehetek szolgálatára?-kérdezi majd miután elmondtad neki mit rendelsz sietve ki is hozza. 5 rezedbe került a mézsör és még további 10 be az étel.
Közben megérkezik társad s ő is helyet foglal.

Nguyen
Lovadat kikötözöd majd lecsutakolod és ellátod élelemmel és vízzel is. Az istállóban is vannak zabos zsákok ha esetleg onnan akarnád megetetni.
Miután végeztél arcodon elegedet mosollyal lépsz az ivóba ahol téged is ugyanaz a látvány fogad mint társadat.
Helyet foglalsz az asztalnál majd a kisfiú neked is felszolgálja a kért italt. Nem a legjobb bor de neked ehhez volt most hangulatod és valójában jól esik gyomrodnak a kicsit savanykás lőre. iszogatod egy ideig.//3 rézbe került//

[Quator ar Zaraquer]

(Gais)

*Kissé furcsállom a közbeszólást és kétkedőn nézek az előbb még kifacsarodva fekvő alakra. Igaz Krad kegyelméből sok érdekes, csodás és mágiával kapcsolatos dolgot láttam, de lelkemben mindig harcos maradtam, így nem vagyok elragadtatva a fejemben megszólaló hangtól. Azért kis vállvonással hátrébb lépek.*

-Jólvan tessék.

*Ha a vértes ellenfél se tesz semmit a váltás ellen, akkor átengedem a terepet a kétkardosnak. Azért még nem zárom ki teljesen a lehetőségét, hogy ismét csak leütteti magát, így nem teszem el a kardomat csak a vállamra fektetem. Közben azért vetek egy oldalpillantást, hogy az eddig hadakozó hölgyeménnyel mi a helyzet?*

[Con Gosep Romuald]

Ruthiar

Miután leültem az ennivalommal nekiállok s elkezdem fogyasztani. Közben jónagyokat kortyolok a sörömből. Körbe körbe nézek néha. Néha egy-egy falatot ledobok a kutyának is. Miután megettem rendelek még 2 korsó sert. Majd lassan megiszom mindkettőt. Odafordulok Nguyenhez majd kérdem:

- No és most mi tévők legyünk?

[Laurana]

(Laurana)

* ~Dehát mégis mi a ...? ~ nincsenek félelmeim, de rémálmaim néha vannak, és ez bizony a legrosszabb. Még csak alig harcoltam valamicskét, a vértes pedig még mindíg él,
én meg itt fekszem szánalmasan gyengén, és tehetetlen vagyok... de elmém is túl zsibbadt, akárcsak egész testem így már a hasonló gondolatokra se futja.
Maradék kis erőmmel még kissé oldalrább fordítom a fejem, hogy láthassam az eseményeket, remegő kezem pedig a valahol elérhetetlen távolságban heverő kardom felé nyújtom. *

// Marad 1 Ép-m és 40 Fp-m (ha az Ép-visznek, akkor csak 28), valamint 19 manám. //

[Lernun]

/Bocsi fiúk nem vettem észre, hogy már írt nekünk Lorin /

Felnyergelem a lovam, majd Ryn után indulok. Csodálkozom amikor ryn megáll, de én is leszállok.
<Valyon hol lehetünk? Pedig nemrég vagyok itt mégis ismerős ez a hely. Furcsa. Ez lenne a hely ahova ép eszű ember nem megy? Kétlem. Gondolom itt utánanézünk valaminek vagy valakinek és indulunk tovább.>
Ő is Ryn válaszát várja.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].:Egy unalmas reggel
Helyszín: Erion- A sebzett Oroszlánhoz címzett fogadóban.
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Ronin wri Cossagor, Semoniel D’vire, Radaconte Dan Kirs
_____________________________________________________________

Ryn elmosojodik látva kétkedő arckifejezéseiteket.
-Ide csak azért jöttünk...
-Miért is?-csattan egy kétkedő hang valahol a hátatok mögött. Egy tucatnyi egyenruhás katona- láthatóan joban felfegyverzettek mint a szokásos városőrök- áll mögöttetek kezükben fegyvereikkel. Tartásukon mind látjátok ha csk a fegyvereitekhez nyúltok szó nélkül levágnak titeket.
-Miért is toltad ide a pofádat semirekellő?! Ez a hely tiltott a közemberek számára!
-Khm...-vigyorog a képébe Ryn- Asteranos cwa Ettheral Mesterhez jöttem! Ki rokonom és személyes jóbarátom!-mondja még mindig vigyorogva.
-Bizonyísd!-vágja rá katonák vezetője.
Ekkor valami furcsa hullám szerűség csap meg titeket, oldalról egy hűvös szel fuvallat majd egy mély kicsit remegő hang.
-Arra semmi szükség Eriol, igazat mond.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Lorin].: Csel
Helyszín: Erion
Időpont: A Kék acél havának 7.napja.
Résztvevők: Laurana ,Gais di Escanor
_____________________________________________________________

Laurana

Sajnálattal állapítod meg hogy ez a helyzet. Bár elméd már nem sajog és lassan kezded összerakni a képet. Vagy nem sikerült a mágiád vagy túlontúl jól. Lévén a Vándor épp, csupán te gyengültél le.

