A Mithrill Úti átkelő

[Arnoil]

_______________________________________________
JK: Noodel
Helyszín: Mithrill út Eren felől a határ felé
időpont: este - késő este
_______________________________________________

Eren felől közeledem a határhoz. Egy szekér utasaival összeismerkedtem, akik szintén Gianag felé tartanak. Egy szegény család utazik rajta, akik Eren nyomornegyedét hagyták ott a szabadabb és boldogabb élet reményében Gianagban. A családfőn és asszonyán kívül 5 gyermekük tartott velük.

< Ideje volna valami településre érni, ez a vándorlás kezd kissé monoton lenni. Jártam már errefele, de a fene sem emlékszik hogy mire kényesek ezek a dölyfös gianagiak. Pedig még időben kéne átrendezni a csomagom nehogy valami gondjuk legyen. >

Amint észreveszik a tornyokat, a szekér gyorsabb haladásba kezd a nyilvánvaló szándék miatt hogy ne töltsenek újabb éjjelt a szabadban.

< Idióta! Mintha a katonákat érdekelné a te ereni nyomorod. Pfff.>

- Hé! Mi ez a sietség? Még a végén valamelyik lovad vagy akár az enyém lábát töri ebben a sötétben! Ostobaságot ne csinálj akkor se ha félsz. Már úgysem verünk tábort amig oda nem érünk...

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: este - késő este
_______________________________________________

-Látszik, hogy te is régen tapostad már Gianag földjét jó uram! Feszeddelmes vidék lett ez azóta. Azt beszélik, hogy a nemesek és a herceg nincsenek túl jóban egymással. Ennek persze megint az ország szegény népe fizeti meg a kárát. Meg aztán banditák felől is hallani errefelé. Pedig ezt az utat nem rég még minden rbló messze-messze elkerülte.- meséli neked a család fő miközben megostorozza lovait.

A táj csendes és nyugodt. Minden sötétségbe burkolózik, csak a holdfénye világít valamelyest és jelzi nektek a helyes irányt. Csípős hideg szél fúj ami iilyenkor ebben az évszakban igen szokatlan. Az utatokat szegélyező magas fák takarásából látható a határátkelő és az erőd melynek tornyait már hamarabb észrevehettétek.

Itt vagy a határon. Vissza- vissza térnek az emlékek amikor még errfelé jártál. Eszedbe jut, hogy Erenbe lerázott üldözőid, ide már nem követhetnek, mivel mindenféle idegen erő országba való belépését a hercegnek, vagy a fő grófi tanácsnak kell engedélyeznie. Ennek tudatában jóleső megkönnyebülés fog el.

Azonban egy-két furcsa dolgot is észlesz. A határátkelő egyik oldala le van zárva. még pedig az az oldala ami az országból való kilépést hivatott szolgálni. Ezenfelül a tornyokon semmilyen Gianagi hercegi felségjelzés nincs. A harmadik dolog ami furcsa, az az hogy a határátkelőnél egy-két fáklya világít és az, hogy az őrség igen gyér. Mindösszesen három katonát tudsz összeszámolni.

-Álljanak meg!- szólít meg titeket egy őszes szakállú és bajszú bádogdoboz.

-Mi járatban errefelé? Ilyen későn. Ha csempészek akkor ne fájdítsák meg a fejemet és forduljanak vissza! HAHAHA.- mondja az őr egyáltalán nem komolyan ám kíváncsi tekintettel vesz titeket szemügyre.

-Kedves jó Uram! Csak átszeretnénk kellni a határon. És utána letelepedni. Ács vagyok mester ember és Erenből jöttünk egy jobb élet reményében.- monmdja szelíden utitársad.

-Jobb élet? (köp egyett) itt aztán ne számíts te jobb életre.- mondja az őr igen durva hangnemben.

-És te jómadár? Ki vagy te és honnan jöttél így éjnek évadján?- kérdezi hórihorgas stílusában az őr.

//off nagyon sok szeretettel üdvözöllek Gianag földjén. Jó játékot kívánok neked és érezd jól magad. (amíg tudod hahaha )//

[Arnoil]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: este - késő este
_______________________________________________

Utitársam szavaira elmosolyodom.
- Szó mi szó régen volt, van annak talán egy éve is, hogy erre jártam.

