Fekete Kastély (ÚTK)

[Yvett de Crei]

Sharifah

- Szebb napot Önnek is! - *köszöntöm a lovászmestert.
Elégedett vagyok a fogadtatással. Legalább ezt valaki leveszi a vállamról.
A fiatal inasfiúnak azonban aggodalmasan felelek.*
- Köszönöm, de előbb a sebesültünkről szeretnék gondoskodni. Minden más várhat addig. Remélem megoldható, hogy előbb őt helyezzük el, s hívjunk hozzá egy felcsert, majd csak ezután foglalkozzam a mi szállásunkról.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Sharifah
__________________________________________________

A fiatal legény egyik lábáról a másikra áll.
- Hát hölgyem, biztos megoldható, de akkor is velem kellene jönnie a recepcióra, hogy egyáltalán szobát tudjanak adni a sérültnek. Én nem dönthetek benne…

Kissé tétován és ijedten néz rád, mint aki fél attól, hogy helytelenül cselekszik, és nem leszel megelégedve vele...

[Yvett de Crei]

Sharifah

*Az inas szavaira fáradtan megdörzsölöm a halántékomat, majd biccentek.*
- Rendben, menjünk akkor.
Ti addig maradjatok. Elintézem a szállást, főképpen először Damilnak, és értetek küldök valakit - ne mozgassuk, rángassuk feleslegesen így sebesülten.
*És követem a fiút ahová megy, mutatja az utat.*

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Sharifah
__________________________________________________

A legény a kerten át elvezet a fogadó udvarra néző ajtajához. Benyitva rajta egy kis folyosóra érkeztek, aminek a túlsó vége egy nehéz szövetű függönnyel van letakarva. A függönyt félrehúzva egy nagyjából 10x10-es terembe érkeztek.
A terem veled szembeni oldalán két ablak között egy szépen faragott ajtó áll. A két ablakon át az utca forgalmát látni.
Neked jobb kézre a terem majdnem teljes oldalát egy pult tölti ki, amely mögött egy szintén libériás férfi áll. Mögötte polcrendszer, számozott fakkokkal.
A pult mellett a sarokban egy hirdetőtábla van a falon, tele kisebb-nagyobb felhívásokkal. Mégis a közepére feltűzött nagydarab papír a legszembetűnőbb, méreténél fogva. Ami meglepő az az, hogy bár a lap nagy, az írás mégis csak pár sor rajta.
Melletted egy lépcsősor vezet felfelé az emeletre. A bal kezed felé eső falon, a pulttal szemközt egy nagy kétszárnyú ajtó vezet az éttermi részbe.
A mennyezeten egy tájkép freskója, a sarokban egy nagy szobanövény, a padló és a lépcsőkorlát csiszolt márvány. A lépcsőn réz csövekkel leszorított vörös szőnyeg fut a magasba…

A pultos érdeklődve néz rád, majd ékes dzsad nyelven szólít meg.

- Saalem! Milyen szél fújta hozzánk a távoli vidék legszebb huriját? Segíthetek talán?

[Yvett de Crei]

Sharifah

*Követem a fiatal inast. Elcsodálkozom a hely szépségén, bár azért tudnék mit díszíteni rajta. Viszont előkelő hely, ezt elismerem.*
<Eltudnám itt tölteni azt a pár napot amivel jó lenne elhúzni az időt, hogy a drágaságomhoz érjünk... Jócskán megcsappanna a kassza, de hát pont ez a cél ...>
*A pult mögött álló férfiúra kissé elcsodálkozva tekintek, nem megszokott számomra, hogy így köszöntsenek távol hazámtól, majd egy halovány mosoly ül ki arcomra, bár ez nem hessegeti el a gondok okozta felhőcskéket.*
- Saalem! Erioni viharos szél fújt bennünket ebbe a gyönyörű város gyönyörű fogadójába, ékkövébe. Segítségét pedig csak remélni tudom...
Egy kisebb karavánnal érkeztünk. Jómagammal együtt 11-en vagyunk, de van egy súlyos sebesültünk, akinek mihamarább szobát szeretnék biztosítani, hogy megfelelő helyre hívathassak számára gyógyítót.

