Krakt a legnagyobb gianagi föld alatt élő törpe kolónia

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: kora reggel
_______________________________________________________________

-Rendben van. Illedelmes leszek. Remélem nem olyan mogorva a családod mint te.- és ezzel elindul Kalt a rossz irányba természetesen.

A tárna lakónegyede a szakadék másik oldlán helyezkedik el. Ángus család házához külön híd vezet oda.

A ház természetesen a sziklából van kivájva és a törpe szimbólumok a vaskos nehéz stílusú építkezés jellemző rá.A gianagi behatás eredménye, hogy a felszín házait próblták itt is lemásolni, a házon ablakok és üvegek vannak érdekes módon bár nem nagy számban, hogy a család nyugodt életét senki se zavarhassa meg. Már maga az ajtó is vastag fából készült ám olyan olajozott és karban tartott, hogy akár kis ujjal is alrébb lehet lökni.

Amint átértek a hídon az egyik ablakból látod, hogy az öreged szokásos pipa pöfékelése látható. Az a része a háznak a konyha. Ez az egyetlen hely (a vendég helyiség kivételével) amin ablak van. Már messziről hallod az öreg Ángust amint féltően morog magában.

-Á, hol lehet már az a gyerek. Remélem nem esett semmi baja.

-Kadal óvja a szolgáit papus ne aggódj miatta. Én érzem, hogy rendben van.- válaszolja édesanyád.

[Alauron]

(Ángus)

Elmosolyodik a kedves szavak hallatán.
<Jó ideig nélkülözöm majd az otthon melegét, társaságként be kell érnem...Kalttal.>
Megérkezvén a szülői házba tisztelettel üdvözli szüleit, aztán belefog.
- Vendéget is hoztam, remélem nincs ellenetekre. Ő itt Kalt, a társam lesz azon az úton amit rámbíztak a Palotában. Kérlek benneteket, adjatok neki helyet mára, és étket. <Addig sem beszél túl sokat.>
Miután Kalt távozott, jobb szeretne egyedül beszélni családjával, s rengeteg mesélni valója van.
-Nem hoznám őt ide, de érdemes embernek mutatkozott eddig, bár tudom ennyi idő alatt nem lehet megismerni, és ez az előzetes ítélet hamari. Az viszont mellette szól, hogy ő is derekasan harcolt egy óriás ellen, ami utunkba került idefelé jövet. Bizony megdöbbentek az őrök, mikor elmondtam találkoztam egyel, bár említették talán nemrég megfenyegették Kraktot, és támadás készül. Hallottatok erről valamit? Utam a dwon emberek földjére szólít, ezért, s főleg ilyen vészterhes időben jobbnak látom egy karavánnal indulni, ha lesz megfelelő. - További részletes élménybeszámolót is ad a palotában, a vízvarázslóknál, és az óriással eltöltött kalandjairól.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: napközép
_______________________________________________________________

-Hm... asszony kísérd el ezt a gyereket a vendég szobába. Már vagy 100 éve nem aludt nálunk ember akkor is csak a bácsikád könyörgésére engedtem be!!!- mondja neked törp nyelven az öreg.

-Érezd magad otthon fiacskám, ne is törődj vele amit mond.- mondja az idősödő asszony.

-Hiszen nem is értettem amit mondott.- mondja Kalt illedelmesen, és megköszni a szállást.


-Helyesen tetted, hogy a herceg mellé áltál. Nem is vártam tőled mást. Az országunk forrong fiam. Mostanában a széthúzás az úr amióta az előző herceg meghalt. A grófok jobban beleakarnak szólni a politikába, és ezenfelül az Északi szövetség ügyeibe. Ezeket sikeres hadjárataikkal akarják elérni, hoogy megrengessék a herceg hatalmát és monopol helyzetét a mithrill, arany és ezüst ügyében. Ezért érinti Kraktot is ez a helyzet. Az óriás minden bizonnyal figyelmeztetés volt. Bátrak voltatok ha ketten legyőztétek. Nem is tudod milyen büszke vagyok rád. Mindenesetre az innen induló karavánokat megszüntették. Határozatlan időre. Ezt a nagy tanács tette az O'Vorn család javaslatára. Ezzel is próbálják a herceg kezét megkötni.