< Na! Már azt hittem hogy megesz a penész ebben az országban, 5 éve elég keserű tapasztalatokat gyűjtöttünk. Bitang nehéz a wier dolga Gianagban ha figyelnek egymásra a szabadlelkű nyomorultak. Sharah szó szerint vért izzadt 1-1 vérforrás nyom nélküli begyűjtésével. >



Türelmesen kivárom amig kikérdezi az ácsot a katona.
< Pökhendi paraszt! Sarokba szorítva visítanál mint egy patkány, elátkozva összes ősöd és istened csak hogy az irhádat mentsd...>
Amikor nekem szegezi a kérdéseit, akkor kimérten és higgadtan felelek:
- Noodel vagyok utazó alkímista, Erenből tartok Sinog Kul-ba ahol a Hideg Termet szeretném meglátogatni kutatásaimhoz szükséges információk reményében, illetve Genningenben is eltöltenék hosszabb időt meglátogatva pár régen látott rokonom.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: este - késő este
_______________________________________________

-Á, szóval rokon látogatás! ami azt illeti elég nehezen lehet engem meggyőzni, eféle magyarázkodásokkal. Mindenesetre jól átkutatjuk a szekeret is és az utaó felszereléseket is. Szigorúan kell kezelnünk azokat az átutazókat, akik napnyugat utám érkeznek a határhoz.- mondja a bádog doboz szép lassan kárörvendő nosollyal az arcán.

-Átkutatni! A szekeret mi hamarabb!!!- ordít és ekét katona már is a szekéren van és csempész áru után kutakodik. Ám, mind ezt szemmel láthatólag csak azért teszik, hogy jó nagy rendetlenséget haagyjanak a kis szekérbe.

-Kedves Noodel úr az ön csomagjait is szeretnénk átnézni ha szabad.- széles, ellenszenves és vigyorgó mosoly jelenik meg a pökhendi őr arcán.

A szekeret hamar átkutatják, ám semmi csempész szerű dolgot nem találtak benne.

-Ez a szekér tiszta uram! Mindent felforgattunk benne lopott vagy törvényenkívüli áru után.- kiáltja az egyik katona.

-Az ördöbe, tehát önök tovább mehetnek. Jó itt tartózkodást Gianagban amíg tehetik.- mondja a végére megjegyés képpen a vaskalapos.

[Arnoil]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: este - késő este
_______________________________________________
< Bűzlik a dolog! Dezertőrök? >


Arrébb léptetek a lovammal (ha kell arrébb is ugratok), hogy kivül kerüljek az őrök köréből, és alkalom adtán megugrassam a lovam visszafele.

Visszavigyorgok az őrre:
- Amennyiben csak nézni óhajtják azt természetesen lehet, mivel sok üveg felszerelésem van ezért azt nem engedélyezem, amit a szekéren műveltek. Ha már így beszélgetünk akkor mondja csak miért nem látom a hercegi címert a helyén? Mintha többen is lettek volna egy ilyen fontos hely őrzésére még tavaly.


Ránézek az őrre és várom hogy a szemembe nézzen, (wier bűbáj 1k10+5 = 5(+5) [10]E-vel)

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: este - késő este
_______________________________________________

Az őrök igen csak meglepődnek, mikor arrébb ugratsz a lovaddal. Egy páran fogják alabárdjukat és feléd szegezik, amíg elmondod a mondókádat.

-Nos, ha nem hagyja átvizsgálni a felszerelését, kénytelenek leszünk erőszakot alkalmazni.- mondja mind ezt úgy, hogy közben kivont kardjával lassan feléd sétál.

Egy pillanatra mintha megált volna az ídő. Síri csend senki sem mozdul csak te és az őr. Amint az őr közeledik feléd megtorpan. A szemedbe nézett mihelyt a sötétben azt emberi szemével észre vette.

-Öhmm... nemmm... is... todum... miről... beszél...- láthatóan elbizonytalanodott amint a szemedbe néz..

[Arnoil]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: este - késő este
_______________________________________________


Amikor érzem, hogy megfogtam az embert azonnal reagálok, hogy leplezzem a zavarát.
- Nincs semmi akadálya a vizsgálódásnak, kérem tegye el a kardot és jöjjön nyugodan közelebb.
< Nagyobb idióta vagy mint gondoltam, már azt hittem baj van >

Közben lekászálódom a lovamról az őröktől távolabbi oldalon, és magam kezdem kipakolni a dolgokat a nyeregtáskákból és a ládákból. Pár dolgot kiteszek a földre (egy lombik készletet, meg üres fiolákat), a többit csak mutatom az őrnek és rakom is vissza ahonnan kivettem.- Látja Uram! Erről beszéltem - mutatom a különböző lombikokat és teli vagy üres fiolákat - ebben a ládában meg szálas gyógynövények vannak még szárítás alatt, emitt kőzetek és ásványok még egészben, itt pedig a váltás ruháim, élelem, jóféle predoci bor... - Sorolom sorban a jóembernek és mutogatom az összes cuccot (van amit kétszer is, van amit meg nem).
- Ugye minden rendben van, és átléphetek minden felszerelésemmel a határon?