Gais
A kétkardos rádnéz. Van valamia tekintetében amitől kicsit kiráz a hideg. Nem cseppet sem attól hogy, szemei egésze feketén lüktet, hanem attól ahogy néz velük. És a szemei alatt elterülő vigyor, amit minth buzogánnyal sem lehetne letörölni a képéről. Egy egyszerű ám annál többet mondó fejbiccentéssel köszöni meg tettedet.
A lány, most épp kardjáét nyúl remegő kézzel. Sebet külsérelmi nyomot nem látsz rajta csak amiket eddig szerzett.

- Ennyire szívos egy féreg vagy? Na nem baj... ezzel te sem veheted fel a versenyt!-a buzogány előre lendül de a támadáshoz még túl messze van (kb 2 lábnyira tőlletek) ellenben a végéből öles lángcsóva vágódik a vándor felé.Amaz egy pillanatra megtántorodik majd előre tartja jobbkezében lévő kardját. MAjd tesz egy lépést előre a lángoló pokolba. Köpenye haja, kalapja, megpörkölődik, erre csak lép még egyett. A buzogány már a mellének szegezve okádja semmit sem érő tüzét ám a Vándor cak igyorog tovább. A kígyóvértes meglepett arccal ereszti le fegyverét miután annak mágiája "elfogyott".
-Ho...hogyan?-rebegi megsemmisülten.
-Az Úrnőm kertjében vagy... -suttogja, de mind jól haljátok.
-...pedig...-folytatja recsegő alig halható hangon- nem akartam véreddel szennyezni eme szent helyet!.- a két kard előre lendül majd egész egyszerűen a mellvérten keresztül felnyársalják a kígyóvértest, akinek szájából két aprócska fekete vérpatak veszi kezdetét majd hogy vörösre szinezze páncélját.
A vándor miután a lovag kiszenedett ledobja karjárol a holttestet és még utoljára rátoknéz majd elájul.

[Bercerus]

Semoniel

Meglepődik a hangos szavakra.
<Lehet, hogy vakmerő vagyok de nem tébolyult. Ha ezek ránkrontanak nem a pengémmel, de az Úrnő haragjával kell szembenézniük.>
Végigfut a hátán a hideg a szellő miatt.
<Ki lehet a hang forrása?>
Abba az irányba néz, ahonnan a szellő jön.

[Lernun]

(Ronin)

Ő is megfordul a hangra.
<Városőrök? Hát ez tényleg valami jól őrzött hely lehet, ha nem engednek ide közembereket. De akkor miért vagyunk itt?>
Ryn válaszán, majd a szellővel kísért hangon elcsodálkozik.
<Meg kell hagyni jó kis kapcsolatai vannak. Biztos valami nagyhatalmú itteni, ha ilyenekre képes.>
Várom, hogy továbbengedjenek és végre találkozhassunk a titokzatos illetővel.

[Quator ar Zaraquer]

(Gais)

*A furcsa nézésre és vérfagyasztó mosolyra kicsit félszkelődök álltomban és összeráncolom a szemöldökömet nemtetszésem jeléül. Érzem itt valami nincs rendjén ezzel a vándorral sem, nemcsak a vértes figurával van baj. Azért kíváncsian várom mit fognak egymással kezdeni. Az újabb trükkös, de mindenképp lovagiatlan húzásra megélénülök, gondolván ez nem tartott sokáig és ismét nekem kell felvennem a küzdelem fonalát, de mire két kézre fogom kardomat a támadáshoz észreveszem a furcsak figurát nem fogja a tűz. Ezen tényleg elcsodálkozom, így leengedve a kardomat tágra nyílt szemekkel bámulok, majd megvakarom a fejem, hogy ez meg hogy lehet? Biztos ez is valami fondorlatos mágia, hókusz-pókusz. Ahogy kialszanak a lángok és végül így vagy úgy, de mindenki elterül körülöttem körbenézek és észbe kapva először a hölgyhöz ugrom. Mellé guggolva kardom magam mellé fektetem a fűbe és a vállát átkarolva a combomnak fektetem a hátát. Kicsit nézem az arcát, szemét, hogy mennyire tudhat a külvilágról, van-e olyan sérülése, amin segíteni kell?*

-Kisasszony! Jól van? Hall engem? Tudja hol van? ... Hogy hívják?

*Úgy ítélem, hogy egyenlőre a nő az első és ha eddig kibírta a kétkardos figura, akkor most már egy kicsit még biztosan bírja, amíg a "bajbajutott" hölgyet ápolgatom, vizsgálom.*

[Laurana]

(Laurana)

*Szinte megőrjít a tehetetlenség, ha már meg kell halnom, inkább harc közben tenném, nincs is más vágyam... ~Na, már csak pont ez hiányzott...~ gondolom, mikor látóterembe kerül az "aggódó lovag"*
- Kisasszony a halál... *hörgöm akadozva rettentő kedvesen*
- A kardom... *nyújtom továbbra is remegő kezem felé*