[Ralog Gebbro]

Kyrylo

*Megállok a vadászsátor előtt, leszállok lovamról.*
- Jó napot kívánok! - *emelem meg kalapom egy kicsit*
- Egy erős pórázt kérnék a kutyám számára. - *simogatom meg Zeuszt.*
- Az a lószőrrel borított kulacs mekkora tartalmú? No meg mennyibe kerül?
*Szétnézek a tőrtokok körül. Itt inkább olyan érdekel, mely be van borítva valamilyen állatszőrmével. Ha találok megfelelőt a késemhez, akkor azt is megvenném.*
- Ezeken felül még kérnék vadászszámszeríjhoz 10 vesszőt is. De lehetőleg ne silányfajta legen.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Kyrylo
__________________________________________________

Az árus alaposan végigmér, talán a pénzes bugyellárisod súlyát mérendő fel.
- Üdvözlöm uram! Természetesen, azonnal mutatom a választékot. – kezdi eléd pakolni a kért árukból vagy három fajtát is. Teheti, hiszen a sátra majd 4 méter hosszan terjed el és választék van bőven.
- A kutyapóráz, két méteres szárral, de van hosszabb is. 5-15-25 rézért. – mutatja a pórázokat. A legolcsóbb alig több egy bőrcsíknál, a legdrágább már három szálból font bőralkalmatosság.
- A kulacs. – pakol ki két méretben szőrös kulacsot. – A kisebbik egy literes, az 50 réz. A nagyobbik majd 2 literes, az 75 réz.
- Vesszők: van sima fejű, van kacsavadász, van üreges, van páncélnyitó. Rendre 10, 10, 15 és 100 réz 10 darab belőle. Meg van igen jó minőségű is, bár abból csak 20 db van összesen, annak darabja 1 ezüst.
- Tőrtokok: háromféle szőrös is van. 15-20-25 réz darabja.
- Válogasson az úr kedvére.

Az asztal előtted egyre inkább zsibvásár jelleget kezd el ölteni, ahogy a sok árut eléd pakolja.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Sharifah
__________________________________________________

- Sajnálattal hallom a sebesült kínjait. Kétféle szobánk van: 1 ezüst az egyszerűbb, 1 arany a díszesebb szoba naponta. Az állatok ellátása a szobaárban benne van, ám az étkezésekért külön kell fizetni. A sebesülthöz azonnal hívom a város legjobb kirurgusát. – inti magához a fiút, aki bekísért téged.
- Menj el Hopl mesterhez és hívd ide, de szaporán!

Ezzel visszafordul feléd és egy nagy könyvet üt fel a pulton. Visszavált a dzsad nyelvre.
- Szabadna a becses nevét? Hogy be tudjam vezetni a vendégkönyvbe. És ha eldöntötte már, hogy a kíséretét milyen felosztásban szállásolja el jelentéktelen szobáinkban, az is megköszönném, ha tudatná velem. Akkor kiadnám a szobakulcsokat…

[Thor]

(Graion Dennirwen)

*A katona panaszára tágra nyílik a szemem, és a tenyerében lévő érmékre nézek.

<Na, mi történt velem, nem tudok számolni?>

*Elmosolyodok magamon, de valószínű ezt a csuklya miatt senki nem látja. Belenyúlok az övtáskámba, és kiveszek 20 rezet, majd a katonának adom.

-Ne haragudjon a figyelmetlenségemért. Hosszú út áll mögöttem, és úgy látszik a fáradság miatt elfejtettem számolni. Itt van húsz réz, a többit igyák el a kocsmában az egészségükre. És köszönöm az útba igazítást. További szép napot.
Varangy, gyere megyünk.