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: éjközép
_______________________________________________

-ÖÖöö... renben köszönöm nem kell az egészet megmutatnia. Viiigyázzon a gyógynövényekre. Átmehet a határon. Induljon, csak induljon.- mondja zavarában, mintha csak azt akarná, hogy minél hamarabb elmenj onnan és szegény egy életre el tudjon téged felejteni.

Az őr természetesen a kardját elteszi, és a többi őrnek is utasítást ad a fegyverletételhez.

A határ átkelése egy kis veszteséggel ugyan, de könnyen és simán ment a számodra. Nem sokkal azután, hogy átléptetek a határon, utazótársaid le is kanyarodnak a Mithrill Útról egy kis falucska közelében.

Csendes a széles útszakasz, nem találkozol senkivel sem, furcsa módon. A határátkelő után az út menti fasorok is megsokasodnak, és csak hamar egy hatalmas erdőben találod magad.

Valami azonban nem hagyja nyugodni az elmédet. Zavar az erdő közelsége, ez egy megfoghatatlan érzés amit csak nagy, hosszan tartó és távoli veszély esetén szoktál érezni. Valami történni fog a közel jövőben azonban ez még ködbe burkkolózik előtted.

[Arnoil]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: éjközép
_______________________________________________



< Fene ebbe az országba, nagyon nem jó az előérzetem. Pedig az alapján, amit az ács mondott biztatónak tűnik a helyzet. Ezt az erdős szakaszt el kellene hagynom, talán úgy jobb lesz a helyzet, egy fogadóban majd kipihenem a fáradalmakat. >

Fáklyámat eloltom, és kantáron vezetem a lovam az úton, mielőtt a sötétben nagyobb baja lesz.

< Remélem találok hamar egy fogadót, nem is értem miért nem volt az út mellett eddig itt a gianagi szakaszon. Nem lenne jó semmi csapdába besétálni, hamár tudom hogy nem olyan nagy már a rend... Megaztán az ácsot is tovább kellett volna invitálni, pfff ez is csak most jut eszembe, pedig simán megdumáltam volna Genningenbe... >

Kicsit megállok és a lovam patáit rongyokkal beborítom és 1-1 bőrszíjjal meg is kötöm a patákon. Kicsit vezetem kötőféken, ha elégedetlen vagyok az eredménnyel akkor javítok rajta egy újabb réteg ronggyal. Szépen sétálok pirkadatig az úton tovább vezetve a lovam. Próbálok figyelni a környezetemre (zajokra, szagokra, infralátást is használva) és csendesen mozogni.


< Na aki így számit rám az megérdemli hogy megkapjon >

// Úgy számoltam hogy a határátkelést megelőző napokon fogadókban szállt meg és bőségesen kialudta magát minden nap //

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: éjközép
_______________________________________________

Lovad igen nehezen tűri eme új szerű "patkó" felvételét és elsőre nem is nagyon akarja magán hagyni. Mindenesetre egy kis fenyítés hatására kénytelen beadni a derekát és elkezd melletted igen furcsán lépdelni, mert hogy zavaró tényező a apatáján a rongyköteg. E miatt lassan haladtok a Mithrill kihalt útján áám kétségtelenül halktalanul.

Sötét érzéseid és gondolataid, lassanként elülnek és átadod magad a hosszú órás kutyagolásnak.
Azon helyeknél ahol a távolban őrtornyokat feltételezel, nem látsz se esti tüzeket, sem mozgolódást. Persze amenyire ilyen távolságokból megtudod állapítani, hizen azok egy egy nagyobb dombon illetve magaslaton helyezkednek el.

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Gianag
időpont: napkelte
_______________________________________________

Űzi el a nap a két holdat Ynev egéről. Egész este gyalaogoltál, ám lovad tiltakozása miatt nem sokra jutottál. Mindenesetre lábadban érzed, hogy 5-6 mérföldet lenyomtatok az éjszaka. Ezenfelül igen el is fáradtál, hiszen már egs jó ideje úton vagy meg persze enni is kellene már valamit.

[Arnoil]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Mithrill út
időpont: napkelte
_______________________________________________

< Nem sok értelme volt a dolognak úgylátszik, de legalább baj nincs . Végre pirkad, legalább attól nem kell tartani hogy lábát töri ez a gebe a sötétben. >

Megállunk. Az út mellett bevezetem az erdőbe csak pár lépésre, és kicsapom egy füves részhez legelni illetve kevés zabot is adok neki. A rongyokat leszedem a lovam patájáról mivel jól látszunk úgyis majd az úton.
Előkotrok egy kis ennivalót a készleteimből, éppen csak annyit amennyi nem terheli meg a gyomrom (kis sajt és kétszersült a végén pár szem aszalt gyümölcs és hozzá a kulacsomból kortyolok), amikor végeztem az evéssel a vizes tömlőből töltök vizet a lovamnak egy edénybe és egy bevizezett ronggyal áttörlöm az arcom, karom frissítő célzattal.