-Fiam támogatnunk kell a herceget. Gianag nem mehet háborúba olyan állapotban amiben most van és a herceg sem akarja hadba vezetni népét. Ami feladatot rádbíztak azt neked és a segítődnek kell megoldanotok. Minél kevesebben vesztek részt annál nehezebben akadnak a nyomotokra, ha valaki is gátolni szeretne titeket küldetésetek sikerében.

-Büszke vagyok rád, hogy a herceg akire népünk olyan régóta felesküdött és helyet adott nekünk ezewn a földön, ennyire a bizalmába fogadott téged.

Eltelik néhány óra amíg az öregeddel beszélgetsz. A nagy párbeszédet természetesen Kalt zavarja meg.

-Ááá... de nagyot aludtam, tisztálkodtam is.- jelenik meg nagy ásítozások közepette, kék színű öltözékében és palástjában.

[Alauron]

(Ángus)

Hümmögve morfondírozik a hallottakon, és csak egyetérteni tud. Apja nagyon jól értesült törpnek számít, és nagyon örül a sok dícsérő szónak is. Útravalónak elkell majd. Most hogy Kalt érben, észre veszi, hogy milyen sok idő elment.
<Nagyot aludt? Hát merre járhat kint az idő?>
- Készülödj össze az útra, én még ellátogatok egy helyre.
Miután elbúcsúzott a családja tagjaitól, akit csak otthon talált, vagy a közelben lakóktól, akiknek hosszú utazást említ, és azt a herceg úr kérésére, de azt nem milyen fontos ügyben, ellátogat a templomcsarnokba, hogy tanítóját, és mestereit is láthassa.
<Úgy áll, egy jó ideig nem látom viszont azt a helyet ahol megtanultam a Te szolgálatodat. Nem időzök sokáig, de nem mehetek úgy el, hogy ne imádkoznék még egyszer, és mivel most elhagyom Kraktot, ez lesz a legjobb hely rá.>

//Te betartod azt a szabályt, hogy a papok csak akkor kérhetnek újabb mp-ket, ha már mind elfogyott nekik?//

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: délután
_______________________________________________________________

//off sohasem tartottam be ezt a mp feltöltősdi szabályt. //

-Rendben van addig én is elrendezem a dolgaimat de azért igyekezz.- mondja Kalt.

A délután folyamán elköszönsz a helybéliektől, ismerőseidtől, rokonaidtól. Mindenki csodálkozik, amikor elárulod nekik, hogy hosszú útra mész és nem is jössz haza egyhamar. Hiába ide lenn ezen dolgok még mindig nagy szenzációnak hatnak. A tetejében ráadásul még a herceg úr kérésére történik mind ez.

Legtöbb idődet a templomra és a szentélyre hagyod. Elköszönsz régi mesteredtől és a többi paptársadtól. Mind annyian Kadal óvását erőt és bátorságot kívánnak neked.

Mestered szavai azonban meglepnek. Jól tudod az öreg pap igen sokat járt már az emberek világában és sok tapasztalatot gyűjtött róluk.

-Kadal óvjon meg téged minden veszedelemtől! Vigyázz magadra. És ne feled a mogorva törp énedet hagyd ide lenn a tárnákban. Az emberek szívéhez legrövidebb út a mosoly. Légy hozzájuk kedves még akkor is ha ők nem azok.

Amire hazaérsz látod Kalt összepakolt holmiját. És egyben furcsa hangokat is hallasz a konyhából.

-Haaahahaha- hallod az öreged nevetését- Jaaaj ember fiam többet ne igyál mert a végén még itt ragadsz egy hónapig.


A nagy nevetgélés okát hamar kideríted amint belépsz a konyhába. Látod, hogy az asztal körül összegyűlt a család apraja-nagyja és Kalt is ott ül. Az asztalon semmit sem látsz csak kis kupicákat az öregebbek előtt és egy ismerős kancsót. Jól tudod hogy abban a híres törp pálinkát szolgálják fel a vendégeknek. Kalt a család fő mellett ül és lényegében keresztbe áll a szeme.