*Majd bólintva a katonák felé, belovagolok a kapun át. Szépen a lovat sétáltatva haladok, nem sietek. Ha a kutyám el akar csavarogni, akkor mindig rá szólok. Mivel idomított, elméletileg bízhatok benne, de azért rajta tartom a szemem. A várost szemlélve a fogadó felé veszem az utam, és útközben többször is elmosolyodok magamon.

<Ha a mester megtudná, hogy számolni sem tudok, lehet nem küldött volna Apol mester segítségére>

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, reggel-dél
Résztvevők: Graion
__________________________________________________

Az őr megértően bólint, a hibázás emberi vonása immár teljesen visszaadja a lelki békéjét. Még egy hozzád hasonló alak is tud hibázni…

A kutyád engedelmesen követi a lovad, ám a forgalom egyre nagyobb. Mindenfelé kézműves, iparos és kereskedő üzletek, boltok, műhelyek.
Inasok és mesterek, kereskedők és parasztok, szolgálók és nemesek színes forgataga ez.
Szekéren szállított termények, ládában, őrséggel hordozott drágaságok, kóbor állatok, lefülelt és még tevékeny tolvajok.

Az egyik kisebb téren egy pellengéren fiatal legény, korbácsnyomokkal a hátán. A mellette lévő ketrecben levágott kezű lány. A visszaeső tolvajok büntetése.
Egy órás séta után egy hatalmas térre érkezel, ami piacként működik. A Piac tér meglehetősen impozáns látvány: a hatalmas téren koncentrikus körökben vannak elhelyezve az elárusító standok, köztük a közlekedő utakkal. Egy–egy szélesebb út négy részre osztja ezeket a köröket: kelet-nyugat, és észak-dél irányban. Középen egy hatalmas kút látszik. Óriási kavalkád, szagok, illatok, zajok, állathangok, beszéd és ricsaj. A tömeg nagy és szinte mindent lehet venni, amit csak hirtelen elképzelsz.
Legalábbis amit a köznép el tud képzelni…

[Yvett de Crei]

Sharifah

- A nevem Sharifah Fuad Gawdat Gulzar, férjem után. - *mondom ki büszkén a lehet ismerősen csengő nevet... bár kérdés, hogy itt milyen fogadtatása van a Gawdat Gulzar névnek...*
- A sebesültnek egyszerűbb szobát kérnék, jómagamnak pedig egy díszesebbet.
A szolgálók... Vannak összesen 19-en.
A három kocsis egy szobát kapjon.
A három saját szolgálóm szintén.
A hat katona három szobában legyen elszállásolva.
A maradék 7 szolgáló szintén három szobát kap.
Ha megoldható, akkor legyenek egymás melletti szobákban elhelyezve, kérem.
...
A gyógyítót megköszönöm. Férjem hűséges barátja megérdemli a legjobb szakembert a városból.
Hogy meddig maradunk, az attól függ, hogy meddig tart a lábadozása a sebesültnek. Fizetni előre, vagy utólag szükséges Önöknél?

[Thor]

(Graion Dennirwen)

*A korbácsolt hátú fiú, és a csonkolt kezű lány látványa felkavarja a lelkivilágom.

<Soha nem értettem miért való előbbre a vagyon, mint maga az élet. Én, ha egy tolvajt elfognék, először is megtudnám tőle, hogy miért nem tisztességes munkával keresi a kenyerét, majd segítenék neki, ha ő is így akarná. Ha megrögzötten csak lopna, és rabolna, akkor sem csonkítanám meg. Kiutasítanám a városból, vagy esetleg börtönbe zárnám, de az, hogy valakinek levágják a kezét, az csak a barbár gondolkodást tükrözi. Ha lesz egy kis időm, talán segíthetek nekik. Esetleg kiváltom őket , és megpróbálok segíteni nekik. De most a kötelességem a fontosabb.>