//Megevett étel kb 1/4 adag fajtánként//

< Gyerünk tovább! Majd egy fogadóban pihenek, meg a lónak is bírnia kell még addig... >

A kis kitérő után szépen visszatérünk az útra, és lóra felülve szépen elkezdünk poroszkálni tovább. Nem hajszolom agyon a lovat, ha nagyon szenved már akkor megállunk pihenni.
Közben figyelem az utat és az erdőt előttünk, próbálva egy alkalmas táborhelyet felderíteni az esetleges kényszerű táborozáshoz illetve tartva az esetleges támadástól.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Siffad (Geoff Salmos Saal-Draq)
Helyszín: Gianag
Időpont: késő délután
_______________________________________________________________

-Nos, akkor én ezennel el is válnék tőletek. Nem hiszem, hogy továbbra is a segítségemre szorulnátok.- mondja Dunadan majd úgy eltűnik a késő délutáni naplementében mint szürke szamár a ködben.

/off és ez most még igaz is volt /

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Mithrill út
időpont: reggel
_______________________________________________

A viszonylag esemény mentes éjszaka után már sokkal nyugodtabban indulsz neki az útnak, meg persze a reggeli rutin szerű mosakodás is hozzá járult ehhez.

Az emlékeidben utakodva rájössz, hogy a legközelebbi fogadóval "felszerelt" város Genningenben van ami még két-három csillagos éjszaka alatt töltött utat jelent számodra.

A lovadon kora délután látszanak a kifáradás első jelei. Ami azonban sokkal érdekesebb számodra, az az hogy két ember álja el az utadat akik már messziről látszanak.

Hamar rá jössz, hogy nem katonák, illetve utonállók, hanem két iker nemes ifjonc akik integetnek neked. Egy fajta segítségkérés képpen a 100 lábnyira.

Amint látják, hogy csak bandukolsz a lovaddal elindulnak feléd rohanva

-Hé, uram tudna nekünk segíteni?- kérdezik kiabálva.

[Siffad]

Reménykedve benne, hogy némi pihenés jót tesz, az útmutatásommal Aldír tüzet rak, majd néhai lovam teteméből kikanyarít néhány szeletet. A mészárosmunka megviseli a kölyköt, de szoknia kell - ami azt illeti, kissé nekem is elszorul a torkom, mikor a volt lovam első falatait kezdem rágni. De az éhség nagy úr.
A hús külső része kissé megégett, belül még véres - de Ranilra, elég rég volt a számban hús.
Ami azt illeti, valószínűleg jó pár erdei vad is így lehet ezzel - visszaküldöm hát a gyereket, hogy újabb szeleteket vágjon a dögből, majd gondoskodunk róla, hogy elég tüzelő legyen éjszakára.
- A tűz távol tartja az éjszakai látogatókat, no meg persze a tetem is jobb célpont, mint mi. Ha jön felénk valamilyen jószág, csak vágj a képébe egy tüzes fadarabot, az majd elkergeti. - oktatom a kölyköt. Tényleg őrködni kell az éjszaka, hogy a dögevők ne csapjanak hozzá a a teremtett asztalhoz, ami a mezőn várja őket.
-Aldír, ha elálmosodsz, sétálj a tűz körül. Ha végképp nem bírod, ébressz fel. De nekem most aludnom kell.-

[Arnoil]

_______________________________________________
JK: Noodel (Noodel)
Helyszín: Mithrill út
időpont: délután (2-ik nap)
_______________________________________________

<elbandukoltuk az időt...Pfff nem úszom meg a táborozást, és amilyen idióta vagyok nem is kerestem helyet erre sem.>

Amint észreveszem a két ifjút a lovammal megállok és keresztbefordítom az úton. Jobbra ballra pillantva próbálom felmérni hogy van-e mitől tartanom.

< Jobb félni mint megijedni, de asszem ha többen is vannak akkor majdnem mindegy. >
- Üdvözlet Uraim! Mondják miben lehetek a szolgálatukra? Hogy tudok-e segíteni az majd kiderül.
Leszállok a lovamról és kantáron vezetem tovább a fiatalok felé.
- Ha már így beszélgetünk, akkor esetleg maguk is tudnának nekem segíteni. Egy szállást keresek éjszakára, egy tanya vagy egy falusi szoba is megtenné, csak egy éjszakát töltenék itt.