-ÁÁÁ fiam haza tértél. Gyere igyál aztán induljatok, hogy még sötétben csendben át tudjatok kelni az erdőn. A fiatal barátodnak úgy látom többre nem volt szüksége csak egy kupicára.- mondja meglepően jó kedvel.

[Alauron]

(Ángus)

Hazafelé még morfondírozik az öreg pap szavain.
<Legyek hozzájuk kedves? Ezen Homálytestvérem berzenkedhetsz! De ha valaki, aki olyan mint a mester ezt a tanácsot adja, akkor jó oka van rá, és érdemes megfogadni.>
Meglepődve tapasztalja, hogy micsoda jókedv kerekedett, míg távol volt. Lám, fordítva is igaz, Kalt bizonyára illedelmes, és mosolygós volt, így megnyerte a családját. A mestere most is bölcsességet mondott neki.
- Rendben, de tudjátok, nem kellene sokat inni indulás előtt. -próbálja megelőzni, nehogy végig kelljen koccintgatnia egy-egy pohárkával. Nem mintha nem szeretné, de nem bírja az italt, egy pohárkánál kénytelen megállni.
Gyorsan összeszedi a legszükségesebbeket: három rend ruhát, a csuhájával ami az utat is jól bírja, fegyverét, vértjét, pajzsát, egy nagy hátizsákot az útra, sisakját, és az időjáráshoz illő lábbelit, ami a hegyes terepen inkább a bakancsa lesz mint a saruja. Ékes fejpántját most otthon hagyja, és talán a dwoon urak is megbocsátják, ha nem öltözik ki előttük, ígyhát ünneplő ruházatát amiben a palotában volt szintén nem viszi. Gyorsan eszébe jut, hogy valahol olvasott egy úti leírást dwoonföldről, ha nála van még a könyv berakja, hogy útközben feleleveníthesse az ismereteit. Már majdnem kifordul a kapun a mikor eszébe jut hogy a nagy búcsúzkodás közepette elfelejtett betenni bármiféle tűzszerszámot, még jó, hogy a kulacsról, és némi ételről gondoskodik a család, és erre nem Ángusnak kell gondolnia. Kifelé menet, még jól megnézi magának Krakt hegyének belsejét, mert valami azt súgja, talán egy megérzés, de lehet csak a Homálytestvér akarja kicsúfolni, hogy egyhamar nem tér vissza, és rengeteg csalódás éri majd az úton. Idegesen simogatja a Szent szimbólumnak szolgáló gyűrűjét, és Istenének közelsége hamar megnyugtatja. Végülis ő maga olvasott több olyan történetet, hallgatott sok mesét, amiben világot látó törpök szerepelnek, és sok viszontagság ellenére mégis csodás útjuk volt. Lám, Kalt furcsaságai ellenére kedves fickónak mutatkozott, így útitársa is tényleg társa és nem terhe lesz. Ha hazatér, talán megírja az útjának történetét, s Kadal védelmező keze majd gondoskodik róla, hogy legyen rá alkalma.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: késő délután
_______________________________________________________________


Sikeresen összepakoltál mindent. A régi szakadozott könyvet sikerült megtalálnod. De egy-két helybéli szokások kivételével nem sokat mond el uticélotok felől.

Mindenkitől sikeresen elköszöntél. Készleteidet sikeresen feltöltötted. Útra készen álsz csak úgy mint Kalt.

-Fiacskám vigyázz magadra!- ölel meg édesanyád.

-Viszlát fiam! Had legyek rád büszke.- veregeti meg édesapád a válladat.

-Te pedig Kalt akkor jössz ide amikor csak jól esik szeretettel várunk.- köszönnek el az öregek Kaltól is.

A tárnavárost hamar elhagyjátok és észre se veszitek de csak hamar még az óriás holteste mellett is elhaladtatok.

-Hé, törp uram. Most vissza kell mennünk Sinug Kulba ugye? Hogy rátudjunk csatlakozni a Mithrill Útra. Vagy esetleg kerülőt szeretnél tenni?- kérdezi Kalt hosszú idő után először megtörve a csendet.

//off a következő reagot az Az ország útjait járva című topicba kérném.//