*Ha már nagyon nehezen tudok haladni a lóval, ráadásul a kutyát is nehezebben tudom figyelni, akkor leszállok a lóról, és gyalog vezetem keresztül a forgatagon a két hátast. A kutyát pedig a lábam mellé szólítom, hogy érezzem, itt van mellettem. Nem állok meg a piacon, megyek a fogadóhoz.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, dél
Résztvevők: Sharifah
__________________________________________________

- Köszönöm asszonyom. – hajt fejet a bemutatkozásodra a pultos, majd felvezeti a vendégkönyvbe a neved és a kíséreted tagjait.
- Az én nevem Enno. Önnek a 23-as szobát írom akkor be, a sebesült a lépcsővel szemben az első szinten a 15-ös szobát kapja meg. A három kocsis a 12-es, a három szobalány a 11-es, a hat katona a 16-17-18-as szobát kapja, a maradék hét szolgáló pedig a 19-13-14-es szobát kapja meg. Ezzel a teljes első szintünk a kísérete rendelkezésére van bocsátva.

S közben körmöli a szobabeosztást, és pakolgatja a pultra a kulcsokat. Mikor végez, akkor egy kis csengőt ráz meg, mire egy másik inasfiú rohan le a lépcsőn az emeletről.

- Vigyétek a nemesasszony holmijait a 23-as szobába, a kíséretnek a szobabeosztása és a kulcsok pedig itt vannak.

- A fizetésnél egy napi szobaárat előre el szoktunk kérni, a többit a fogyasztással együtt a kijelentkezéskor. – fordul ismét feléd. – Remélem megfelel, asszonyom. Az összesen 1 arany és 9 ezüst lesz. Milyen étkeztetést parancsol a kíséretének? Az alapellátás napi háromszori egyszerű, a nemesi ellátás napi 3x bőséges étkezés. Az alapellátás napi 2 ezüst/fő, míg a nemesi napi 5 ezüst/fő. Önnek természetesen bármit elkészítünk, amit csak kér és lehetőségünkön belül esik.
- Óhajtja a szobáját megtekinteni, vagy megvárja itt az orvost?

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: Az eltűnt leányka
Helyszín: Északi Városállamok - Merrun
Időpont: Nyárközép, 8. nap, reggel-dél
Résztvevők: Graion
__________________________________________________

Átvágod magad a piac forgatagán és a mondottak alapján nyugat felé fordulsz. A Piactérről kivezető út ugyanolyan szélesnek bizonyul, mint amin eddig jöttél.
A környék viszont egyre előkelőbbé válik, egyre díszesebbek, nagyobbak a házak, nem ritka az ajtóban álló libériás inas sem. A polgárok, inasok és egyéb nemtelenek is csak szép ruhákban járnak errefelé. A nemesen születettek is egyre többen vannak jelen.
Újra szabadjára tudod a kutyádat engedni, bár a lóra nincs értelme visszaülni, hiszen lovon sem haladnál gyorsabban.

Rövid séta után egy nagy tér következik megint, aminek a közepét teljes egészében egy park foglalja el a pázsitjával, bokraival, fáival, sétányaival, szobraival, padjaival, szökőkútjaival. Az út két oldalon kerüli meg a parkot, közvetlenül a házak előtt. Ahogy balra nézel, egy drágaköves cégér és a felirat ötlik azonnal szemedbe: Merrun Éke.
Az épület maga két emelet magas, szépen faragott oszlopos. A földszinten csupa ablak és dísz. Az ajtaja szépen faragott nemes fából készül, sötétbarnára pácolva.

A fogadó mellett egy kis utca torkolatát is láthatod.

[Ralog Gebbro]

Kyrylo

*Válogatok kicsit, majd a következőket húzom közelebb magamhoz.

- kutyapóráz, a legmasszívagg, elég a két méteres hosszban 25 réz
- kulacs, a majd két literes, 75 réz
- késtok, rőt színben ha van, 25 réz
- vesszők...*

- Megmutatná azt az igen jó minőségű vesszőt? Mert ha tetszik, és jó, akkor lehet megvenném mind. - *ha ideadja, akkor megvizsgálom alaposan.* //Fegyverismeret//